ESZTERGOM XXVIII. évfolyam 1923

1923-04-01 / 26. szám

1923. április 1. ESZTERGOM 3 HIREK. Krónika. Kerék es a zsemlye s elfér a zsebembe, Még pediglen elfér a mellényzsebembe. Kicsiny zsebórámmal szinte összevétem S az idők járását a kis zsemlyén nézem. Lám, a tizenkettőt máris túlhaladta, Árát a bizottság tizennégyre szabta. Tizennégy ropogós magyar koronára, Mert e héttől kezdve ez a zsemlye ára. Haragszik a rózsám, a nóta így mondja. Nem csoda, ha duzzog, nagy lehet a gondja. Hogyha tizennégy már ez a kicsi zsemlye, Tízszer annyit számit — többet is — a tejre ! Már pedig ha tejbe aprítani van mit, Csak akkor lehetne tartani a lakzit. De amikor a tej és a zsemlye ilyen, Hiába kopogtat, zakatol a szivem. Ne haragudj rózsám, ne haragudj lelkem, Lesz még drágább zsemlyénk is a drága tejben, Mert az árak feljebb mindig-mindig mennek, El akarják érni csúcsát szerelmemnek. De bárhogy is mennek, biz azt el nem érik, Hisz egy kicsi zsemlye nem juthat az égig ! H. I. • Lapunk legközelebbi száma a közbeeső ünnepek miatt jövő vasárnap jelenik meg. f Húsvét ünneplése templomainkban ezidén a szokottnál fényesebben folyik le. A belvárosi plébániatemplomban a nagypénteki lamentáció gyönyörű karónekeit Hajnali Kálmán tanitó vezetésével a Turista Dalárda ós a templom alkalmi énekkara énekelte. Az utóbbi énekli a húsvéti ünnepi nagymise énekszámait is. A virágvasárnapi és nagypénteki passiót ugyanitt a belvárosi földmives ifjúság énekkara adta elő igen szépen Rolkó Rezső tanitó betanításával. A szentgyörgymezői templomban húsvét vasárnapján Math Gyula kántortanító vezetésével a szentgyörgymezői elemi iskola felsőbb osztályú növendékei adnak elő 2 és 3 szólamú énekeket. * A cserkészek jubileumi ünnepsége. Az esztergomi bencés főgimnázium 5. sz. Szent István Öreg Cserkész Csapata a főgimnáziumi cserkészcsapat tiz éves fenállásának emlékére, a főgimnázium dísztermében 1923. április 2.-án (húsvéthétfőn) délután fél hat órakor jubileumi ünnepséget rendez. Műsor : I. Nyitány. Suppe : Vidám diákok. Előadja : a cserkész-zenekar. 2. Jubileumi beszéd. Mondja: Eggenhofer Béla cserkésztiszt. 3. Kreutzer: Hegedűverseny D-moll (N. 19.) Játsza: Bérezi László. 4. Erdélyi István előadása. 5. Cserkészek szabadgyakorlata. 6. Majorné Pap Mariska : Márciusi legenda. Szavalja: Vándor Magda. 7. Dalok. Énekli: Vimmer Lylla urleány. 8. Csárdás. Előadja: a cserkészzenekar. 10 perc szünet. 9. Herczeg Ferenc: Baba Hu. Komédia ! egy felvonásban előjátékkal. Történik alán földön, kevés idővel Attila király halála után. A hölgyeket arra kérjük, hogy kalapjukat a ruhatárban hagyni szíveskedjenek. A rajzteremben buffet. — Számozott ülőhelyek Brutsy Gyula üzletében válthatók ós este a pénztárnál. Ülőhely 200 K, állóhely 100 K. A tiszta jövedelmet a cserkészet céljaira fordítja és tekintve a nemes célt, felülfizetóseket hálásan köszöni és nyugtázza a rendezőség. * A főszékesegyházi ének- és zenekar műsora. Feltámadáskor: Thielen: Ecce Sacerdos 6 szól. Seyler: Angelus Domini és Cum transisset. A szent sirnál Buchner: Exsurge fkar. Kersch : Probastime ós Intellexisti fölváltva korállal. Kersch: Resurrexi. Feltámadt Krisztus, népének. Griesbacher: Te Deum, 5 szól. vkar. Büchner: Regina coeli 6—8 szól. vkar. Haller: Tantum ergo, 6 szól. vkar. Pápai himnusz. —• Húsvétvasárnap : Gruber: Ecce Sacerdos. Griesbacher: Grad. Haec dies, Sequ. Victimae. Fiike: Off. Terra tremuit. Rheinberger: C-duros miséje. Mise után Landate Dominum, koraliter. D. u. Vesp. Falsobordoni. Griesbacher: Haec dies 7 szól. vkar. — Húsvéthétfőn: Griesbacher: Grad. Haec dies, Sequ. Victimae. Goller: off. Angelus Domine. Filke mise. D. u. Vesp. Falsobordoni. * A kötelező blokkrendszer április hó 15.-én óletbelép. A szükséges tudnivalókat a hatóság falragaszon közli az érdekeltekkel. * Népmüvelődési kiállítás Tatán. A Falu Szövetség, a Stefánia Anya- és Csecsemő Védelmi Szövetség karöltve egy Tatán alakult kiállítási bizottsággal, április 1.-től kezdve 4-ig bezárólag a tatai kegyesrendi róm. kath. főgimnáziumban népmüvelődési kiállítást rendez, a következő főcsoportokkal: 1. Kulturális. 2. Szociális. 3. Ipari. 4. Mezőgazdasági. 5. Háziipar ós kézimunka. A kiállítást Húsvét vasárnapján délelőtt 11 órakor nyitják meg. A vasúti közlekedés Tatára kényelmes lévén, a nagyszabású kiállítás megtekintése ajánlatosnak mutatkozik annál is inkább, mert Tata, illetve Tóváros amúgy is kedvenc kiránduló helye a vidéknek. * Merénylet a muzslai országúton. Párkányból irják: Mult pénteken hivatalos ügyben járt Muzslán Kubán Jenő pénzügyi biztos. Dolga végeztével az esti órákban az országúton visszaindult Párkány felé. Kubánt egyszerre hátulról valaki úgy főbe sújtotta, hogy az országút éles kövei közé bukott, amelyek az arcát több helyen felhasították. Sérülése egyébként könnyebb természetű. A merénylőt kutatják. * A keresztényszocialista vas- és fémmunkások tisztújitó közgyűlése folyó hó 25.-én d. e. 10 órakor volt a szenttamás-vízivárosi körben. A központ képviseletében megjelentek: Dr. Zibolen Endre szerkesztő és Ankner Béla vasmunkás főtitkár. Pézsa István csoporttitkár évi jelentésében rámutatott arra, hogy vannak Eszhivta a város összes koldusait. Ezen a napon a templomok kapuit nem őrizte senki ós a házaknál nem zörgettek a koldusok. — „Rajtatok múlik, hogy gazdag koldusok legyetek! Segítsetek össze velem ós nyugodt, boldog sorsotok biztosítva van! Nézzétek!" — kiáltotta a lelkesedéstől fuldokolva Gergő és megkopogtatta a húskonzerves dobozt, majd a deszkából hevenyészett asztalra tette. A doboz tartalma zúgott és sistergett, halálos csend lett, szótlanul lesett az is, aki nem volt néma, a vakok szemüket próbálták kinyitni, a süketek kimeresztették szemeiket és úgy tettek, mintha ők is hallanának valamit, a sánták meg sem mozdultak féllábukon, a bénák pedig amúgy sem mozgatták tagjaikat, csak a vénasszonyok szipákolása hallatszott.. . A doboz forró lett, Gergő felnyitotta és diadalmasan szagoltatta körül a párolgó húst... — „Akartok-e tehát segíteni nekem,? — kérdé Gergő. — „Akarunk!" — kiáltotta teljes szivéből és lelkéből mindenki, aki csak kiáltani tudott. — „Halljátok tehát: megalapítjuk az első önmelegitő húskonzervgyárat. Először házat kell építenünk, amelyben az üzem folyni fog. Csak szegényesen, vert földből. Ehhez földet hány és földet ver János, aki a legerősebb. Segít neki a néma Péter, aki szintén elég erős. Lesznek itthoni és kijáró munkások, akik összekoldulják a dobozokat, a húst, meszet stb. Húst szerez a vak Ivánka és János, a hús jóságát úgyis inkább szaglás után ítéljük meg. Dobozokra, mészre, stb.-re koldulnak Juli néni, a néma Boris ós a bolond Terka, továbbá minden béna ós munkaképtelen férfi, — a többi itt a gyárban fog dolgozni. A gyár igazgatója pedig ón . . — de itt már nem folytathatta beszédét Gergő, mert a koldusok között ekkorra már nagy forrongás tört ki. — „Én inkább a városba megyek a húsért!" ordította János, aki nem azért koldus, hogy most kőműves legyen. A néma szintén kézzellábbal tiltakozott. — „Mi meg inkább helyben dolgozunk! Úgyis csak tapogatódzva járunk ós nehezen!" — igy a vakok, akiknek a húst kellett volna hozni. A bénák torkuk szakadtából kiabáltak, hogy ők meg szivesebben a földet hordanák, ha birnák, de nem járnak a városból ki-be. Egy öreg egylábú pedig mindenáron pónzőrző akart lenni, mivel mozdulni is alig tud. A vak János pedig inkább a húst keverné volna, mintsem utcahoszszat járjon. Gergő kétségbeesetten nézett körül és ujabb szereposztásba kezdett. „Nyújtsa fel az ujját tehát, aki itt akar a gyárban dolgozni!" Erre még az előbbinél is nagyobb zavar keletkezett, mert a bénák is fel akarták nyújtani a kezüket, akik pedig nem tudták. Mikor pedig a finom bádogos- és üvegmunkára keresett vállalkozót, akkor a vakok és az öregasszonyok is jelentkeztek, a földhányásra azonban csak az egykarú Jóska vállalkozott, akinek az az egy karja is béna volt. Ez kéregetni nem akart, Ekkor azonban már nemcsak a konzerves tergomban szervezetlen vasmunkások, akik 46 korona órabérért dolgoznak, holott mind a fővárosban, mind az ország többi városaiban 138 korona a vasipari munkásság átlagos órabére. Nagyrészt a munkásság oka annak, hogy ily éhbérért dolgozik, de nem lehet a munkaadónak sem érdeke, hogy éhező elkeseredett munkásokat foglalkoztasson. Ezután a tisztikart választották meg. Elnök lett újból Tóth Ferenc, titkár pedig Pézsa István. Az uj tisztikarhoz ós a tagokhoz Ankner Béla főtitkár mondott buzdító beszédet, melyben különösen a szervezkedés fontosságára és az összetartásra hivta fel a figyelmet. Ugyanilyen értelemben beszélt Dr. Zibolen Endre is. — Az esztergomi vasmunkásság anyagi helyzetének javítása céljából egy határozati javaslatot fogadtak el, melynek értelmében oda fognak hatni, hogy mindazon vasmunkások, akiknek órabére 100 koronáig terjed 50 °/o bérjavitásban részesüljenek. A szervezkedés módjának és kiépítésének megbeszélése után a közgyűlés egy nyilvános nagygyűlés megtartását határozta el. * A zsemlye ára 14 korona. Az árvizsgálóbizottság március 29.-től a zsemlye árát 14 koronában, a fehér kenyér kg-ját 280 K-bán, a félbarna kenyérét 200 K-ban, a kenyérsütés árát kg.-kint 8 K-ban állapította meg a további intézkedésig. * Megkezdte működését a vagyon- és jövedelemadó felszólamlás! bizottság. A vagyon- és jövedelemadófelszólamlási bizottság e hót elején megkezdte működését a vármegyeházán, az árvaszéki kis tanácsteremben. A bizottság elnöke Marosi Ferenc kereskedelmi tanácsos, előadója Horváth József pénzügyigazgatósági titkár. * Adományok. A Turista Dalárda folyó költségei részére az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank 1000 koronát, Plesch Lajos 1000 koronát adományozott. * Turista kirándulás a vaskapui menedékházhoz. Az esztergomi turisták húsvét vasárnapján délután a vaskapui turista menedékháznál adnak egymásnak találkozót. Indulás d. u. 2 órakor a Turista Otthontól, vagy a Leitgeb-fóle pincétől. Ételek ós italok a menedókházőrnól bőségesen kaphatók. * Népmozgalmi statisztika. Esztergom város területén 1923. március 24.-től március 30-ig bejelentett születések: Kopilavics Antal rk. őrmester fia. Búzás Katalin rk. földmives leánya. Fülöp Julianna rk. folyamőr leánya. Uramovszki Károly rk. államrendőr fia. Jankovics Mária rk. ácssegód leánya. Pándi Ferenc rk. vasúti váltókezelő fia. Tóth Mária rk. kőmivessegéd leánya. Aponyi Albert rk. városi erdővéd fia. Bán Sára ref. földmives leánya (Nagysáp.) Nóvák Mária rk. kőszénbányamunkás leánya. — Házasságkötés: Szathmáry Gyula rk. órássegéd ós Baltigh Mária ág. ev. — Halálozások: Barcza Lajos ref. 11 napos. Bognár János rk. földmives 58 éves. dobozban a mész, hanem Gergőben is felforrott a harag. — „Hát nem akartok dolgozni?! Nyomomorultak!" — „Mit! Te akarsz velünk rendelkezni ? ! Te koldus, te bolond!!" — ordítoztak a vakok és fenyegetőztek a némák Gergő felé. A süketek csak később értették meg a helyzetet. Ebből azután kitört a forradalom! — „Te süket, hallgass! Fogd be a szád, te hülye! Vén szipirtyók, döccentő lábúak, sánta Luciferek! Takarodjatok innen! Félre! A dobozt!" A süket ütötte a vakot, a féllábú megrúgta a csonkakezűt, ez meg pofonverte a bénát s azután — mire a nap leszállott, a koldusok bejöttek ismét a városba — mindenki a maga helyére. Gergő pedig keservében megette a felmelegített húst, a dobozt eldobta, egy nagyot sirt igaz szívből és csalódottan elment koldulni más városba. A szoknyát levetette, nem volt többé bolond, mert hiszen a koldus verekedésbe belesüketedett ós fél szemét kiütötték s a koldússágra alapos jogcímeket szerzett. Nemeslelkű koldus lett belőle, mert a mai valutáris viszonyok között Jézus nevében a 10 koronát is mindenkor elfogadja ós hálát adott az Istennek egyrészt azért, mert megengedte, hogy félszemét kiüssék s igy koldússága érdemben gyarapodott, — másrészt azért, mert egy szeme mindazonáltal még megmaradt a földi élet szemlélésére.