ESZTERGOM XXVIII. évfolyam 1923

1923-01-21 / 6. szám

ESZTERGOM POLITIKAI ES TÁRSADALMI LAP Megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési ára helyben és vidékre: Egy hónapra 50 K. Egyes szám ára: hétköznap 5 K, vasárnap 8 K. Jogok és kötelességek. A kis- és nagyantant budapesti követei a két hatalmi csoport nevében jegyzéket intéztek a magyar kormányhoz, amelyben a diplomácia eszközeivel akarják elfojtani azt az elkeseredést, amely a trianoni béke aláírása óta a magyar lelkekben összegyűlt ós tiltakozásokká valósult. A kisantant diplomáciájának, amelynek egyetlen problémája Magyarországnak izolálása és a trianoni békeszerződésnek hatalmi eszközökkel való biztosítása, tökéletessé fejlesztett sajtópropagandájával sikerült a nagyantant kormányait vele egységes frontba állitani. Sikerült pedig a tények és motívumok ferde beállításával. A nagyantant jegyzéke Castagnetó herceg, olasz követ szerint barátságos figyelmeztetés akar lenni, hogy a magyar kormány intézkedjék bizonyos propagandának a megszüntetéséről, mely a trianoni békeszerződés megváltoztatását célozza. A kisantant jegyzéke már valamivel élesebb hangú és olyan igényekkel lép a magyar kormány elé, amelyeket a magyar kormánynak nincsen módjában teljesíteni, mert hogy a kisantant kívánságának eleget tehessen, meg kellene változtatnia a magyar jogállapot egész struktúráját ós a parlamentarizmus, továbbá az alkotmányosság gondolata helyett az abszolutizmus álláspontjára kellene helyezkednie, amikor is hatalmi eszközökkel volna csak lehetséges elfojtani azt, amit szabadságjogok alapján minden magyar állampolgár szabadon nyilváníthat. A magyar kormány a maga részéről nem korlátozhatja a gyülekezési ós a sajtójogokat abban a mértékben, amely mértékben a környező imperialista államok ellenséges politikája óhajtja ós ezeknek a jogoknak elvonásával a maga helyzetét tenné lehetetlenné. Magyarországon nem akadna kormány, amely akár kívülről, akár belülről jövő ilyen óhajtásoknak és kívánságoknak eleget tehetne. Mert kérdezzük, mi törtónt? A trianoni béke, amely esztendők óta alá van irva, az elAZ „ESZTERGOM" TÁRCÁJA. A szittya vér. A szittya vér nagy tombolása Ma törpe, déli árnyék. Acélizmok már nem teremnek És úgy látszik az én szememnek Mintha sirok közt járnék. Keleti mesék ősi búja Tövist hegyez dalomba ; Megőszült vágyak ifjú mása Sírját idegen földbe ássa ... Bolondok nagy bolondja ! Es más szüretel minden álmot: Ravasz, cudar kufárok. Tépik talpunk alól a földet S kezem hiába sujt ós zörget, Csak eltakar az árok. Az őscsaták riadt zenéje Belenémult a kürtbe. S ha már a szittya nem kap észre, Az Úristen a temetésre Az én dalomat küldte. Sugár Béla. Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István. szakított magyar fajtestvéreinknek biztosítja a szabad nyelvhasználat jogát, a gazdasági ós kulturális fejlődés feltóteleit. E békeszerződés nemcsak bennünket kötelez, hanem kötelezi azokat az államokat is, amelyek e szerződós segítségével magyar nyelvű polgárok millióit görnyesztettók impóriumuk alá. A szerződóst mi betartottuk, de ezek az idegen államok nem, mert magyar fajtestvéreinket, amellett, hogy politikailag sanyargatják: eltiltják nyelvük használatától, belenyúlnak legszentebb vallási érzelmeikbe, kisajátítják földjeiket, elkoldúsitják, lezüllesztik ós igyekeznek kiüldözni arról a földről, amelyre ők vitték a kultúrát és a civilizációt. Csonkamagyarország magyar lakosságának nem lehet közömbös fajtestvóreinek sorsa. A demarkáción túl élő rokonai, barátai, testvérei a panaszos könnyek árját küldik által a határokon, a magyar faj elszakított részének tragikuma izzik által a mi sziveinkbe és természetes, hogy láagra lobbantja az elkeseredést. CsonkaMagyar országnak nyilvánossága nem azért gyűlik tiltakozó tömegekké, mert ökleivel és fegyvereivel akarja megváltoztatni a trianoni határt, hanem azért, mert a másik aláíró féltől követelni valója van. A nyers nemzetközi jog, meg az emberi szolidaritás nevében követelheti, hogy azok is tatásak meg a szerződésnek azokat a rendelkezéseit, melyek az elszakított magyarságnak biztosítják a szabad nyelvhasználat, a szabad vallásgyakorlás és a gazdasági élet jogát. A kisebbségi jognak brutális és szakadatlan megsértése, sőt semmibevevése ellen tiltakozik a magyarság, de ehhez való jogát senki nem minősítheti sem ellenséges, sem barátságtalan lépésnek. Amikor a jegyzéknek e konkrétumával végeztünk, nem mulaszthatjuk el rávilágítani arra a tényre, hogy a jegyzék beismerését jelenti annak, hogy a magyar határon nincsen fegyveres erő, hogy nincsen magyar katonai felvonulás ós mozgósítás. A kisantant nem mulasztotta volna el megragadni az alkalmat, hogy diploMadách Imre. Születésének századik évfordulójára. A száz éves Petőfi után csonka és megalázott országunk határain túl most a százéves Madáchot ünnepli a világ. A megaláztatás napjaiban ez a két név hirtelen felemel bennünket. A lehajtott magyar fő dacosan ós büszkén tekinthet a letiprók szemébe. Kevés nemzet szellemi kincstárában található két ennyire nagy, tiszta ragyogású gyómántszem. Petőfi liraisága páratlan a világirodalomban, Madách drámai költeménye, mint költői bölcseleti mű, egyetlen irodalmunkban és a világirodalmi remekeknek méltó versenytársa. Q-oethe Faustja az egyén sorsát tünteti fel, Madách pedig művében a küzdő emberiséget mutatja be. A magyar költő egyéni sorsa — a hűtlen asszony életkiábránditó keze a férfi sorsán — ós a nemzeti katasztrófa — a szabadságharc bukása; ez a szörnyű ós lesújtó kettős csapás kérdezteti meg költőnkkel: mi is az emberi élet célja ? Van-e haladás ? Er-e valamit az eszmékért folytatott küzdelem ? egyén, nemzet és egész emberiség küzdelme ? Hiszen, mi maradt a hatalmas fáraók életéből ? Egynéhány név és kiásott épület. Mi maradt az athéni nép hősi korából ? Mire fordította ez a szabad nép előnyös helyzetét ? Megórdemelte-e a hazájáért küzdő Ádám — Miltiades a honárulók büntetését ? Róma, a tomboló, megtalálta-e a boldogságot ? És a középkor, amely kezdetén a keresztet látta az égen, elórte-e, amit hirdetett ? Kepler—Ádám, Prágában, visszavonultan, tudoKóziratok ós előfizetések Szent Lörinc-utca 5. sz. alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvnyomdájában. máciai uton verifikálja a magyar csapatösszevonásokat. A nagy sajtóelőkészitós, táviratváltás ós k:özhangulatcsinálás, a határincidensek kitalálása ós beállítása természetszerűen odazsugorodott, hogy Magyarországon a polgári lakosság tüntet a határszéli városokban a trianoni béke ellen. Nyersen ós őszintén összefoglalva az eseményeket, egy beugrató ós provokáló hadjárattal állottunk szemben, azonban a magyar politika, a magyar kormány felismerte a helyzetet, nem engedte magát komplikációkba csalni, mire a kis^ ántánt, hogy Európa felé igazolhassa az elmúlt hetek ós napok eseményeit: a trianoni béke védelmének a magyar tömeghangulattal szemben való érvónyesitése cimón lépett közbe és ime, most egy nagy csalódást könyvelhet el a maga javára: nem sikerült megzavarni Magyarország társadalmi, gazdasági ós politikai konszolidációjának azt a folyamatát, amely elég erőssé teszi a megmaradt magyar államot arra, hogy Európa ezen részének erőtónyezője maradjon. Február 1.-én életbelép a blokkrendszer. Hitelezett árúkról is kell blokkot adni. — A betelt blokkok öt évig őrzendők. — Aki a blokkrendszer ellen izgat, felmentésben nem részesül. A budapestvidóki m. kir. Pénzügyigazgatóságtól megérkezett az általános forgalmiadó ügyében kiadott uj rendelkezés, mely szerint városunkban ós vármegyénk meg nem szállott területén a blokkrendszer bevezetése az 1923. évi február hó 1.-től kezdődőleg kötelező. Ezen új adózási formával ezentúl minden ember léptennyomon találkozni fog, mert az 1921. évi XXXIX. t.-c. 29. §-a értelmében általános forgalmi adó alá esik mindenki, aki a belföldön az őstermeléstől különböző bármilyen önálló bevétel elérésére irányuló kereseti tevékenységet fejt ki. mányba mélyedve — boldog-e ? Hiszen az embereknek babona kellett, nem tudomány ! És hozott-e boldogságot az emberiségnek az „Egyenlőség ! Testvériség ! Szabadság !" hármas jelszava? Nem vérengzésbe fult-e minden eszme, bármi szép volt, midőn t az ajakról röppent először az emberek közé ? És megváltotta-e az emberiséget a szabad verseny jelszava, amely nyomorból nagyobb nyomorba döntötte néhány évtized alatt az egész emberiséget ? És a jövő képei ? Nem sivárak-e ? Ezek után csodálkozhatunk-e, hogy Ádám annyi csalódás után, megveti az életet ? ! De mégsem! Az örök tagadás szelleme győztes mégsem lehet: „Csatája hiu az Urnák ellenében." Ádám ismét Urához tér és megérti a szózatot: „Ember: küzdj és bizva bizzál !" Megérti, hogy az élet célja munka ós ha a férfi kifárad a harcban, ha olykor az égi szózatot nem hallja magában, a nő, az örök nő, a tiszta lelkű, a tántoríthatatlan, a családi élet lelke, a hűséges asszony fogja meghallani ós „sziverén keresztül költészetté fog és dallá szűrődni" ós megnemesiti a férfi életét. * * * Madách Imre 1823. január 21.-én született. Műve 1861-ben jelent meg, vele a magyar bölcseleti költészet világirodalmi magaslatra ért. I Ez Madách művének ma is a jelentősége. Ezért szellemi kincstárunknak egyik legértékesebb drágaköve. Forgassuk és ragyogni fog. Forgassuk erősen, máris vakit. Gyönyörködtet, mert drágakő, felemel, mert igazi és vigasztal, mert sohase csal. Asbóth Károly.