ESZTERGOM XXVII. évfolyam 1922

1922-01-15 / 7. szám

XXVIL évfolyam. 7. szám Keresztény magyar sajtó. Vasárnap, í922. január 15* POLITIK A í ÉS TÁRSADALMI LAP Megjelenik szerdán, szombaton és vasárnap. Előfizetési ára heSyben és vidékre: Egy hónapra 20 K. Egyes szám ára: hétköznap 1 K 50 f, vasárnap 3 K. Kiszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gabriel István. Kéziratok és előfizetések Szent Lőrínc-utca 5. sz. alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovit s Gusztáv könyvnyomdájában. 250 mezítlábas gyermek félig fagyott lábára húzott cipőt a keresztényi szeretet Esztergom városában, még több gyermek félig meztelen testére kellene meleg ruha a tél hidege ellen és az élettel küzködő apák-an}^ák vigasztalására. Most rendezik be városunkban nagy áldozatok árán az anyaés csecsemővédő menhelyet, ahol a szegénység nyomorultjai védelmet és ápolást találnak. Rengeteg jótékonysági akciónak vagyunk tanúi, amelyet a sanyarú megpróbáltatások közé jutott magyar nemzedék megmentése érdekében folytat a krisztusi könyörületesség. Azt gondolná az ember, hogy a magyar társadalom minden egyes tagja illő komolysággal, elfogódott szívvel, tőle telhetőleg támogatja ezt a utáni munkát a nyomor és a szegénység ellen. Ám ez nem így van. Mert amíg a magyar társadalom egy része erejét megfeszítve cselekszik és könnyíteni igyekszik a másik rész 'keresztjén, addig a társadalom harmadik része — csak farsangol és selyem cipellőben, csipkeruhákban táncolja végig a sűrűn következő bálokat, mulatókban dobálja el könnyen szerzett ezreseit. A mai kor keresztény világnézetét és krisztusi cselekedeteit éppen úgy körülveszi a modern közöny és nemtörődömség jéghideg tengere, mint a kereszI ténység első éveiben magát a felebaráti szeretet szent tanát hirdető Krisztust a pogány értelmetlenség és szivtelenség. Sokak előtt elsötétül a magyar jövő képe és ellenségeskednek a keresztény irányzattal, kárhoztatják a keresztény politikát és elégedetlenkednek minden közéleti akcióval szemben. De kérdjük a bor és pezsgő mellett szórakozó uraktól: ki mit tett eddig ós tesz most a keresztény irányzatért? De kérdjük a szép hölgyektől: boldogabb lesz-e a társadalom a báltermekben suhogó tündérek kacagásától? De kérdjük mindenkitől: üdvözülhet-e a keresztény politika a farsangi mámor országában (farsangolunk már évek óta) és lehet-e komoly, 'jövőbevágó munkáról beszélni ott, ahol a könnvelműség és mulatozás szívtelen éjszakájából csak néha-néha ébreszti fel az embereket a nyomor és szegénység napról-napra megvirradó jéghideg reggele! ? A városok és községek pénzügyeinek rendezése. Minden községnek jelentést kell adnia pénzügyi helyzeterői. város maradt Csonka-Magyarországon? Hány község és A községek és a városok pénzügyeivel eddig a pénzügyminisztérium alig foglalkozott, pedig már csak adózási szempontból is szükségük lett volna a városoknak és a községeknek felsőbb irányításra, mert, mint a pénzügyminisztérium most megállapította, hihetetlen egyenlőtlenségek mutatkoznak egyes városok ós községek adóterhei között. Vannak közvetlenül egymás mellett fekvő községek, ahol az egyik helyen a pótadó 170 százalék, mig a mellette levő községben csak 30 százalék. Ezenkívül számos község és város pénzügyei legutóbb válságba jutottak, úgy hogy a pénzügyminisztérium a városok és községek pénzügyeinek rendezésére külön osztály felállítását határozta el a minisztérium kebelében. A rendezésre vonatkozó akció máris megkezdődött, amennyiben a városok, községek és vármegyék felszólítást kaptak, hogy pénzügyeikről január 10.-ig, illetve a vármegyék január 15.-ig jelentést tegyenek. Az adatgyűjtés a városok és községek háztartására nézve annál is inkább szükségesnek bizonyult, mert a jóvátételi bizottságtól felszólítás érkezett a pénzügyminisztériumhoz, hogy részletes jelentést bocsásson az antanthatalmak rendelkezésére a magyar polgárság adóterheiről. Ez a diplomáciai jegyzék arra vezethető vissza, hogy a trianoni békeszerződés minimálja azt az adót, amit Csonka-Magyarország egy-egy polgára viselni tartozik, miután a békeszerződés értelmében a magyarországi adóteher nem lehet kevesebb, mint az utódállamokhoz csatolt magyar területeken megállapított adók mértéke. Erre a diplomáciai lépésre a pénzügyminisztérium egyelőre csak azzal válaszolhatott, hogy |most folyik a magyar városok és községek adóterheinek a felülvizsgálata ós csak a bejelentések összegezése után fogjuk a szükséges adatokat az antanthatalmak rendelkezésére bocsáthatni. Annyit máris megállapított a pénzügyminisztérium, hogy Csonka-Magyarországon 3436 község és 44 város maradt meg. II ESZTERGOM" TÁRCÁJA. A szaiéziánusokról. — Levél a szerkesztőhöz. — Tisztelt Szerkesztő Űr! Talán érdekelni fogja az „Esztergom" érdemes olvasóközönségét az olaszországi Eoglizzóból (Turin mellett) érkezett levél, melyet a szentkereszti szaléziánusok egy növendéke irt a minap haza. E levélnek alábbi részlete betekintést enged a szaléziánusok lelki világába. Hadd ismerje meg lapunk olvasóközönsége ezt a minden tekintetben pártolásra méltó tősgyökeres magyar fiúkból álló intézményt, melyre szociális tekintetben oly nagy feladat vár az ifjúság, főleg az iparos ifjúság igaz keresztény és magyar szellemben való kialakítására. A levél igy szól: „Csak nemrég kerültem ide Itáliába, hol hittudományi tanulmányaim at végzem a foglizzói nemzetközi szemináriumban. Körülbelül 90-en vagyunk itt és 16 nemzetet képviselünk, többségben az amerikai nemzetek vannak. De ami a fontos, négy szál magyar is készül itt a honi misszióra! Igen sokszor abban a nagy szerencsében részesülünk, hogy a tarini főéiül járók meglátogatnak bennünket és buzdító beszédeikkel azon vannak, hogy belénk neveljék alapitónk, Don Bosco Atyánk igazi szellemét. Nagyobb ünnepek alkalmával meg mi szoktunk felmenni Turinba, hogy itt nagyméretű dolgokat lássunk a szalózi világból. Tudós, erényes és igazi szalózi tanárjaink vannak úgy, hogy nagyon jól érezzük magunkat. Politikai megnyilvánulások egyáltalán nem fordulnak elő, noha alany, állitmány és tárgy volna elég!! Sőt az idegenek (kivévén a régi monarchiabeli testvéreinket!) nagyon érdeklődnek Magyarország iránt és lovagias nemzetnek tartják. Mi meg, magyarok, amennyire tehetjük, szóval ós tettel terjesztjük a magyar dicsőséget, hírnevet. Ismertetjük kisebb irodalmi műveinket, mint Madách: „Az Ember Tragédiájáét, Petőfi, verseit, Jókai és Eötvös néhány regényét, persze olasz, francia, német ós spanyol nyelven. Levelezőlapokkal ismertetjük nemzeti festőink műveit és Budapest szépségeit. Magas színvonalon álló földművelésünkre felhívjuk uruguay-i ós paraguay-i rendtársaink figyelmét. Erről az 1911ben tartott tűrini nemzetközi kiállításra küldött olaszul megirt könyvek nagyszerűen tárgyalnak. És ezt a magyar propagandát feltűnés nélkül csináljuk, nagyon érdekesen. Asztalunk egy szembetűnő helyére tesszük a propaganda dolgokat ... és örömmel vesszük észre, hogy egyikmásik nézegeti, olvasgatja ós bővebb felvilágosítást kér. Igy teljes erőnkből helyre igazítjuk azt a rómsok valótlanságot, hibás ítéletet, amit az osztrák sógorral való összetévesztés folytán nyakunkba zúdítottak !" stb. íme, igy gondolkoznak magyar szalóziánus kispapjaink. Micsoda lelkes ós hasznos működést lehet majd ezektől várnunk ha haza érkeznek! Kérdem, nem volna-e hálás feladat részünkről is megvetni segíteni alapjait annak a munkatérnek, melyet hivatva lennénk megmunkálni nálunk itthon? A szalóziánusoknak főhivatása internátusokba tömöríteni az iparos ifjúságot, őket intézeteikben gyakorlatilag elsőrendű iparosokká kiképezni, egyben mindarra elméletileg is kitanítani, amire nemcsak aa általános műveltség szempontjából, de különösen iparukat illetőleg szükségük van. Természetesen a vallásos és hazafias nevelés képezi náluk mindennek alapját. Ezeket a szaléziánus intézetekből kikerült ifjakat, mint kiváló munkásokat, művelt, képzett, illedelmes, tiszta életű, szerény ifjakat szivesén fogadnák meg a különféle iparagot űző mesterek. Es ezek az ifjak később önállósulva mintaképei lennének a becsületes, mesterségüket kitűnően értő, a maguk és családjuk fenntartására képes oly iparosoknak, kik nem a közönség jóhiszeműségének, tájékozatlanságának kihasználásával, de azzal akarnák a közönség bizalmát meghódítani, hogy pénzéért kellő ellenértéket nyújtanának tisztességes és becsületes munkájukkal. A magyar szalóziánusoknak Magyarországon jelenleg Budapesten van a központi főintézőséguk (Budapest, III. ker., Kisczelli-utca 79.) ós Nyergesujfalun nevelőintézetük van, ahol elsősorban szerzetük számára magángimnáziumukban tanítják az ifjakat, kik az esztergomi sz. Benedek-rendi főgimnáziumban teszik . le államérvényes vizsgáikat. Tanítanak azonban ott olyan ifjakat is, kik nem készülnek ugyan papi pályára, de kiknek szülői ezen intézeti elöljáróságra bizzák gyermekeik valláserkölcsi nevelését. Pélifold-Szentkereszten, eme bxícsújáró helyen pedig lelkipásztorkodással foglalkoznak, plébánosi teendőket végeznek. Ugyanitt van a rend noviciatusa is, ahol 35 növendókpapjukat vezetik be a rendi életbe, kiket aztán egyelőre, miután itthon theologiai kiképezésükre intézetük még nincsen, külföldi nagynevű intézeteikbe helyeznek el, hogy őket tanulmányaik végeztével Magyarországon foglalkoztassák. E külö/nböző intézetekben való elhelyezésnek, mint a fentidézett