ESZTERGOM XXVII. évfolyam 1922

1922-12-10 / 130. szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési ára helyben és vidékre: Egy hónapra 50 K. Egyes szám ára: hétköznap 5 K, vasárnap 8 K. Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Szent Lörinc-utca 5. sz. alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvnyomdájában. London ? ? Esztergomban, 1922. december 9.-én. Sorsunk szomorú és szürke adventvasárnapjait morzsolgatjuk, amelyekben lassan már több a nyomorúság és vigasztalanság, mint az igazság eljövetelében való reménység. S már az ötödik karácsonyt várjuk ebben a raboknak való állapotban, úgyannyira, hogy beleszokott a lelkünk, amikor Jézus születésének varasához ezen az adventen már megint kétségbeesett és az egekbe kapaszkodó analógiával a magyar igazság megszületésének hitét csatoljuk. Mert ez a hit él és ha megtépdesett szárnyakkal is, de örökké élni fog s ma is körülrepdes e világtörténelmi adventi idők gomolygó felhőkkel terhes, szürke egén és betekint mindenfelé, ahonnan a virradás és tisztulás még megjöhet. Az igazságnak ugyanis meg kell jönnie ma vagy holnap, innen vagy onnan bizonyosan . . . London ? ? Igen, ma egész idáig szárnyal ez a magyar hit Esztergomból: innen, mert itt is van trianoni határ, amely szoros összefüggésben van azzal, amiről ott tárgyalnak és amelyet ott meg akarnak oldani — Európa nagy és végzetes gazdasági válságával. Azelőtt megmosolyogták volna, ha például Esztergomot a londoni világpolitika érdekkörében emlegetjük, most pedig sírni tudnánk rajta és óhajtva-óhajtjuk, hogy bár ne lennének meg azok az okok, amelyek még a legkisebb magyar falu érdeklődését is odakényszerítik, ahonnan az európai események és politika műhelyében folyó munkából saját és hazája sorsának változását remélheti. London ? ? Mert a világ hatalmait nem győzte mog ész, ezeréves történelem, földrajzi, gazdasági és erkölcsi igazságok, azonban — amint látszik — meg fogja győzni maga az élet az ő előre megjövendölt, kérlelhetetlenül logikus haladásával és a békeszerződés immár kifejlődésben levő gyakorlati eredményei, amelyek nemcsak minket és a többi legyőzött államokat, hanem sokkal inkább a győzőket is katasztrofális gazdasági válság elé állították. Londonban tehát ismét egybeülnek a hatalmak, de amikor ma ott ülnek a tanácskozó asztalnál, már nem a világ urai többé, hanem inkább a nemzeteket rabigában tartó, de önmagában már meghasonlott lélek egymással szembekerült reprezentánsai. Mussolini, aki Poincareval együtt utazott Londonba, a német jóvátételt le akarja szállítani. Amerika szintén foglalkozik a jóvátétel elengedésének kérdésével,' Harvey londoni nagykövet a gazdasági válság megoldását sürgeti, mert már ebben az állapotban nem élhet még egy évig Európa. Ezek nekünk már csak mint jellemző tünetek fontosak. Sorsunk és jövőnk nincs többé a mai nagyhatalmak kezében. London ? ? Egek, teremjétek az Igazat! Ticharich Zdenkáról. — Vasárnapi hangversenye alkalmából. — Ticharich Zdenka zeneszerző és zongoraművésznő vasárnapi hangversenye egyike lesz Esztergom legkimagaslóbb művészi eseményének e végét járó esztendő folyamán. Lapunk legutóbbi száma már foglalkozott a 21 éves művésznő személyével, akit az egész művelt külföld ritka tökéletességű és befejezett művészként emleget. Ez alkalommal legyen szabad olvasóink előtt e tényt Európa legkülönbözőbb lapjainak véleménynyilvánításával igazolnunk. Elsősorban a művészi zene ós éneklés hazájából, Olaszországból lássunk lapvélemónyeket, amelyek a művésznő 1921. évi olaszországi körútjának idejéből származnak. II Giornale d'Italia 1921. márc. 19-iki számában igy ir: „Ticharich Zdenka egyike a legerősebb és legeredetibb művészi egyéniségeknek. Technikája mesés és oly erőteljes, mint kevés férfié. Nem tudjuk megállapítani, vájjon a zongoraművészek között az egész földön lótezhetik-e hozzá hasonló temperamentum !" II Tempo ezt írja: „Csodáltuk a művésznő kiváló technikáját ós energiáját s szinte férfias erejét, művészi átérzését és egyéni interpretációját." La Nazione: „Ticharich Zdenkánál egy érdekes művészi temperamentumnak megnyilatkozására találtunk ; a pianista temperamentuma és szépsége között titokzatos erők egyesülnek." Német-ausztriai körútján érdekes kritikát irt róla a Neuigkeits Weltblatt a következő szavakkal: „T. sitzt, wie die heilige Gecilie am Klavier ; alles was sie spielt, trägt den Stempel einer Kunst. Ez ist das Musizieren einer Künstlerin, die in Tönen ihre Andacht verrichtet." 1918—19. évi skandináviai körútján a krisztiániai Arbeidet irja: „Játékával felvillanyozza hallgatóit. Ugy hat, mint egy megnyilatkozás. \jt hallani egy élmény. A zongora ujjai alatt énekel ós mennydörög, nevet és sir." AZ „ESZTERGOM" TÁRCÁJA. A Szent István Társulat karácsonyi könyvújdonságai. Nemzeti életerőnk nagy bizonysága, hogy a nehéz gazdasági viszonyok, országunk megcsonkítása folytán előállott kereslethiány dacára a magyar kultúra fejlesztésének munkaterén nemcsak nem csüggedtünk el, de a legnagyobb erőfeszítést tanúsítjuk. A Szent István Társulat ez évben is tanújelét adta nagy kulturális hivatásának, amikor nagy anyagi áldozatokat hozva, a bizonytalan gazdasági helyzettel nem törődve 22 új kiadványt jelentetett meg a karácsonyi könyvpiacon. Az „Esztergom" régi múltjához, nemes hagyományaihoz méltóan óhajt belekapcsolódni e nagy kulturmunkába, amidőn olvasói figyelmét felhivja e kiadványokra, amelyek a karácsonyi könyvvásár igazi szenzációi nemcsak magvas tartalmuknál, hanem diszes ós ízléses nyomdai kiállításuknál fogva is. A következőkben megkezdjük e kiadványok rövid ismertetését: * Székely István dr.: Krisztus születésének éve és a keresztény időszámitás. 234 lap. A tájékozatlan közönség meglepetve hallja, amit a tudomány már régen tud, hogy időszámításunk nem felel meg pontosan a történelmi eseménynek, melyről nevezik. Ezt a kérdést tárgyalja Székely minden művelt ember figyelmét ós érdeklődését lekötő elevenséggel, alapos tudományos felkészültséggel, hogy jól fölépített történeti és numismatikai megokolás után végső eredményéhez jusson: nevezetesen, hogy időszámításunk kerek négy évvel késik. Es bár a külföld több neves tudósa kezéből kikerült már ilyen munka, Székely munkája a maga nemében mégis első helyen áll: mert 1. olyan bőségesen használja fel az Antipas-pénzek tanúságát, amint azt eddig még egyetlen külföldi iró sem tette ; 2. A világirodalomban páratlanul álló, de nehezen hozzáférhető Knauz „Kortana"-nak elméletét behatóbban tárgyalja, alaposabban megokolja és a szükséges gyakorlati útmutatásokat is megadja. Épen ezért nemcsak a theologusoknak és lelkipásztoroknak vagy a történetíróknak, hanem az érdeklődő nagyközönségnek hálájára is számithat annál is inkább, mert ezzel a kérdéssel magyar tudós még nem foglalkozott. Ara 400-— K. Huonder: A Mester lábainál. Rövid elmélkedések papok számára. Fordította Várkonyi Fidél. 452 lap. Huonder könyve modern könyv a szó legnemesebb értelmében. Annyira, hogy Nörber Tamás freiburgi érsek a XX. század papi elmélkedése könyvének nevezte el. Uj nyomokon halad, mikor az evangéliumok szokott magyarázatát és az ennek nyomában támadt üdvös gondolatokat mellőzi, ezeket feltételezi s egészen eredeti, meglepő, de rendkivül gyakorlati, a XX. század viszonyaiból termett elmélkedéseket fűz a szent szöveghez. Főkép a modern nagyvárosok ezer irányban igénybevett lelkipásztorainak nyújt édes, vigasztaló és üditő lelki táplái lékot. De bár egyrészt egészen a mai nagyvárosok erkölcsi és szellemi légkörében mozog, modernsége ós eredetisége mindig katholikus marad, mivel Krisztus és a szent evangéliumok ezeknek az elmélkedéseknek tengelye, minden pap, a falusi lelkipásztor is letelepedhetik az ő vezetésével a Mester lábaihoz. A magyar könyvpiacon valóságos esemény Huonder könyve. A magyar fordítás hű, kifogástalan, méltó az eredetihez. Ehhez járul a csinos kiállitás és az ügyes forma, úgy hogy mindenki könnyen magával hordhatja. A magyar Huonderről is elmondhatjuk, amit egy német bírálója mondott: „Es ist ein glücklicher Wurf". Ára 600* — K. * Marczell Mihály dr.: Krisztus Urunk nyomdokain 316 oldal. A diszes kiállítású mű — a szerző előszava szerint — útmutató akar lenni. Az isteni Vezért, az Ur Jézust állítja az olvasó elé s ügyes gondolatfűzéssel vezeti le, mikóp helyettesíti Krisztust az Egyház. Majd a családi szentélyről, a gyermekek neveléséről, vallásos oktatásáról, az ünnepek megszentelésóről szól. Az ünnepekkel kapcsolatban 76 elmélkedést is közöl. Végül összefogva az összes szálakat, egységes képben mutat rá, hogy ez az egyetlen helyes út, mely a földi és mennyei boldogság elnyeréséhez vezet.