ESZTERGOM XXVII. évfolyam 1922

1922-08-13 / 96. szám

Az ottani sztrájk eredménye hatással lesz az it­teni üzemekre is. Végül az útlevélügyről tett jelentést az alispán. A lefolyt hónapban 314 drb útlevelet adott ki. A Franciaországba való kiván­dorlás mind nagyobb arányokat ölt, miért is újabb jelentést tett a belügyminiszternek és kérte szigorúbb rendszabályok életbeléptetését. A köz­igazgatási bizottság ezután a többi előadók jelen­téseit hallgatta meg és vette tudomásul. A főispán indítványára a szeptember havi közigaz­tási bizottsági ülést, tekintve, hogy a szokásos második péntek e hóban ünnepre esik, szeptem­ber 15.-ere tűzték ki. * Az Esztergom-megyei szakaszon is meg­kezdődtek a határmegállapitó munkálatok. A ma­gyar-csehszlovák határ mentén megkezdődtek a helyszíni műszaki munkálatok, mely alkalommal magyar ós csehszlovák mérnökökből álló műszaki osztályok a magyar-csehszlovák határbizottság által megszavazott határvonalat a természetben kitűzik, felülvizsgálat és jóváhagyás után kövek­kel állandósítják s végül felmérik ós térképezik. Az Esztergom-megyei szakaszon Tóth Lajos magyar és Rozinák Achim cseh mérnök vezetik a munkálatokat. A hatóság felszólitást kapott, hogy a lakosságot figyelmeztesse a határmegál­lapitással megbizott s igazolvánnyal ellátott mér­nökök lehető támogatására ós a munkálatok gyors előhaladását maga is mindenben elő­segitse. * Lesz-e postahivatal Szentgyörgymezőn ? Mult vasárnapi számunkban már jeleztük, hogy a m. kir. posta- ós távírda igazgatóság értesí­tette a vármegye közigazgatási bizottságát, hogy hajlandó Szentgyörgymezőn fiókpóstahivatalt fel­állítani, ha a hivatal, valamint a postamester lakása részére megfelelő helyiséget tud a város biztosítani. A közigazgatási bizottság pénteken tartott ülésén tudomásul vette a posta- és tá­virdaigazgatóság órtesitósót ós elhatározta, hogy az ügyet további elintézés végett átteszi a város tanácsához. * Búcsúzik a színtársulat. Alapi Nándor székesfehérvári színtársulata Szent István napján tartja utolsó előadását városunkban. Az évzáró hét műsorát bucsuzások töltik kí. Vasárnap d. u. a bájos „Iglói diákok" operettet játszák, este pedig a kacagtató helyzetekben bővelkedő „El­veszett paradicsom" bohózatnak lesz a második előadása. Hétfőn Völcsey búcsúzik egyik kiváló szerepében, „A gazdag lány" Maryjában. Kedden délután a megrázó erejű „Morfium" van soron, este Molnár Ferenc remek színművében a „ Szín­háziban búcsúzik Rónay Viktor. Szerdán Alapi kilogramm) kenyeret, 19 millióért egy mantelt (hosszú kabátot), 30—35 millióért^ 1 pár csiz­mát stb. 10 ezer cári rubel — 50 millió szovjetrubel. — „Es honnan veszi az ember azt a ren­geteg pénzt, amellyel ott vásárolni tud?" kér­deztem Alexitől. — Kérem, ez egyszerű. Például nekem volt 10 ezer cári rubelem. Ezért Moszkvában kaptam 35 milliót. Egy pajtásom azt mondta, hogy be­csaptak, mert az tulajdonképen 50 milliót ór. A tifuszosok 12 milliós kenyere. Természetesen az igy elkalmárkodott ruha és élelmiszer nem jut az orosz néphez. Az éhező emberek ezrei, ha nincsenek igen távol az em­iitett városoktól, beszédelegnek Moszkvába ós Szentpétervárra és az utcákon könyörögnek ke­nyérért. Ki adna azonban ezeknek kenyeret ?! Ott pusztulnak el az utcán, vagy a tifuszosok haláltanyáján. A tizenkét milliós kenyér, ame­lyet a tifuszbetegek kapnak (ha ennyire szeren­csések), a következő összetételű:' köleshéj, faké­reg és krumpliszár összeőrölve. Nem győzik a halottakat elásni a tömegsírokban. Orvos, patika nincs. 10.000 rubel egy aszpirin. Szerencsés város Mihajlow, ahol naponta csak 35—40 em­ber pusztul el tífuszban. Itt még valamennyire élnek az emberek. Igaz, hogy el vannak gyen­gülve az éhségtől. A föld egy kis részét igen nehezen birják megművelni. Egyet fordul az ekével a szántó, azután megáll. Sem ember, sem állat nem birja tovább. A város népe igen el van keseredve, hogy a szovjetkatonák és nép­biztosok vutkit csinálnak maguknak (a vutkit kenyérből, burgonyából gyártják), a népnek meg kenyere sincs! Többször fel is lázadtak, de hiába, nincs a igazgató játszik utoljára ez évadban. Szinre kerül Ibsen drámája, a „Kisórtetek", Alapival a festő szerepében. Csütörtökön a „Mágnás Miska"-nak előadásán, Varga Béla búcsúján mutatkozik be közönségünknek a „Vörösmarthy szinház" jövő évi primadonnája, Rohonyi Ilonka. Pénteken Rohonyi másodszor játszik Solymossy búcsúján. Szombaton és vasárnap Zerkovítz operettje, az „Aranymadár" kerül szinre, melyben Angyal István, Mészáros Margit mondanak köszönetet a közönség szeretetéért. * Térzene. Értesítjük a m. tisztelt közön­séget, hogy e hó 15.-én Boldogasszony napján Széchenyi téren d. e. 11 órakor a dorogi bánya zenekara Büchner Antal főszékesegyházi karnagy vezetésével térzenét tart. * Nyolcvan tanuló lehet egy osztályban. DömösÖn, az ottani róm. kath. elemi iskolában harmadik tanítói állást akartak szervezni, mivel a tanulók létszáma meghaladja a 130-at. A köz­igazgatási bizottság az előadó kir. tanfelügyelő­helyettes azon felvilágosítása után, hogy ujabb kultuszminiszteri rendelet szerint egy osztályban 80 gyermek tanitható, azonkívül Dömös rk. is­kolája harmadik tanteremmel nem rendelkezik s igy a tanítás csak felváltva történhetnék, ami nem válik az eredmény előnyére, az iskolaszék államsegély iránti kérelmét nem véleményezte. * Értesítés. Értesíttetnek mindazok, akik mult év március havában a Hadigondozó Nép­irodának cseh, román, jugoszláv, német-osztrák felülbélyegszerű, felülbélyegzetten, rossz stb. osztrák-magyar bankjegyeket adtak át beváltás végett, hogy azok (a német-osztrák felülbélyeg­zésűek kivételével) a 176015/921, P. M. rende­lettel a névérték 25%-ával beváltatván, az értük kapott pénz már felvehető. Esztergom, 1922. aug. 12. Az igazgatóság. * A szentgyörgymezői dunarószen való sza­badfürdés. Az esztergomi m. kir. államrendőr­kapitányság 4100/1922. -ált. szám alatt kiadott hirdetményével Szenígyörgymező városrósz kö­zönségének előterjesztett kórelme folytán Szent­györgymező határában való fürdésre a Dunának „69"-es vizi kilométeres jelzőtől fel és lefelé szá­mitva 300 lépésnyi területét jelölte ki. A rend­őrség figyelmezteti a város közönségét, hogy a rendes nyári vízállás mellett a parttól befelé számítva 5 méteren túl, magas vízállás esetén pedig egyebütt is a nem úszók részére ez a dunarósz életveszélyes. Aki jelen rendeletet meg­szegi, amennyiben cselekménye súlyosabb bün­tető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el ós az 1921. évi XXVIII. t.-c. 4. 8-ának 2. be­kezükben fegyver, mig *a szovjetisták állandóan kézigránáttal és revolverrel járnak. Szerencsés város, ahol még lázadni ós reménykedni tudnak. Mihajlowban reménylik, hogy a szovjeturalom nem tarthat már soká, mert hiszen lehetetlen mártovább élni abból, amit még a cári Oroszország termelt. Mert a szovjetisták nem termelnek semmit, csak a készet élik fel. Hiszen Oroszország legnagyobb részében már alig van élet, a szovjet már elvé­gezte munkáját. Saratow, Samara, Ufa tája már halott. A tatárok kétségbeesetten küzködnek a pusztulással. A 36 milliónyi éhező nép pedig felevett mindent, lovat, kutyát, macskát ós a nagy városok felé tódul. Élni akar és szeren­csés az olyan város, mint Mihajlow, amelynek népe még remónyleni tud ez életben. Soha annyit nem imádkozott a nép és soha annyira zsúfoltak nem voltak a tem­plomok, mint most Oroszországban. Igaz, hogy a szovjet Mihajlowban egy akkora templomot, mint az esztergomi bazilika, lefoglalt ós magtárt csinált belőle. A nép azonban annál inkább fel­keresi azokat a templomokat, amelyek még nin­csenek szentségtelenítve. A papot a nép tartja el. Keresztlevelet a paptól kór, esküvőre a tem­plomba megy és a szovjetházasságokat nem be­csüli semmire. Érzi a nép, hogy utolsó idejét járja a szovjet. Amikor pici gyerekeket vörösbe öltöztetnek ós az utcákon végig énekfeltetik velük a Marse­illaist, az éhező nép pedig mindezt keserű lélek­kel nézi, akkor a vég valóban nem lehet messze. Addig is azonban Alexi 12 millió rubelért útlevelet vásárolt Moszkvában ós visszajött Esz­tergomba, hogy itt várja meg azt az időt, ami­kor jobb világ derül nagy Oroszországra ós vi­szontláthatja édesanyját, az erőslelkű orosz asszonyt. (g.) kezdése értelmében 1000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, behajthatatlanság esetén pedig 5 napi elzárással fog büntettetni. Ugy ezen, mint pedig a 3640/1922. ált. számú szigeti für­désre vonatkozó rendelet érvénye 39820/1922. B. M. rendeletében megszabott időn belül is megszűnik, mihelyt a vizrendőri hatóság (1885. évi XXIII. t.-c. 25. és 117. §.) időközben más­ként intézkedik. * Az eibocsájtott közalkalmazottak vissza­helyezése. A kormány rendeletet adott ki, mely­ben szabályozza a lótszámapasztási állományba sorozott közszolgálati tisztviselőknek ós egyéb alkalmazottaknak azt a törvényben biztosított elsőbbségi jogát, hogy az állami ós államvasuti szolgálat körében megüresedő állásokat velük kell betölteni, ha az üresedósben levő állásokra elő­képzettségük van ós korábbi szolgálatuk alapján alkalmasak és érdemesek ós ha a tényleges szol­gálatba való visszavételüket kérik. A rendeletben kimondja a kormány, hogy elvárja a törvény­hatóságoktól, városoktól és községektől, valamint az állami támogatás ós felügyelet alatt álló min­den intézménytől, hogy a létszámapasztásnál a legigazságosabban járjanak el ós legyenek tekin­tettel az igazán alkalmas ós érdemes egyénekre. * Kézfogó a Dunán. Egy szemtanú irja a „Zalamegyei Újság" keddi számában: „Megható jelenet játszódott le a napokban Esztergom alatt a Dunán. Esztergomi ós párkányi fiúk fürödtek a Duna habjaiban. Sóváran nézték egymást s a szemben levő partokat. Csak egy kőhajításnyira van s mégis milyen távol! Hog}^ szeretnének egymással beszélni a fiúk s nem lehet. — De ime ebben a percben az egyik fiú átkiált a pár­kányi partra s máris hatalmas tempóban úszik a folyam közepe felé. Nemsokára Párkány felől is egy fej közeledik, mindig közelebb, közelebb... Végre találkoznak s a vizből kiemelkedve, meg­szorítják egymás kezét s már úsznak is vissza saját partjuk felé. Mily megható jelenet. Az egyetlen kózszoritásért életüket is képesek voltak kockára tenni. Hogyne tennék majd akkor koc­kára, ha a nagy kézfogó ideje elközeleg!" * Importcukor árusítása. Az Esztergomi m. kir. államrendőrkapitányság 3948/922. ált. sz. rendeletével az importcukor árusitására vonat­kozólag a következő hirdetményt teszi közzé: Tudomásvótel ós szigorú alkalmazkodás végett közlöm az Orsz. Közp. Árvizsgáló Bizottság 4700/1922. sz. rendeletét. Minden kiskereskedő, ki importcukrot árusit, köteles a kirakatban (en­nek hiányában az üzlet bejáratánál) szembetűnő módon, táblán, jól olvashatóan feltüntetni, 1. hogy importcukrot árusit, 2. mely nagykeres­kedő utján szerezte be, 3. mi az ára részletezve, (kristály, kocka, por, süveg), továbbá, hogy a forgalmi adóval együtt, vagy anélkül értendő-e az ár ? Jelen rendelet megszegése kihágás, bün­tetése 6 hónapig terjedő elzárás és 2000 korona pénzbüntetés. * Szinház, Mult csütörtökön az idei budapesti évad egyik színpadi szenzációját, Kercer Lajos drámai játékát, a „Morfium"-ot mutatta be a színtársulat, Iránydarab. Van benne egy egész­séges alapgondolat, az t. i., hogy a szenvedély romboló hatalmánál van egy nagyobb, erősebb ós erkölcsi erő: a becsületszó szentsége, az adott szó lekötő ereje. Ha a szerző következetesen ezt a kettőt: a szenvedélyt ezzel az erkölcsi erővel állítaná szembe, egy hatalmas drámai összeüt­közés, egy megtisztító katharsis fejlődhetnék ki belőle: a betegesen tulraffinált, szenvedélyeitől vezetett modern nagyvárosi ember tragédiája. A szerző azonban engedményeket tesz közönsé­gének és hamis útra téved. (Talán nem isi „tó­ved," hanem tudatosan jár azon?) Nem az em­iitett két erőt állítja egymással szembe, hanem a szenvedélyt a szenvedéllyel: az erősen sexuális jellegű szerelmet a morfiummal s ebből aztán nem tragédia lesz, hanem kórház, szanatórium s mi mintegy a színpadi rácson át négy felvoná­son keresztül figyelhetjük a szenvedélyes morfi­nista deliriumát, szánalmas vergődését ós nyo­morult pusztulását. A szerző azonban, úgy lát­szik, ezt akarta; hiszen a mai közönségnek ir, a modern ember pedig egyszerűen letagadja az erkölcsi erőt, mert azzal szembeszállni nincsen bátorsága. Pathologikus alakoknak színpadra ál­lítása nem új gondolat; három századdal előbb már Shakespeare utolérhetetlenül tökéleteset al­kotott e nemben. Csakhogy nála a szenvedélytől (szerelem, gyűlölet, bosszú, kapzsiság stb.) meg­szállt ember mindig valamily erkölcsi erővel jön összeütközésbe s azért hősének szükségszerű bu­kása mindig megrendít, az erkölcsi törvény

Next

/
Thumbnails
Contents