ESZTERGOM XXVII. évfolyam 1922

1922-12-24 / 134. szám

Az elmaradt őszi vetéseket kivánatos tavaszi búzával pótolni, evégből a gazdaközönség tavaszi-buza vetőmag szükségletét a kir. gazdasági felügyelőségnél jelentse be s egyúttal azt is, hogy a tavaszi-buza vetőmagot készpénzért vennék-e át, vagy inkább a vetési célra fel nem használt őszi búzát adnák cserébe megfelelő ráfizetés mellett. A gazdának nem szabad úgy gondolkodni, hogy a buza ós rozs helyett majd vet mást, amit szintén jól lehet értékesíteni, mert az ily gondolkodás sok ezer holddal csökkentené az ország kenyérgabonával bevetett területét. HIREK. Krónika. — A kis Jézus Magyarországon. — Mennyország kapuján szent karácsony este Hosszú angyal-csapat indul messze-messze . . . A kis Jézus maga megy a sereg élén, Villog a ruhája a mindenség mélyén. Karácsonyfa-erdőt visznek le a Földre, Hol minden szivet ma béke s öröm tölt be. Világok ragyognak, de a menet szebben . . . S ahogy közelednek, az égbolt szétlebben S elforog előttük az egész Föld képe, Paris vidám arca, Amerika népe. Tömjén illata száll, fölrepül az ének, Ur Jézust dicsérik gyermekek és vének. Szelíden mosolyog a Megváltó arca, Hogy megállt a Földön a szomorú hajsza S ahogy a Föld forog — az angyalok ontják Ide is, oda is a dús karácsonyfát . . . Hullámzik az ember, ragyog minden ország S gyermekek örömét egek visszhangozzák. Hull a karácsonyfa, alig-alig van már, Drágább és ragyogóbb a legszebb aranynál; De jaj, fordul a Föld, csikorog a tengely S lenéz a kis Jézus szomorú-szép szemmel: — „Duna-Tisza köze miért van sötétben? Miért szomorkodik az én magyar népem ?" — „Dobjátok a Földre a legszebb csillagot S minden karácsonyfát ezeknek adjatok!" Szólt az égi Gyermek, de az angyalsereg Meg se' mozdul reá, csak halkan kesereg: — „Bocsáss meg csöpp Uram, elfogyott egy szálig, Nagyon sok ország volt a magyar határig." Lehajtja szent fejét az isteni Bárány S csöpp szemét kisírja az ország határán. — „Ne szomorkodjanak a kis magyar árvák, Hogy a karácsonyfát ma hiába várják . . . Legbúsabb nemzetem, szegény magyar népem, Hogy is maradhattál utolsónak éppen? . . ." S ahogy hull a könnye — futnak az emberek : — „Nézzétek a csodát, a mennyből gyöngy pereg!" S a tele utcákban aggok és gyermekek Boldogan gyűjtik a csillogó gyöngyszemet . . . Száz harang zúg imát s már mindenki örül, — Csak a kicsi Jézus sír tovább egyedül . . . Sugár Béla. * Lapunk legközelebbi száma a közbeeső ünnepek miatt jövő szombaton fog megjelenni ! * Vidéki előfizetőinket kérjük, hogy hátralékos előfizetési dijaikat a kiadóhivatalba (Buzárovits-üzlet) sürgősen beküldeni szíveskedjenek. * Karácsony ünnepe a főszékesegyházban. A főszékesegyházban Karácsony ünnepén a d. e. 9 órai ünnepi szentmisét ós utána a szentbeszédet Dr. Csernoch János bibornok-hercegprimás fogja tartani. . * Uj kánonjogi doktor. Horváth Rezső budapesti főreáliskolai hittanárt, volt Esztergombelvárosi segódlelkészt, a kolozsvári (szegedi) Ferenc József m. kir. tudományegyetemen f. hó 21.-én a kánonjog doktorává avatták. * Harminc éves évforduló. A jelen óv 30 éves évfordulója annak, hogy Keményfy Kálmán Dániel szentszóki tanáesos, vizivárosi plébánosnak első önálló munkája, a „Történelmi Tanulmányok" megjelent. E művet annakidején azon kor legtekintélyesebb folyóiratai, mint a Századok, Magyar Sión, a Budapesti Szemle rokonszenves kritikával fogadták. Kemónyfynek a 90-es évek elejétől kezdve sűrűn jelentek meg tanulmányai, értekezései és cikkei a különböző kath. újságokban és folyóiratokban, melyek ma összegyűjtve több kötetet tennének ki. Az egyházpolitikai nagy küzdelmek hatása alatt kialakult benne egy elég elhanyagolt irodalmi szak kultiválása, az egyházpolitika s annak története. Hírlapírói működése is ezen műfajt szolgálja, amely különösen erős lendületet vett akkor, amikor Prohászka Ottokárral együtt 1895. végén megalapította az „Esztergom"-ot ós annak első felelős szerkesztője lett. Emellett a történelmi ós a pedagógiai irodalom terén is jelentős tevékenységet fejtett ki. A polgári iskolák számára tatni a régi szöveget, mert az a szép, az indít szent elmélkedésre és minden egyházi énekünk között ebben érezheti legkedvesebben annak hangsúlyozása, liogy — teremtmények vagyunk. Az ének első versszaka igy hangzik: Szűz Mária e világra nékünk szent Fiát hozá. A jászolyba helyeztetvén Ötet, imigyen szóla: „Aludjál én magzatom, — nyugodjál virágom!" Igy énekelvén és örvendezvén. Lassú, áhítatos éneklés közben ki ne érezné át a Szűzanya örömét e vers zengósekor ? A nép előtt oly kedves „csucsujgatás", amely régi egyházi költészetünkben épp oly kedvelt téma, mint a fájdalmas Szűz panaszos zokogása a kereszt alatt, rövidre összefogva van bent e verszakban. „Nyugodjál virágom !...'" ime a magyar anya kedveskedése csecsemője ringatásakor. Es miért ne gondolhatnék a baromistállóban örvendező Szűzanyát, Nagyasszonyunkat a szent estén magyarnak, aki az egyszerű pásztorokkal együtt, (akiket mi alig tudunk másképen képzelni, mint szűrösen, gubásán,) dalolgatva ringatja kicsiny csecsemőjét! Milyen hidegen hangzanak emellett a revizionált sorok : A jászolyban fekszik, ki a mennyet s földet alkotá. Mely végtelen kegyelem tőled óh. Istenem, Hogy igy szereted az embereket! Semmi gyöngédség, semmi poézis ; erőltetett szentimentalizmus, amely a szivet nem kapja meg úgy, mint az eredeti. De tovább folyik az ének : Ökör, szamár reája lehelvén, mintha mondanák : „Úr és Isten most közöttünk fekszik, együtt vigadjunk !" Már az égi madarak és erdei vadak Otet imádják és magasztalják. Egyetlen énekünk sem tükrözi vissza anynyira a karácsonyfát kigyújtó, bethlehemi istállót készítő assziszi sz. Ferenc szellemét, mint éppen ez a versszak. A nép ájtatos elgondolása, hogy a Szent Kisdedet még a pásztorok előtt üdvözlő állatok is örvendeztek, még pedig nemcsak a házi állatok (ökör, szamár), hanem a madarak ós vadak is, ezen versszaknak oly egyetemes jelleget ad, amely a Karácsonynak éppen azt a jelentőségét domborítja ki, hogy ez az ünnep tulaj donképen az egész világot megteremtő Atya Isten ünnepe. A revizorok pedig ezt a versszakot mellőzték egészen, illetve a tartalmából csak enynyit hagytak meg : Az angyalok Jézus születésén áldva zengenek, A pásztorok a mennyei fényre hozzá sietnek. Örömre ébredének minden teremtmények, Őtet imádják és magasztalják. 1 Világos, hogy ez a versszak csak azért termett, hogy az állatok névszerinti felsorolása az egyházi énekből kimaradjon. Igaz, hogy az angyalok ós pásztorok bevonása által az alapgondolat tömörebbé vált, de elvesztette drámaiságát, költői szépségeit, képzeletet foglalkoztató eredetiségót. Az ének igy mélyebb elmélkedésre nem izgat, ami, sajnos, igen sok revizionált szövegű egyházi énekről elmondható. A harmadik versszakot, amely az első kettőnek logikus folyamánya, az újítók is meghagyták eredeti szövegében. Értelme: ha még az állatok is dicsérik Jézust, tegyük mi is . . . halandó emberek . . . S dicsőséges születése napját vigan szenteljük. Az Atya Úr Istennek, nekünk kegyelmesnek Hálákat adjunk, szivbó'l vigadjunk. Az esztergomi nép, amely szeret a templomban énekelni s ezt az éneket még az ősöktől tanulta, helyes érzékkel nem vette be a revizionált szöveget. A szövegrevizió helyett többet is ér eredeti új énekek költése, ha pedig már valamelyik ének revízióra szorul, ne a régi értékeket rontsuk, hanem iparkodjunk inkább új költői szépségeket belevinni. (Példa erre a „Bemegyek szent templomodba" c. éneknek „íme szent lakodba jöttem" kezdetű variációja.) Ehhez természetesen Istenadta tehetség, szerencsés kéz és igen sok hozzáértés kell! irt tankönyvei a Franklinnál jelentek meg. Az „Esztergom"-on kivül soká szerkesztette a „Kath. Hitvédelrni Folyóirat"-ot és legutóbb a „Kath. Gyermekvédelmet". Nevezetesebb munkái: Történelmi Tanulmányok. Keresztény és polgári házasság. Kossuth-kultusz, s a Kath. Egyház. Ötven óv alkotmányos egyházpolitikája. (1848—• 1898.) A XIX. század egyházpolitikája. A modern keresztény politika érvényesülésének akadályai. Vaszary Kolos. G-yermekmentós—lólekmentós. Háború ós politika. A „Szövetségi Ertesitő"-ben a kath. nagygyűléseken tartott előadásai jelentek meg, köztük három a katholikus autonómiáról szól. Utóbbi évtizedben teljesen az egyházpolitikai irodalom lett kedvenc stúdiuma. Ezen munkáit nemcsak a katholikus, de még az ellentétes irányú sajtó is tisztelettel ós figyelemmel fogadta. Bátor, szókimondó, elveiben következetes tollú iró,

1 stílusa könnyen folyó, magyaros. Jelenleg egy nagyobb munkán dolgozik, amelynek cime : „Magyarország egyházpolitikája a XIX. században." Harminc éves irói működéséről az Országos Pázmány Egyesület figyelme folytán vettünk tudomást, amely a következő levélben üdvözölte Kemónyfyt: Mélyen tisztelt Tagtárs Űr ! Örömmel értesültünk, hogy immár harmadik évtizede zárul le azon az irodalmi pályán, amelyen avatott tollával a katholikus egyház, világnézlet ós katholikus irodalmi és erkölcsi érdekek védelmében és előmozdításában annyi nemes harcot vivott. A katholikus irók ós hírlapírók egyesülete, amely Pázmány Péter szellemi hagyományainak őre ós terjesztője akar lenni s mint ilyen, közvetlenül érezte és érzi a viszontagságos idők súlyos feladatait; csak büszkeséggel emlékezhet az Ön munkásságára ós sajnos, nem áll más mód rendelkezésére, hogy ezt kellőképen méltathassa, mint az, hogy mindnyájunk szeretetének és elismerésének néhány szóval ezt a képletes koszorúját nyújtsa át. Fogadja őszinte szeretetünk e csekély jelét azzal a szeretettel, amellyel kezdettől fogva velünk érzett, amelyet jövőre is kérünk. A Mindenható áldását kérve további buzgó működésére, maradunk készséges hivei Budapest, 1922. december 14. Prohászka Ottokár Dr. Sziklay János elnök. főtitkár. Az évforduló alkalmából mi is lelkes örömmel üdvözöljük lapunk alapitóját és első szerkesztőjót ! * Halálozás. Dr. Ott Ádám pápai prelátus, volt budapest-kerületi esperes, budapest-ujlaki plébános L~ hó 10.-én Budapesten elhunyt. * Főegyházmegyei hir. A bibornok-hercegprimás Gunda Jenőt a budapesti VIII. kerületi községi főreáliskola hittanárává nevezte ki. * Kedvesen ismerős nevet emlegetnek mostanában a miskolci újságok: Dr. Bocsánczi Lukácsét, akit tudvalevőleg Borsod vármegye iskolánkivüli oktatásügyének vezetésével bizott meg a kultuszminiszter. Bocsánczi dr. új kerületében eddig 14 tanfolyaniot nyitott meg. Köztük legteljesebb a mezőkövesdi, ahol 80 felnőtt hallgató heti 20 órában hallgatja az előadásokat. A miskolci szabadegyetemen 3—400 a hallgatók száma. Eltávozott jó barátunknak sok hasonló sikert kívánunk áldásos munkakörében ! * A Horthy inségakcióra az Esztergomi Takarékpénztár Részvénytársaság 100,000 koronát fizetett le Antóny Béla polgármester kezéhez. * Antalffy Zsiros Dezsőt meghívták a rochesteri egyetem zenei tanszókére. Antalffy Zsiros Dezső orgonaművész-zeneszerző, a budapesti Zenei Főiskola tanára két évvel ezelőtt indult Amerikába, ahol több hangverseny körútjával, komoly művészi és anyagi sikert vivott ki magának. Legutóbb a newyorki East Theaternél mint orgonista működött, innen a rochesteri egyetem meghívta őt ós felajánlta a zenei tanszéket a művésznek havi ezer dollár fizetéssel. Antalffy a meghívást elfogadta. Ezen örömhírnek mi is örülünk, akik közelebbről ismerjük őt és csodáltuk művészetét annak idején, midőn itt városunkban is többször hangversenyezett. * A főszékesegyházi ének- és zenekar karácsonyi műsora. Dec. 24. Éjféli misén Seyler: 22. miséje B-dur. Seyler : Alma nox, Graduale, Offertorium koraliter. Dec. 25. Karácsony ünnepÓL Kersch: Ecce Sacerdos. Büchner: Graduale, Korál offertorium. Motettnak Büchner: Karácsony éjjelén, pásztoraié. Büchner: Karácsonyi miséje (Missa XXIV.) Dn. Vespera falsobordoni. j