ESZTERGOM XXVII. évfolyam 1922

1922-04-05 / 40. szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Megjelenik szerdán, szombaton és vasárnap. Előfizetési ára helyben és vidékre: Egy hónapra 20 K. Egyes szám ára: hétköznap 1 K 50 f, vasárnap 3 K. Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Szent Lörinc-utca 5. sz. alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvnyomdájában. Emlékezés Ili. Károly királyról. A bibornok-hercegprimás gyászkörlevele. IV. Károly apostoli királyunk f. hó l.-ón ellenséges erőszaktól száműzetve, messze földön elszenderült a Urban egész nemzetünk bánatára ós fáidalmára. Midőn élettelen testét idegenben temetik, emlékezzünk meg kegyelettel elhunyt királyunkról. Jámbor anyától született: növekedett az egyház ós az állam reménységére, kiváló jeleit adván hazaszeretetének és egyháza iránt való ragaszkodásának. Ezek alapján mindannyiunkban, akik a vészes háború közepette őt a királyi szent koronával ókesiteni láttuk, erősödött a reménység, hogy uralkodása áldásos lesz és hogy a háború sújtotta népének a békés idők boldogságát visszaadja. S valóban uralkodásának első pillanatától fogva azon volt, hogy elhárítsa boldogulásunk legnagyobb akadályát, kivezesse nemzetünket az átkos háborúból ós visszaadja neki azt a békét, amely az emberies gondolkodásnak, a vallásosságnak ós a nemzeti boldogulásnak egyaránt kedvez. Köztudomású már mindenki előtt, hogy ha emberi szenvedélyek nem hiúsitják meg törekvéseit, Szent István országát a végső veszélytől megóvta volna. Azonban a, gondviselő Isten, kinek útjai kifürkészhetetlenek ós kikutathatatlanok, másként határozott rólunk. A dicső uralkodónak, aki országának sorsát állandóan a szivén viselte, látnia kellett, hogy miként szenvednek hajótörést nemes szándékai, mint dől romba az ország és mint ragadja magához a hatalmat a csőcselék. Nagy fájdalmára az ország kormányzásától is kénytelen volt visszavonulni. Csodálatos lelki erővel és Istenbe vetett törhetetlen bizalommal tűrte el a balsorsot. Megrendült egészséggel viselte élete megpróbáltatásait, csodálandó volt inkább a balsorsban, mint a szerencsében. Erősségének forrása a hit volt ós a vallás, melyben kora ifjúságától fogva tündöklött. Mindennap jelen volt a szentmisén s erősitette magát a legfölsógesebb Oltáriszentsóggel. Mint a keresztény uralkodók példaképe, mindenben, amihez kezdett, az isteni Gondviselésre bizta magát. Amint betegsége súlyosbodni kezdett, megemlékezve az örökkévalóságról, az- Egyház szentségeivel erősitette magát. Rövid ideig élt, mégis nagy időt töltött be. Tetszett Istennek őt elszólitani az igazságtalanság köréből ós rövid idő alatt elviselt annyi szenvedés után az örökkévalósággal vigasztalta meg. Az emberi élet keserűségeitől sújtottan elköltözött felséges királyunk. Nekünk az utána való vágyakozás maradt meg, melyet az idők folyása sohasem fog elcsitíthatni. Isten veled dicső lélek, az ország és Szent István koronájának mártyrja, élj örökké Krisztus békéjében. HIREK. Esztergom szab. kir. város nemes közönségéhez! Az ezer éves nemzeti igazság megtagadásának, a történeti mult és hivatás megcsúfolásának, a magyar alkotmány ós törvényes rend elvetésének, a beteges és a magyar lélektől idegen nemzeti önérzet lármájának gyászos napjaiban, amely az egységes Magyarország feldarabolását, ellenségeinek uralmát ós a magyar szenvedésnek tengerét zúditotta reánk: hitünknek, reményünknek erős vára, feltámadásunknak történelmi alapja, a koronás magyar király is itt hagyott bennünket. Esztergom mélységes gyászban. Dr. Csernoch János bibornok-hercegprimás a csütörtöki rekviemre visszajön székvárosába. A gyászhír megérkezése. A király haláláról az első hírt Esztergomba Dr. Csernoch János bibornok-hercegprimás kapta szombaton este fél .7 órakor, amidőn a Budapestre érkezett Reuter-ügynökségi távirat tartalmát tudatták vele telefonon. A gyászhír még az est folyamán gyorsan terjedt s reggel a főszékesegyházi első plébániai misén a hivők máikönnyes szemekkel imádkoztak a mólyen meghatott Dr. Lepold prelátus, főszékesegyházi plébános felszólítására engesztelő imájukat az elhunyt királyért. Gyászlobogók a városban. Délelőtt 9 óra tájban jelentek meg az első gyászlobogók a városban. A posta ós a városháza ormára tűzték ki legelsőbben a fekete zászlót, de csakhamar ott láttuk az Összes középületeken ós pénzintézeteken. Fenn a Várhegyen a kanonoki házakon, hétfőn pedig már a Várhegy árbocán is lengett a gyászlobogó. E nap folyamán igen sok magánházon is megjelent a mélységes gyász hirdetőjeként. A királyné távirata. Vasárnap délelőtt 10 órakor érkezett meg Zita királyné távirata Oeminenciájához, amelynek szövegéből a királyi pár ideálisan vallásos lelkülete tündöklik elénk. A távirat teljes szövege a következő: Sürgős. Csernoch biboros Magyarország. Funchal, ápr. 1. 19 óra 10 perc. „Szentáldozás után a király délben csendesen elhunyt. Kérem sürgősen intézkedni, hogy érte az egész országban minél több szentmisét mondjanak. Zita." A primás körlevele. A hir vétele után a hercegprímás klasszikus latinságú körlevelet fogalmazott meg, amelynek magyar fordítását az ESZTERGOM mai számának ólén közöljük. E körlevélben a főpásztor intézkedéseit is közli a gyászesettel kapcsolatban. Ezek szerint a plébániatemplomokban a király lelkiüdveórt ünnepélyes gyászmisét kell tartani, amelyre a hatóságok is meghívandók. A temetés napján reggel, délben ós este külön harangozást is rendel el a főpásztor és kéri papságát, hogy szentmiséikben és imáikban emlékezzenek meg IV. Károlyról. Rekviem a főszékesegyházban. A főszékesegyházban az eredeti intézkedéstől ertérően nem szerdán, hanem csütörtökön d. e. 9 órakor lesz az ünnepi rekviem a király lelkiüdveért, amelyet Dr. Csernoch János bibornokhercegprimás személyesen fog mondani. Mise után ötszörös absolutio lesz. E rekviemre az összes helyi hatóságok meghivattak. A főszékesegyházi ének- ós zenekar ez alkalommal a gyönyörű „Pius-requemet" fogja előadni, amelyet Büchner Antal karnagy ?X. Pius pápa emlékének komponált 4—6 szólamú vegyeskarra. A mise korális részei és az absolutiók orgonakisérettel adatnak elő. A hercegprímás elutazása. Dr. Csernoch János bibornok-hercegprimás hétfőn reggel Dr. Lepold Antal prelátus kíséretében Budapestre utazott. Déltájban megjelent a helybeli primási palotában Góvay-Wolff Nándor vall. ós közoktatásügyi államtitkár, hogy a kormányzó ós a kormány nevében hivatalosan is közölje Oeminenciájával a gyászhírt s egyben felkérje őt a budapesti koronázó-fotemplomban tartandó ünnepélyes rekviem elmondására. Az elutazott főpásztor helyett Dr. Drahos János p. kamarás főegyházmegyei irodaigazgató fogadta a magas küldetésben járó vendéget, aki a szükséges felvilágosítások után aztán visszautazott a fővárosba. Rövid hirek a nagy eseményről. Károly király halála április 1.-én délelőtt 11 óra 30 perckor következett be. Végső szavai: „Uram történj ók meg a Te akaratod. A Te kezedbe teszem le a magam életét, feleségemét ós gyermekeimét. Felajánlom Neked váltságul az ón életemet népem boldogulásáért." Ideiglenes temetése kedden folyt le Funchalban. Ö, akinek Szent István koronájával felkent apostoli személye élő tiltakozás volt a reánk kónyszeritett béke ellen, aki nemcsak az eltörölhetetlen történelmi múltnak, hanem a jövőnek is, a nagy és független Magyarországnak volt hordozója, a mai kortól meg nem értve ós ellenségeitől kényszerítve, szomorú száműzetésben élt. Mig itthon mulatság, dobzódás, pártoskodás és gyűlölködés űzi végzetes uralmát, addig ő a távolban, a száműzetés keserű kenyerén, királyi családjával együtt imádkozott a megalázott s meghasonlott nemzetért, nélkülözött ós áldozott a magyar feltámadásért. O császári ós apostoli királyi Felsége IV. Károly, Magyarország koronás királya 1922. évi április hó l.-ón Funchalban az Urban csendesen elszenderült. Dobogó szive, imádkozó lelke itt hagyott bennünket, felszállt az Urnák trónusához, hogy ott is szószólója legyen nemzetünk igazságos ügyének s kérjen, könyörögjön bocsánatot e bűnös nemzedéknek, feltámadást a nemzetnek ós ünnepet a magyarnak. A nemzeti gyásznak e szomorú napjaiban, mellyel a kérlelhetetlen sors oly kegyetlenül sújtott bennünket, kérem Esztergom város nemes közönségét, hogy O Felsége temetését követő napig tartózkodjék minden hangos szórakozástól ós vigalomtól. Ha már Üdvözítőnknek szava ós parancsa nem elég arra, hogy a nagyböjtben Isten törvényei szerint éljünk, most a reánk szakadt, ujabb nemzeti mBgpróbáltatás figyelmeztessen a magunkbaszállás nagy ós szent kötelességére, melyből egyúttal erőt meríthetünk ez ujabb súlyos csapás elviselésére. Szent István koronájának varázsa s ebből a varázsból született szent korona tana, az oromról reánk tekintő Szent István várának falai és az égbe törő bazilika Esztergom város közönségének megmásíthatatlan kötelességévé teszik, hogy a koronás királynak halála folytán támadt fájdalmat imádságos szellemmel, történelmi meg\ értéssel, a magyar nemzethez méltóan érezze ós annak komolyan kifejezést is adjon. Esztergom, 1922. évi április hó 3.-án. Dr. Antóny Béla polgármester.