ESZTERGOM XXVIII. évfolyam 1923

1923-09-12 / 72. szám

Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán éa vasárnap. Előfizetési ára eg-y hónapra 800 korona. Névtelen közleményeket aem veszünk figyelembe. • • + Két oldalas + % szám 100 kor- X RGOH Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos-utca 30 szám alá küldendők Hirdetések felvétetnek a HUNNIA könyvnyomdában, Kossuth-Lajos-u. 30. • • + Négy oldalas X X szám 150 kor. X Történelmi dátum. Ha Magyarország történelmében nem is, de kicsiny vármegyénk történetében jelentős dátum 1923. szept. 6., amidőn a magyar nemzetgyűlés megszavazta a csonka-vármegyék egyesítését és így Csonka-Esztergom vármegye Csonka-Komárommal arra az időre, míg újra meg nem lesz a régi Nagy-Magyarország, — egyestilt. Közös néven : — „KomáromEsztergom-vármegye " fog szerepelni, székhelye Esztergom, de más, nagy vármegyékhez hasonlóan — habár egy Közigazgatási központja lesz is, kereskedelmi és kulturális szempontokból több részre fog tagozódni, ami természetes is, mert hiszen a Föld felszíni alakulatai szoros kapcsolatban vannak az emberi társadalom életjelenségeivel, első sorban pedig a kultúrával és ennek előfutáraival : az iparral és kereskedelemmel. Az új, egyesített vármegye ügybeosztásáról, adminisztratív személyzetének létszámáról, személyi ügyeiről " még a közvetlenül érdekeltek sincsenek részletesen tájékozva. A törvény kibirdetése után a végrehajtási utasítás megjelenése fog a kormány további terveire kellő fényt deríteni. Tulajdonképen akkor fogunk teljesen tisztán látni és tájékozódni a most még csak elvileg eldöntött nagy kérdés további részleteiben. Mi, esztergomiak, csak örvendhetünk, hogy azon sanyarú helyzetünkben, amely a túloldal elszakításával szerencsétlen városunkra nehezedett, a kormány és városunk igazi jóakarói, elsősorban a biboros hercegprímás úr Őeminenciája, oly megértő és hathatós segítséggel sietnek fel virágoztatásunkra. Esztergom társadalmának most meg kell mutatnia, hogy méltó lesz a nagy vármegye központjához, résen kell lennie, hogy ne egy protekciós város benyomását keltse a most még villámló szemekkel ránk tekintő komáromiak előtt, hanem egy mindenképen kultúrnívón álló, vármegyei központul hivatott, hírneves ősi múltjához méltó városét. A komáromiaknak szeretettel nyújtunk testvérkezet. Közös fájdalomban és közös reményben egyesülünk ! Tokod-Altárón kápolnát építenek. Háromezer bányász várja a lelki felüdülést. A bíboros-hercegprímás tokodi útjaA Gete tövében hallgató, csendes Tokod községnek és a nagy arányokban fej'ődőTokod-Altárónak emlékezetes napja marad f.' ó. szeptember hó 9.-e, amely alkalommal Dr. Csernoch János bíboroshercegprímás meglátogatta a községet, hogy a nagyszámban egybesereglett híveknek kiossza a bérmálás szentségét és megszentelje a plébánia-templom uj harangjait. A főpásztort ez alkalommal nagy ünnepléssel fogadták. Esztergomtól Vida Jenő, a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. vezérigazgatója kísérte a hercegprímást, Tokod határában pedig lovasbanderium várta a magas vendéget, aki Dr. Fehér Gyula és Dr. Halmos Ignác prelátus-karonokok, valamint Dr. Drahos János pápai kamarás, irodaigazgató társaságában érkezett. TokodAltárónál az országúton hatalmas diadalkapu állott „Isten hozott! Jó szerencsét 1" felírással. Altáró házain uj nemzeti zászlók lengtek s a lakosság ünneplő ruhákban sietett a főpásztor fogadására. Amikor az autó a tatabányai 36 tagú kitűnő fúvózenekar hangjai mellett a diadalkapu elé ert, C^anády László bányafőfelügyelő üdvözölte a hercegprímást a bányatisztikar ós a környék egész intelligenciájának ólén. Az üdvözlés során díszes csokrot is nyújtottak át a meghatott főpásztornak a fehérbe öllö/.ött tokodi leánykák. Az utat a főpásztor innét kezdve fogaton tette meg a községig. Tokod község elején, az Esztergom-szászvári kőszénbánya rt. kolóniájánál ismét üiadalkapu emelkedett. A községben a tokod-altárói bányászzenekar hangjai mellett nemzeti zászlócskákkal kezükben az iskoás gyermekek állottak sorfalat és a néppel együtt lelkes éljenzéssel üdvözölték a magas vendéget, akit a plébánia előtti gazdagon díszített téren Mtitner Lajos jegyző hosszabb üdvözlő beszéddel fogadott. A főpásztor a beszédre szívélyes szavakkal válaszolt, majd szentmisét es szentbeszédet mondott, azután rövidesen megkezdte a bérmálási szertartásokat, melyek alatt a tokod-altárói bányászifjakból alakult énekkar szép énekei emelték az áhítatot. A bérmálás szentségét ez alkalommal 375-en vették fel a főpásztor kezeiből. Majd a harangszentelés következett. A szentelós után harangzúgás mellett hagyta el a főpásztor a községet, hogy látogatást tegyen Csanády bányaigazgatónál. Itt fogadta a hercegprímás a hatóságok, ipartelepek és a tokodi tanítótestület üdvözléseit. A tokodi üveggyár vezetőségének nevében Eggenhoffer 'Ernő gyárvezető üdvözölte a főpásztort, aki melegen köszönte a gyárvezetőség szép ajándékát, egy kobaltkék művészi üvegvázát, amely a magyar üvegipar fejlettségének beszélő dokumentuma. Ebéd alatt Vida vezérigazgató felköszöntőjében kijelentette, hogy a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. e nap emlékéül a hatalmasan fejlődő Altáró katb. báoyászhívei részére a közeljövőben mogfelelő kápolnát építtet, amelyben az istentisztelet rendes ellátásáról is gondoskodni fog. A hercegprímás meleg szavakkal mondott köszönetet a vezérigazga'ónak ezen szép ígéretéért, amelynek megvalósulását közel 3000 bányász lelke már régtől óhajtotta. Esztergomból a vármegyei hatóság részérő; Palkovics László alispán ós Reviczky Elemér főszolgabíró jelentek meg a lélekeme'ő ünnepélyen. Kis hírek mindenfelől. Debrecen városi írósága elrendelte, hegy a debreceni szállodákban minden két hónapban poloskaírtást kell végezni, különben megvonja az iparengedélyeket ós az ujabb szobaáremelkedósekhez nem járul hozzá. Nagy vihar pusztított Kecskeméten. Mult hót folyamán Kecskeméten hatalmas, ciklonszerű vihar pusztított, mely jégesővel párosult. Évszázados fákat csavart ki tövestői az orkán, lesodorta a tetőcserepeket, a gyalogjárda kövezetét több helyen felszakította, a vasbetonkerítóseket pedig ledöntötte. A tanyák között is borzalmas pusztítást vitt véghez, különösen a gyümölcsösökben. Kerekegyháza állomásán három vasúti kocsit feldöntött, a síneket ós talpfákat felszakította, a táv írópóznákat kicsavarta. A jégverés a szőlőtermésnek 40 százalékát tette tönkre. A kár felbecsülhetetlen. Berlinben a drágasági hullám menthetetlenül e'önt mindent. A hivatalos tarifa szerint egy kiló vaj 12 millió, zsír 6 millió, kávé 11 millió, marhahús 5 millió, sertéshús 7 millió, egy tojás negyedmillió márka. A lakóság fele éhezik. Az áruházak táblákat raknak ki kirakatukba, hogy a közönség ne vásároljon, mert csak így lehet az árakat leszorítani. Franciák a Ruhr-vidéken. A Kruppcógnól francia bizottság jelent meg, amely az összes műveket behatóan megvizsgálta. Híre jár annak, hogy a Kruppműveket a franciák megszállják. — A düsseldorfi városi tanács elutasította a francia megszálló hatóságoknak azt a javaslatát, hogy a város hetenként tegyen eleget rekvirálási kötelezettségének. Erre a megszálló hatóságok kijelentették, hogy ebben az esetben újból rátérnek az erőszakos elvételre s az erőszakos rekvirálást azonnal meg is kezdték. Japánból érkezett uj hirek megerősítik a katasztrófa nagyságáról szóló első híreket, de egyúttal jelentik, hogy a helyzet javul. Az amerikai vöröskereszt nagy segélyösszegeket gyűjtött. Tokió ós Jokohama pusztulása folytán a tengeri hajók kikötőjévé ^ Kabát jelölték. Itzo félszigetnél a tengerrengés következtében uj szigetek bukkantak fel. Tokió főváros környéke 17—18 négyzetmórföld területen teljesen elpusztult. A tokiói Öböl előtt lévő Oslima sziget 10 ezer főnyi lakóságával az Ocen mélyére sülyedt. HÍREK. A Széchenyi Kaszinó rendkívüli közgyűlése. Az Esztergomi Széchenyi Kaszinó folyó hó 8.-án délelőtt 11 órakor Hajdú István gazdasági főtanácsos, hercegprimási jószágigazgató elnökletével látogatott közgyűlést tartott, amelyen elhatározták, hog*y amii nehéz időkre való tekintettel a tagsági díjakat a további intézkedésig évi 8000 K-ra emelik fel, az alapszabályokat pedig módosítják olykép, hogy a tagsági díj lefizetése záros határidő alatt lefizetendő legyen. Vitéz Szívós-Waldvogel József lelkes szavai után kimondotta a közgyűlés, hogy ezután havonkint egyszer „Turáni estók"-et tart a társas szellem és együttérzés ápolása céljából, a tagok szórakoztatására pedig ismét bevezeti a múltban már bevált műsoros családi összejöveteleket, amelyek hivatva vannak a Kaszinó belóletót ismét a régi színvonalra emelni. Az Úrileányok Mária Kongregációja első rendes gyűlését folyó hó l.-ón, délután 5 órakor tartja a vízivárosi zárdában. Névmagyarosítás. Riba József esztergomi lakos, m. kir. posta- ós távirdaaltiszt saját, valamint Etelka, Julianna, József és István nevű kiskorú gyermekei családi nevének „Réti" névre kért átváltoztatását a belügyminiszter engedélyezte. Az Esztergom-Szentgyörgymezei Kath. Olvasókör f. hó 16.-án, vasárnap d. e. 11 órakor rendkívüli közgyűlést tart, melyről a kör tagjai ezúton értesíttetnek. JVL elnökség. A nemzeti munkavédelem intézményének budapesti felügyelője elrendelte, hogy a vasutassztrájk alkalmával szolgálatot teljesített esztergomi ós megyebe i tagoknak hazafias kötelességtudá>uk s fegyelmezettségükért legteljesebb elismerését ós köszönetét tolmácsoljam, amit igaz örömmel hozok a nemzeti munkavédelmi tagok tudomására. Az esztergomi nemzeti munkavédelmi hivatal vezetője. Kórházi ápolási díjak. A m. kir. népjóléti ós munkaügyi miniszter 72.000/923. számú rendeletével az esztergomi közkórház napi ápolási díját 1923. évi július 1.-től visszamenőleg 4.000 4£-ban állapította meg. Mindazon magánfizetők, akik ezen idő alatt ápolás alatt állottak és ápo ási költségeikre gyógydíjelőleget már lefizettek tehát kötelesek a 15.400 N. M. M». számú rendelet értelmében a felmérőit különbözetet a kórházpónztárba befizetni. Élő méhek szállítása. A kereskedelemügyi miniszter a földmívelósügyi miniszterhez intézett 51856/VIII. számú átirata értelmében az élő méhek szállítására úgy az államvasutak, mint a