ESZTERGOM XXVIII. évfolyam 1923

1923-07-15 / 55. szám

Megjelanik heíenkint két­szer: szerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra, 250 korona. Névtelen közleményeket nem veszünk figyelembe. • • X Két oldalas + X szám 30 kor. X ESZTERGOM POLITIKAI ÉS i I 1! S A 1) t L I I A P Kéziratok és előfizetések Kossuth Lajos-utca 30 szám alá küldendők­• Hirdetések felvétetnek a HUNNIA könyvnyomdá­ban, Kossuth-Lajos u. 30. • • + Négy oldalas + X szám 4L O kor. % Erélyt várunk! Nagyarányú s az orBzág minden részébe kiágazó, Oroszországból kül­dött dollárokkal pénzelt kommunista összeesküvést leplezett le a rendőr­ség. A szálakat, ahogy kibogozzák, mindinkább nyilvánvalóvá válik az összeesküvésben resztvettek oinikus vakraerősége és ördögi rosszindulata az általuk összeomlasztott Magyar­ország újbóli felépülése ellen. Nagyszerű cégér alatt dolgoztak. Szociáldemokratáknak adták ki ma­gukat. Tudd meg, olvasóm, hogy Magyarországon a szociáldemokrácia olyan nebántsvirág, amelyhez hozzá­nyúlni nem szabad, mert akkor jaj a hatóságoknak, jaj. a társadalom­nak, jaj mindenkinek ! A szociáldemokratákat nem is bántotta senki. Vigan virulhatnak, vígan szervezkedhetnek, vígan dönt­hetnek jóindulatú lelkeket kárhozatba, nevelhetnek bárkit nemzetközivé, Ta­ten és haza tagadóivá. A szociál­demokratáknak mindez szabad Ma­gyarországon ma is, a szent El fel e­dés és szent Megértés negyedik esz­tendejében, a magyar összeomlás alig ötvenedik hónapjában. Kun Béla uralma óta — hogy a mai nagy összegek világában na­gyon nagy számot ne mondjunk, — kétmillió perc sem telt még el és a magyarság már elfeledi, mit köszön­hetett az ország e zabolátlan társa­ságnak. Ugy látszott, nyugodtan tűri, hogy a „Népszava", amely a fentemlített számú percek előtt még a „szocialista-kommunista párt reg­geli hivatalos lapja" volt, újabban a legtiszteletreméltóbb dolgokkal is oly hangon merjen foglalkozni, amely a forradalom kitörésének legforróbb napjaira emlékeztet. De nem ! A belügyminiszter le­csapott a „Nép8zavá"-ra és betil­totta azt a köznyugalom megóvása és jól megérdemelt rendszabályozás címén — pár napra. Erre mi történik? A magyar munkásság legintelligensebbnek tar­tott csoportja, a budapesti nyomdász­munkásság sztrájkba lép, a kommu­nistákat védő és támogató „Nép­szava" érdekében s ilykép együtt­érzését nyilvánítja azokkal, akik a sötét aknamunkában résztvettek és a feléledni induló Magyarországot is­mét sírba akarják dönteni. A magyar kormánynak telje­sen nyilt és félre nem magyaráz­ható kommunista-tüntetéssel szem­ben becsületbeli kötelessége példás szigorúsággal eljárni. Helyeseljük, hogy még egyszer és reméljük, utoljára, felkínálta ré­szükre a tisztességes kiutat. A szociáldemokraták ünnepélyesen ki­jelentették, hogy véget vetnek az izgatásnak és megtagadnak minden közösséget az „emigránsok"-kai. Őszintén szólva nem igen hiszünk a szinte váratlanul történt bedűlég­ben és égre-földre való fogadkozá­sokban. Sok csalódás érlelte meg azon óvatosságunkat, hogy feltegyük, e mögött a hátrálás mögött valami lappang . . . A magyar kormány tehát legyen résen és ha újból hasonló jelenség üti fel a IVjét, a lehető legerélye­sebb eszközökkel egyszersminden­korra üsse agyon a vörös urahnat. Mi történt Budapesten ? Pénteken reggel nem jöttek meg a budapesti lapok és Esztergomban úgy, mint más vidéken, különféle rémhírek keltek szárnyra. Tekintve, hogy fővá­rosi lapokhoz szombaton kevesen jutot­tak, röviden közöljük a közönséget ér­deklő eseményeket a következőkben: Rakovszky Iván belügyminiszter a „Népszavá"-t közrendet ós közbiztonsá­got veszélyeztető tartalma, — többek közt Böhm Vilmosnak nyilatkozata és az ahhoz fűzött kommentár miatt, amely­ben a lap kifejezetten azonosítja magát a volt vörös hadsereg főparancsnokával, — f. hó 18.­ig betiltotta. A betiltás hírére csütörtökön a Ház­ban nagy vihar volt, amely a szociál­demokrata-párt kivonulásával végződött. A szociáldemokrata képviselők és a pártválasztmány általános sztrájkot sze­rettek volna provokálni a belügyminisz­ter intézkedése ellen, akinek távozá.sát is követelték. A pártválasztmány ta­nácskozásától függetlenül azonban a szociáldemokrata nyomdászok már előbb kimondották a nyomdászsztrájkot és este valamennyi fővárosi újságnyomdá­ban beszüntették a munkát. A Nemzeti Munkavédelmi Egyesület tagjainak haza­fias lelkesedése folytán csak a hivatalos lap jelenhetett meg, amely röviden tájé­koztatta a közönséget a történtekről. A szociáldemokrata part küldöttsége pénteken délelőtt megkérdezte a minisz­terelnököt, hogy milyen feltételek mel­lett hajlandó a további intézkedéseket megszüntetni. Gróf Bethlen István miniszterelnök a következőkben közölte feltételeit a szociáldemokrata párt ki­küldötteivel : 1. A szociáldemokrata párt határo­zott kijelentést tesz arra vonatkozólag, hogy a szedősztrájkban semmi része sincs, azt nem a párt rendelte el, ha­nem a szedők önkényesen határozták el. 2. A szociáldemokrata párt kijelenti, hogy a „Népszava" hangját ós harc­modorát teljesen elítéli és ezzel a hang­modorral a párt magát nem azonosítja s a jövőben semminemű nemzetellenes cikket a lap hasábjain nem ir. 3. A szociáldemokrata párt kijelenti, hogy a politikai sztrájkot elitéli ós a jövőben önmaga is lehetetlenné teszi. A párt választmánya délután 2 óra­kor tartott értekezleten foglalkozott a miniszterelnök feltételeivel. Beható ta­nácskozás után határozatot hozott, mely­ben kijelentette, hogy a Népszava hang­ját és haicmodorát elitóli és őzzel a párt magát nem azonosítja. Hasonlóképpen határozatban mondotta ki a választmány, hogy a szociáldemokrata párt a szedők sztrájkját a szakszervezet elhatározásá­nak tekinti és azzal nem azonosítja ma­gát. A határozat alapján a nyomdászok pénteken dálután rendes időben újra fölvették a munkát. A belügyminiszter, miután a szociál­demokrata párt az eléje terjesztett fel­tételeket elfogadta, a Népszava betil­tásáról szóló rendelkezést hatályon kí­vül helyezte. Az összes, kormányt támogató pár­tok helyeslik a kormánynak és a belügy­miniszternek ez ügyben elfoglalt állás­pontját és felkérték a kormányt, hogy most már maradjon következetes az egyre fenyegető vörös terjeszkedés el­fojtásával szemben. Budapest két plébánosa esztergomi kanonok lesz. — Személyekben még nincsen megállapodás. — A székesfővárosi plébániák szaporítása, illetőleg a régi plébániák több részre való osztása következtében az a hely­zet állott elő, hogy a fővárosi pólóba­nosi jövedelmek jelentősen megcsappan­tak. Erre való tekintettel a székesfőváros tanácsa nemrég azzal a kéréssel ford alt a hercegprímáshoz, hogy a főpásztor csatoljon kót reális apátságot kót buda­pesti plébániához és ezzel gyarapítsft ezeknek jövedelmét. Ebben a tárgyban mostanában érkezett meg a fővároshoz dr. Csernoch János bibornok-hercegpri­más válasza, amelyben azt írja, hogy két reális apátság erre a célra nem áll rendelkezésére, azonban tervbevette azt, hogy két esztergomi stallumot csatol két budapesti plébániához. Minthogy ezzel kapcsolatban különféle kombinációk ke­rültek a fővárosi ós vidéki sajtóba, ille­tékes helyről a következő felvilágosítá­sokat kaptuk: „A hír lényegében igaz. Őeminenciája elhatározta ós a fővárost, mint kegyurat erről már értesítette is, hogy kót fővá­rosi plébániát kanonoki stallummal köt össze. Minthogy pedig a • kanonoki ki­nevezés ő tőle, a plébános jelölése pedig a plébánia kegyurától függ, szükséges, hogy a két tényező a kinevezésre ke­rülő kót kanonokplóbános személyében' közösen megállapodjék. Hogy melyik lesz az a két plébánia, amelynek plébánosát kanonokká nevezik ki, arra nézve döntés még nem törtónt. Az ilyen esetekben az Egyházban min­denkor ós mindenhol a hely, a plébánia, a templom kiválósága volt az elhatározó, döntő szempont. A székesfővárosnak kót ilyen kimagasló plébániatemploma van, az egyik a koronázó Mátyás-templom, Schulek remek gótikus alkotása, amely a hivatalos istentiszteletek középpontja, a másik a magyar katolicizmus fényét ós nagyságát méltóan reprezentáló Szent István-Bazilika, amely egyrészt mint a nagyarányú és országos jellegű egyházi ünnepségeknek színhelye, másrészt ha­talmas építészeti arányai, pazar művé­szi pompája, páratlan befogadó képes­sége következtében nemcsak a főváros, hanem az ország első templomai sorába emelkedett a köztudatban és amelynek hírnevét az idegen látogatók ezrei vitték a külföldre. E két fővárosi plébánia­templom mellett a hely kiválósága szem­pontjából mások, legfeljebb mint régi alapításúak szerepelhetnek, de mai jelen­tőségük kisebbrendű. Riadalom a bajnai birto­kokon. Metternich hercegnő cselédeinek nem kell föld. Tudni kell, hogy Metternich Sándor Klementina hercegnő négy külön részre osztott uradalmából a Földbirtokrendező Bíróság már kiszakította a vagyouvált­sági tizenkilenc százalékot. A cselédek közül senki egyetlon holdat nem akart, mert a hercegnő uradalmán apáról-fiúra élnek békében és megelégedettségben. Most azonban a megmaradt 4600 holdas birtokra ujabb igénylések érkeztek, sőt már tárgyalnak is az újabb földkisza­kításról. Erre összeállt a hercegnő 284 gazdatisztje, gazdasági alkalma­zottja, cselédje ós 53 nyugdíjasa, hogy az őket fenyegető komoly veszély ellen magának a miniszternek a segítségét kórjók. A hegható kérvényt, melyet a tizenhat-tagú cselédküldöttsóg adott át Nagyatádi Szabó Istvánnak itt közöljük szószerint: Nagyméltóságú Miniszter Úr! Metternich-Sándor Klementina herceg­nő Bajna, Nagysáp és Sárisáp eszter­gommegyei, Gyermely ós Szomor komá­rommegyei községekben fekvő bajnai uradalmából a vagyonváltsági 19%-a földreform céljaira az országos Földbir­tokrendező Bíróság Bajna, Nagysáp, Gyermely, Szomor ós Sárisáp községet illetőleg hozott Ítéletei szerint a földhöz juttatottaknak körülbelül átadatott. Ez után az uradalomból maradt szántóföld, kert ós rét, tehát termőföld összesen kereken 4000 k. hold, négy gazdaságba osztva. Alulírottak, a fenti uradalom gazda­tisztjei, gazdasági alkalmazottjai és cse­lédjei, a földreformtárgyalásoknál földet azon oknál fova nem igényeltetnek, mert az uradalmi szolgálatukat a megélhe­tésük és családjaik fentartására nézve többre becsülik, biztosabbnak tartják annál, mint ha adósságra, haszonbór­vagy járadékfizetés ellen kapnának né­hány hold földet, melyet szegénységük­nél fogva nemvolnának képesek felszerelni. Az alólírottaknak tehát az az érde­kük, hogy az uradalom a 19% vagyou­váltság leadása ntán további földleadástól mentésittessók, mert így reményük van, hogy az uradalom szolgálatában meg­maradhatnak. Azonban az uradalom ellen ujabb igények támasztattak (illetőleg ezek tárgyalása részleg már folyamatban is

Next

/
Thumbnails
Contents