ESZTERGOM XXVIII. évfolyam 1923

1923-12-08 / 97. szám

Keresztény magyar sajté. Szombat, lf>£3 december 8 Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 1500 korona. Névtelen közleményeket nem veszünk figyelembe. • * > Két oldalas + $ szám 200 kor. $ ESZTERüvrl POLITIKAI ÉS T Á If S A 1» A L 11 1 Ii A P Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos-utca 30 szám) alá küldendők Hirdetések felvétetnek a HUNNIA könyvnyomdában, Kossuth-Lajos-u. 30. Négy^ oldalas + 250 kor. t + szam Még várhatunk... Esztergom,, 192:Í. dec. 7. Most került a törvényhozás elé őt magyar város törvényhatósággá való nyilvánításának ügye. Mondanunk sem kell talán, hogy eme öt város között Esztergom nem szerepe,, jóllehet városunk képviselőtestülete még a nyár elején megtette a szükséges lépéseket, hogy Esztergom közönségének e régi óhaja teljesülhessen. Méltányolva a felhozott okokat, kétségtelen, hogy az öt magyar város, amelyek közt Nyíregyháza, Szombathely, Eger, Veszprém, Nagykanizsa foglalnak helyet, rövidesen megkapják a törvényhatósági jogot. Bizonyára megkapná Esztergom is, hiszen most már, a megyeegyesítéssel kapcsolatban régi kulturális jelentőségén kívül egyéb méltánylandó okok is közrejátszanának, hogy közel fél évszázados sérelmünk orvosoltassék. Tagadhatatlan, hogy Esztergom fejlődésének feltételei nem kizárólag a város közigazgatási jellegéből adódnak, viszont azonban súllyal esik latba a közigazgatás könnyű mozgási lehetőségének kérdése is. *Mostoha sorsunk soha sem volt szemnielláthatóbb, mint napjainkban, amikor sok szerencsétlenségünket tetézi mellőztetésünk is. A jelleg nem puszta cím és talán gyerekes ónnállósági vágyakozás a megyei béklyók alól való felszabadulásra, hanem egy fontos fejlődési alkalom. Miként az egyén életében igen gyakran egy-egy uj titulus teljes változást képes eredményezni az illetőnek külső megjelenésében "és alkalmat ad uj lelki tartalmak kinyilvánítására, úgy lehetetlennek tartjuk, hogy örvendetes jelei ne támadjanak egy város életében is a jellegváltozásnak. Sok érvük van a kérdést ellenzőknek is, mindazáltal figyelembe kell venni, hogy Esztergom nem uj jogot akar, hanem felújítását egy réginek, amelytől téves statisztikai beállítás fosztotta meg. Tény, hogy a mai város már egyesített, összeépült volt az egyesítés kimondása előtt is, már törvényhatósági jellegétől való megfosztása idején is, amikor az egyesítés kérdése is már állandóan aktuális volt. De ha akkor azon a címen, hogy a közigazgatásilag vett ,,város" , lakossága nem ütötte meg a törvényileg előírt lélekszámot, meg lehetett fosztani Esztergomot régi törvényhatósági jellegétől, ma, amikor ama ok megszűnt és amikor uj érvek egész sora sürgeti, a törvényhatósági jelleg kimondása soká nem késhetik. Mesterségesen lehet hátrahatni, <le teljesen megakadályozni nem állhat emberek hatalmában. Ki állhat ellen a fejlődés törvényének ?... A Stefánia Anya és Csecsemfivédő Egyesület Esztergomi Fiókja december hó 8—9.-én a vármegyeház nagytermében karácsonyi vásárt rendez. Betörők garázdálkodnak a tőzsdén. Főleg a középosztály vagyonát pusztítja az a lelketlen spekuláció, amely utóbbi időben a legaljasabb eszközöktől sem retten visszás példátlan trükkökkel, körmönfont manőverek kél, agyafúrt mesterkedéssel igyekszik a tőzsde irányát megváltoztatni. A tőzsdei visszaélések megszüntetésére mindig erélyes intézkedéseket vártunk. De hiába vártunk ! Igy történt meg

3 hogy a túltengő illegális spekuláció, sok konjunkturális visszaélés, a kereskedelmi, sőt egész közéletünket destruálta, s tönkretette nemzetünk gazdasági életében azt is, ami a háború és a forradalmak után még megmaradt e szerencsétlen országban. Most pedig a nagy közönség, a tőzsdén érdekelt sok százezer exisztencia, de főleg ^az amúgy is nyomorgó középosztály teljes kifosztása van tervbevébe. Ez minden bizonynyal sikerül, ha végre az állam nem lép közbe és nem kiált vétót a Szabadság-tér lovagjainak elvakult tömegébe ! :v Temesváry Imre, a szeghalmi kerület képviselője, a mult héten a kontreminőrök elleni interpellációjában a zúgbankokra hívta fel a kormány figyelmét és a magánforgalmi jegyzések, valamint az exota papírok jegyzésének megtiltását kérte. Reméljük, hogy az interpelláció nem veszett kárba — a kormány, illetve a törvényhozás radikális intézkedései megszüntetik a visszaéléseket, megtisztítják a megfertőzött levegőt. Amíg tisztességes esszközökkel dolgozik a kontremin, míg nincsenek nevével visszaélések, míg garantálja működésével a piac biztosságát, fo.kozza ellenálló képességét — nem kifogásolható.. De nem így áll ám a helyzet! A kontremin működésének óriási túlzásai, visszaélései vannak. A visszaélések egész sorozatát kell lehetetlenné tenni, mert csak így menthető meg a gazdasági élet. Meg kell állapítani, kik kölcsönzik a közönség papírjait pénzért a kontreminnek. — Amint tudjuk, ezt leginkább a kisbankok, ügynökök és zugirodák kultiválják. Ezek a „cégek" vagy meg sem veszik a papírt, amelynek vásárlására megbízást k ptak, vagy ha megveszik is, odakölcsönzik a kontreminőröknek. Érdekes a kontremin egyik eselfogása. Bécsből küld embereket és adatja el a papírokat, hogy Budapesten meg é ne tudják a papírok eladóit és hogy milyen mennyiségű papírt adtak el. Meg kell akadályozni a kontremin embereinek hamis üzletkötéseit, ravasz összejátszásait, az engedélynélküli értékpapír csempészést. — Lehetetlenné kell tenni a kalandorkodást erélyes és gyors intézkedésekkel. Cselekedjék az állam, cselekedjék a törvényhozás. A törvénykönyv szakaszai hiányosak. A mostanában Az „Esztergom" tárcája. Kép- és szoborkiállítás a Kaszinóban. A materializmus korszaka az anarchia uralmát jelenti. A „lelketlen" anyag szétzüllik, mert nincs egység, nincs belső szükségszerűség, nincs hit, ami centrálisán, harmonikusan egybekapcsolná a dolgokat. A társadalom részekre bomlik. Az élet viszonylataiban felüti fejét a gyűlölet és az erőszak. A tudományban ellentmondások nyüzsögnek s- az ember magasabb ideáljai kufárokká, lelketlen rablókká romlanak. A materializmus a formák, á teóriák túltengósével csődbe sodorba korának művészetét is s ha szabad magamat így kifejeznem, a művészet rendeltetését, Önmagát tagadva, tudományos dadogássá torzul. A művészet elveszti irányító, Ösztökélő tendenciáit. Minden aktivitása a kor tükrözésére irányul s így a fényképező apparátus nívójára sülyed. Elismerjük, hogy ebben az. irányban is lehetnek szépre ós jóra suggalló megnyilatkozások, de ezek burkolt és eltorzított formájukban nem rendelkeznek elég alakító és tömegeket szuggeráló erővel. Mert^ mit várjunk pl. a kubizmustól, az aktivizmustól, a dadaizmustól s a többi „izmusok"-tól, amikor ezeket a művészi eszközökkel laboráló „filozófiai meggondolásokat" a halálra érett, hitét vesztott kor önmaga igazolására hozza létre? Nyilvánvaló, hogy tagadni ós nagyszerűt alkotni egyszerre képtelenség ! A művészetnek mindenkor az élet, a világ megszépítésébe vetett hit az alapja s e nélkül nincs létjogosultsága. Hit nélkül a művészet parodoxon. Korunk művészete elvesztette lábai alól a talajt. A világot tagadva képtelen a világot újjá alakítani, megszépíteni és megjobbítani. Elfordult a naturától és így nem rendelkezik azokkal a tényezőkkel, melyek általánosan és szuggesztíve, új elrendezést hozhatnának létre. Az ember belső világa, a magasabb létformák nem érvényesülnek. Hol, merre az út, a kibontakozás lehetősége, mik lennének az emberiség követendő, új ideáljai ? Csönd. A művészet nagy általánosságban nem ad feleletet. Mindezt előrebocsátva, annál örvendetesebb látni, hogy itt-ott, legújabban ós épen a világ legborzalmasabban tönkre szaggatott részein sokatigérő kezdeményezések csírái bújnak napvilágra. A háború s a forradalom zülléséből nőtt ifjú művészek szemében j mintha derengene már az új világ viláI gossága. Mintha hallanánk a szebb kor [hangjait. Az ifjú művészgeneráció csoI dálattal ós hittel áll a világ nagyszerű ! pompája előtt, hisz a jobb jövőben és új emberideált építve, mint valami új, ' modern Anteusz, a természetből, a mult nagy művészi értékeiből meríti a jövendőt alakító, szépítő erőket. A formák ! „lelketlen" uralma megdől, hitetlenül áll velük szemben az, akit a világokat, embert jobbító ós szépítő hit, belső : szükségszerűség ösztökél. Az üj művészeti kibontakozás jeleit mutatja' a kaszinóban megnyílt kiállítás. Fuchs Hajnalka tájképei, portréi, csendéletei és dekorativ munkái szép Ígéretek, nagyszerű kezdetek, melyek frissen, nőies finomsággal hűen tükröztetik alkotójuk harmonikus belső világát. Munkái jórészt még a natura jegyében születtek. Palettája kivált a szürke, a finomabb keverésű színekben gazdag. Tehetsége a dekoratív munkában bontakozik elő legtisztábban és ebben az irányban sejtjük művészetének további útjait. „A nyár siratása" című dekoratív rajzával erős komponáló képességről tesz tanúbizonyságot. A sok szép kép közül kiemeljük a „Csend"-et. a „Vidám temető"-t és a „Hétfő"-t. A másik kiállító művész, Holl Kornél szobrokkal ós képekkel szerepel. Szobrai móg budapesti rendezésben is feltűnést keltenének. Teljesen ura a formának. Azt hiszem, ez a legjobb, amit egy szobrászról mondhatunk. A háromszögbe komponált „Tékozló fiú" erőteljesen juttatja kifejezésre a művész szándékait. Munkáiban nagy súlyt fektet a zárt, sziluettes kompozícióra („Bőség" c. szobra) s az élet feltótlen hangsúlyozására, amire jó példák a „Szent Péter" s a „Salome". Csodáljuk a „Nárcisz" lendülő ívét. Képei közül kivált a „Szüret után" címűre szeretnénk ráirányítani ä figyelmet, mely szép szineivel a kiállítás egyik legsikerültebb munkája. B. K Árúink közismorten legjobb minőségéről, nagy választékunkról, előzékeny és pontos kiszolgálásunkról mindenki meggyőződhet