ESZTERGOM XXVII. évfolyam 1922

1922-02-19 / 22. szám

POLITIK A I ÉS TÁRSADALMI LAP Megjelenik szerdán, szombaton és vasárnap. Előfizetési ára helyben és vidékre: Egy hónapra 20 K. Egyes szám ára: hétköznap 1 K 50 f, vasárnap 3 K. Főszerkesztő : Momor Imre. Felelős szerkesztő : Gabidéi István. Kéziratok és előfizetések Szent Lörinc-utca 5. sz. alá küldendők. Hirdetések felvétetnek B'zárovit s Gusztáv könyvnyomdájában. Két tanulság a jövő hónapokra. Esztergomban, 1922. február 18.-án. A józan gondolkozású magyar nép már körülbelül visszanyerte a viharos idők lezajlása után a maga szentséges nyugalmát, amelynek alapfeltétele a jó lelkiismeret és a dolgok világos megismerése. A földmivesgazdának a legfőbb gondja most a tavaszi szántás előkészítése, a nép többije pedig a mindennapi kenyér előteremtésén töri a fejét s rettegve gondol a közeledő tavaszra, amely a hirek szerint még nagyobb drágaságot hoz. A legkisebb gondja pedig az az úgynevezett politikai sötét bizonytalanság, amelybe a nemzetgyűlés feloszlása után jutott a nemzet. Ettől pedig egy cseppet sem fél a magyar nép, mert a politikai mozgalmak ós parlamenti élet két esztendeje után megvan a maga nyugodt lelkiismerete, a történtekről megvan a maga Ítélete és konzekvenciája s talán tisztábban látja a viszonyokat idelenn, mint az ország professzorai odafönn. A nép belátta,, hogy a keresztény Magyarországot nem lehet két-három év alatt szalmaláng-politikával megalkotni és haragszik azokra, akik eme szent ideálnak nevét a divatos politikai jelszavak sorsára akarták juttatni. De ezenkívül a keresztény magyar nép két esztendő politikai és parlamenti életéből két igen hasznos tanulságot zárt meggyőződésének tarsolyába, amellyel a következő hónapok politikai mozgalmai között forgolódni fog és amellyel majd a választási urna elé járul: 1. tudja, hogy ki való és ki nem odavaló a magyar parlamentbe s tisztábban áll szeme előtt a nemzetgyűlési képviselő eszménye; 2. disztingválni tud a demagógia és az elvek komoly hirdetése, az ország és társadalom viszonyainak a bajokon való orvoslás céljából való őszinte feltárása között. Ha a jövő hónapok alatt eme két fontos tanulság felhasználása alapján végzi állampolgári kötelességeit és gyakorolja jogait, akkor valóban nem olyan bizonytalan és sötét az az idő, amely alatt a kormány törvényhozó testület, nemzeti képviselet nélkül vezeti az ország ügyeit. Jöjjön bár a politikai gjmlések sora, zúgjon bár fülébe a kortesbeszédek özöne: a nyugodt lelkiismeretű és meggyőződésű magyar nép szépen meg fogja hallgatni valamennyit ós meg fogja mérni a maga emberét tudás, tehetség, jóakarat és munkabírás szempontjából és meg fogja ismerni nemzetgyűlési képviselőjét főképen arról, hogy nem igér semmit, hanem ereje megfeszítéséig dolgozik, — hiszen a mai kemény időkhöz inkább minchryájunk közös munkája, mint egyes társadalmi osztályok délibábos jövőjének hirdetése illik. Mert a nép nyugodt biztonságot kivan saját és nemzete jövője felől, amikor egy talpig embert a parlamentbe küld — komoly munkára. Esztergom irgalmas társadalmához! — A szenttamási gyermekvédelmi akció. — Bensőséges kéréssel fordulok a megértő lelkekhez. Nem szükséges indokolni, hogy SzentTamás városrészben mily nagy a nyomorral vegyes szegénység és mennyire sinyli ezt az elhagyatottságot első sorban az ártatlan gyermekvilág. Azzal is fölösleges ma foglalkozni, hogy ennek okait és körülményeit, a mulasztásokat keressük vagy bárkitől számon kérjük. Most már csak egy kiáltás áll előttünk: tenni és tenni, hogy amennyire lehet, enyhítsünk ezen a nehéz és sivár állapoton. A gyermekvilágot kell, hogy mindnyájan magunkénak tekintsük, mert hisz az a gyermek a család és a társadalom jövője, maga a haza. megújulása az embernek a maga virágában. Az a gyermek „res sancta", azaz szent dolog, szent ügy, összes reményeink hordozója, küzdelmeinknek s boldogulásunknak kiindulása. Mikor Krisztus Urunk a gyermekről beszél, megcsap bennünket egy forró, egy édes lehelet, amelytől önként átérezzük annak mély értelmét, hogy mennyire „szent ügy" a gyermek sorsa. —• „Hagyjátok a kisdedeket hozzám jönni." — „És aki befogad egy ilyen kisdedet az ón nevemben, engem fogad be." — „Vigyázzatok, hogy meg ne vessetek egyet e kisdedek közül." — „Nem akaratja Atyátoknak, hogy egy elvesszen e kisdedek közül." — Ilyen magaslatról kell tehát néznünk a gyermeklelket, hogy a gyermekvédelembe belekapcsolódjunk. — Esztergomban is a mostani farsangban annyi a mulatság, hogy aránylag a háború előtti, megélhetésben s aggodalmakban, a mai viszonyokhoz mérten úgyszólván gondtalan békebeli farsangot is fölülmúlja. Sok a mulatság otthon s a nyilvánosság előtt egyaránt. Mit bizonyít ez ? Első sorban azt, hogy a sok panasz dacára, még mindig van fölösleges pénz az emberek tekintélyes részénél ; másodsorban pedig azt, hogy jótékony célra szívesen mulatunk. Csakis a jótékony célra időnként rendezett előadásoknak s hangversenyeknek van létjogosultsága Csonka-Magyarország mai siralmas helyzetében. Ezen jótékony célok között első sorban, a kis gyermeknek s utána a diák ifjúságnak segítségére sietnünk, ha a jövőt- igaz lélekkel konszolidálni s ezzel a gyermekifjúság züllósi veszélyét feltartóztatni akarjuk. Mint a szenttamásiak plébánosa, együtt érzem azok bajait s éppen azért lelkiismeretben kötelességemnek tartom Esztergom mindenkor irgalmas szívű társadalmának figyelmét eme városrész felkarolására felhívni. Kérem Esztergom társadalmát minden vonalon, egyénileg s testületileg egyaránt, hogy legyen segítségemre a megindított szenttamási gyermekvédelmi akcióban. A gyermekvédelem, jövőnk fejlődése szempontjából, ma a legalapvetőbb, a legfontosabb szociális feladat. Nem kéregetünk házról-házra, hanem önkéntes szívből fakadó adományokat kérünk, hogy egyrészt a zsenge korát élő szenttamási napközi gyermekotthont erősíthessük, másrészt a többi rászoruló gyermekeket valamelyest istápoljuk. Az adományok a nyilvánosság előtt lesznek nyugtatva. A természeti adományokat az Imaház-utcai kápolna melletti otthonba, a pénzbelieket a vizivárosi plébániára kérjük Isten nevében küldeni. Keményfy K. D. Vármegyénkben is kötelező a patkányirtás. A pestis Olaszországban, Franciaországban szórványosan, Kisázsiában pedig sűrűbben fordult elő. — Patkányok terjesztik. — A patkányirtás kötelező az összes háztelkeken, lakóépületekben és építményekben. A m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszternek a patkányirtás tárgyában 3040/1922. szám alatt kiadott körrendelete alapján Esztergom vármegye alispánja rendeletet adott ki, amelyben a patkányirtást az egész törvényhatóság területén kötelezőleg előírja. Mivel e rendelet igen sokakat érdekel, annak közérdekű részeit a következőkben közöljük olvasóinkkal: A köztisztaságnak a háború óta bekövetkezett elhanyagoltsága miatt a patkányok egész Európában és igy hazánkban is módfelett elszaporodtak. Eltekintve azoktól a jelentős gazdasági károktól, amelyeket ezek az állatok a lakóházak ós más épületek rongálásával, terményeknek, élelmiszereknek megrágásával ós bemocskolásávaí, baromfiak pusztításával stb. okoznak, elszaporodásuk a közegészséget és a háziállatok egészségét is veszélyezteti, mert igen veszedelmes emberi ós állati betegségeknek (pestis, bányafóreg, trichinabetegsóg) hordozói ós terjesztői. Ezen betegségek legveszedelmesebbike, a pestis, az elmúlt év őszén Olaszország több városában és Parisban szórványosan jelentkezett, Törökországban, különösen Kisázsiában pedig sűrűbben fordult elő s attól kell tartani, hogy országunkban behurcolása esetén az itt tömegesen élő patkányok utján könnyen elterjedhet. A patkányok elszaporodása révén a közegészséget fenyegető különféle veszedelmek elhárítása végett az 1876. évi XIV. törvénycikk alapján arra kötelezi az alispán a törvényhatóság területén levő háztelkek, lakóépületek, továbbá ipari és gazdasági célokra szolgáló mindennemű épületek és építmények, csatornák, pöcegödrök, tartányok stb. (szemétlerakó helyek, valamint bányák) tulajdonosait, hogy a tulajdonukban levő emiitett ingatlanokon tartózkodó patkányokat rendszeres és következetes eljárással irtsák ki. A patkányirtásra különösen faluhelyen elsősorban oly eljárásokat kell alkalmazni, amelyek az emberre vagy más állatokra nem veszedelmesek. A patkányirtásra használatos mérgek vigyázatlan alkalmazásából már sok veszedelem származott. Emberre és háziállatokra nem veszedelmes patkányölő szer az úgynevezett tengeri hagyma (Bulbus Scillae) amely gyógyszeráru és füszerkereskedésekben külön hatósági engedély nélkül beszerezhető. Közveszélyes mérgek használata csak oly körülmények között szabad, amelyek biztosítják azt, hogy alkalmazásukból kellő elővigyázat mellett emberre vagy állatra kár nem származik, tehát épületek elzárható helyiségeiben történő irtásnál, ha azt értelmes, a méreggel való bánásra kioktatott ós minden tekintetben megbízható emberek, hatósági közeg, orvos, vagy állatorvos ellenőrzése mellett végzik. Ily esetekben a mérget az 1898 évi 194.455. szám alatt kelt belügyminiszteri rendelet értelmében az elsőfokú rendőri hatóság engedélye alapján szabad a gyógyszertáraknak és drogériáknak kiszolgáltatniuk s alkalmazásakor az óvóintózkedóseket szigorúan be kell tartani. Grondoskodni kell nevezetesen arról, hogy a méreghez a vele való bánáshoz nem értő emberek, gyermekek, vagy házi állatok hozzá ne férhessenek, hogy az irtási eljárás befejeztével a csalétek megmaradt része gondosan összegyűjtessék és árnyékszékbe vagy háziállatok számára hozzáférhetetlen pöcegödörbe vettessék. A méregtől