ESZTERGOM XXVIII. évfolyam 1923

1923-09-02 / 69. szám

épület valamelyes restaurálása, mert a ház helyenként má» romladozott. Ha mégolyan erősen épült is, ott a magasságban, — kitéve a szelek rombolásának, viharok dühének, sűrű felhők nedvességének, — kellett, hogy a gyönge épületanyag ellenállása megtörjön és itt-ott engedjen az enyészet szemmel nem látható, de kitartó fogarágásának. Minden kis munka odafenn fokozottabb nehézségeket gördít a fenntartó egyesület elé. Az építőmunkához szükséges anyagok felszállítása már maga oly nagy költségeket igényel, hogy idelent az egész javítás kifutná belőle. Már-már úgy állott a helyzet, hogy az agilitásáról jól ismert turista egyesület bicskája beletörik a vakmerőnek tetsző vállalkozásba. Az a rendkívüli közgyűlés, amelyet mult hó elején e tárgyban összehívták, az elhangzott lelkesítő beszédek dacára is eredménytelenül oszlott volna szót ós a megkezdett munka csúfságra félben maradt volna, ha — mint lapunkban is megírtuk — fel nem áll az esztergomi főiskolás ifjak egy derék vezető tagja, Dudás László, aki maga ós társai nevében felajánlja ingyenes munkáját a kibővítés befejezésére. Az erszények kinyílnak s mint egykor Pozsonyban a nagy Széchenyi szavára, úgyszólván percek alatt egybegyűl az összeg, amely kellett, hogy a pillanatnyi csüggedést újból a hit ós tenniakarás váltsák fel az egyesületben. A munka e héten már befejezéséhez közeledett s lehet, hogy mire e sorok napvilágot látnak, a vaskipui Mária«zobor előtt a dolgukat jól végzett ifjak hálaimája is elhangzott a teljesen bevégzett munka méltó befejezöjeként. B hét egyik enyhe estéjón kimentünk a helyszínére, hogy meglátogassuk a derék főiskolásokat, akiket Esztergom egész művelt társadalma kell, hogy kebelére zárjon áldozatos nagylelkűségükért. A nap vörös korongja már eltűnt a párkányi síkság lankái mögött, de ifjaink móg mindig kalapáltak, méregettek, vakoltak. Kora reggel, 5 óra tájban, amikor az erdő még csendesen szunnyadozik és az elszáradt fűszálakon harmat gyöngye reszket, ők már megkezdik a munkát vidáman, fütyörészve és csekély déli megszakítással folytatják mindaddig, míg a feltünedező csillagok nem jelzik az est letagadhatatlan beálltát. Kifáradtan, verítókes homlokkal, de még a reggeli vidámsággal ülnek le a szerény vacsorához, amelyet a menedékház őre tálal elébük. Lelkes turistacsaládok azonban elég gyakran megemlékeztek az if jakról és gyümölcsöt, süteményt is küldöttek fel részükre, akiknek a figyelmes megemlékezés láthatólag jól esett. Az imbolygó fényű gyertyaszál gyér világossággal árasztja el a hosszú deszkaasztalt. Odalent már ráborult a környékre a sötét. Csak a Duna széles szalagja és a Garam felesillanó ezüst foltjai fénylenek az egyre feketébbé váló tájókon. Dorogon, Tokodon felosillognak a villanylámpák. Pár perc múlva Esztergomban is. Éi lenn ezen imbolygó lámpafények, fenn az égen a szerényen mosolygó csillagok valami kimondhatatlanul bűbájos látvánnyal jutalmazzák a fenn tartózkodókat. ; Ifjaink elpihennek szalmazsákjaikon. Szép jövőről, boldogságról álmodoznak odafenn, a hűs erdő lomjai között... Váljék álmotok valóra, derék ifjak! Mi pedig a felkelő hold fénye mellett jövünk, hazafelé a kellően rendbehozott úton. Úgy érezzük, igen nagy jutalom ért kirándulásunkért. Nemcsak szép vidéket, hanem szép lelkű ifjakat is láttunk ... Lelkesedésünk és a jobb jövőben való hitünk nagyban erősbödött! H. I. Vissza a gyermekekhez! A gyermekvédelem letagadhatatlan veszedelme juttatja eszünkbe, hogy most van tíz éve a Szalézi Szent Ferencről nevezett rend Magyarországba költözésének s a XIX. század legnagyobb gyermekbarátja — a rendalapító Don Bosco utódai most kezdik el mentőmunkájukat az erkölcsi és anyagi romlás által sújtott magyar gyermektársadalom soraiban. A világháború és a nagy összeomlások tíz éve alkalmatlan volt arra, hogy a szalézi rend szélesebb érdeklődési és anyagi áldozatokat jelentő szimpátiát ébresszen a folytonos politikai és gazdasági válságoktól háborgatott társadalmi tömegeknél. S miután Don Bosco követői maguk is olyan szegények, mint a társadalom árvái, eddig szó sem lehetett arról, hogy nálunk is megvalósítsák a rendalapító nagyméretű gyermekvédelmi programját, mely az általános prevenció elvén épül fel. Olasz-, Spanyol-, sőt Lengyelországban már egész védelmi hálózatát építették ki annak a történelmi fontosságú munkának, amely különben az összes kontinenseken rendelkezik gyermekvédelmi állomásokkal. Szalézi Szent FerenG ós Don Bosco már az egész emberiség kincse volt, mikor Magyarország még mindig nélkülözte, pedig ma nincs több olyan zúzott nemzet, ahol elvitázhatatlanabb volna a szalézi rend pótolhatatlansága. A magyar gyermektársadalom soraiban leírhatatlan pusztulás folyik. A napilapok szinte egységesen fordulnak vészkilátásaikkal a társadalom felé, hogy megtörjék azt a dermesztő közönyt, amely megállítja az utcára került ós bűnözésre vetemedett gyermekek felé induló kezet. A katasztrofális méretű gyermekromlás magával hozza az egész ifjútársadalom elrothadását, mivel a jelek azt bizonyítják, hogy a veszedelem már átvándorolt a középosztály mindkét nembeli fiatalságához is s megdöbbentően tragikus arányokban mutatja továbbfejlődését. Az állam és a társadalom az egyetemes korrupció mélységeiből nem hallja meg a pusztuló gyermekek segélykiáltásait ; az állam legfeljebb megtorló intézkedésekkel áll útjába a bűnöző gyermekek ezreinek és mindenért a társadalmat teszi felelőssé; á társadalom pedig az államélet lelkiismeretlenségében találja meg a romlás okait. A valóság az, hogy az államnak a gyermekvédelemben sürgősen át kell térnie a megtorlás ós javítónevelés elvétől az általános anyagi éi erkölcsi prevenció elvéhez és gyökeresen reorganizálnia kell az összes gyermekvédelmi intézeteket; a társadalomnak pedig, amely teljesen elfordította tekintetét a gyermekvédelemtől — vissza kell adnia legalább azokat a mecénásokat és pártfogókat, akik háború előtt a Kath. Patronage intézeteit oly behatóan támogatták. Mert nem az a szerencsétlenségünk, hogy gyermekvédelmi keretek és szervezetek hiányzanak, hanem az, hogy a társadalom még erkölcsi támogatását is nehezen adja e legideálisabb feladathoz. A Szalézi rend tíz évi magyar földön való tartózkodása alatt csupán saját káderének kiépítésével foglalkozhatott s csak a legutóbbi években nyithatta meg az első kapukat Szent-Kereszten és Budán a szegény munkás- ós középosztálybeli gyermekek számára. Megérdemelnék, hogy szívós és kitartó munkájuk után, amellyel fö adatukra készültek, — legalább most találnának jóbarátokra. E< a rend a leghivatottabb arra, hogy úgy az állam, mint az egyház a legnagyobb bizalommal támogassa a megindulás nagy munkájában, hogy a magyar gyermekek ezreit végre biztos födél alá vezethessék. 8. B. Kis hírek mindenfelől. A kultuszminisztérium megállapította a tankönyvek árait. A legolcsóbb tankönyv 1350 K, a legdrágább 9000 K Budapesten. Bécsben Vaugoin hadügyminiszter, aki keresztényszocialista, a régi mintára szervezi a szövetséges köztársaság néphadseregét. Legutóbb egy új rendelete j jelent meg, amely a katonai zenekarok-1 nak kötelezővé teszi, hogy a régi császári marsokat, a Deutschmeister indulót, a Prinz Eugen-marsot és a Radetzky-marsot játsszák. A dohányjövedék igazgatósága a dohánybeváltási árakat szeptember a.-ától kezdve átlag 150 százalókkal fogja újból felemelni. Szabolcs vármegye gazdatársadalma mozgalmat indított, hogy a vármegye szegónysorsú főiskolai hallgatói számára tanulmányaik folytatását önkéntes terményaáakoz|tssal lehetővé tegyék. Alig kót hete, hogy a gyűjtést megkezdték és máris 5 vagon búza és rozs folyt be ós még további 6—7 vagon kenyér mag összegyűjtésére van kilátás. Ausztriában az 5000 koronás és annál kisebb értékű bankjegyeket bevonják a forgalomból, mert azoknak nyomtatása költséges ós három-négy hónap multán elrongyolódnak. Legközelebb már forgalomba kerülnek az új réz- ós vaspénzek. Az aggteleki barlang Petőfi-ünnepségén mintegy négyezren vettek részt. Egy perkupái suhanc ez alkalommal betévedt a barlang úgynevezett Retekágába, ahol három napot töltött koromsötétségben. Szomját a barlangon átfolyó patak vizével csillapította, de ennivalója nem volt. Amikor híre terjedt, hogy valaki bennrekedt a barlangban, egy kiszolgált ezredtrombitás vógigkflrtölte a járatokat. Igy találták meg az eltévedt suhancot, aki egészen elgyengülve vánszorgott elő a barlangból. HÍREK. Krónika. — A divatról. — Egy drága, illatos levélke Került az asztalomra ma. Ő irta, ő !... és tartalmáról Biztos, hogy nem tud a mama. Utóirat — négy volt a végén. \. Hiány is volt a bélyegen ... A dupláját kérte a postás — Mégis örültem végtelen. Azt írja: „Drága Szerkesztő Úr! Panaszkodom, óh, hallja meg.... Úgy félek ezt leírni, félek, Szivem itt belül úgy remeg. Énáltalam kérik a lányok, S én különösen kérem Önt, Egyszer már a divatról írjon Egy hosszú-hosszú szóözönt" „Jaj, úgy várjuk erről a cikkét; Divatlapot rég nem veszünk, Borzasztó az, hogy milyen drága. Hej, ezért mennyit könnyezünk. Hanem, hisz itt van lapja, kérem, Erről is írjon olykoron ... Óh irjon erről drága Mester, Kivel a lelkem rég rokon!" No ilyen szép levél!... S az írás ? Csak itt-ott egy-egy kis hiba .., Rögtön meg is írom a cikket, Segits múzsám, Uránia! Eddig, ha csillagot szemléltem, Mit bántam mily ruhát kapott, Ma a ruhát fogom leírni S lefőzöm a divatlapot! Tehát elkezdjük: Kalap nem kell; Frizurát fodros-bodrosat, Kimegy divatból már a sárga, Kékes hollószin a divat. A nyakra nem kell semmi-semmi, Kivágni jól a nyak körül, Igen sok kelmét spórolunk meg,! Minek apuska megörül. A karra nem kell ujj, de semmi, — A kar, a kéz szabad legyen! » A himlőoltás jól kilássék S kis ráncok a könyökhegye/i. A dereknél a kombinénak Feljebb felérni nem lehet S csak áttetsző grenadin fedje Lágyan a hátat s melleket. Szoknyát ki hord ma ? Mégis, hogyha Szükséges ilyen öltözet, A térdnél lejjebb le ne érjen, Valamiképen a szövet. A szél hogy jobban lengethesse, Szintén könnyű és lenge, lágy... Hozzá a testszinű harisnya S pici cipőben sír a láb. Amig e cikket irom, ilyen A divat szerte-szerteszét. Lehet, mire a lap leközli. Már más divatról lesz beszéd. Kényes dolog divatról irni Nem is csodálom a lapot, Hogy annyi mindenről beszélt az, Csak a divatról hallgatott! H. I. Bérmálás Tokodon. F. hó 9.-én Tokodon bérmálás lesz, mely alkalommal Dr. Csernoch János bíboros-hercegprímás osztja ki a bérmálás szentségét. Plébánosi beiktatás. Dr. Csernoch János bíboros-hercegprímás szombaton délelőtt iktatta be hivatalába Bodnárs Róbert budapest-belvárosi plébánost a primási palota házi kápolnájában. Főegyházmegyei hírek Dr. Csernooh János bíboros-hercegprímás Tyúkoss Gyula, Dr. Harza Lajos, Dr. Zsámboki Pál és Almássy József áldozópapokat budapesti hittanárokká, Török Zoltánt budapest-krisztinavárosi segédlelkósszó, Jászénak Gábort pedig budapest-belvárosi segédlelkósszó nevezte ki. Személyi hír. Szini Gryula, a népszerű író, e hét folyamán városunkban tartózkodott, amelynek nevezetességei és kies környéke igen lebilincselték. Bírjuk igéretót, hogy legközelebb felkeresi egy értékes novellájával lapunkat. Az iskolaszék ülése. A városi iskolaszók kedden este ülést tartott, amelyen a tanszemélyzet beosztásának ügye volt napirenden. Mindenekelőtt az I. kerületi gazdasági ismétlőiskolának eddigi, érdemekben gazdag vezetőjót, Szölgyémy Gyulát váltotta fel Burány Ferenccel, aki azonban az i>métőben csak a gazdasági ismereteket fogja tanítani. A közismereti tárgyak tanításával a tanítótestület kót legfiatalabb férfitagját bizta meg az iskolaszók. Vitái István a Kossuth Lajos utcai el»mi iskola igazgatói állását az iskolaszék fe kérésére továbbra ia megtartotta, tekintve, hogy régebben beadott lemondásának elfogadásával több tanító beosztása nagy változást szenvedne. Az egyes osztályok vezetése nagyjában a mult évi rend szerint marad meg, kivéve, hogy Pach Jolán a városi leányiskola VI. osztályát, Gábriel István a Kossuth-u. iekola I, osztályát, Márkus Ferenc A Deák Ferenc utcai iskola V. osztályát fogja vezetni, míg a szenttamási iskolában a kir. tanfelügyelő javaslatára csak három tanerő fog működni a tanulók csekélyebb létszámához képest. Az iskolaszók végül jegyzőkönyvileg mondott köszönetet Szölgyémy Gyula igazgató-tanítónak az I. ker. gazdasági ismétlő iskolának hosszú időn keresztül nagy buzgósággal és lelkesedéssel folytatott vezetéseért. Áthelyezések. A vallás és közoktatás ügyi m. kir. miniszter Högye Margit sárisápi állami tanítónőt a csévi, Bubregh Valéria sárisápi állami tanítónőt a sttttői, Szibner Fanny esztergomtábori állami tanítónőt a kunszentmiklósi, Kmzslevitz Mária békési állami tanítónőt a sárisápi, Tóth Anna csornai áll. tanítónőt a lábatlani áll. el. iskoláho.; Kukorelly Jú

!

ia nyergesújfalui állami tanítónőt a fiatalkorúak budapesti felügyelő hatóságához áthelyezte: — Fekete István lábatlani áll. tanítónak ós Térynó Andróka Ilona piszkei áll. tanítónőnek beosztását áthelyezéssé minősítette ; Michels Ádám és Meszóna Jolán esztergomi beosztott áll. tanítók beosztását pedig az 1923/24. tanév tartalmára meghosszabbította. Esztergom- és Komárom-vármegyék egyesítésének ügye a parlamentben. A parlament szerdai ülésen a tisztviselői létszámcsökkentésről szóó javaslat vitájában Szíjj Bálint képviselő is felszólalt s a javaslatot általánosságban el-