ESZTERGOM XXVI. évfolyam 1921

1921-01-09 / 4. szám

el, megjelent az az átkos csavarvonal (spirálé viciuse, amint nevezték), amely az árak és bérek állandó emelkedését mutatja ós amely az inflátió szünet nélküli fokozását vonszolja maga után, amiből az összes üzleti ügyekben az egyensúly felborulása, a lótfentartás költségeinek fokozatos emelkedése, a nemzetközi váltópiac felbomlása és a munka világában el nem kerülhető kelletlen érzés származott. Ennek következtében: 1. legnagyobb fontossága van annak, hogy az inflátió terjedésének gátat vessünk, 2. a kormányoknak kiadásaikat bevételeikhez kell alkalmazniuk, 3. a pénzintézeteket és különösen a jegybankokat ki kellene vonni mindennemű politikai befolyás alól ós azokat kizárólag az óvatos pénzügyi politika elveinek szellemében lenne szabad vezetni, 4. a hitelek végösszegének fokozását be kellene szüntetni és ezeket vagy állandósítani vagy pedig fokozatosan törleszteni kellene, 5. mindaddig, amig a hitelt nem szabályozhatja kizárólag a kamatláb rendes hatása, hitelt csak valóságos gazdasági szükséglet céljaira legyen szabad nyitni, 6. a kereskedelmet, a lehetőleg legsürgősebben minden állami beavatkozástól mentesiteni kellene ós meg kellene szüntetni azokat az akadályokat, amelyek még a nemzetközi kereskedelmet gátolják, 7. kerülni kell minden felesleges kiadást, 8. felettébb kivánatos, hogy azok az államok, amelyek a tényleges arany érték rendszerétől eltávolodtak, ah.hoz visszatérjenek, 9. hiába való törekvés a jelenlegi pónzhelyettesitő eszközök ós az arany i névértékének viszonyát megállapítani, 10. a deflatiót, ha végrehajtani kívánják, fokozatosan ós a legnagyobb óvatossággal kellene végrehajtani, 11. nem ajánlhatunk az aranyértéknek állandósítására irányuló semmiféle kisérletet ós erősen kétkedünk abban, hogy ilynemű kísérlet sikerre vezethessen, 12. nem hiszünk sem valamely nemzetközi pénzrendszer, sem valamely nemzetközi számítási pónzegysóg hasznosságában, 13. nem találunk semmiféle érvet annak az eszmének támogatására, amely arra irányul, hogy a bankjegyek vagy számlakövetelések külföldi tulajdonosait a honosoktól eltérő elbánásban kellene részesíteni, 14. oly országokban, amelyekben nincs központi jegykibocsátó bank, ilyet létesíteni kellene, 15. a nemzetközi váltóárfolyamok hullámzásának korlátozására irányuló minden olyan törekvés, amely ezen műveletek mesterséges befolyását célozná, hiábavaló és ártalmas, végre Eljött még egyszer hozzánk a tavasz, Szabadságunk derengő hajnalán, Kossuth apánknak s Petőfinek lelke Viharzott szét a Kárpátok alján .... S a véres harc nem lett más, csak álom, — Mit sírba ásott az aradi várrom — Reánk megint lezúdult az átok! Új harc jött, a népek nagy csatája S jaj! Vérbe borult az egész világ! Milljóknak hullám-sírja támadt, Hol a harci szekér gyászos útja járt. Négy ós félév — vórbarázdát húzott, Szegény magyar tán végkép elbukott ? ! Reánk hag! — újra lezúdult az átok! És folyt a vér, turánoknak a vére, Vad dáridóját ülte a Halál, A korhadt világot döngette öklünk S jaj volt annak, akit élve talált! — Hős harcainknak vége mórt a pusztulás ? Legyőzött minket a hitvány árulás ! Reánk ismét lezúdult az átok! Szegény magyar pribék nép áldozatja Lőn annyi véres győzelem után, Halotti torra dögkeselyként jöttek Dicső hazánkra a cseh, szerb s román! Letörve már Hungáriának éke, Gyalázatban István király népe: Reánk, haj de, lezúdult az átok! Nemzetünknek híres, hármas szine Megtépve piros ronggyá változott, S a hithű, büzke, dacos magyarra A rémuralom börtönt s halált hozott. 16. bizottságot kellene kiküldeni a konferencia elé terjesztett hasznos pénzügyi statisztikák továbbvezetése ós összefoglalása, valamint a pénzforgalom politikájának folytatólagos tanulmányozása céljából." „A konferencia tagjai, akiket 39 állam küldött ki, amely államok a földkerekség lakosságának mintegy 73°/o-át képviselik, (csupán Oroszország és néhány kis állam maradt el), a világ legtöbb pénzügyi problémái tekintetében közös megállapodásra jutottak. A legfontosabb rendszabályokat, amelyek az újjáépítés érdekében legnélkülözhetetlenebbek, egyhangú megállapodások keretében jelezték." „A konferencia azt a reményt táplálja, hogy munkálkodása nem volt hiábavaló. Olyan gyülekezet volt ez, amely a világtörténelemben párját ritkítja." „A tanácskozások folyamán állandóan nagy hatást tett a konferenciára az a ténykörülmény, hogy az összes, vagy csaknem az összes eléje terjesztett javaslatok bizonyos fokig szükségessé teszik a Népszövetség beavatkozását." „A konferencia ezzel az irányzattal azonosítja magát. Nagyon megfelelőnek tartaná, hogy a Népszövetség a részéről kezdeményezett azon nemzetközi együttműködést, amelyet az általános helyzet javítása és a világbéke fenntartása érdekében előmozdítani törekszik, a pénzügyi kérdésre is kiterjesztené." Tarka sorok. — A pletyka. — Az örökös hó világában nem ritka jelenség, hogy egy kis kövecske elmozdul a helyéről s mire a völgybe ér, a sok rátapadt hótól falvakat, erdőket, vidékeket pusztító lavinává válik. Ilyen a pletyka is, melynek nagygyá növekedését szemeink előtt láttuk e napok folyamán Esztergomban és környékén Sinka Ferenc Pál népszerű közgyámunk betegségével kapcsolatban. Valamelyik felizgatott képzeletű ember elhíresztelte Sinkáról, hogy meghalt, mire általános volt a sajnálkozás, sőt hamarosan gyászlobogó is megjelent az egyik középületen. Pár perc múlva már megjött a hiteles értesítés, hogy Sinka — akin súlyos műtétet hajtottak ugyan végre, de ez szerencsésen sikerült — él és jobban van. A hazugságban maradt rémhirterjesztő, hogy magát kimentse, most ujabb hazugsághoz folyamodott ós avval vágta ki magát, hogy akkor a halott — csak tetszhalott volt ós feltámadt. Ez a könnyen érthető és átlátszó hazug pletyka amint ajakról-ajakra szállt, egyre színesedett, nagyobbodott ós pénteken este „Az Est" hasábjain oly szines riporttá dagadt, amely valóSikoltó, kínos jajjá lett az élet Bukott hazám, tán örökre néked ? Reánk, haj de, lezúdult az átok! Proletároknak népuralma jött ránk, Mit irányított a szíriai faj, I Korbácsot font az igaz magyarra A börtöntőtelók s minden szemét-gaz. Letépték szivünk eszményképeit: Bujdosóvá lett a Haza ós a Hit! Reánk azért zúdult le az átok ! Reménytelenségünk sötét éjjelén Felébredt újra Bocskay s Rákóczi hada, Darutollas Horthy-fiúk jöttek, Hogy feltámadjon a letiport haza. S szivünkből a rejtett szót kiásták, Hogy glóriásfónyben hirdesse szerteszét: Kinek elve a „keresztény magyarság", Csak az menti meg árva nemzetét! Egy csonka, koldus ország kiált Hozzád, Vert népeknek hatalmas Istene! Egy csonka, gyászot ország kiált Hozzád, Milljók vérző sebére óh tekints le ! „A nagy világon s e kivül" nincs remény Számunkra már sehol, csupán Tenálad S ha szenvedésünk tengere feltámad: Tudjuk hát végre, hogy csak egy űzi el Majd a turáni átkot s vele minden bajt: Ha egyik kezünkben lesz a szent kereszt, A másik kézben pedig az Ősi kard ! Porubszky Géza. sággal ámulatba ejtheti a i helyi viszonyokkal ismeretlen olvasókat. A cikkíró aligha lehet esztergomi, mert a legnevetségesebb tárgyi tévedéseket halmozza rakásra cikkében, úgy hogy helybeli ember jóizű derültség nélkül aligha olvashatja végig. Minden bizonnyal vasúton utazgató falusi nénikék ajakáról jegyezhette fel az adatokat, mert e pletykának egy érdekes változatát Pilisvörösvárott már ugy beszélték, hogy a „feltámadás" — temetés közben történt. „Az Est" cikkére maga Sinka Ferenc Pál irta meg a választ ós reméljük, hogy ennek legszélesebb körben való publikálásával véget ér végre a pletykalavina és a pletykaterjesztők visszahúzódnak sötét odvaikba, hogy fantáziájuknak valami ujabb tápot keressenek ! Miror. HÍREK. * Esztergom — átkelési hely. A város alispáni hivatalától nyert értesülésünk szerint a már régebben átkelési helyül kijelölt Esztergomból a cseh megszállott területre útlevéllel is át lehet jutni s igy nem kell nagy költséggel a szobi révhez kikocsikázniok az átkelni szándékozóknak. * Move hölgyek figyelmébe! A szvettervarrásért járó jutalom-anyag kiosztásra kerül. Mindazon hölgyek, akik erre igényt tartanak, jelentkezzenek vasárnap f. hó 9.-én délután 5 órakor a Move kaszinó olvasótermében. * Sinka Ferenc Pál levele „Az Est" szerkesztőségéhez. A helybeli közkórháznak egy betege — Sinka Ferenc Pál városi közgyám — körül napok óta oly hírek keringtek a közönség körében, amelyek már valószinűtlenségüknól fogva is magukon viselték a tendenciózus rosszakarat bélyegét; hisz Esztergomban igen nagy azoknak száma, akik nemcsak közvetve, de közvetlenül is meggyőződhettek, hogy e hirek minden, alapot nélkülöznek. Ennek a tendenciának bizonyítéka a valótlanságoktól hemzsegő ós a legnagyobb tájékozatlanságról tanúskodó cikk is, mely „Az Est" január 8.-iki számában jelent meg ezen esetről. Ezen cikk cáfolatára most maga Sinka Ferenc Pál a következő nyilatkozatot küldte be nevezett napilap szerkesztőségébe: Az „Az Est" Tekintetes Szerkesztőségének Budapest. Tisztelettel kérem az „Az Est" legközelebbi számában közzétenni, hogy becses lapjának január 8.-iki számában rólam „Sinka Pál feltámadása. Bernes éj az esztergomi temető halottas házában" cím alatt közölt cikk elejétől végig tendenciósusan terjesztett valótlanság. Tény az, hogy 1920. december 27-ikén az esztergomi „Kolos-kórház"-ban a kórház orvosai sürgős műtétet hajtottak rajtam végre, mert genyes mellhártyagyulladásom miatt életveszélyben voltam. A műtét után, mely min. den komplikáció nélkül folyt le, a kórház sebészeti osztályának 2-es számú szobájában levő ágyamba vittek vissza, s ágyamat azóta el sem hagytam, mert bár hála Istennek és orvosaim fáradozásának a javulás útján vagyok, járni még nem tudok, annál kevésbé tehettem volna tehát a városban éjféli sétát.- Ismerőseimet ós barátaimat tehát ezúton értesítem, hogy tetszhalálomról terjesztett minden híresztelés minden alapot nélkülöz s ezúton küldöm nekik üdvözletemet ós kérem, hogy ne üljenek fel ostoba szenzáció-hajhászásnak. Esztergom, 1921. január 8. Sinka Ferenc Pál s. k., Esztergom szab. kir. város árvagyámja. — Alulírott, ki ma Sinka Ferenc Pál városi közgyámot meg is látogattam, nevezett árvagyám nyilatkozatának valóságát és leírásának hitelességét igazolom. Rothnagel Ferenc s. k., Esztergom sz. kir. város gazdasági tanácsosa, helyettes polgármester. P. H. * Az Ébredő Magyarok helyi csoportjának vezetősége elhatározta a tagsági igazolványok újbóli érvónyesitósót ós tagjainak igazoltatását, e célból felszólítja úgy a helybeli valamint vidéki bajtársakat, hogy az alábbi napokon okvetlen megjelenni szíveskedjenek, és pedig e hó 16.-án (vasárnap) d. e. 9—12 óráig, továbbá 17., 18. ós 19.-ón d. u. 4—7 óráig az egyesület helyiségében (Vörösmarty-utca 13. szám). Egyben értesítjük bajtársainkat ós minden keresztény magyart, hogy vegye meg az „üjME" által kiadott és most megjelent Il-ik országos elnöki konferenciának naplóját. A mű ára 60 korona, kapható az egyesület helyiségében és Buzárovits