ESZTERGOM XXVIII. évfolyam 1923
1923-07-11 / 54. szám
X.XVII1. évfolyam, 54. sz. Keresztény magyar sajtó. Szerda, 1993. július 11. Megjelenik hetenkint kétszer: szerdán és vasárnap. Előfizetési ára egy hónapra 250 korona. Névtelen közleményeket nem veszünk figyelembe. • * + Kétoldalas ^ % szám 30 kor. % ESZTERGOM I s II Ei 1 T 1 H 4 I É & T Á It S A W A M I LAP Kézíratok és előfizetések Kossuth Lajos-utoa 30 szám alá küldendők Hirdetések felvétetnek a HUNNIA könyvnyomdában, Kossath-Lajos-u. 30. • • * Négy oldalas ^ ^ szám 4LO kor. * Mi lesz a postaépülettel ? Jó régen megírtuk, hogy az esztergomi magyar királyi pó^ahivatal épületéről hull a vakolat, foltos falain négyzetméteres területeken kandikál ki a meztelen tégla és hogy az épület oly szánalmas állapotban van, hogy nemcsak a város egyetlen jelentős terének, a Széchenyi-térnek szépségét rontja, hanem szégyenére válik a magyar államnak is, amelynek ezt az épületet, mint saját hivatalának házát, rendbehozatni kötelessége volna. Mint tudomásunkra jutott, a város polgármestere kapott is bíztatást az épület renoválására vonatkozólag, azonban mindeddig semmisem történt. Egyszerű polgárember háztulajdonosok, akik pedig súlyos adóterhek alatt nyögnek, sorban rendbehozatták már a háborús és forradalmi idők alatt leromlott házaikat a Széchenyi téren, egyedül a postaépület romlik tovább s így annál kirívóbb elhagyottságával. Ugy halljuk, hogy^az elhanyagolt épület a Kormányzó Űr őfőmóltóságának is feltűnt legutóbbi esztergomi látogatása alkalmával, amikor a Széchenyi téren szemlót tarlott. Valóban úgy tűnik elő, mintha a kormányzat nem az építkezésre, hantm a sokat hangoztatott „újraépítés" jelszóval ellentétben arra statuálna példát, mint kell a nemzetvagyont a pusztulás őrlőmunkájának rendelkezésére bocsátani. Pedig éppen az ellenkezőjére várunk példát. Ha a kincstárnak annyi mindenfélére telik, az esztergomi postaépület rendbehozatalára is kell fedezetet találnia! Izoalom a szomszédban. Komárommegye tiltakozása Esztergomhoz való csatolása ellen. Lapunkban röviden ismertettük már a kormány azon tervét, hogy CsonkaKomárom vármegyét Csonka-Esztergommegyóvel egyesíteni fogja. A terv ellen Komárom vármegye erélyes akciót kezdett, amelybe a fővárosi lapok nayy nyilvánosságát is bevonta. A következőkben ismertetjük Komárommegye álláspontját az egyesítési tervvel szemben kót elterjedt keresztény fővárosi lap nyomán. A „Magyarság" pénteki számában olvassuk: „Komárommegye magyarnak megmaradt részén — ós nem kisebb mértékben az ideiglenesen elveszített területeken — nagy izgalmat keltett a kormánynak az a terve, hogy Csonka-Komárom megyét Esztergom székhellyel Csonka-Esztergom megyéhez csatolják ós Komárom városát rendezett tanácsú várossá degradálják. Ezt nemcsak politikai szempontból tartják megbocsáthalatlan bűnnek, hanem hangoztatják a komáromiak, hogy ez a kísérlet adminisztrációs és pénzügyi szempontból is teljes esó'döt fog vallani. Az új megyei szókhelynek kiszemelt Esztergom, Komárom vármegye legtöbb községéből a rossz vasúti összeköttetés miatt csak három nap alatt járható meg ós a komáromi pónzügyigazgatóság megállapítása szerint az új központból íehetotlen volna az új adótörvények végrehajtásáról gondoskodni és a pénzügyi adminisztrációt biztosítani. Az esz:ergomiak hivatkoznak arra, hogy nekik van vármegyeházuk is, de a komáromiak [elfogása szerint ez az épület amúgy is szűk, Esztergomban a hivatalnokok részére lakásokat sem tudnak rendelkezésre bocsátani, viszont a komáromiak új vármegyeház és tisztviselőházak építésére buzavalutában oly értéket szavaztak meg, ami ma másfél milliárd koronáit jelent. Ezt a határozatot egy év óta nem hagyta jóvá a belügyminisztérium. Komáromot annyira elkeserítette a kormány tervezete, hogy kész a végső eszközöket is igénybe venni és passzív rezisztenciába menni, ha a belügyminiszter ahhoz ragaszkodik. Remélik azonban, hogy a kormány az utolsó pillanatban más megoldást fog tudni találni." A „Nemzeti Újság" vasárnapi száma szintén foglalkozott a kérdéssel és beje'entette, hogy f. hó 8-án a beolvasztásra itólt vármegye 44 községének képviselőtestülete foglalkozott a javaslattal ós kérte a kormányzót, a nemzetgyűlést és a kormányt, hogy a várost és a vármegyét hagyják meg régi önállóságában. Hivatkoznak kérelmükben arra, hogy Komárommegye most is nagyobb kiterjedésű, mint egész Győr-vármegye, szókhelye pedig az egyik legnagyobb vasúti gócpont a mindenünnen könnyen hozzáférhető. Komárom város és vármegye e hót folyamán rendkívüli közgyűlésen foglalkoznak a javaslattal és hatalmas deputációval jelennek meg az illetékes körök előtt, hogy tiltakozásukat kifejezésre juttassák. Kis hírek mindenfelől. Burgenland osztrák tartomány tudvalevőleg az osztrákoknak ítélt, elszakított magyar területből alakult. Az osztrákok most részben Alsóausztriába, részben Stájerországba akarják beolvasztani e szerencsétlen tartományt, melynek lakosai a napokban ultimátumszerű határozatban tiltakoztak a felosztás terve ellen. Debrecenben kótezeróves gót temetőt fedeztek fel a Vértessy-féle téglagyár telepén. A sírok soros sírok és bennük arccal napkeletre feküsznek a halottak. A férfiak mellé vadászkutyájuk és sólyommadaruk, a nők mellé szentként tisztelt macskájuk, a katonák mellé felszerszámozolt paripájuk volt temetve. Irottkő, Dunántúl legmagasabb hegycsúcsa a nyugatmagyarországi határ kitűzése alkalmával Ausztriának jutott. Dróger Magyar biztosnak mo t sikerült ezt a rendelkezést megvá'toztatri és a határvoualat úgy kitűzetui, hogy Irottkő ismét Magyarországé lett. A „Hangya" Ipar Rt. üzemeinek ívndkívüli fokozódására való tekintettel elhatározta, hogy alaptőkéjót 100 millió Król 160 millió K-ra emeli fe', még pedig olykép, hogy a régi részvényeseknek 5 drb. részvény után 2 új részvényt ajánl fel darabonként 2000 K-ért. Az elővételi jog július 21.-ig gyakorolható. Bukarestben három óvre megújítottták Romániának ós Jugoszláviának Magyarország és Bulgária elleni véd- ós dacszövetségét. HÍREK. A város köszönete. Esztergom sz. kir. város képviselőtestületének legutóbbi közgyűlésén az elnöklő polgármester meleg szárakkal emlékezett meg a f hó végével nyugalomba vonuló Rothnágel Ferenc városi tanácsosról, akinek érdemeit a közgyűlés jegyzőkönyvébe iktatta és a város érdekében kifejtett muukásságáért köszönetét fejezte ki. Uj városi aljegyző. A város képvisolőtestü'ete Bencze Győző közigazgatási gyakornokot helyettes IL aljegyzővé választotta. Eljegyzés. Genersich Sándor főerdőtanácsos kedves leányát Editet f. hó 7-ón eljegyezte Brutsy Jenő. A városi levéltárosi állás betöltése. A pénteki városi közgyűlés betöltötte a régóta üresedésben lévő városi levéltárnoki állást, amelyre egyhangúlag Kemény Miklós okleveles levéltárost választotta meg helyettesi minőségben. Esztergom szab. kir. városnak ugyanis igen értékes levéltára van, amelynek rendezése ós ellenőrzése régóta vár agilis szaktisztviselőre. I Uj utcanév. A tanács javaslatára elhatározta a városi közgyűlés, hogy a Dobozi Mihály utca folytatását képező útrószlet neve ezentúl Körösi Liszlóu*ca legyen. — Körösi reáliskolai tanár és lapszerkesztő volt. aki a mult század utolsó évtizedeiben rendkívül sokat dolgozott Esztergom város fellendítése és idegenforgalmának emelése érdekében s a legtermékenyebb ós legkedveltebb vidéki írók sorába tartozott. Szülővárosa méiló háláját rótta le emléke iránt az utcaelnevezéssel. Tüzeset. Vasárnap hajnalban SzentgyörgymezŐn a Templom-téren levő Oltósy-fóle gyár helyiségében belső tűz ütött ki, amelyet a házbeliek ós a szentgyörgym^zői tűzoltó különítmény idejében elfojtottak. Mire a város központi tűzoltósága az államrendőrség telefonértesítését véve kivonult, már nem akadt dolga. Az iparostanonc-iskola jó magaviseletű ós jeles előmenetelt tanúsított növendékeinek jutalmazására a következő adományok folytak be : A vall. ós közokt. ü. m. kir. miniszter 700 K, Esztergom sz. kir. város 2640 K. 2000 K-t adtak: Iparfpstü'et és Schweitzer Vilmos, 1000 K-t: Fogy. és Ért. Szövetkezet, Heischmin Ferenc, Egy. Kékfestő ós Fehérítő ip. R. 1\, Lóránt Vilmos. 500 K-t: Sztahovits Jerő. Gonda FereDC, 300 K-t: E-ztergomi Takarékpénztár Rt., Koresk. ós Iparbank, 200 K-t: Komáromy Ferenc. Összesen 18.140 K, mely összeg 47 tmuló közt osztatott szét. A nemesszívű adakozóknak hálás köszönetet mond az igizgatósig. Sport-lövészet. Mint lapunk legutóbbi számábin emítettük, szombaton, f. hó 14.-én d. u 4 órától kezdve a 3. kerékpáros zlj. tisztikara a tiborban levő elemi lőtéren sportlövészetet tart, amely kedélyes összejövetel jellegével bir. Szórakozásokról, étedről, italról gondoskodva. Belépődíj niucsen. Szíves adományokat a Stefánia Szövetség gyermek és csecsemő védő egyesület eszt;rgomi fiók osztálya javára f irdítanak. Megnyílt a strandfürdő. A Move Esztergomi Sportegyesület szigeti sporttelepén levő strand fürdőjót minden igényeknek magfelelően berendezve, az egyesület tagjai ós általuk bevezetett vendégek részére megnyitotta. A fürdő vasár- ós ünnepnap, valamint hétköznap reggel 8-tól 12-ig és d. u. 2 órától 8 óráig rendelkezésre áll. Kabinbérlet 1 hóra 3000 K, 1 napra 150 K, 1 délelőttre 50 K, 1 délutánra 100 K. Fürdési díj 50 K, tagoknak ós 12 éven aluli gyermekeknek 30 K. Ruha használati díj 100 K v Ruha őrzési díj 1 hónapra 300 K. Úgy az urak, mint a hölgyek részéről az egész fürdőruha használata kötelező. Büffé az egész fürdőzési idő alatt nyitva áll. Szíves pártfogást kér az Egyesület elnöksége. Fényes győzelmet jelent a MESÉ-nek, bár csak 1 : 1 eldöntetlen eredményt hozott a Dorog—Esztergom közti vasárnap délután lefolyt barátságos mérkőzés. A bajnoki liszta ólén álló ós verhetetlennek hirdetett DAC majdnem I veszített a MESÉ-vel szemben, amely Icsak most, a tavaszi forduló második ! felében küzdötte fel magát a bajnoki I liszta utolsó helyéről a második helyre, i Vasárnapi számunkban az érdekes ' mérkőzésre még visszatérünk. I.,. . Az erdei kihágások súlyosabb büntsfése. A belügyminiszter rendeletet adott ki, hogy az illetékes hatóságok az erdei kihágásokat súlyosabban büntessék. A sírkövek csak 50 év multán távolíthatók el. A temetőügyi szabályrendelet módosításáról szólott a legutóbbi városi közgyűlés tárgysorozatának 5-ik pontja, melynél Bleszl Ferenc indítványára a szabályrendeletbe iktatta a közgyűlés, hogy ezentúl a temetői sírköveket csak 50 óv multán szabad elmozdítani helyükről, amikor az illető halottnak már kortársai sem élnek. L T gyanis előfordult, hogy félretett sírköveket lehetett a temetőben látni, amelyeket ugyan szabályszerűen 30 év leteltével távolítottak el az elhagyott sírokról, de amelyeken kedves ismerős nevét olvasta a szemlélő, akit még életében ismert és tisztelt. Ez sértette a temetői kegyeletet. Uj bérletjegy-rendszer az államvasutaknál. Július 1-től kezdődően a m. kir. államvasutak Békéscsaba, Budapest, Cegléd, Debrecen, Eger, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nagykőrös, Nyíregyháza, Orosháza, Pécs, Sátoraljaújhely, Szeged, S^egadrókus, Székesfehérvár, Szolnok, Szombathely f— 60 kilométeres körzetében, továbbá a Budapest-Esztergom-füxitó'i, a Vác-Budapest-Gödöllő és Budapest-tiszai helyiérdekű vasutak Budapesttel való forgalmának ugyantsak 1—60 kilométeres körzetében egy naptári hónapra érvényes díjszabásszerű havi bérletjegyek adatnak ki. Ezeket azok a közszolgálati alkalmazottak és családjaik kapják, akiktől a kedvezményes jegy váltására jogosító arcképes igazolványt február 1-ével megvonták. — Munkáshetijegyeket július 2.-ától kezdődően csakis azok az ipari ó; fizikai munkások kaphatnak, akiknek munkahelyük állandó lakhelyüktől távol van. — A legjobb haskötök, sérvkötők, „Therapia" Budapest, Nagymező-utca 14. kaphatók. Prospektus ingyenes. A szőlőtelepítés törvénye. Nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszter mult hót végén a nemzetgyűlés elé terjesztette a szőlőtelepítésről, szőlőoltvány termelésnek és forgalmának szabályozásáról szóló törvényjavaslatot, amely 9 szakaszból áll. A javaslat szerint mezőgazdasági növények termelésére alkalmas sík földön és kötött talajú területen a háziszükségletet meghaladó terjedelmen túl szőlőt betelepíteni tilos. A szőllővesszőket ós oltványokat továbbadás végett termelni ós forgalomba hozni csak a földművelésügyi miniszter engedélyével szabad. Azok, akik ilyen üzemet folytatnak, kötelesek a földmívelésügyi miniszternek bejelenteni. A miniszter rendelettel állapítja meg a szőlőfajtákat, amelyeknek továbbadás