ESZTERGOM XXVII. évfolyam 1922

1922-07-19 / 87. szám

ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Megjelenik szerdán, szombaton és vasárnap. Előfizetési ára helyben és vidékre: Egy hónapra 30 K. Egyes szám ára: hétköznap 2 K, vasárnap 4 K. Főszerkesztő: Honor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Szent Lőrinc-utca 5. sz. alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyv­nyomdájában. Az esztergomi főegyhá Mi lett a világ egyik legn Az „Esztergom" június 11-iki számában egy rövid kir jelent meg arról, hogy az apostoli Szentszék az esztergomi főegyházmegye azon terü­letére, amely cseh kézbe került, Dr. Jantausch Pál nyitraludányi plébános személyében apostoli adminisztrátort nevezett ki. Rövid hirünk nagy jelentőségét bizonyítja, hogy harmadnapra már az összes fővárosi lapok, ezek nyomán pedig Csonka-Magyarország csaknem minden vidéki lapja leközölte, sőt e hir a külföldi sajtóba is eljutott. Esztergom városnak, mint a fő­egyházmegye székhelyének törté­netében is jelentős ez az esemény, amely mellett nem szabad oly futólag elhalad­nunk, mint egyéb napi hirek mellett. E kineve­zés mind a magyar katholicizmus, mind általá­ban egész Magyarország szempontjából nagyon fájdalmas ós szomorú fontossággal bir. A csehek a foglalás után gyors egymásutánban siettek mindazo­kat a szálakat elszakitani, ame­lyek a nekik itélt területet Ma­gyarországgal összefűzték. Legnehezebben az egyházi berendezkedés­ben való függetlenítés ment. A foglalástól eltelt három óv alatt állandóan mindig nagyobb és nagyobb akadályokat gördítettek az esztergomi érsek egyházi joghatóságának szabad gyakorlata elé s közben Rómában szünet nélkül sürgették a függetlenitést. Az apostoli Szentszék szem előtt tartva a hivek lelki üdvösségé­nek legfőbb szabályát, három évi húzás és halasztás után f. évi június hó 1.-én kelt intézkedésével az egyházmegye egységének, még épségben tartása mellett az esztergomi érseknek az egy­házmegye csehszlovák területre eső része fölött a joghatóságéit megszüntette. Teljesedésbe ment ezzel a cseheknek az a kívánsága, hogy az utolsó filiálisuk is független és szabad legyen minden Magyarországból jövő, még egyházi befolyástól is. A cseh lapok természetesen telve vannak hozsannával e döntő vív­mány fölött. Ha valami még fáj nekik, az az esztergomi • egyházmegyének még meghagyott területi egy­sége. Biztosra vehetjük, hogy a küzdelmet tovább fogják folytatni, mig végső céljukat, az egyház­megyének nemcsak joghatósági, hanem területi . szétosztását is elérik. Az apostoli adminisztrátor kinevezésével az i esztergomi érsek egyházi joghatósága alól kivo­natott az egyházmegyének nagyobb része. Az egyházmegyének 492 plébá­niájából 403 fölött megszűnt a primás rendelkező hatalma. Budapesttel ós az újonnan létesített plébá­niákkal együtt tehát mindössze 89 plébániája maradt. A plébániák számát tekintve a csonka or­szágban, úgyszólván az utolsók közt foglal helyet. Ez lett nemcsak az ország, ha­nem talán az egész világ egyik legnagyobb egyházmegyéjéből. Nagyszombat, Pozsony, Komárom, Párkány, Ipolyság az új apostoli adminisztrátor hatáskö­rébe utaltatott. A pozsonyi dómnak, a hires nagyszombati egyetemi templomnak, a kedvelt sas­megye ketteszakitasa. agy obb egyházmegyéjéből? vári kegyhely templomának és az ott túl fekvő sok más szép ós hatalmas templomnak kulcsa kivétetett már a hercegprimás-érsek kezéből! Ilyen arányban, sőt sokkal L nagyobb mór­tékben vesztett a hercegprimás anyagiakban. Már három éven át meg van fosztva az ott fekvő birtokok minden jövedelméből. A csehek ugyanis a területfog­lalással egyidejűleg önkényesen rátették kezüket az esztergomi érseki, káptalani és mind az esz­tergomi, mind a budapesti sze­mináriumok birtokaira* Az ott talált, — jórószben a jelenlegi her­cegprímás magántulajdonát képező felszereléssel gazdálkodnak a primási birtokon — maguknak! Igy kezelik a káptalani ós a szemináriumi java­kat is. Az apostoli adminisztrátor kinevezésével az ősi egyházmegye csak közelebb jutott ahhoz a szomorú időponthoz, amikor érseke és említett intézményei minden jog ellenére még e bir­tokokhoz való reménytől is meg­fosztó tnak. A veszteség helyrehozhatatlan. Az érseki birtokoknak jobbik és nagyobbik része ott fekszik 51,315 kat. hold és 424C]-öl területtel. Ez kiteszi az összes primási birtokok­nak területben 57 °/o-át, földérték szerint 70 °/o-át, jövedelmezőség szerint 74%-át, a tiszta jövede­lem arányában 76 °/o-át. A megmaradt birtoktöredék javarésze erdő, továbbá csak többnyire homokos szántóföld. Az esztergomi érsek, az egykor anyagiakban is hatalmas herceg­prímás igy majdnem az utolsó hazai nagyjavadalmasok közé jutott. Az egyházi, a kulturális ós a jótékony célok előtt úgyszólván üres kézzel áll. Itt van a nagy és virágzó egyházmegye régi nagyságához mért intézmónyzk fenntartásának terhe. Hogy csak keltőt emlitsünk, a gyönyörű és hatalmas bazi­likát és a nagy esztergomi szemináriumot, mely utóbbinak összes birtokait szintén a csehek tartják elfoglalva és lefoglalva. A káptalan birtokainak kb. 60°/o-a, 30,987 kat. hold 59 Q-öl jutott ilyen sorsra. Nem csoda tehát, hogy az ősi szent Sión szomorúságban üli még ünnepeit is, mert vesz­teségei pótolhatatlanok. Az ország trianoni hatá­rán égbe mered a messze tájakat uraló bazilika. Hivja és várja vissza az árnyékából elragadott hiveket. Oh, bár művelne a hatalmas Isten cso­dát és adná vissza azt, amit jogtalanul elvettek a szerencsétlen országtól, a szomorú Siontól! Tüzoltóverseny és közgyűlés Ny ergesuj falun. (Kiküldött tudósítónktól.) Lélekemelő ünnepség keretében folyt le vasárnap, f. hó 16.-án Nyergesujfalu községben a vármegyei tűzoltószövetség rendes évi közgyű­lése ós ezzel kapcsolatosan a megyei tüzoltótes­tületek versenygyakorlata. A vármegyei tűzoltó­szövetség a többi egyesületekhez hasonlóan a háború ós az utána következő forradalmi idők alatt nagyon sokat szenvedett, anyagiakban lesze­gényedett és szótzüllött, úgyannyira, hogy az egész emberbaráti intézményt a zavaros idők lezajlása után valósággal újjá kellett teremteni. Alig egy éve indult meg az újjászervező munka ós ime — hála az elnökség ós különösen Reviczky Elemér főszolgabíró, szövetségi elnök buzgólko­dásának ós a falu népe megértő, odaadó mun­kásságának és áldozatkészségének, — vasárnap már három derék tűzoltótestület, a nyergesujfalui, dorogi és süttői mérhette össze erejét ós mutatta be tudását. Az ünnepségen Esztergomból és a vidékről többen megjelentek. Ott volt Dr. Frey Vilmos a vármegye képviseletében, Reviczky Elemér főszol­gabíró, mint szövetségi elnök, Dr. Boncz Nándor a polgármester képviseletében, László István mint a tűzoltószövetség alelnöke, Osváth Andor mint vármegyei tűzrendészed felügyelő, Zalába József az esztergomi hiv. tűzoltóság képviselője, Szkalka Lajos mint választmányi tag stb. A dél­előtt fél 10 órakor Nyergesujfalura érkező ven­dégeket a községháza előtt diszkapu, a tűzoltók sorfala ós a nyergesiek tűzoltóbandája várta. Ünnepi istentisztelettel kezdődött az ünnepség, amelyre a vendégek délelőtt 10 órakor vonultak a felsorakozott tűz­oltótestületek és a kitűnő nyergesujfalui tűzoltó­banda élén. Szentmise alatt a község plébánosa, Dr. Metzker József pápai káplán mondott lelke­sítő beszédet a tűzoltósághoz, kiemelve az önfel­áldozás ós az emberbaráti szeretet gyönyörű erényeit, amelyek a tűzoltó lelkének jellemvonásai. Az istentisztelet után a tűzoltótestület verseny­gyakoriata következett. Három kitűnő testület, a nyergesuj­falui, dorogi és süttői versenyzett az elsőségért. A hideg, esős idő bekövetkezése dacára a ver­senynek mindvégig nagy nézőközönsége volt ós felemelő lelkülettel szemlélte a felebaráti szeretet katonáinak serény munkáját. Délután 2 óra volt, mire a közönség és tűzoltóság a közgyűlésre és a verseny eredményének kihirdetésére a Szoláry-fóle nagyvendóglő nagytermébe gyűl­hetett. A közgyűlést Reviczky Elemér főszolga­bíró, szövetségi elnök nyitotta meg. Megnyitó beszédében megemlékezett a vármegyei tűzoltó­szövetség történetéről különösen a háborús ós forradalmos időket illetően. Majd a tűzoltói ön­érzetről szólott lelkes hangon. A tűzoltói ruha a polgári becsület, az önzetlenség ós önfeláldo­zás jele. Elnök kegyelettel emlékezett meg a nemrég elhunyt Dr. Szilárd Béla választmányi tagról ós ülinda Aladár nánai jegyzőről, akik a szövetség buzgó pártfogói voltak. Dr. Szilárd helyébe választmányi tagul Dr. Frey Vilmos vármegyei főjegyzőt választotta meg a közgyű­lés. Ezután az elnök a verseny eredményét hir­dette ki, amely szerint a nyergesujfalui tűzoltó­testület nyerte meg a vármegye által ajándéko­zott első dijat ós díszoklevelet, a dorogi és piszkei testület pedig egyformán a második helyre ke­rült. A piszkeiek dúgólótrát és elismerő okleve­let, a dorogiak díszkürtöt ós elismerő oklevelet nyertek. Különös dicséretben részesítette az el­nök a nyergesujfalui tűzoltó-testület öreg tag­jait, akik fiatalos hévvel teljesitik emberbaráti kötelességüket. Tanuljanak tőlük a fiatalok ! Xan­tusz Elek főtitkár lelkes, poétikus titkári jelen­tése ós Szkalka Lajos pénztári jelentése után a közgyűlés véget ért. Utána társas ebéd volt, amelyen több lelkes és hazafias köszöntő hang­zott el. Különösen nagy szeretettel és ragaszko­dással vette körül a tűzoltóság ós a falu népe Reviczky Elemér főszolgabírót, a tűzoltó-szövete ség elnökét. Mint halljuk, megvan a remény­ség arra, hogy a jövő évben Dorogon nagyobb méretű tűzoltó-versenyt rendezhetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents