ESZTERGOM XXVIII. évfolyam 1923
1923-12-16 / 99. szám
KKV1II. évfolyam, 99. sz. Keresztény mas?yar sajtó. Vasárnap, 19g*S december 19 Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 1500 korona. Névtelen közleményeket nem veszünk figyelembe. * Két ol (I alas + X szám 200 kor. X ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TAKSADAL1I LAP Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos-utca 30 szám' alá küldendők Hirdetések felvétetnek * HUNNIA, könyvnyomdában, Kossuth-LaJos-u. 30. • • • Négy; oldalas + X szára" 250 kor. X Sjs*W%s*^Sj^ |»S*J^S»S^S^IÍ^V^S^^S^M^ ^*yft^*i»«e»nej* Az 4 élet szemrehányásai. Esztergom, 1923. dec 15.-én. Az apa vallomása szerint a 13 éves fiúcska a mult évben kimaradt az iskolából s azóta naponta csomagot hordott a keleti pályaudvarnál. Nyögött, veritékezett az élet terhe alatt a 13 éves fiúcska, amíg egyszer a gonosz emberek közül valaki azt tanácsolta neki, hogy adja el a más biciklijét s osztozzanak meg az árán. Ugy is lett. A fiú bűnbe került, de a bűn gyümölcsét nem élvezhette s a gonosz tanácsadó ötvenezer koronáért megfojtotta a kis szerencsétlent. Kz Budapesten történt és tudomást szerzett róla mindenki, aki újságot olvas, mert gyilkossággal végződött és szenzáció van benne. Van azonban sok-sok hasonló történet a sok-sok 13 éves fiúval. Ezekről vajmi keveset beszélünk és tudunk, mert nincs bennük szenzáció és nem mind végződik ilyen szembeötlő tragédiával. Más 13 éves fiúk odahagyták az iskolát, elmentek v gazolni" a vasúthoz, pénzt kerestek, azután bandába álltak, loptak és szereztek még több pénzt. Ez Esztergomban történt. S el nem sorolhatjuk e helyen azokat a bűneseteket, amelyeket főképen a városokban azok a kiskorú gyermekek követnek el, akiknek az élet mostoha körülményei folytán ninos meg a gondos, meleg családi otthonuk és akiket a társadalom inkább számkivet, mint magához emel.;;Vagy tán a gyermekbíróságok intézménye az a kapu, amelyen keresztül ezek a szerencsétlenek a családi otthon melegéhez, a nevelés-tanítás áldásaihoz, a morális társadalomba juthatnak ? Egy-kettővel talán megesik ez a szerencse és az élet számkivetettjei közül néhányan talán eljutnak valamely szeretetházba. Mert van ilyen is Magyarországon — ritka, mint a fehér holló — és áldás munkájukra, bár úgy tekintünk rájuk, mint a magyar kultúra egyéb tipikus pótintézményére, a magyar nemzeti nevelés-tanítás foltozó-műhelyeire. Emellett nincs rá hatalom, hogy megállítsa azt a szörnyű folyamatot, amelyen a 13 éves elhagyott és önálló életre tanított gyermekek ezrei és százezrei testileglelkileg összetörve és megmételyezve a férfikorig keresztülmennek. Az állam és a társadalom pedig csak azt látja, amikor már két egymással szemben álló tábor keletkezett a nemzet kebelében, két tábor, amely gyűlöli egymást és nincs az a szent eszme, amely egyesítse őket. A pazarló élet zajában, a tőzsdézés lázában és a sok ünneplésben, pózolásban és nagyzolásban dehogy vesszük észre ezeket a 13 éveseket, akiket a nehéz sors kíméletlenül hajszol a züllés útjára. Esténkint a száguldó autók lámpájának fénye rávetődik j az utcasarkokon előbukkanó sápadt j arooeskákra, —' azután vége. Esztergomban is találkozom a 13 éves és már kiélt szemecskék villanásával késő este is, amikor a korzónak vége és léha táncritmusok hallatszanak a Fürdő szálló ablakaiból, — azután ki törődik velük ! De bezzeg 10—20 év mtilva, amikor a szerencsétlenség megérett már és az elkeseredés felvértezte magát és férfivá lett, akkor nagy a sürgés társadalomban, politikában, akkor jönnek valami törvénnyel és börtönnel, akkor a kultuszkormány nagyhamar tanfolyamokat és népfőiskolákat nyit. Felnőtteket nevelni és felvilágosítani? Félve kérdezzük: elérnek ezzel valamit és nem lesz-e későn? Többen felsóhajtanak már: Magyarország, amelyben a gyermek és a népiskola nem az utolsó, hanem az első, amelyért tesznek és áldoznak s amelynek virulása mellett felesleges a sokféle pótintézmény, hol késel ennyire és mikor emeled fel szép életre és kultúrára hivatott orcádat? G. I. 1.649,840 K a tiszta jövedelme a Stefánia Szövetség esztergomi fiókja karácsonyi vásárjának. Most már nyugodtabban nézünk a tél folyamán a reánk zúduló nehézségek elé és hisszük, hogy legalább túlnyomó nagy részben kielégíthetjük az arra szoruló csecsemők és szoptató anyák legszükségesebb igényeit. Hálatelt szívvel fordulunk mindazokhoz, akiknek a szép siker elérésében a legcsekélyebb részük is volt. Egyesületünk női bizottsága októbertől kezdve hetenkint két délutánt szentélt céljainknak, az előkészítés, a megszervezés, a sima lebonyolítás nagy munkája az ő vállaikon nyugodott. Hálás szívvel fordulunk a jótékony adományozókhoz, akik ismét túlnyomó nagyrészben a leginkább minden szépre ós nemesre kapható középosztály tagjaiból kerültek ki. A Méltóságos Főkáptalan, amely mindenütt készséggel segít ott, hol a szociális nyomoron valamiképpen is enyhíthet, ezúttal is 100,000 K-ás adományával örvendeztette meg szövetségünket. Kereskedőink, iparosaink és szövetségünk tagjai a mai hihetetlen magas árú élelmiszerek dacára egy oly fényes buffetot ajándékoztak a vásár céljaira, amely maga több, mint fól milliót juttatott a jótékonycélra. Megható példáját mutatták az igazi keresztényi szeretetnek a vizivárosi zárda növendékei, akik kivétel nélkül kicsi kezük munkáit díjmentesen engedték át a szövetség szent céljaira. Az esztergomi sajtó hivatása magaslatán készséggel bocsátotta rendelkezésre hasábjait ügyünk propagálásának, ugyanígy teljesen ingyen reklamirozta a vásárt vetítéssel a két mozgófénykép vállalat. A szab. kir. város és vármegye mind a terem átadásával, mind a terem fűtésével támogatta vállalkozásunkat. Szóval nagy és kicsi kivette a részét a •agy sikerből. Ismerjük mindazokat, kik a legkisebbel is hozzájárultak az eredmény eléréséhez, jegyzőkönyveink megőrzik nevüket ós miután tudjuk azt, hogy mindent csak a jó Isten fizetésére számítva adtak nekünk, illetve védenceinknek, nem soroljuk fel a résztvevők ós adakozók nevét. Jól tudjuk, hogy mindazok, kik bennünket segítettek, megtalálják elismerésüket az elért nagy sikerben ós abban a gondolatban, hogy sok-sok könnyet törültek le ós sok Az „Esztergom" tárcája. A postáskisasszony. Kgy apróhirdetést tett az újságokba : „Ki levelezne szép leányok küzül szóra- j közás céljából fess, fiatal íróemberrel ?> Levélkéket ..Tubarózsa" jelige alatt a ki-! adába kérek." Regényt akart írni. Ehhez volt szük- j sége erre a tanulmányra. Tudta, hogy! jösnek a levelek: sok a leány, sok aj szép leány, akik szórakozni akarnak. [ Két-három napig csakugyan dolgot ad-! tak ezek a levelek. Tolt közöttük „•natkozé falusi leánytól", „pesti szépségétől, „víg szőké"-től, barnától, feketétől, kékszemőtől, fekete hajútól elég. Az utolsó levél nem volt illatos, szerény, de elegáns papíron ez állt: „Uram! Nekem az a szórakozásom, hogy az újságokban megjelenő ilyen hirdetésekre írjak, de csak azért, hogy egy kis leckét adjak Önnek: tudom, hogy sok-sok levél megy hirdetésére, ön moselygé arccal válogatja sok szegény, bolond leány írását s — nevet rajtuk. Ez nem szép dolo», bár Önnek igaza van." — Aláírva a teljes cím: Haimo» Ella, Balaton ... Furcsa gondolatokkal olvasta mégegyszer végig a szépbetűs levelet. Ilyent csakugyan nem várt! Ily komolyhangú levelet. Következtetett belőle annak a leánynak egyéniségére, aki írta! s ugy, ahogy maga lerajzolta magának — megtetszett az ismeretlen! Minél többet gondolkodott felőle, annál inkább megérlelődött benne az elhatározás, hogy neki az ismeretlen leányt meg kell ismernie ! Nem a „pesti szépség M-et, nem a „víg szőkét", hanem Őt, aki oáaírta nevét, aki nem írt találkát, piros szegfűs ismertető jelet, hanem küldött egy erkölcsi tanítást s elküldte lelke rajzát is ezzel. Szeme megakadt a néven: Ella... Ella ... ott a Balaton mellett. Hopp! nem ír neki, lemegy maga. Ha nem úgy Üt ki, ahogy gondolja, legalább nyaral s — megírja regényét. Hogy ez nem jutott előbb eszébe! Bepakolt s másnap már a balatoni lenge szellő bontogatta haját, amint a gyönyör* vidéket bámulta a gyorsvonat ablakából! Barátságos, virágos kis állomás fogadta. Az első dolga volt megkérdezni, hol laknak, kik azok a Halmosék. — Itt nem laknak Halmosok. Ez volt a válasz. De ez lehetetlen! alásoktól is kérdette a vendéglőben. Senki sem ismert ilyen nevű családot. Hát most mit kezdjen? Tanácstalanul gondolkozott. Nézegette a levelet . . . Itt lett feladva ... Talán a postán majd tudnak róla! De hát hogyan merjen ezzel beállítani! Ejh, mindegy! Valahogy csak lesz ! Átöltözött s a — posta felé tartott. Kellemes, virágillatos, hűvös szobában fogadta egy leány, a postáskisasszony. Szíve erősebben vert, kezdett zavarba jönni, amikor a szép leány előtt megállt. Ö, az elegáns író, a pesti gavallér, akinek annyi dolga volt már szép nőkkel, zavarba jön! De hát mikor oly égetően néztek azok a szemek! Kimért, de barátságos hangon kérdezte a leány: — Mi tetszik kérem ? — Kérnék szépen, Nagysád, husz darab öt koronás bélyeget. Mintha villanyütést érzett volna a kis meleg kéztől, amely véletlenül hozzáért, amikor a pénzt visszaadta. — No, most! — Nagysád kérem, én valamit szeretnék kérni, ha olyan szíves lenne nekem felvilágosítást adni. — Nagyon szívesen, tessék talán helyet foglalni! Elmondta az esetet, hogy egy levelet kapott innét, de az, aki feladta, ismeretlen. Mintha valami könnyed mosoly játszott volna a leány ajkán, vagy csak Ő képzelte így ! — Mielőtt feleletet mondanék — szólt — kell tudnom ... bocsásson meg, hogy érdeklődnöm kell az ön ügye iránt, de kell tudnom, hogy miért keresi ön most azt a Halmos Ellát ? Választ csak ugy adhatok! Ez nagyon kényes kérdés veit. Miért is keresi, mit mondjon! Legjobb lesz, ha őszintén elmondja az egészet. Mintha az a két meleg szem is olyan biztatóaa tekintene rá! Elbeszélte őszintén... — És annyira megtetszett nekem az a különös hang, furcsa levél, hogy szeretném megismerni íróját, mert érzem, hogy az a leány nem lehet olyan, mint a többi. És nekem ez az ideálom ! — S milyennek képzeli el azt a leányt külsőleg ? — kérdezte, de most már nemcsak mosolygott, hanem nevetett is hozzá! — Olyannak, amilyen Nagysád! — volt a merész válasz, de bele is pirult. — Olyannak, amilyen ón vagyok? Nohát ón vagyok a Halmos Ella, azaz hogy — Fehér Ellal Én írtam azt a levelet. TT« Vira kézmű és divatárú sziete aaráesony i eladásunk megK S™ÍÉ? M beasflőilött! Mielőtt lásarol, Telefonszám no. néMe meg kirakatainkat! Árúink közismerten legjobb minőségéről, nagy választékunkról, előzékeny és pontos kiszolgálásunkról mindenki meggyőződhet! *WU OS
