ESZTERGOM XXVII. évfolyam 1922

1922-07-30 / 92. szám

ruló, úgynevezett nyilvántartott szegények, valamint azok, akikről az illető község gondoskodni köteles, végre azok a vagyontalan, az önhibájukon kivül kereset nélkül levő egyének, akiknek állami segitségre szorulását a hatóság igazolja. Az ellátás alapját a személyenként és havonként kiszolgáltatandó 6 kg.-os lisztfejadag képezi, az egyéb fejadagok is érvényben maradnak. Az ellátandók kiválasztását a városi tanács az e célra megalakítandó közjóléti bizottság meghallgatásával eszközli. A bizottság tagjai: a vallásfelekezetek egy-egy lelkésze, egy hatósági orvos, a tantestület főnöke, a közjótékonysági egyletek egyikének elnöke ós a városnak még 3—5 olyan polgára, akik a szegényebb lakosságot jól ismerik, köztük egy termelő ós egy ellátatlan. A bizottság javaslatát a tanács felülvizsgálja és a névjegyzéket összeállítja. A jegyzéket 8 napon át közszemlére teszik, ellene felszólalásnak van helye. A felszólalás elutasítása esetén a városi tanácshoz lehet felebbezni. A névjegyzék kijavításának időnkónt hivatalból is meg kell történnie. A névjegyzéknek szeptember l-ig el kell készülnie, szeptember 10-ig pedig a közélelmezési miniszternek bejelenteni. Az addig esedékes lisztkiutalásokat a minisztérium az eddigi adatok alapján eszközli. HIREK. * A világháború kitörésének nyolcadik évfordulója. Embermilliók szerencsétlensége kezdetének évfordulója a mai nap. Szent Anna napján jött hire annak, hogy Szerbia visszautasította elégtételt kérő jegyzékünket. Ezután drámai gyorsasággal peregtek le az események. Megtörtónt a hadüzenet. Ma nyolc éve pedig megjelentek a mozgósítást elrendelő falragaszok. A háború minden nyomora, szenvedése a nyakunkba zúdult. Hősies küzdelmet vívtunk a tengernyi túlerővel. Nem rajtunk, becsületes magyarokon mult, hanem az alávaló titkos belső ellenség árulásán, hogy most gyászolva kell megülnünk a diadalmasnak indult hadjárat kezdetének évfordulóját. * Személyi hír. Dr. Czobor Imre főispán szombaton délután városunkba érkezik. * Uj szentszéki tanácsos. A bibornok-hercegprimás Sankovics Bertalan győrrévfalusi plébánost harmincéves győrróvfalui plóbánosi buzgó működése elismeréséül tiszteletbeli szentszóki tanácsossá nevezte ki. * Választások a Takarékpénztárban. Az Esztergomi Takarékpénztár Részvénytársaság beléletónek vezetésében fontos változtatásokat intézett el a társaság igazgatóságának folyó hó 27.-én tartott ülése. A multi igazgatósági határozat értelmében eljárt szűkebb bizottság javaslatai alapján ugyanis Bleszl Ferenc kir. tanácsos elnökigazgatóvá, Rudolf István vezérigazgatóvá választatott meg, miután az intézet fejlődése ós munkakörének kiterjedése az igazgatói hatáskör hegy aljából elköltözöttek — a dunai molnárok céhe a partokról és a többi, többi, hová mentek volna ? Ott, alant mennek mind ós elő fognak jönni odaát, hogy számonkérjók a fiak, a vők és leányok munkáját és hűségét . . . s hogy jól gondozzák-e apáik sir ját!" Nagynéném kifáradt, kissé elhallgatott, majd hozzátette : — „Én is utánuk megyek nemsokára!" Leballagtunk és a Duna mellett a város felé tartottunk. Nagynéném még belekezdett az ő szomorú szerelmi történetébe, amelynek szálai odaátra vezetnek. De nem sokat mondhatott belőle: vásári lárma csapta meg fülünket ós rikkancsok sivították a napilapok cimeit. Vettem egyet ós olvasni kezdtem: tiszteltem, de nem tudtam hozzászólni nagynéném beszédeihez. 0 sohasem vett a kezébe újságot, most sem törődött vele és míg ón a génuai konferenciáról szóló cikket bújtam, azalatt ő hosszan nézte a Duna habjait ós a messzi párkányi tájat. Ideben a városban hirtelen feltette szemüvegét és kérdezte: — „Micsoda tolongás az ott fiam?" — „Zsírért ós kenyérért áll sorba a nép !" — feleltem kedvetlenül s rögtön hozzátettem: „A Rici tantinak van-e fája, kenyere és zsirja a télre!?" . . „ Nem szólt semmit. O rendületlenül hitt és lelke a dunai alagútban járt... megosztását tette szükségessé. Áz igy megüresedett titkári állásra Etter Ödönt, a főpénztárosira pedig Berán Károlyt szótöbbséggel,, a főkönyvvezetőire Brenner Ferencet egyhangúlag választották meg. Etter Ödön ós Brenner Ferenc főtisztviselőknek egyben eddigi működésük elismeréséül aligazgatói cimet adta az igazgatóság. A választások folytán megüresedett többi állásokat előléptetés utján töltötték be. Ezen átszervezéssel kapcsolatban intézkedett az igazgatóság az alapszabályoknak szükségessé vált módosítása iránt, továbbá a mai idők szellemének megfelelőleg szabályozta az összes fizetéseket, javadalmazásokat ós az özvegyi nyugdijakat. * Dr. Zsiross szolgabíró temetése. Pénteken délután nagy részvét mellett folyt le a megrendítő véget ért Dr. Zsiross Jenő szolgabíró temetése a belvárosi temető kápolnájából. Páli Sándor ref. lelkész imája után Dr. Frey Vilmos vármegyei főjegyző mondott megható búcsúbeszédet a koporsónál, amelyet ezután^a NagyDunapartra kisérték. Innét csónakon vitték át a koporsót cseh megszállott területre és Ersekkótyen helyezték örök nyugalomra. * Az „ESZTERGOM" szerkesztőbizottsága hétfőn este 6 órakor fontos ügyben ülést tart, melyre a bizottság igen tisztelt tagjait ezúton hivja meg az Elnökség. * Az optálást elmulasztók állampolgársága. A békeszerződós idevonatkozó rendelkezései értelmében f. hó 26.-án délig lehetett előterjeszteni az optálás iránti kórelmet. Mint a MTI-val illetékes helyről közlik, az állampolgársági törvénynek visszahonositásra vonatkozó rendelkezéseit meg fogják változtatni a legközelebbi időben olyképpen, hogy a háború kitörése óta idegen állampolgárságot nyert volt magyar állampolgárok, tehát azok is, akik az optálást elmulasztották, minden különösebb és hosszadalmasabb eljárás nélkül visszanyerhessék a magyar állampolgárságot. * Halálozás. A városházára kitűzött gyászlobogó Brigán Józsefnek, a város egy hűséges alkalmazottjának halálát hirdeti, aki 35 éven keresztül szolgálta Esztergom városát, régebben mint rendőr, majd mint kézbesítő ós városi dobos. Temetése vasárnap délután 5 órakor lesz a belvárosi temető kápolnájából. * A hadirokkantak és özvegyek közgyűlése ma, vasárnap f. hó 30.-án d. u. 4 órakor a vármegyeház disztermében a következő tárgysorozat mellett lesz megtartva: 1 Elnöki megnyitó. 2. Jelentós a csoport mult évi tevékenységéről. 3. Pénztári zárszámadás, mérleg és költségelőirányzat. 4. A választmány kiegészítése ós felügyelő bizottság választása. 5. Esetleges inditványok. 6. Zárszó. Esztergom, 1922. július 28. Az elnökség. * Az új postatarifa. A posta- ós távírda vezérigazgatósága az ipari és kereskedelmi érdekeltségek képviselői előtt bemutatta a posta-, a táviró- ós telefondijak ujabb megdrágulásának tervezetét. A tarifatervezet a következő: A levelezőlap dija belföldre 2, külföldre 5 ós 7, az ajánlás dija 12, az expresszdij belföldre 21, külföldre 100, a külföldi csomag-forgalomban az 1, 5, 10, 15, 20 kilogrammos csomagok szállítási dija 90, 150, 270, 390 és 510, a belföldi csomagforgalomban egy kilóig 10 ós tovább 15, 35, 55 ós 70, a belföldi távirati szó 4, a legkisebb távirat 40, külföldre egy szó 15, a legkisebb külföldi távirat 150 korona. Egy levél belföldre 5 K. A nyomtatványok dija belföldön kétszeres, a külföldre másfélszeres, a hirlap küldemények tarifája pedig legalább egy korona lesz. * Színház. A szerdai irodalmi esten Schnitzler Arthur „Anatol"-ja került szinre. Egy három, külön egységre szertehulló darabot láttunk, amelyet alakjai s témája egybefűznek. Alakjai a modern életből ellesett férfi és nő típusai, kiknek mozgató rugói a nemiség különféle változatai, minden magasztos, eszményi és tisztaság nélkül. Témája az ilyenkópen egybekerült férfi és nő különleges helyzete; ez adja a problémákat is. Ezt azonban csak egyoldalúan az individuális nemiség szempontjából fogja fel s orvos létére ezúton akar az emberi lélek eddig még fel nem kutatott rejtelmes mélységeire világítani. Ez az irányzat nagyon felkapott divattá lett, de itt igazán nem tud különös érdeklődést- kelteni maga iránt. Alakjai idegenek, néhol ellenszenvesek, problémái nem is mindig problémák, thómája sokszor érdektelen. Azok a nagy mélységek, az az örök emberi, amit fel akar tárni, nagyon ellaposodik s azt technikai I ügyességével igyekszik leplezgetni. Az előadás I igen jó volt. A három főhősnő — Szombathy I Agnes, Mészáros Mária és Völcsey Rózsi — nagyon szépen, gondosan és mégis hangsúlyozottan alakították a szerelmes nő három szélsőséges típusát. Rónay erőteljes, széles skákájú egyénisége kifogástalanul állította elénk Schnitzler igazi főhősét ; partnere — Alapi Nándor — finom, diszkrét alakítása megkapóan domborította ki a cselekmény fordulatait s a tendenciát. A nézőtér eléggé megtelt. (Dr. M.) — Pénteken este eléggé telt ház előtt Herczeg Ferenc szép magyaros színezetű színművét, a „Dolovai nábob leánya"-t játszotta a színtársulat szép sikerrel. Hétfőn és kedden a „Fi-fi"-t játsza a színtársulat. A mulatságos francia operett nem szorul reklámra. Szerdán Petőfi 100-ik születési évfordulója ünneplésére „Petőfi-est" lesz, melyen az emlékbeszédet városunk egyik társadalmi előkelősége mondja. Csütörtökön ós pénteken a „Morfium" van műsoron. A darabot az új főrendező, Petrik József rendezi, aki legutóbb a debreceni Csokonai Szinház főrendezője, még előbb a budapesti Madách Szinház rendezője volt. * Szinielőadás. A Szociális Missió-Társulat Helyi Szervezetének Kath. Ipari Nőegyleti Szakosztálya 1922. július hó 30.-án, vasárnap saját kerthelyisógóben (Német-u. 22. sz.) színielőadást rendez. Kezdete este 7 órakor. Belépődíj: személyjegy 30 K., család jegy (3 személyre) 70 K. Műsor: 1. Nyitány. 2. Magyar Imádság Jézus Sz. Szivéhez. Irta Mentes Mihály. 3. A kérők. Monológ. 4. Tündérek szigetén. Szinmű 1 felvonásban. 5. A mostoha. Vígjáték 1 felvonásban. 6. Magyar dal. Melodráma élőképpel. Előadja az egyesület műkedvelő gárdája. Előadás után tánc. Kedvezőtlen idő esetén augusztus 6.-án lesz az előadás megtartva. * A lakbérekkel való uzsora megakadályozására az esztergomi m. kir. államrendőrkapi-tányság 552/1922. lakb. szám alatt a következő hirdetményt adta ki: „A lakbérek emelésével kapcsolatban a lakbóruzsora meggátlása végett közlöm az érdekeltekkel, hogy kis lakások (4 szobáig) bérét az 1914. évi nov. 1-iki bér négyszeresére, üzlethelyiség bérét, ha jelenleg 3000 korona vagy ennél kevesebb a bór, az 1917. nov. 1-iki bér 10-szeresóre lehet emelni. Ezenfelül a bérlő fizeti az 1917. nov. 1-iki bér 20 °/o-t kincstári haszonrészesedés cimén. Aki pedig a lakásrendelettel megszabott ezen bérhatárt meghaladó bórt követei, kiköt, vagy elfogad vagy a béremelés korlátozására megállapított szabályokat megszegi, vagy bármi módon kijátsza, az 5545/1922. M. N. M. rendelet 87. §-a 1. pontjába ütköző kihágást követ el, melynek büntetése 6 hónapig terjedhető elzárás és 2000 korona pénzbüntetés; továbbá ha megállapítható az illetéktelen nyereség összege, a pénzbüntetés ezen összeg kétszeresére emelhető. Felhívok mindenkit, akinek tudomására jut a lakbérekkel való uzsoráskodás, hogy azt közérdekből hivatalomnál jelentse be; ezek ellen a legszigorúbban fogok eljárni. Esztergom, 1922. július 28.-án. A rendőrkapitányság vezetője." * A határátlépés megkönnyítése. A trianoni béke az ország közepén fekvő Esztergomot is a határváros szerepére kényszeríti, ezért érdekelni fog bennünket az a nyilatkozat, amelyet a belügyminiszter egy interpellációra felelve a napokban tett a nemzetgyűlésen: „Mindenekelőtt ki kell jelentenem, hogy a határmenti közrendószet kérdése egyike a legnehezebb problémáknak. A közönség, amely idáig távol a határoktól ólt, most a hatóságok zaklatását látja abban, hogy ezeken a határterületeken bizonyos határintézkedések megtételére van szükség. Határrendészetünket a trianoni béke következtében új alapokra kellett fektetni. A nehézségek sokkal jelentéktelenebbek, semhogy áthidalhatók ne lennének. — Ami a konkrét kérdést illeti, a lakosság ma nem tud különbséget tenni az útlevél ós a határátlépési igazolvány között és szabadulni akar attól a körülményes eljárástól, amely az útlevél kiváltásával jár. Arra kérem a határmenti lakosságot, hogy nyugodjék bele abba, hogy azoknak, akiknek gyakran és sűrűn kell a határon átkelniök, vagy nagyobb távolságra kell utazniok, ezeknek útlevelet kell váltaniuk. Az útlevél megszerzése ma már nem olyan nehéz, mert hiszen a gráci egyezmény értelmében mindenkinek igénye van egy esztendeig lejáró útlevélre. A másik forma a hosszú lejáratú határátlépési igazolvány.. Mindazok, akik a határon laknak és akik gyakrabban kénytelenek a határon átkelni, ezzel az igazol-