ESZTERGOM XXVIII. évfolyam 1923

1923-07-11 / 54. szám

X.XVII1. évfolyam, 54. sz. Keresztény magyar sajtó. Szerda, 1993. július 11. Megjelenik hetenkint két­szer: szerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 250 korona. Névtelen közleményeket nem veszünk figyelembe. • * + Kétoldalas ^ % szám 30 kor. % ESZTERGOM I s II Ei 1 T 1 H 4 I É & T Á It S A W A M I LAP Kézíratok és előfizetések Kossuth Lajos-utoa 30 szám alá küldendők Hirdetések felvétetnek a HUNNIA könyvnyomdá­ban, Kossath-Lajos-u. 30. • • * Négy oldalas ^ ^ szám 4LO kor. * Mi lesz a postaépülettel ? Jó régen megírtuk, hogy az eszter­gomi magyar királyi pó^ahivatal épüle­téről hull a vakolat, foltos falain négyzetméteres területeken kandikál ki a meztelen tégla és hogy az épület oly szánalmas állapotban van, hogy nem­csak a város egyetlen jelentős terének, a Széchenyi-térnek szépségét rontja, hanem szégyenére válik a magyar állam­nak is, amelynek ezt az épületet, mint saját hivatalának házát, rendbehozatni kötelessége volna. Mint tudomásunkra jutott, a város polgármestere kapott is bíztatást az épület renoválására vonatkozólag, azon­ban mindeddig semmisem történt. Egy­szerű polgárember háztulajdonosok, akik pedig súlyos adóterhek alatt nyögnek, sorban rendbehozatták már a háborús és forradalmi idők alatt leromlott házai­kat a Széchenyi téren, egyedül a posta­épület romlik tovább s így annál kirí­vóbb elhagyottságával. Ugy halljuk, hogy^az elhanyagolt épület a Kormány­zó Űr őfőmóltóságának is feltűnt legutóbbi esztergomi látogatása alkal­mával, amikor a Széchenyi téren szem­lót tarlott. Valóban úgy tűnik elő, mintha a kormányzat nem az építkezésre, hantm a sokat hangoztatott „újraépítés" jelszó­val ellentétben arra statuálna példát, mint kell a nemzetvagyont a pusztulás őrlőmunkájának rendelkezésére bocsá­tani. Pedig éppen az ellenkezőjére várunk példát. Ha a kincstárnak annyi mindenfé­lére telik, az esztergomi postaépület rend­behozatalára is kell fedezetet találnia! Izoalom a szomszédban. Komárommegye tiltakozása Esztergom­hoz való csatolása ellen. Lapunkban röviden ismertettük már a kormány azon tervét, hogy Csonka­Komárom vármegyét Csonka-Esztergom­megyóvel egyesíteni fogja. A terv ellen Komárom vármegye erélyes akciót kezdett, amelybe a fővá­rosi lapok nayy nyilvánosságát is be­vonta. A következőkben ismertetjük Komárommegye álláspontját az egyesí­tési tervvel szemben kót elterjedt ke­resztény fővárosi lap nyomán. A „Magyarság" pénteki számában olvassuk: „Komárommegye magyarnak megma­radt részén — ós nem kisebb mértékben az ideiglenesen elveszített területeken — nagy izgalmat keltett a kormánynak az a terve, hogy Csonka-Komárom megyét Esztergom székhellyel Csonka-Esztergom megyéhez csatolják ós Komárom városát rendezett tanácsú várossá degradálják. Ezt nemcsak politikai szempontból tart­ják megbocsáthalatlan bűnnek, hanem hangoztatják a komáromiak, hogy ez a kísérlet adminisztrációs és pénzügyi szempontból is teljes esó'döt fog vallani. Az új megyei szókhelynek kiszemelt Esztergom, Komárom vármegye legtöbb községéből a rossz vasúti összeköttetés miatt csak három nap alatt járható meg ós a komáromi pónzügyigazgatóság megállapítása szerint az új központból íehetotlen volna az új adótörvények végrehajtásáról gondoskodni és a pénz­ügyi adminisztrációt biztosítani. Az esz­:ergomiak hivatkoznak arra, hogy nekik van vármegyeházuk is, de a komáromiak [elfogása szerint ez az épület amúgy is szűk, Esztergomban a hivatalnokok ré­szére lakásokat sem tudnak rendelke­zésre bocsátani, viszont a komáromiak új vármegyeház és tisztviselőházak épí­tésére buzavalutában oly értéket sza­vaztak meg, ami ma másfél milliárd koronáit jelent. Ezt a határozatot egy év óta nem hagyta jóvá a belügyminisz­térium. Komáromot annyira elkeserítette a kormány tervezete, hogy kész a végső eszközöket is igénybe venni és passzív rezisztenciába menni, ha a belügymi­niszter ahhoz ragaszkodik. Remélik azonban, hogy a kormány az utolsó pillanatban más megoldást fog tudni találni." A „Nemzeti Újság" vasárnapi száma szintén foglalkozott a kérdéssel és be­je'entette, hogy f. hó 8-án a beolvasz­tásra itólt vármegye 44 községének képviselőtestülete foglalkozott a javas­lattal ós kérte a kormányzót, a nemzet­gyűlést és a kormányt, hogy a várost és a vármegyét hagyják meg régi önállóságában. Hivatkoznak kérelmükben arra, hogy Komárommegye most is nagyobb kiter­jedésű, mint egész Győr-vármegye, szók­helye pedig az egyik legnagyobb vasúti gócpont a mindenünnen könnyen hozzá­férhető. Komárom város és vármegye e hót folyamán rendkívüli közgyűlésen foglal­koznak a javaslattal és hatalmas depu­tációval jelennek meg az illetékes kö­rök előtt, hogy tiltakozásukat kifeje­zésre juttassák. Kis hírek mindenfelől. Burgenland osztrák tartomány tudva­levőleg az osztrákoknak ítélt, elszakí­tott magyar területből alakult. Az osztrákok most részben Alsóausztriába, részben Stájerországba akarják beol­vasztani e szerencsétlen tartományt, melynek lakosai a napokban ultimátum­szerű határozatban tiltakoztak a fel­osztás terve ellen. Debrecenben kótezeróves gót temetőt fedeztek fel a Vértessy-féle téglagyár telepén. A sírok soros sírok és bennük arccal napkeletre feküsznek a halottak. A férfiak mellé vadászkutyájuk és sólyommadaruk, a nők mellé szentként tisztelt macskájuk, a katonák mellé fel­szerszámozolt paripájuk volt temetve. Irottkő, Dunántúl legmagasabb hegy­csúcsa a nyugatmagyarországi határ ki­tűzése alkalmával Ausztriának jutott. Dróger Magyar biztosnak mo t sikerült ezt a rendelkezést megvá'toztatri és a határvoualat úgy kitűzetui, hogy Irottkő ismét Magyarországé lett. A „Hangya" Ipar Rt. üzemeinek ívnd­kívüli fokozódására való tekintettel el­határozta, hogy alaptőkéjót 100 millió Król 160 millió K-ra emeli fe', még pedig olykép, hogy a régi részvényesek­nek 5 drb. részvény után 2 új rész­vényt ajánl fel darabonként 2000 K-ért. Az elővételi jog július 21.-ig gyakorol­ható. Bukarestben három óvre megújított­ták Romániának ós Jugoszláviának Magyarország és Bulgária elleni véd- ós dacszövetségét. HÍREK. A város köszönete. Esztergom sz. kir. város képviselőtestületének legutóbbi közgyűlésén az elnöklő polgármester meleg szárakkal emlékezett meg a f hó végével nyugalomba vonuló Rothná­gel Ferenc városi tanácsosról, akinek érdemeit a közgyűlés jegyzőkönyvébe iktatta és a város érdekében kifejtett muukásságáért köszönetét fejezte ki. Uj városi aljegyző. A város képvisolő­testü'ete Bencze Győző közigazgatási gyakornokot helyettes IL aljegyzővé választotta. Eljegyzés. Genersich Sándor főerdő­tanácsos kedves leányát Editet f. hó 7-ón eljegyezte Brutsy Jenő. A városi levéltárosi állás betöltése. A pénteki városi közgyűlés betöltötte a régóta üresedésben lévő városi levéltár­noki állást, amelyre egyhangúlag Kemény Miklós okleveles levéltárost választotta meg helyettesi minőségben. Esztergom szab. kir. városnak ugyanis igen érté­kes levéltára van, amelynek rendezése ós ellenőrzése régóta vár agilis szak­tisztviselőre. I Uj utcanév. A tanács javaslatára el­határozta a városi közgyűlés, hogy a Dobozi Mihály utca folytatását képező útrószlet neve ezentúl Körösi Liszló­u*ca legyen. — Körösi reáliskolai tanár és lapszerkesztő volt. aki a mult század utolsó évtizedeiben rendkívül sokat dolgozott Esztergom város fel­lendítése és idegenforgalmának emelése érdekében s a legtermékenyebb ós leg­kedveltebb vidéki írók sorába tartozott. Szülővárosa méiló háláját rótta le em­léke iránt az utcaelnevezéssel. Tüzeset. Vasárnap hajnalban Szent­györgymezŐn a Templom-téren levő Oltósy-fóle gyár helyiségében belső tűz ütött ki, amelyet a házbeliek ós a szent­györgym^zői tűzoltó különítmény idejé­ben elfojtottak. Mire a város központi tűzoltósága az államrendőrség telefon­értesítését véve kivonult, már nem akadt dolga. Az iparostanonc-iskola jó magavise­letű ós jeles előmenetelt tanúsított nö­vendékeinek jutalmazására a következő adományok folytak be : A vall. ós közokt. ü. m. kir. miniszter 700 K, Esztergom sz. kir. város 2640 K. 2000 K-t adtak: Iparfpstü'et és Schweitzer Vilmos, 1000 K-t: Fogy. és Ért. Szövetkezet, Heisch­min Ferenc, Egy. Kékfestő ós Fehérítő ip. R. 1\, Lóránt Vilmos. 500 K-t: Sztahovits Jerő. Gonda FereDC, 300 K-t: E-ztergomi Takarékpénztár Rt., Koresk. ós Iparbank, 200 K-t: Komá­romy Ferenc. Összesen 18.140 K, mely összeg 47 tmuló közt osztatott szét. A nemesszívű adakozóknak hálás köszö­netet mond az igizgatósig. Sport-lövészet. Mint lapunk legutóbbi számábin emítettük, szombaton, f. hó 14.-én d. u 4 órától kezdve a 3. ke­rékpáros zlj. tisztikara a tiborban levő elemi lőtéren sportlövészetet tart, amely kedélyes összejövetel jellegével bir. Szó­rakozásokról, étedről, italról gondoskodva. Belépődíj niucsen. Szíves adományokat a Stefánia Szövetség gyermek és cse­csemő védő egyesület eszt;rgomi fiók osztálya javára f irdítanak. Megnyílt a strandfürdő. A Move Esztergomi Sportegyesület szigeti sport­telepén levő strand fürdőjót minden igé­nyeknek magfelelően berendezve, az egyesület tagjai ós általuk bevezetett vendégek részére megnyitotta. A fürdő vasár- ós ünnepnap, valamint hétköznap reggel 8-tól 12-ig és d. u. 2 órától 8 óráig rendelkezésre áll. Kabinbérlet 1 hóra 3000 K, 1 napra 150 K, 1 dél­előttre 50 K, 1 délutánra 100 K. Für­dési díj 50 K, tagoknak ós 12 éven aluli gyermekeknek 30 K. Ruha hasz­nálati díj 100 K v Ruha őrzési díj 1 hónapra 300 K. Úgy az urak, mint a hölgyek részéről az egész fürdőruha használata kötelező. Büffé az egész fürdőzési idő alatt nyitva áll. Szíves pártfogást kér az Egyesület elnöksége. Fényes győzelmet jelent a MESÉ-nek, bár csak 1 : 1 eldöntetlen eredményt hozott a Dorog—Esztergom közti va­sárnap délután lefolyt barátságos mér­kőzés. A bajnoki liszta ólén álló ós verhetetlennek hirdetett DAC majdnem I veszített a MESÉ-vel szemben, amely Icsak most, a tavaszi forduló második ! felében küzdötte fel magát a bajnoki I liszta utolsó helyéről a második helyre, i Vasárnapi számunkban az érdekes ' mérkőzésre még visszatérünk. I.,. . Az erdei kihágások súlyosabb bün­tsfése. A belügyminiszter rendeletet adott ki, hogy az illetékes hatóságok az erdei kihágásokat súlyosabban bün­tessék. A sírkövek csak 50 év multán távo­líthatók el. A temetőügyi szabályren­delet módosításáról szólott a legutóbbi városi közgyűlés tárgysorozatának 5-ik pontja, melynél Bleszl Ferenc indítvá­nyára a szabályrendeletbe iktatta a közgyűlés, hogy ezentúl a temetői sír­köveket csak 50 óv multán szabad el­mozdítani helyükről, amikor az illető halottnak már kortársai sem élnek. L T gyanis előfordult, hogy félretett sírköve­ket lehetett a temetőben látni, amelyeket ugyan szabályszerűen 30 év leteltével távolítottak el az elhagyott sírokról, de amelyeken kedves ismerős nevét olvasta a szemlélő, akit még életében ismert és tisztelt. Ez sértette a temetői kegye­letet. Uj bérletjegy-rendszer az államvasu­taknál. Július 1-től kezdődően a m. kir. államvasutak Békéscsaba, Budapest, Cegléd, Debrecen, Eger, Győr, Kapos­vár, Kecskemét, Miskolc, Nagykőrös, Nyíregyháza, Orosháza, Pécs, Sátoralja­újhely, Szeged, S^egadrókus, Székes­fehérvár, Szolnok, Szombathely f— 60 kilométeres körzetében, továbbá a Bu­dapest-Esztergom-füxitó'i, a Vác-Buda­pest-Gödöllő és Budapest-tiszai helyiér­dekű vasutak Budapesttel való for­galmának ugyantsak 1—60 kilomé­teres körzetében egy naptári hónapra érvényes díjszabásszerű havi bérletjegyek adatnak ki. Ezeket azok a közszolgá­lati alkalmazottak és családjaik kapják, akiktől a kedvezményes jegy váltására jogosító arcképes igazolványt február 1-ével megvonták. — Munkáshetijegye­ket július 2.-ától kezdődően csakis azok az ipari ó; fizikai munkások kaphatnak, akiknek munkahelyük állandó lakhe­lyüktől távol van. — A legjobb haskötök, sérvkötők, „Therapia" Budapest, Nagymező-utca 14. kaphatók. Prospektus ingyenes. A szőlőtelepítés törvénye. Nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszter mult hót végén a nemzetgyűlés elé ter­jesztette a szőlőtelepítésről, szőlőoltvány termelésnek és forgalmának szabályo­zásáról szóló törvényjavaslatot, amely 9 szakaszból áll. A javaslat szerint mezőgazdasági növények termelésére alkalmas sík földön és kötött talajú területen a háziszükségletet meghaladó terjedelmen túl szőlőt betelepíteni tilos. A szőllővesszőket ós oltványokat tovább­adás végett termelni ós forgalomba hozni csak a földművelésügyi miniszter en­gedélyével szabad. Azok, akik ilyen üzemet folytatnak, kötelesek a földmí­velésügyi miniszternek bejelenteni. A miniszter rendelettel állapítja meg a szőlőfajtákat, amelyeknek továbbadás

Next

/
Thumbnails
Contents