ESZTERGOM XXVIII. évfolyam 1923

1923-07-15 / 55. szám

Megjelanik heíenkint kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra, 250 korona. Névtelen közleményeket nem veszünk figyelembe. • • X Két oldalas + X szám 30 kor. X ESZTERGOM POLITIKAI ÉS i I 1! S A 1) t L I I A P Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos-utca 30 szám alá küldendők• Hirdetések felvétetnek a HUNNIA könyvnyomdában, Kossuth-Lajos u. 30. • • + Négy oldalas + X szám 4L O kor. % Erélyt várunk! Nagyarányú s az orBzág minden részébe kiágazó, Oroszországból küldött dollárokkal pénzelt kommunista összeesküvést leplezett le a rendőrség. A szálakat, ahogy kibogozzák, mindinkább nyilvánvalóvá válik az összeesküvésben resztvettek oinikus vakraerősége és ördögi rosszindulata az általuk összeomlasztott Magyarország újbóli felépülése ellen. Nagyszerű cégér alatt dolgoztak. Szociáldemokratáknak adták ki magukat. Tudd meg, olvasóm, hogy Magyarországon a szociáldemokrácia olyan nebántsvirág, amelyhez hozzányúlni nem szabad, mert akkor jaj a hatóságoknak, jaj. a társadalomnak, jaj mindenkinek ! A szociáldemokratákat nem is bántotta senki. Vigan virulhatnak, vígan szervezkedhetnek, vígan dönthetnek jóindulatú lelkeket kárhozatba, nevelhetnek bárkit nemzetközivé, Taten és haza tagadóivá. A szociáldemokratáknak mindez szabad Magyarországon ma is, a szent El fel edés és szent Megértés negyedik esztendejében, a magyar összeomlás alig ötvenedik hónapjában. Kun Béla uralma óta — hogy a mai nagy összegek világában nagyon nagy számot ne mondjunk, — kétmillió perc sem telt még el és a magyarság már elfeledi, mit köszönhetett az ország e zabolátlan társaságnak. Ugy látszott, nyugodtan tűri, hogy a „Népszava", amely a fentemlített számú percek előtt még a „szocialista-kommunista párt reggeli hivatalos lapja" volt, újabban a legtiszteletreméltóbb dolgokkal is oly hangon merjen foglalkozni, amely a forradalom kitörésének legforróbb napjaira emlékeztet. De nem ! A belügyminiszter lecsapott a „Nép8zavá"-ra és betiltotta azt a köznyugalom megóvása és jól megérdemelt rendszabályozás címén — pár napra. Erre mi történik? A magyar munkásság legintelligensebbnek tartott csoportja, a budapesti nyomdászmunkásság sztrájkba lép, a kommunistákat védő és támogató „Népszava" érdekében s ilykép együttérzését nyilvánítja azokkal, akik a sötét aknamunkában résztvettek és a feléledni induló Magyarországot ismét sírba akarják dönteni. A magyar kormánynak teljesen nyilt és félre nem magyarázható kommunista-tüntetéssel szemben becsületbeli kötelessége példás szigorúsággal eljárni. Helyeseljük, hogy még egyszer és reméljük, utoljára, felkínálta részükre a tisztességes kiutat. A szociáldemokraták ünnepélyesen kijelentették, hogy véget vetnek az izgatásnak és megtagadnak minden közösséget az „emigránsok"-kai. Őszintén szólva nem igen hiszünk a szinte váratlanul történt bedűlégben és égre-földre való fogadkozásokban. Sok csalódás érlelte meg azon óvatosságunkat, hogy feltegyük, e mögött a hátrálás mögött valami lappang . . . A magyar kormány tehát legyen résen és ha újból hasonló jelenség üti fel a IVjét, a lehető legerélyesebb eszközökkel egyszersmindenkorra üsse agyon a vörös urahnat. Mi történt Budapesten ? Pénteken reggel nem jöttek meg a budapesti lapok és Esztergomban úgy, mint más vidéken, különféle rémhírek keltek szárnyra. Tekintve, hogy fővárosi lapokhoz szombaton kevesen jutottak, röviden közöljük a közönséget érdeklő eseményeket a következőkben: Rakovszky Iván belügyminiszter a „Népszavá"-t közrendet ós közbiztonságot veszélyeztető tartalma, — többek közt Böhm Vilmosnak nyilatkozata és az ahhoz fűzött kommentár miatt, amelyben a lap kifejezetten azonosítja magát a volt vörös hadsereg főparancsnokával, — f. hó 18.ig betiltotta. A betiltás hírére csütörtökön a Házban nagy vihar volt, amely a szociáldemokrata-párt kivonulásával végződött. A szociáldemokrata képviselők és a pártválasztmány általános sztrájkot szerettek volna provokálni a belügyminiszter intézkedése ellen, akinek távozá.sát is követelték. A pártválasztmány tanácskozásától függetlenül azonban a szociáldemokrata nyomdászok már előbb kimondották a nyomdászsztrájkot és este valamennyi fővárosi újságnyomdában beszüntették a munkát. A Nemzeti Munkavédelmi Egyesület tagjainak hazafias lelkesedése folytán csak a hivatalos lap jelenhetett meg, amely röviden tájékoztatta a közönséget a történtekről. A szociáldemokrata part küldöttsége pénteken délelőtt megkérdezte a miniszterelnököt, hogy milyen feltételek mellett hajlandó a további intézkedéseket megszüntetni. Gróf Bethlen István miniszterelnök a következőkben közölte feltételeit a szociáldemokrata párt kiküldötteivel : 1. A szociáldemokrata párt határozott kijelentést tesz arra vonatkozólag, hogy a szedősztrájkban semmi része sincs, azt nem a párt rendelte el, hanem a szedők önkényesen határozták el. 2. A szociáldemokrata párt kijelenti, hogy a „Népszava" hangját ós harcmodorát teljesen elítéli és ezzel a hangmodorral a párt magát nem azonosítja s a jövőben semminemű nemzetellenes cikket a lap hasábjain nem ir. 3. A szociáldemokrata párt kijelenti, hogy a politikai sztrájkot elitéli ós a jövőben önmaga is lehetetlenné teszi. A párt választmánya délután 2 órakor tartott értekezleten foglalkozott a miniszterelnök feltételeivel. Beható tanácskozás után határozatot hozott, melyben kijelentette, hogy a Népszava hangját és haicmodorát elitóli és őzzel a párt magát nem azonosítja. Hasonlóképpen határozatban mondotta ki a választmány, hogy a szociáldemokrata párt a szedők sztrájkját a szakszervezet elhatározásának tekinti és azzal nem azonosítja magát. A határozat alapján a nyomdászok pénteken dálután rendes időben újra fölvették a munkát. A belügyminiszter, miután a szociáldemokrata párt az eléje terjesztett feltételeket elfogadta, a Népszava betiltásáról szóló rendelkezést hatályon kívül helyezte. Az összes, kormányt támogató pártok helyeslik a kormánynak és a belügyminiszternek ez ügyben elfoglalt álláspontját és felkérték a kormányt, hogy most már maradjon következetes az egyre fenyegető vörös terjeszkedés elfojtásával szemben. Budapest két plébánosa esztergomi kanonok lesz. — Személyekben még nincsen megállapodás. — A székesfővárosi plébániák szaporítása, illetőleg a régi plébániák több részre való osztása következtében az a helyzet állott elő, hogy a fővárosi pólóbanosi jövedelmek jelentősen megcsappantak. Erre való tekintettel a székesfőváros tanácsa nemrég azzal a kéréssel ford alt a hercegprímáshoz, hogy a főpásztor csatoljon kót reális apátságot kót budapesti plébániához és ezzel gyarapítsft ezeknek jövedelmét. Ebben a tárgyban mostanában érkezett meg a fővároshoz dr. Csernoch János bibornok-hercegprimás válasza, amelyben azt írja, hogy két reális apátság erre a célra nem áll rendelkezésére, azonban tervbevette azt, hogy két esztergomi stallumot csatol két budapesti plébániához. Minthogy ezzel kapcsolatban különféle kombinációk kerültek a fővárosi ós vidéki sajtóba, illetékes helyről a következő felvilágosításokat kaptuk: „A hír lényegében igaz. Őeminenciája elhatározta ós a fővárost, mint kegyurat erről már értesítette is, hogy kót fővárosi plébániát kanonoki stallummal köt össze. Minthogy pedig a • kanonoki kinevezés ő tőle, a plébános jelölése pedig a plébánia kegyurától függ, szükséges, hogy a két tényező a kinevezésre kerülő kót kanonokplóbános személyében' közösen megállapodjék. Hogy melyik lesz az a két plébánia, amelynek plébánosát kanonokká nevezik ki, arra nézve döntés még nem törtónt. Az ilyen esetekben az Egyházban mindenkor ós mindenhol a hely, a plébánia, a templom kiválósága volt az elhatározó, döntő szempont. A székesfővárosnak kót ilyen kimagasló plébániatemploma van, az egyik a koronázó Mátyás-templom, Schulek remek gótikus alkotása, amely a hivatalos istentiszteletek középpontja, a másik a magyar katolicizmus fényét ós nagyságát méltóan reprezentáló Szent István-Bazilika, amely egyrészt mint a nagyarányú és országos jellegű egyházi ünnepségeknek színhelye, másrészt hatalmas építészeti arányai, pazar művészi pompája, páratlan befogadó képessége következtében nemcsak a főváros, hanem az ország első templomai sorába emelkedett a köztudatban és amelynek hírnevét az idegen látogatók ezrei vitték a külföldre. E két fővárosi plébániatemplom mellett a hely kiválósága szempontjából mások, legfeljebb mint régi alapításúak szerepelhetnek, de mai jelentőségük kisebbrendű. Riadalom a bajnai birtokokon. Metternich hercegnő cselédeinek nem kell föld. Tudni kell, hogy Metternich Sándor Klementina hercegnő négy külön részre osztott uradalmából a Földbirtokrendező Bíróság már kiszakította a vagyouváltsági tizenkilenc százalékot. A cselédek közül senki egyetlon holdat nem akart, mert a hercegnő uradalmán apáról-fiúra élnek békében és megelégedettségben. Most azonban a megmaradt 4600 holdas birtokra ujabb igénylések érkeztek, sőt már tárgyalnak is az újabb földkiszakításról. Erre összeállt a hercegnő 284 gazdatisztje, gazdasági alkalmazottja, cselédje ós 53 nyugdíjasa, hogy az őket fenyegető komoly veszély ellen magának a miniszternek a segítségét kórjók. A hegható kérvényt, melyet a tizenhat-tagú cselédküldöttsóg adott át Nagyatádi Szabó Istvánnak itt közöljük szószerint: Nagyméltóságú Miniszter Úr! Metternich-Sándor Klementina hercegnő Bajna, Nagysáp és Sárisáp esztergommegyei, Gyermely ós Szomor komárommegyei községekben fekvő bajnai uradalmából a vagyonváltsági 19%-a földreform céljaira az országos Földbirtokrendező Bíróság Bajna, Nagysáp, Gyermely, Szomor ós Sárisáp községet illetőleg hozott Ítéletei szerint a földhöz juttatottaknak körülbelül átadatott. Ez után az uradalomból maradt szántóföld, kert ós rét, tehát termőföld összesen kereken 4000 k. hold, négy gazdaságba osztva. Alulírottak, a fenti uradalom gazdatisztjei, gazdasági alkalmazottjai és cselédjei, a földreformtárgyalásoknál földet azon oknál fova nem igényeltetnek, mert az uradalmi szolgálatukat a megélhetésük és családjaik fentartására nézve többre becsülik, biztosabbnak tartják annál, mint ha adósságra, haszonbórvagy járadékfizetés ellen kapnának néhány hold földet, melyet szegénységüknél fogva nemvolnának képesek felszerelni. Az alólírottaknak tehát az az érdekük, hogy az uradalom a 19% vagyouváltság leadása ntán további földleadástól mentésittessók, mert így reményük van, hogy az uradalom szolgálatában megmaradhatnak. Azonban az uradalom ellen ujabb igények támasztattak (illetőleg ezek tárgyalása részleg már folyamatban is