ESZTERGOM XXVII. évfolyam 1922

1922-07-26 / 90. szám

TÁRSADALMI LAP Megjelenik szerdán, szombaton és vasárnap. Előfizetési ára helyben és vidékre: Egy hónapra 30 K. Egyes szám ára: hétköznap 2 K, vasárnap 4 K. Főszerkesztő : Homor Imre Felelős szerkesztő-: Gabriel Kéziratok és előfizetések Szent Lörinc-utca 5. sz. alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyv­nyomdájában. A mélységből kiáltunk hozzád... Esztergomban, 1922. július 25.-én. Szomorúan kell megállapítanunk, hogy nagyon mélyen vagyunk — főképen gazdaságilag. Olyan mélyre jutottunk, amilyenen a forradalom óta még nem voltunk. A tűrhetetlen drágaság nőttön nő, a gazdasági élet mindinkább bizony­talanabbá válik, a korona eddig még nem tapasztalt mélységbe zuhant és még mé­yebb tendenciát mutat. Szóval a gazda­sági helyzet kétségbeejtőbb. mint a libe­rális-szociáldemokrata részről olyannyira kárhoztatott keresztény irányzat és ke­resztény parlamenti éra alatt volt. Sokak örömére itt van tehát a nem keresztény parlament és vele együtt egy határozatlan és homályos politikai irány­zat. Az éra felette „liberális", hiszen a parlament nagy része szociáldemokrata és szabadelvű hitvallókból áll, de — cso­dálatos — a gazdasági javulás és a pol­gári jólét, amelyet ennek a nem túlsá­gosan keresztény irányzatnak érvényesü­lésétől vártak, felette csekély. Ime tehát! Itt van az az idő, amikor vajmi keveset halljuk a keresztény jelszavakat, de an­nál többet hallunk egyéb szólamokat, Ománokat, amelyekhez a magyarságnak semmi köze. Hallanod kell magyarom az ország házában, hogy a Szűz Máriás lobogó mellett szépen megfér a vörös lobogó és nem szabad kétségbe esned. Emellett azután valóban túlságosan sokat halljuk gazdasági bajaink prognó­zisát, a korona esésének oknyomozását, — mindazonáltal a helyzet csak rosszab­bodik és koronánk javulásának még csak a reményével sem kecsegtetnek bennünket. Hiszen nem is a keresztény jelszavakat nélkülözzük mi, de elkeseredetten tapasz­taljuk, hogy távolodunk a keresztény­magyar ideáloktól! Dehogy is azért voltunk elhagyatot­tak, dehogy is azért esett a korona, mert keresztény Magyarországot akartunk. Ime, most hallgatunk vele és soha mélyebben nem voltunk. A lelketlen spekuláció és üzlet juttat bennünket sanyarúbbnál ­sanyarúbb helyzetbe, amely nem nézi az elveket és a vergődő országot és amely­nek a jelen „liberális" politikai irányzat — úgy látszik — kedvez is. Ha a jelen politika nem oka íryo­morúságunknak és ha a mai magyar parlamentet nem lehet hibáztatni baja­inkért, akkor nem lehet hibáztatni a ki­üldözött idealista keresztény politikát sem, amely a forradalmak tanúságaiból megszületve a keresztéi^-magyar erköl­csök alapján akarta regenerálni az or­szágot. Mindazok a magyarok, akik csak pár hónapra is lettek hűtlenek a keresz­tény irányzathoz, most bezzeg velünk együtt kiálthatnak újra a mélységből hozzád, — keresztény Magyarország! Mert ha egyelőre mindenképen sze­gények és nyomorítottak vagyunk, leg­alább eszméink és elveink legyenek tisz­ták és szentek, melyekért érdemes küz­denünk. HÍREK. * Válságban a sajtó. A rettenetes drágaság és előállítási költségek már eddig is válságba sodorták a magyarországi újságok nagy részét. A munkabérek és papirárak most újból 30°/o-al emelkedtek, amit az újságok egy része — főleg a vidéki sajtó — nem bir ki s sokan kénytele­nek lesznek megjelenésüket beszüntetni. A fő­városi lapok a lappéldányok árának emelésétől rövid időre elállottak, ellenben a hirdetések árait igen magasra emelték fel. * A nyugatmagyarországi feíkelők, akiknek vezetőit a pestvidéki kir. ügyészség fogházában őrzik, már régebben látták, hogy Ausztriában nemsokára okvetlen kitör a proletárdiktatúra s ez esetben áz utódállamok nemcsak Bécset, ha­nem Ny ugatnia gyarországot is megszállják. A felkelők az osztrák nacionalistákkai oly értelmű megállapodást létesítettek, hogy ha Bécsben proklamálják a proletárdiktatúrát, akkor vállal­koznak arra, hogy azt egész Ausztria területén leverik, de ezzel szemben az osztrákoknak le kell mondaniok Nyugatmagyarországról. A fel­kelés tervét elő is készítették, de azt sajnálatos­képen nem az előre megjelölt tervek szerint hajtották végre! * Zarándoklat a vaskapui ítöá> ia-szoborhoz. Az esztergomi turista egyesület választmánya hétfőn ülést tartott, amelyen elhatározta, hogy felhívja Esztergom kath. közönségét augusztus 15.-ón, Nagyboldogasszony ünnepén délután 8 A 3 órakor a Bakács-kápolnából a vaskapui Mária­szoborhoz induló körmenetbon való részvételre. A vaskapui Mária-szobornál ez alkalommal litánia és szentbeszód lesz és a turista dalárda fog énekelni. * Az anya- ós csecsemővédelmi sorsjáték 1922. június 28-iki főhúzásának nyereményjegy­zékót egész terjedelmében nem közölhettük le, azonban az „Esztergom" f. hó 12-iki számában a húzás fő lib nyerőszámait már ismertettük olva­sóinkkal. Mivel ezeken kivül is még sok sorsjogy nyert, amelyek tulajdonosai között esztergomiak is vannak, folytatólagosan leközöljük mindenek­előtt a 200 K-ás gyermekruhát nyert sorsjegyek nyerőszámait, melyek a következők: A 2155, A 4847, A 9707, B 9081, E 3400, E 4739, E 6177, E 9972, F 5491. F 6915, F 9995, H 0634, H 5721, H 7334, H 9457, I 1008, I 2255, I 2488, I 6216, K 5344, I 0828, L 7306, N 5604, N 7647, O 0535, O 3989, O 5962, P 5978, P 9933, R 7874, S 6739, T 2865, T 5634, U 7980, X 3356, Y 5183, Z 2793 sz. A 100 darabról 240 darabra felemelt 100 K-ás gyermekjátékot nyert minden oly sorsjegy, mely az alant feltüntetett három számjeggyel végződik, a szám előtt feltüntetett betűjelű osztályban. A 758, B 363, C 067, D 063,' E 549, F 283, G 071, H 245, I 699, K 930, L 691, M 588, N 582. O 839, P 290, R 488, S "275, Sz 634, T 641, Ú 032, V 468, X 648, Y 631, Z 722 sz. (Tehát az A osztályban nyert a 758, 1758, 2758 sz. s igy tovább, a B osztály­ban a 363, 1363, 2363 sz igy tovább.) 6400-ról 7200 darabra és 25-ról 60 K értékre felemelt tárgyat nyertek a bármely osztályhoz tartozó mindazon sorsjegyek, melyeknek három utolsó száma az alábbi számokkal 5 egyezik : 018 035 062 098 117 170 196 230 247 276 310 312 437 456 469 490 510 543 606 613 675 687 743 792 796 797 833 897 922 954 sz. (Tehát 60 koronás tárgyat nyertek a 018 1018, 2018 és igy tovább ; 035, 1035, 2035 ós igy tovább, ha bármily betüosztályhoz is tartoznak.) A tárgyak a nyerősorsjegyek ellenében augusztus 15-óig vehetők át a vidéki anya- és csecsemő­védő intézeteknél, vagy Budapesten az Országos Stefánia Szövetségnél, VIII., Vas-utca 10. szám alatt. A sorsjegyek beküldése s a nyeremény postai szétküldése a nyerő fél veszélyére és költ­ségére történik. Mindazon nyeremény, melyet 1922. augusztus hó 15.-én déli 12 óráig bármi okból fel nem vesznek, az anya- és csecsemő­védelmi cél javára elévül. Akiknek sorsjegyei nem nyertek, azok részére kárpótlásul az Anya- és csecsemővédelmi sorsjáték rendezősége (Budapest, VIII., Vas-utca 10. sz.) a sorsjegy árát vissza­téríti olymódon, hogy egy beküldött nemnyero sorsjegyért 10 kor nával, két vagy ennél több sorsjegyért 20 koronával olcsóbban adja a kiadásá­ban 160 oldal terjedelemben ós másfélszáz illuszt­rációval megjelenő „Magyar Anyák 1923. évi Naptárát," amelynek bolti ára 60 korona. % * Szinház. (Beaumarchais : Figaro házassága.) Mult szerdán irodalmi estül az örökvidám sze­viilai borbély története folytatódott színpadun­kon. A „Figaro házassága" már erősen roman­tikus izű; az V. felvonás derűs meglepetéseivel nem is tévesztette a hatást. A szereplők jórészt ugyanazok, mint a „Sevillai borbélyban". Új volt és temperamentumával felvillanyozott Sebestyén Irma Zsuzsi szerepében, fiúsan kedves Cherubin apród alakjában Mészáros Mária, érdekes a bóke­biró karrikaturájában Magyarodi János. Bartholo szerepét Rolkótól Holló Lajos vette át s igye­kezett egyenrangú alakítást nyújtani. Groteszk irnok volt Varga Béla. A darab hatása még sem volt akkora, mint a „Sevillai borbóly"-ó : ennek okát abban látom, hógy a vigjáték sikerét a vontatottabb elődadás hiúsította meg. — Csütörtö­kön Buttykay Ákos gyönyörű zenéjű operettje, az „Ezüst sirály" volt műsoron. A szöveg lapos banalitásait a pompás zenei rész sem tudja elfe­ledtetni. Pedig ez egyike legszebb magyar ope­retté-partitúráinknak, mely sok helyütt, igy a II. felvonás remek fináléjában egészen a vigopera stílusáig lendül fel. A főszereplőknek, Sebestyén Irmának és Angyal Istvánnak nagyon meleg elismeréssel adózunk nehéz szólamaik szép elő­adásáért. Pittoreszk volt Varga Béla a kis sárga ember komikus figurájában, pompásan táncolt, mint mindig, a kis Szombathy Ágnes; az I. felvonásban is volt néhány megragadó momen­tuma. Véber Lajos a nagyherceg szerepót alakí­totta tartózkodó előkelőséggel. Áz együttes többi tagja is jó volt, a zenekar azonban nem tudott megbirkózni a nehéz feladattal. A III. felvonást a bécsi átdolgozás szerint, zene nélkül adták elő ; nem tudtuk, örvendjünk-e ennek, vagy bosszan­kodjunk-e azon, hogy ez a szokatlan eljárás ki­zökkentett a hangulatból? A szerdai, f.' hó 26.-i irodalmi esten Sclinitzler Arthur „Anatol"-ja kerül szinre, csütörtökön pedig nagy kabaré est lesz a társulat összes tagjainak felléptével. O. F. * Turista ünnepély Zebegónyben. Vasárnap esztergomiaktól volt hangos a zebegónyi Cirenka« erdőrósz. Itt tartotta meg a MTE Esztergomi Osztálya második irredenta ünnepélyét, amelyen az • esztergomiakon kivül nagy számmal jelent meg Zebegény népe is és különösen az előkelő nyaralóközönség volt szépen képviselve. Ünne­pély előtt a zebegónyi templomban szentmise volt, amelyet Nádler István tanitóképző-intózeti

Next

/
Thumbnails
Contents