ESZTERGOM XXVIII. évfolyam 1923

1923-10-10 / 80. szám

Megjelenik hetenkint két­szer: szerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 1500 korona. Névtelen közleményeket nem veszünk figyelembe. • • X Két oldalas 4 X szám 200 kor. X ZTERG0H Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajo s-u t c a 30 szám alá küldendők Hirdetések felvétetnek a HUNNIA k n7vnyoindá­ban, Kossuth-Lajos-u. 30. • • ^ Négy oldalas * X szám 250 kor. + vármegye rendkívüli közgyűlése. Komárom vármegye rendkívüli közgyűlése, mint jeleztük, folyó hó 3.-án folyt le. A kö2gyülésről tudó­sítónk a következőket írja: „Az elnöklő Huszár Aladár fő­ispán megnyitó beszédében hivatkozik az ő nehéz helyzetére, lévén ő Esz­tergom vármegyének is főispánja, ki, mint ilyen, egyenlő jóakarattal képviselte és képviseli mindkét tör­vényhatóság és az érdekelt tisztvise­lők érdekeit, megérti a vármegye tiltakozását, de meg kell értenünk a kormánynak a pénzügyi helyzet diktálta elhatározását is és kéri a törvényhatósági bizottságot, hogy te­gyen félre minden keserű és ellen­séges érzületet. A rendkívüli köz­gyűlés Karcsay Miklós vármegyei jegyző előadása alapján még egy utolsó tiltakozó memorandumot fo­gadott el, melyet felsőbb helyekre fognak juttatni és amelyben a vár­megye ez utolsó órában még egy­szer óvást emel a megszüntetés, ille­tőleg az egyesítés ellen. " A felszólalások közül megemlítjük Thaly Ferenc bizottsági tag beszé­dét,^ ki szerencsétlen prőbaházassáq­nak nevezte az egyesítést, melynek úgyis elválással kell végződnie. Dr. Garzuly József tatai ügyvéd pedig azt hangsúlyozta, hogy mivel az egyesítésnek mindnyájunk hite sze­rint ideiglenesnek kell lennie, addig, míg a most elvesztett különállás tel­jes integritásunk helyreállításával be­következik, dolgozzunk egyesült erő­vel, komoly, hazafias törekvéssel az egyesített vármegyében is. A törvény végrehajtására a iő­ispán mellé rendelt ha^os bizottság tagjai lettek a tatai járásból: dr. Garzuly József, Lőke Károly, Ma­jor László. A gesztesi járásból: gróf Esterházy Móric, Gbyczy Elemérés Thaly Ferenc." Vitézi telekbeiktatás Esztergomban. Esztergom szab. kir. város képviselő­testülete f. hó 14.-én (vasárnap) d. e. 9 órai kezdettel vitéz Sas vári József és vitéz Majtényi Istvánnak a város közönsége által felajánlott vitézi tel­kekbe való beiktatásacéljából a Széchenyi téren ünnepies díszközgyűlést tart a következő sorrenddel: 1. D. e. 9 órakor gvülekezés Horthy Miklós kormányzó úr Őfőméltósága kép­viselőjének fogadására a városház nagy­terűiében. 2. D. e. 9 óra 15 perckor a kiküldendő küldöttség meghívja a kor­mányzó képviselőjét és a megyei Vitézi Széket. 3. Himnusz; énekli a Tnrista Dalárda. 4. D. e. 9 óra 30 perckor tábori mise a Széchenyi téren, .tartja Mátéffy Viktor prépost-plébános, nem­zetgyűlési képviselő. — Szentmise alatt a Turista Dalárda énekel. 5. A tábori mise után díszközgyűlés, melynek tárgya a vitézek te'ekbeiktatása. 6. A kor­mányzó képviselőjének beszéde. 7. Büch­ner : „Vitézek Dala"; énekli a Turista Dalárda. 8. Jakus János v. képviselő a város gazdaközönsége nevében üd­vözli az uj birtokosokat. 9. „Magyar Hiszekegy"; énekli a Turista Dalárda. 10. Kivonulás a vitézi telkekre. 11. A Kormányzó képviselője beszéd kíséreté­ben átadja a telkeket a vitézeknek. 12. Mátéffy Viktor prépost-plébános meg­áldja a vitézeket, családjukat s a vitézi telkeket. 13. •" Jegyzőkönyv felvétele a telekátadásrót a városház tanácstermé­ben. 14. Díszközgyűlés bezárása. 15. Ünnepi társasebéd. Kedvezőtlen idő esetén a szentmise d. e. 9 órakor a városi kegyúri temp­lomban, utánna pedig, az, .ünnepi, dísz­közgyűlés a városház nagytermeben fog megtartatni. Akik a társasebóden részt venni óhajtanak, ezen szándékukat leg­később október hó 12.-ig közjók a városi kiadóhivatalban (emelet 9 szoba.) Kis hírek mindenfelől. József Ferenc főherceg eljegyezte Anna szász kir. hercegnőt, Frigyes Ágost szász király leányát. Ruszinsrfíóból a csehek egyatlen nagymegyét létesítenek, amelynek Mun­kács lesz a székhelye. Jugoszláviában Péter herceget, Nikita volt montenegrói király legifjabb fiát tábornokká nevezik ki. Károlyi Mihály gróf ezer leit adott Eminescu Miháy román költő Kolozs­várt felállítandó szobrára. Az Árvizsgáló Bizottság kijelentette, hogy az októberi szénárak nem lesznek magasabbak a szeptemberieknél. A felvidéki megyei választásokon 69 kormánypárti mandátummal szemben 133 az ellenzéki mandátumok száma. Szombathely képviselőtestülete ki­mondta, hogy megs/.tioteti a strandfür­dőben két éven át érvényben volt közösfürdőzést férfiak ós nők között. A közösfürdő fenntartása mellett csak 2 szociáldemokrata szavazott. Az árvák pénzét belügyminiszteri rendelet értelmében „kosztbaadás" út: ján is lehet kamatoztatni. Brassót a románok katonai gócponttá akarják fejleszteni. A városban a tiszti lakások és irodák részére erőszakos rekvirálások lesznek. Pozsonyban tót összeesküvést fedez­tek fel, mely főleg Srobár volt minisz­ter ós Bíahó minisztertanácsom ellen irányult. Az összeesküvők nagyrésze volt detektív és renáőrhivataluok. A letartóztatások állandóan folynak. Amerika felfedezésének évfordulója. A kultuszminiszter elrendelte, hogy az összes iskolák ós intézetek október 12.-ét, Amerika felfedezésének évfordu­lóját méltóképpen megünnepeljék. Belgium a britt felfogás mellé állt a Ruhr-kérdésben, Az angol és belga nagykövetek külön kihallgatáson jelen­tek meg a francia miniszterelnöknél és kormányaik nevében tiltakozást jelen­tettek be az uj német kormány ellen tanúsított francia magatartás miatt, egy­ben a Ruhr-kórdós ügyében is. Utaltak arra, hogy a német kormánynak szá­molnia kell a bekövetkezett teljes gaz­dasági leromlás következtében a biro­dalmi gyűléssel és az általános közvé­leménnyel ós ezért minden erőfeszítése daeára se teljesítheti azokat a legújabb francia követeléseket, amiket a Ruhr­kérdés kapcsán f-jladtak neki. A nagy­követek felkérték a francia miniszter­elnököt, hogy az európai egyensúly érdekében tanúsítson engedékenyebb magatartást a német kormány iránt. Természetes, hogy ezért az egész francia sajtó felbőszült, még természetesebb, hogy a német kormány ellen is, mert német befolyás eredményének tekintik az angol ós belga nagyköveti intervenciót. Zanella a szovjet segítségét kérte Fiume annektálása ellen. A római „Idea Nazionale" szerint Zanella, a volt fiumei kormányeinök levelet küldött Moszkvába, amelyben a szovjet kormányának sürgős intervencióját kéri ki Fiume annektá­lása ellen. „Lám ez az a bizonyos Zanella-tempó — írja a lap — amiről mindenki felismerheti a jeles fiumei politikust, aki pedig élvezte ugy Olasz­ország, mint DAnnunzio bizalmát, de akiről nagyon hamar kitűnt, hogy úgy­nevezett kormánya egyszerű tolvaj­szövetkezet. Még Moszkva is elhárította magától." A kormány állítólag elren­delte Zanella elfogatását. H IR EK. •IHM*! JAXOS f BBMi I A helyi közélettől pár éve már, hogy teljesen visszavonult, de mégsem o'yan régen, hogy neve kitörlődhetett volna az esztergomiak emlékezetéből. Most, amikor halálát harangzú^ás és gyász­lobogók hirdetik, míg tisztán előttünk áll tagbaszakadt, alakja, szinte halljuk bátor, szókimondó fejszédét a fórumon, vagy lelkesítő szavait az esztergomi követválasztásokon, amelyek az ő köz­reműködése nélkül régebben meg nem történtek. Esztergomban „48-as" és „Brutsy János" rokonfogalmak voltak. Kevés helye volt az országnak, ano egyetlen ember annyira reprezentánsa lett volna a függetlenségi eszméknek, mint nálunk volt Brutsy János. Nép­szerűségének tetőpontján a Kmetiy-fele választások idején állott, máskor — sajátságos tragikuma közéleti munkás­ságának, — meg kellett alkudnia a helyzetszülte alka'makkal, vagy pedig a kezében tartott 48-as nemzeti lobogót cserbenhagyta a liberális-kor megvesz­tegető szellemének ' áldozatul esett, vagy állhatatlan esztergomi választók zöme. A városi ós megyei közgyűléseken mindenkor lelkiismeretes, sokszor a rigorózusságig menő őre volt a közja­vaknak, mindazáltal, ahol helye ós al­kalma volt, a modern városfejlesztési és adminisztrációs kérdések elöl el nem zárkózott, sőt sok esetbeu azoknak készséges szószólójaként szerepelt. Szép szóval, -.lekenyerezéssel azonban meg nem közelíthették; előtte csak az érvek imponálták. Független ember volt, Uy odavaló, ahol sokak sorsa felől pártat­lanul kell határozni. Társadalmi egye­sületeink ölén szeretetreméltó ós áldozat­kész tagtárs volt mindenkor. Különö­sen a turista-egyesületben érezte jól magát, amelynek hírnévben egyre nö­vekvő dalárdája az ő kezdeményezésere létesült j s annak ő volt első einöke és visszavonulásáig lelkes tas^ja. Ugyan­csak vezetőtagja volt a régi esztergomi úri dalárdának is, amelynek gy, szba­vont zászlója hosszú idők utan az 5 temetésén jelenik meg ismét eísöízben 1 Budapestre való elköltözése után is megmaradt lelkes turistának s a Csütör­töki- és Pénteki Turista Asztal eszter­gomi kirándulásainak ő volt a V'zetőj". Legutóbb részt vett a Pannonhalmai)-,. Stommer Viktorin bencés perjel által tartott .elkigyakorlatokon fővárosi tár­saival I végső napjaiban az ott hallott igék aranyozták be lelkét, amely min­dig megértő volt a szegényekhez ós kicsinyekhez. Az esztergomi iskolák szegény tanulói részére nyújtott alapít­ványai ezen megértő lelkületéről tesz­nek tanúbizonyságot. Mindössze három napig volt beteg s így szombaton este elterjedt halálhíre meglepetésként hatott. A 69 éves em­bert epekőbánta]mak, érelmeszesedés és ezek következtében fellépett tüdőgyulla­dás ö te meg. Temetése kedden d. u. 3 órakor folyt le a belvárosi temetőkápolnából impo­záns részvét melleit. Dorogi Takarékpénztár Az alakulóban levő Dorogi Takarékpénztár Rt. alapí­tási tervezetéből kö/ö jük, hogy a 40 millió koronára, bemutatóra szóló 2000 K névértékű részvények alapján terve­zett alaptőkéből 10—10 mihió K név­értéket Dorog község közönsége,- Esz­tergomi Takarókpénztár ós Esztergom­vidéki Hitelbank, 6 milliót a Duna Lloyd biztosítanak ; további 4 millió pedig szabadjegyzésre fog bocsájratni később megállapítandó áron. Részvények darabonkénti alapítói ára 2500 K, az aláírás ós befizetés záró határideje f. évi október hó 15., alakuló közgyűlés Do­rogon f. óv október hó 18.-ik napja. Befizetések a létesítendő pénzintézet folyószámlájára ós a magán jegyzések az Esztergomi Takarékpénztár ós az Esz­tergom-vidéki Hiteibank pénztárainál teljesítendők, mert a pénzintézetek a vállalt részből 2—2 milliót érdekkörük­nek engednek át. Az alapítók névsora: Schmidt Sándor bányaüyyi főtanácsos, B:eszl Ferenc kir. tanácsos, Mátéffy Viktor nemzetgyűlési képviselő. Etter Ödön aligazgató, Prouza Vilmos b. fő­intéző, Einczinger Ferenc takarékpénz­tári könyvvezető, Perl József gyógy­szerész, Morva Izidor községi főjegyző,' Berb rich $akab, Khárer Lőrinc és W.cb János gazdálkodók. A mezőgazdasági haszonbérletekről szóló rendelet módosítása. A m. kir. i misztérium az 1922. évi XVII, t. c. 6. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rend li: 1. §. A mezőgaz­dasági haszonbérletekről szóló 6140/923. M. E. száma rendelet (kihirdették a Budapesti Közlöny 1923. augusztus 19.-i 187 számában) 28. §-ának I. és II. ponijaiban említett í?0 napos határ­idő további 30 nappal, vagyis bezárólag 1923. évi október hó 17. .napjáig meg­hosszabbí.tátik. 2. §. Ez a rendsiet ki­hirdetésének napján lép életbe. Buda­pest, 1923. szeptember 12. Dr. Vass József s. k. A dorogi „Szívgárda" zászlószente­lése kedves ünnepség kereteben vasár­nap folyt le nagy érdeklődés mellett. Ez alkalommal d. u. 4 órakor a bánya­teepi iskolában díszgyűlós volt. A gyö­nyörű énekszámokat Ráder Hüda zon-

Next

/
Thumbnails
Contents