ESZTERGOM XXVII. évfolyam 1922

1922-08-13 / 96. szám

Az ottani sztrájk eredménye hatással lesz az itteni üzemekre is. Végül az útlevélügyről tett jelentést az alispán. A lefolyt hónapban 314 drb útlevelet adott ki. A Franciaországba való kivándorlás mind nagyobb arányokat ölt, miért is újabb jelentést tett a belügyminiszternek és kérte szigorúbb rendszabályok életbeléptetését. A közigazgatási bizottság ezután a többi előadók jelentéseit hallgatta meg és vette tudomásul. A főispán indítványára a szeptember havi közigaztási bizottsági ülést, tekintve, hogy a szokásos második péntek e hóban ünnepre esik, szeptember 15.-ere tűzték ki. * Az Esztergom-megyei szakaszon is megkezdődtek a határmegállapitó munkálatok. A magyar-csehszlovák határ mentén megkezdődtek a helyszíni műszaki munkálatok, mely alkalommal magyar ós csehszlovák mérnökökből álló műszaki osztályok a magyar-csehszlovák határbizottság által megszavazott határvonalat a természetben kitűzik, felülvizsgálat és jóváhagyás után kövekkel állandósítják s végül felmérik ós térképezik. Az Esztergom-megyei szakaszon Tóth Lajos magyar és Rozinák Achim cseh mérnök vezetik a munkálatokat. A hatóság felszólitást kapott, hogy a lakosságot figyelmeztesse a határmegállapitással megbizott s igazolvánnyal ellátott mérnökök lehető támogatására ós a munkálatok gyors előhaladását maga is mindenben elősegitse. * Lesz-e postahivatal Szentgyörgymezőn ? Mult vasárnapi számunkban már jeleztük, hogy a m. kir. posta- ós távírda igazgatóság értesítette a vármegye közigazgatási bizottságát, hogy hajlandó Szentgyörgymezőn fiókpóstahivatalt felállítani, ha a hivatal, valamint a postamester lakása részére megfelelő helyiséget tud a város biztosítani. A közigazgatási bizottság pénteken tartott ülésén tudomásul vette a posta- és távirdaigazgatóság órtesitósót ós elhatározta, hogy az ügyet további elintézés végett átteszi a város tanácsához. * Búcsúzik a színtársulat. Alapi Nándor székesfehérvári színtársulata Szent István napján tartja utolsó előadását városunkban. Az évzáró hét műsorát bucsuzások töltik kí. Vasárnap d. u. a bájos „Iglói diákok" operettet játszák, este pedig a kacagtató helyzetekben bővelkedő „Elveszett paradicsom" bohózatnak lesz a második előadása. Hétfőn Völcsey búcsúzik egyik kiváló szerepében, „A gazdag lány" Maryjában. Kedden délután a megrázó erejű „Morfium" van soron, este Molnár Ferenc remek színművében a „ Színháziban búcsúzik Rónay Viktor. Szerdán Alapi kilogramm) kenyeret, 19 millióért egy mantelt (hosszú kabátot), 30—35 millióért^ 1 pár csizmát stb. 10 ezer cári rubel — 50 millió szovjetrubel. — „Es honnan veszi az ember azt a rengeteg pénzt, amellyel ott vásárolni tud?" kérdeztem Alexitől. — Kérem, ez egyszerű. Például nekem volt 10 ezer cári rubelem. Ezért Moszkvában kaptam 35 milliót. Egy pajtásom azt mondta, hogy becsaptak, mert az tulajdonképen 50 milliót ór. A tifuszosok 12 milliós kenyere. Természetesen az igy elkalmárkodott ruha és élelmiszer nem jut az orosz néphez. Az éhező emberek ezrei, ha nincsenek igen távol az emiitett városoktól, beszédelegnek Moszkvába ós Szentpétervárra és az utcákon könyörögnek kenyérért. Ki adna azonban ezeknek kenyeret ?! Ott pusztulnak el az utcán, vagy a tifuszosok haláltanyáján. A tizenkét milliós kenyér, amelyet a tifuszbetegek kapnak (ha ennyire szerencsések), a következő összetételű:' köleshéj, fakéreg és krumpliszár összeőrölve. Nem győzik a halottakat elásni a tömegsírokban. Orvos, patika nincs. 10.000 rubel egy aszpirin. Szerencsés város Mihajlow, ahol naponta csak 35—40 ember pusztul el tífuszban. Itt még valamennyire élnek az emberek. Igaz, hogy el vannak gyengülve az éhségtől. A föld egy kis részét igen nehezen birják megművelni. Egyet fordul az ekével a szántó, azután megáll. Sem ember, sem állat nem birja tovább. A város népe igen el van keseredve, hogy a szovjetkatonák és népbiztosok vutkit csinálnak maguknak (a vutkit kenyérből, burgonyából gyártják), a népnek meg kenyere sincs! Többször fel is lázadtak, de hiába, nincs a igazgató játszik utoljára ez évadban. Szinre kerül Ibsen drámája, a „Kisórtetek", Alapival a festő szerepében. Csütörtökön a „Mágnás Miska"-nak előadásán, Varga Béla búcsúján mutatkozik be közönségünknek a „Vörösmarthy szinház" jövő évi primadonnája, Rohonyi Ilonka. Pénteken Rohonyi másodszor játszik Solymossy búcsúján. Szombaton és vasárnap Zerkovítz operettje, az „Aranymadár" kerül szinre, melyben Angyal István, Mészáros Margit mondanak köszönetet a közönség szeretetéért. * Térzene. Értesítjük a m. tisztelt közönséget, hogy e hó 15.-én Boldogasszony napján Széchenyi téren d. e. 11 órakor a dorogi bánya zenekara Büchner Antal főszékesegyházi karnagy vezetésével térzenét tart. * Nyolcvan tanuló lehet egy osztályban. DömösÖn, az ottani róm. kath. elemi iskolában harmadik tanítói állást akartak szervezni, mivel a tanulók létszáma meghaladja a 130-at. A közigazgatási bizottság az előadó kir. tanfelügyelőhelyettes azon felvilágosítása után, hogy ujabb kultuszminiszteri rendelet szerint egy osztályban 80 gyermek tanitható, azonkívül Dömös rk. iskolája harmadik tanteremmel nem rendelkezik s igy a tanítás csak felváltva történhetnék, ami nem válik az eredmény előnyére, az iskolaszék államsegély iránti kérelmét nem véleményezte. * Értesítés. Értesíttetnek mindazok, akik mult év március havában a Hadigondozó Népirodának cseh, román, jugoszláv, német-osztrák felülbélyegszerű, felülbélyegzetten, rossz stb. osztrák-magyar bankjegyeket adtak át beváltás végett, hogy azok (a német-osztrák felülbélyegzésűek kivételével) a 176015/921, P. M. rendelettel a névérték 25%-ával beváltatván, az értük kapott pénz már felvehető. Esztergom, 1922. aug. 12. Az igazgatóság. * A szentgyörgymezői dunarószen való szabadfürdés. Az esztergomi m. kir. államrendőrkapitányság 4100/1922. -ált. szám alatt kiadott hirdetményével Szenígyörgymező városrósz közönségének előterjesztett kórelme folytán Szentgyörgymező határában való fürdésre a Dunának „69"-es vizi kilométeres jelzőtől fel és lefelé számitva 300 lépésnyi területét jelölte ki. A rendőrség figyelmezteti a város közönségét, hogy a rendes nyári vízállás mellett a parttól befelé számítva 5 méteren túl, magas vízállás esetén pedig egyebütt is a nem úszók részére ez a dunarósz életveszélyes. Aki jelen rendeletet megszegi, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el ós az 1921. évi XXVIII. t.-c. 4. 8-ának 2. bekezükben fegyver, mig *a szovjetisták állandóan kézigránáttal és revolverrel járnak. Szerencsés város, ahol még lázadni ós reménykedni tudnak. Mihajlowban reménylik, hogy a szovjeturalom nem tarthat már soká, mert hiszen lehetetlen mártovább élni abból, amit még a cári Oroszország termelt. Mert a szovjetisták nem termelnek semmit, csak a készet élik fel. Hiszen Oroszország legnagyobb részében már alig van élet, a szovjet már elvégezte munkáját. Saratow, Samara, Ufa tája már halott. A tatárok kétségbeesetten küzködnek a pusztulással. A 36 milliónyi éhező nép pedig felevett mindent, lovat, kutyát, macskát ós a nagy városok felé tódul. Élni akar és szerencsés az olyan város, mint Mihajlow, amelynek népe még remónyleni tud ez életben. Soha annyit nem imádkozott a nép és soha annyira zsúfoltak nem voltak a templomok, mint most Oroszországban. Igaz, hogy a szovjet Mihajlowban egy akkora templomot, mint az esztergomi bazilika, lefoglalt ós magtárt csinált belőle. A nép azonban annál inkább felkeresi azokat a templomokat, amelyek még nincsenek szentségtelenítve. A papot a nép tartja el. Keresztlevelet a paptól kór, esküvőre a templomba megy és a szovjetházasságokat nem becsüli semmire. Érzi a nép, hogy utolsó idejét járja a szovjet. Amikor pici gyerekeket vörösbe öltöztetnek ós az utcákon végig énekfeltetik velük a Marseillaist, az éhező nép pedig mindezt keserű lélekkel nézi, akkor a vég valóban nem lehet messze. Addig is azonban Alexi 12 millió rubelért útlevelet vásárolt Moszkvában ós visszajött Esztergomba, hogy itt várja meg azt az időt, amikor jobb világ derül nagy Oroszországra ós viszontláthatja édesanyját, az erőslelkű orosz asszonyt. (g.) kezdése értelmében 1000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, behajthatatlanság esetén pedig 5 napi elzárással fog büntettetni. Ugy ezen, mint pedig a 3640/1922. ált. számú szigeti fürdésre vonatkozó rendelet érvénye 39820/1922. B. M. rendeletében megszabott időn belül is megszűnik, mihelyt a vizrendőri hatóság (1885. évi XXIII. t.-c. 25. és 117. §.) időközben másként intézkedik. * Az eibocsájtott közalkalmazottak visszahelyezése. A kormány rendeletet adott ki, melyben szabályozza a lótszámapasztási állományba sorozott közszolgálati tisztviselőknek ós egyéb alkalmazottaknak azt a törvényben biztosított elsőbbségi jogát, hogy az állami ós államvasuti szolgálat körében megüresedő állásokat velük kell betölteni, ha az üresedósben levő állásokra előképzettségük van ós korábbi szolgálatuk alapján alkalmasak és érdemesek ós ha a tényleges szolgálatba való visszavételüket kérik. A rendeletben kimondja a kormány, hogy elvárja a törvényhatóságoktól, városoktól és községektől, valamint az állami támogatás ós felügyelet alatt álló minden intézménytől, hogy a létszámapasztásnál a legigazságosabban járjanak el ós legyenek tekintettel az igazán alkalmas ós érdemes egyénekre. * Kézfogó a Dunán. Egy szemtanú irja a „Zalamegyei Újság" keddi számában: „Megható jelenet játszódott le a napokban Esztergom alatt a Dunán. Esztergomi ós párkányi fiúk fürödtek a Duna habjaiban. Sóváran nézték egymást s a szemben levő partokat. Csak egy kőhajításnyira van s mégis milyen távol! Hog}^ szeretnének egymással beszélni a fiúk s nem lehet. — De ime ebben a percben az egyik fiú átkiált a párkányi partra s máris hatalmas tempóban úszik a folyam közepe felé. Nemsokára Párkány felől is egy fej közeledik, mindig közelebb, közelebb... Végre találkoznak s a vizből kiemelkedve, megszorítják egymás kezét s már úsznak is vissza saját partjuk felé. Mily megható jelenet. Az egyetlen kózszoritásért életüket is képesek voltak kockára tenni. Hogyne tennék majd akkor kockára, ha a nagy kézfogó ideje elközeleg!" * Importcukor árusítása. Az Esztergomi m. kir. államrendőrkapitányság 3948/922. ált. sz. rendeletével az importcukor árusitására vonatkozólag a következő hirdetményt teszi közzé: Tudomásvótel ós szigorú alkalmazkodás végett közlöm az Orsz. Közp. Árvizsgáló Bizottság 4700/1922. sz. rendeletét. Minden kiskereskedő, ki importcukrot árusit, köteles a kirakatban (ennek hiányában az üzlet bejáratánál) szembetűnő módon, táblán, jól olvashatóan feltüntetni, 1. hogy importcukrot árusit, 2. mely nagykereskedő utján szerezte be, 3. mi az ára részletezve, (kristály, kocka, por, süveg), továbbá, hogy a forgalmi adóval együtt, vagy anélkül értendő-e az ár ? Jelen rendelet megszegése kihágás, büntetése 6 hónapig terjedő elzárás és 2000 korona pénzbüntetés. * Szinház, Mult csütörtökön az idei budapesti évad egyik színpadi szenzációját, Kercer Lajos drámai játékát, a „Morfium"-ot mutatta be a színtársulat, Iránydarab. Van benne egy egészséges alapgondolat, az t. i., hogy a szenvedély romboló hatalmánál van egy nagyobb, erősebb ós erkölcsi erő: a becsületszó szentsége, az adott szó lekötő ereje. Ha a szerző következetesen ezt a kettőt: a szenvedélyt ezzel az erkölcsi erővel állítaná szembe, egy hatalmas drámai összeütközés, egy megtisztító katharsis fejlődhetnék ki belőle: a betegesen tulraffinált, szenvedélyeitől vezetett modern nagyvárosi ember tragédiája. A szerző azonban engedményeket tesz közönségének és hamis útra téved. (Talán nem isi „tóved," hanem tudatosan jár azon?) Nem az emiitett két erőt állítja egymással szembe, hanem a szenvedélyt a szenvedéllyel: az erősen sexuális jellegű szerelmet a morfiummal s ebből aztán nem tragédia lesz, hanem kórház, szanatórium s mi mintegy a színpadi rácson át négy felvonáson keresztül figyelhetjük a szenvedélyes morfinista deliriumát, szánalmas vergődését ós nyomorult pusztulását. A szerző azonban, úgy látszik, ezt akarta; hiszen a mai közönségnek ir, a modern ember pedig egyszerűen letagadja az erkölcsi erőt, mert azzal szembeszállni nincsen bátorsága. Pathologikus alakoknak színpadra állítása nem új gondolat; három századdal előbb már Shakespeare utolérhetetlenül tökéleteset alkotott e nemben. Csakhogy nála a szenvedélytől (szerelem, gyűlölet, bosszú, kapzsiság stb.) megszállt ember mindig valamily erkölcsi erővel jön összeütközésbe s azért hősének szükségszerű bukása mindig megrendít, az erkölcsi törvény