ESZTERGOM XXVIII. évfolyam 1923

1923-08-29 / 68. szám

Megjelenik hetenkint kétezer: szerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy hénapra 400 korona. Névtelen közleményeket nem veszünk figyelembe. Két oldalas +> X szám 4LÖ ko TERGOM Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos-utoa 39 szám alá küldendők Hirdetések felvétetnek a HUNNIA könyvnyomdában, Kossuth-LaJos-u. 30. • • 4. Négy oldalas + X szám 80 kon X m^m^+it***+n iHßa^m&mjm éjen Alsofokú mezőgazdasági szakoktatást rendszeresítenek az egész országban. Az annyiszor hangoztatott többtermelési propaganda végre igen komoly munkához lát. Egyrészt maga a kormány küldött ki tanulmányi mérnökbuottságokat a szikes és lápos területek talajvizsgálatára, amely bizottságok vérvizsgálatok és talajmérések alapján állapi íjak meg egy-egy fö drósz fel javíttatásának lehetőségeit. Most pedig a kultuszminiszter uj iskolatörveny-javaslatával kapcsolatban, amelyben tudvalévően a középfokú mezőgazdasági szakoktatást rendszeresíti mint középiskola intézményt, az Országos Többtermelósi Liga vezeti be fokról-fokra, a kormány legintenzívebb támogatásával az alsó mezőgazdasági rendszeres szakoktatást, egyrészt mint külön iskolát téli tanításra a felnőttek részére, másrészt a kormány szankcionálása alapján bevezetteti az elemi iskolák tananyaga közé a kötelező ós az iskolakertekben gyakorlatilag is tanítandó mezőgazdasági többtermelóst. Ez a jelenség nagy fontosságú, Magyarország jelen viszonyai között különösen, amikor ki kell használnunk megcsonkult területeink minden pontját, hogy ebből a meghagyott kevésből életlehetőségeinket biztosíthassuk. A többtermelós nem hangzat csupán, különösen akkor, amidőn ismert tény, hogy százezer ho dnyi összterületünk vau bevetetlenül a szikesek terméketlensége ós az állandó talajvizek miatt. Ezenkívül nagyot lendült a termelőtudomány is, amelynek segítségével ós utasításai mellett megduplázódjunk az eddigi terméseredmény. A Többtermelési Liga igazgatója a folyó készülődésekről a következőkben informálta munkatársunkat: — Az alsófokú mezőgazdasági szakisko ák bevezetésének részletes tervét a szeptember ötödikén Győrött tartandó országos többtermelósi kongresszuson terjesztjük a nyilváuosság elé, miután a kormány azt nemcsak tudomásul vette, de a kivitelben a legintenzívebben támogat is. A legközelebbi cél ezzel az, hogy már a most következő tóién az egész országban téli agráripari szakoktatásban részesítsük a gazdákat, móg padig minden községben lévő gazdaegyesületek keretében egyelőre. Ez az oktatás gyakorlati és elméleti lesz ós kiterjed a vesszőipar, kefekötós, kötólveres ós egyéb fonás kultiválására, amibe az asszonyokat is bevoojuk. A termelt ilyen cikkeket ugyanaz a gazdaegyesület fogja általunk értékesíttetni, sőt hisszük, bo^y a termelés olyan intenzívvé lesz, hogy exportkészletet is gyűjthetünk belöie, mint ahogy bókében is nagy kivitelünk vo.t magyar háziipari cikkekből és azokat megtanulta a külföld becsülni. — Időközben bevezetjük ós rendszeresítjük a mezőgazdasági többtermelésre nagyfontosságú talajjavitási műveletek oktatását, amire minden község szakoktatót fog kapni. Ugyanígy kötelező tananyagként az összes vidóki elemi iskolákban tanítani fogják a mezőgazdasági termelés ós házi kertészet többtermelósót, amit az iskolakeltekben gyakorolni is keli. Kis hírek mindenfelől. A Bethlen-Benes találkozásnak magyar belpolitikai fordulat lesz a következménye. Prágából jelentik: Mértékadó csehszlovák politikai körök felfogása szerint Magyarország belpolitikájának végleges képe akár kényszerűen is, de ki fog alakulni Bethlen grófnak Benes dr. cseh külügyminiszterrel való küszöbön álló találkozása után. Erre már megindultak az áramlatok azzal, hogy a jobboldali radikális csoporttól elvált a kormányzó-politika, ami kétségtelen előnyt jelent Magyarorsság külpolitikai kilátásait illetőleg. A kisántántnak Magyarországgal szemben való bizalmatlansága olyan körülményekre vezethető vissza, amelynek előidézői nagyrészt az ország radikális elemei voltak. A magyar miniszterelnök ós Benes tanácskozásán meghozandó döntések természetüknél fogva is magyar belpolitikai következményekkel kell, hogy járjanak. Megszűnik a kisantant államai közt az útlevél kényszer. A kisantant külügyminiszterei legközelebb Karlsbadban ujabb konferenciát tartanak, ahol Csehszlovákia képviselője tesz előterjesztést arra, hogy a határátlépés megkönnyítése céljából szűntessék meg kölcsönösen a kisantant államai közt az útlevólvízum kényszert. Az előterjesztés dupán formula ós úy bizonyos, hogy a legközelebbi jövőben a kisantant államok egymásközti vízumkényszere megszűnik. A román postát kizárják a nemzetközi postaunióból, A bukaresti „ Uuiversul" című lap óriási izgalmat keltő leleplezést közöl arról, hogy komoly figyelmeztetés érkezett a kormányhoz a nemzetközi poatauniótól, hogyha nem esinál alapos rendet a postán, kirekesztik Romániát. Németország jóvátételt kér a Ruhrvidéki rombolásokért. A berlini „Das" írja többek közt: „Ami a Ruhr megszállást, mint jóvátételi zálogbiztosítást illeti, mi tökéletesen ugyanazon véleményen vagyunk, amelyen Púieiré. De a Ruhr akció jogossága eo-ipso magában foglalja Németországnak jogi igényét is a jóvátételre a rajtaütés következtében okozott hatalmas állami károk tekintetében." Legújabb európai probléma: az Albán trón kérdése. Romiból jelentik: Albániát 1925. év végóig egy ideiglenes háromtagú rógensbizo'tság kormányozza, amelynek törvényes megbízatása akkor lejár. Két igényt lanszíroz erre a trónra az európai sajtó, Wied német herceget, aki tudvalévően volt is már fejedelme Albániának ós Miklós román királyi herceget, akit a román királyné táraogattat. Az ügyben elhangzott az első félhivatalos olasz felfogás is, amely szerint Olaszország ellenzi a román dinasztia albániai bofolyását ós Wied herceg viszszatárósót tartja kívánatosnak. Érdekes, hogy a jugoszláv poitikai közvélemény hallgatólag pártolja az olasz kinyilatkozást az albán trón betöltése ügyében. Kétheti államfogház a Himnusz miatt Ungvárról jelentik : A cseh állambatóságok eljárást indítottak dr. Korláíh Endre ós kilenc társa ellen, mert a Szent István napi istentisztelet alkalmából a magyar himnuszt énekelték. Az elsőfokú bíróság izgatást látott a Himnusz éneklésében ós ezért elítélte a 5)

vádlottakat." A tábta ós a törvényszók az ítéletet megsemmisítette és a vádlottakat felmentette a vád alól. Ügyészi fellebbezés folytán az egész bűnakta a legfelsőbb bíróság elé került, amely most az összes vádlottakat két-két heti államfogházra és 200 cseh korona pénzbüntetésre itólte el. Az Ítélet óriási elkeseredést keltett az egész Felvidéken. HÍREK. Olvasóinkhoz, Az a szédületes drágaság, amely az élelmiszerek ós nélkülözhetetlen iparcikkek terén hetek óta dühöng, természetesen a nyomdávallalatokat is arra kényszeríti, hogy az árakat emeljék. Ily módon az utolsó hat hétben már háromszor volt részünk áremelésben, amely első ízben 50, második ízben 92 ós e héttől kezdve ismét 40 százalékos volt. A nyomdatermékek előállításához szükséges nyersanyagok is tetemesen meghaladják az aranyparitást (tehát a 3800-szoros árat.) Ezek a viszonyok sürgősen szükségessé tették, hogy mi is — hacsak teljesen tönkremenni nem akarunk — ismét emeljük az előfizetési árakat, ami természetesen azokat a t. előfizetőinket, akik annakidején küldték be az előfizetési árakat, Dem érinti. Ki kell jelentenünk azonban, hogy amíg ezen állapotok fennállanak, egy hónapnál hosszabb időre nem fogadhatunk el előfizetéseket, mert sem t. előfizetőinket, sem magunkat a felmerülő külöubözetek rendezésével fölösleges zaklatásoknak kitenni nem akarjuk. Mostani, tetemesnek tetsző áremelésünk is lényegesen alatta marad a fővárosi napilapoké mögött, amelyek immár harmadszor duplázzák meg rövid egymásutánban az előfizetési árakat és — értesülésünk szerint — még így sem találták meg számadásukat. Hogyan találja meg akkor egy — a miénkhez hasonló vidéki lap ? Amikor a mi lapunk ára még évi 12 korona volt, akkor a napilapokért 32 K-t kellett fizetni. Ma egy fővárosi lapért évi 60.000 K-t kell fizetni, míg nálunk a felemelt előfizetés sem teszi ki ennek ötödrészét. Ezen ma egy kilogramm zsírt sem igen kapni, míg békeidőben lapunk ára ellenében legalább 12 kilogramm zsírt lehetett szerezni. Mindezeket előrebocsátva, be kell jelentenünk kedves olvasóközönségünknek, hogy folyó évi szeptember 1-től kezdődőleg a két helyi lap árát kü önküíön havi 800 koronában állapítottuk meg a további intézkedésig. A hétköznapi szám ára ennek megfelelőleg 100 K, a vasárnapié 150 K lesz. Kérjük kedves előfizetőink további megértő támogatását ós vagyunk Hazafias üdvözlettel: Esztergom, és Vidéke Esztergom kiadóhivatala. kiadóhivatala. Tüzveszedelem a Oorogi-úton. Az iparbank Dorogi-uti fatelepén vasárnap este tűz ütött ki. A városban nagy riadalom támadt a hírre. A tűzoltóság vószlövóst is adott le; a tűioltókocsi csakhamar végigszáguldott a városon a tűz színhelyére, ahová rengeteg nép futott össze. Szerencsére azonban c-ak a veszély volt nagy, mert mindössze egy ól tetejére gyűjtött szalmacsomó égett le. A tüzet csakhamar elfojtották. Halálos szerencsétlenség. Trexler József piszkei születésű, 53 éves, nős, kót gyermek atyja, Rogián Péter 37 eres, nős, egy gyermek atyja ós Vallek Mátyás 67 éves kesztölci születésű lÖmesterek f. hó 25.-én d. u. fél 3 órakor követ robbantottak a dorogi Hungária mészégető kőb^yájában. A kőhegy oldalába 8 lyukat fúrtak ós midőn azokat a szokásos módon puskaporral megtömték, Vallek a gyutacs tetejére helyezett puskaport egy fapálcával nyomkodta. A befojtott puskapor erre időelőtt hirtelen felrobbant. Trexler és Rogián azonnal meghaltak, Vallek pedig súlyes sérüléssel a kórházba szállíttatott, de folyó hó 26.-ára virradó éjjel ő is meghalt. A szerencsétlenség véletlen müve volt, felelősség senkit sem terhel. Adófizetés a városnál. A következő Ifvelet kaptuk: „Tekintetes Szerkesztő Úr! Kérem, hogy soraimat közérdekből kö'.ölni szíveskedjék. Kót hétig kellett naponta 3—4-szer megjelennem ós várakoznom a városi adóhivatalnál, míg végre a napokban sikerült adómat befizetnem. A második adófizetési kerület számfejtése ugyanis oly lassan megy, hogy a naponta megjelent adófizetőknek csak csekély hányada juthat dolga elintézéséhez. A hivatalos helyiség is oly szűk, hogy a szorongó polgárok valóságos kínlódásnak vannak kitéve. De alkalmatlan is a helyiség, mert rajta keresztül kell menni a többi kerületek számfejtéséhez. Ide több munkaerő és nagyobb, alkalmasabb helyiség kellene, mert az adófizetés gyorsabb lebonyolítása közérdek. E ismerem, hogy a több számfejtéssel járó munkát a pénztárnál nem győzik, de ezen is lehet segíteni úgy, hogy oda is beállítanak segítséget arra az időre, amíg szükség van rá. Hangsúlyozom, hogy a több munkaerőt csak a nagyobb szorgalmi időre kellene beállítani és onnan, ahol a munka kevesebb. Nem egészen helytálló az a vélemény, hogy az adófizetők fizessenek adót idejekorán akkor, amikor kevesebben vannak. Először is ezt az időt nem lehet tudni, mert az adófizetésnél mindig van munka, másodszor pedig segítse valamiképpen hozzá a hivatal is a fizetni akaró polgárt, hogy adóját határidőre megfizethesse ós ne kelljen rá a bírságot kiróni. Különben az illetékes vezetőség figyelmét hívom fel az adózók nevében, hogy a bajon segítsen valamikópen." A vizivárosi rém. kath. elemi és polgári leányiskolákban a pótbeiratások szeptember l.-ón ós 3.-án reggel 8-tól 12-ig lesznek. A javítóvizsgálatokra 1-én délután 3 órától jelentkezhetnek. A Veni Sancta 8. án reggel 9 órakor lesz. A polgári iskolában a havi tandíj 3000 K, az izraelitáknak 5000 K. Alaptőke emelés. Az Esztergomi Takarékpénztár Részvénytársaság folyó hó 26.-án tartott közgyűlésében elhatározta, hogy jelenlegi 15 millió korona alaptőkéjét 7500 darab, egyenként 4000 korona névértékű új részvény kibocsátása által 60.000,000 koronára emeli fel a következő feltótelek mellett: Az új részvények elővételi joga, a régi részvények lebélyegzése mellett a regi részvényesek javára biztosíttatik ós minden egyes régi részvény után 10.000 K lefizetése ellenében egy új részvény jegyezhető. Az elővételi jog 1923. szept. hó 15.-től 1923. okt. 15.-ig gyakorolható, mely napon tűi a jog megszűnik. Ugyancsak október 15.-ig lesz a részvények 10,000 korona kibocsajtási ára is egy összegben lefizetendő. A részvények költségeit az intézet viseli, viszont az új részvényekre 1924. üzletóvtől kedve fog osztalék fizettetni. E művelettel egyidejűleg a 7500 darab, egysn«