ESZTERGOM XXVI. évfolyam 1921

1921-12-11 / 144. szám

dalom, kóros a magyar gazdasági élet, zavaros a magyar politika s szenved az egész magyar közélet ós hogy nem any­nyira a keresztény világnézet, keresztény politika, keresztény gazdasági elvek foly­tonos hangoztatása a fontos, hanem in­kább a Krisztus evangéliuma szerint való élet. Karácsony előtt a szenttamási napközi foglalkoztatóban. A foglalkoztató eredményes munkája. — Kik a jótevők? — Gyuluska ajándékai. Kevesen tudnak arról az áldozatos munká­ról, amely az Imaliáz-u. 12. sz. alatti házban másfél esztendő óta folyik. Szenttamás legszegé­nyebb ós legelhagyatottabb gyermekei találnak otthont a szerény napközi foglalkoztatóban, ahol mindent pótol az a megértő, őrködő nevelő, lelket mentő ós értelmet fejlesztő szeretet, amelyre csak Isten és a lélek örök értékeiért végzett lelkes munka képes. A szeretet erős ; csodákat művelni is tud. Aki ismeri ennek a másfél esztendőnek a törté­netét, az tudja azt is, hogy a szeretet itt csodá­latosan dolgozik. A szegény kis védenceken ugyancsak meglátszik a másféléves kultúra. Nem ismer reájuk az, aki az első napok óta ismeri őket. Az iskolában kitűnnek fegyelmezettségükkel, meglátszik, hogy családias, jó nevelésben van részük. Amit szeretettel és lelkiismeretes munká­val el lehet érni, azt megteremti számukra a gondos anyai szeretet. Anyagi helyzete azonban nagyon nehéz ennek a szegény kis hajléknak. Kiált itt a szük­ség, erős hangon kiált. Itt a karácsony. A lelkek ilyenkor fogékonyabbak. A szivek melegebben dobbannak. Gondoljunk az Imaház-utcai napközi foglalkoztató rongyos gyermekeire! „Amit ezek közül egynek tesztek, azt nekem teszitek." A Mester sürgeti az adakozást ós megjutalmaz, meg­áld érté. Adjunk, adjunk, ha adhatunk. Gyer­meket mentünk, lelket mentünk ! Mindkettőben nagy a veszendőség. A vezetőség bármit hálás köszönettel fogad. Kaptak a gyermekek szobában felállítható torna­készüléket, amelynek felállításához a faanyag (három farúd) 500 koronába kerülne. A munkát Hermann ácsmester ajándékozná. Kérjük azokat, akik pénzt áldozhatnak, gondoljanak védenceinkre. Az intézményt kegyesen táníogatták leg­utóbb : Az esztergomi városi tanács 2 m. tüzelő­fát ajándékozott, melyet a vizivárosi zárda főnök­nője volt szives behozatni, a dorogi bánya­Mükulásról sugdolóznak, máma este, máma este és mást se értett meg. Kaiser uram gyakori szemhunyorintások közt vált el az asszonytól s egyenesen hazafelé, a szenttamási hegynek vette útját. * A kislévai utcákon vad táncot járt a vár­hegy oldalából előbújt szóiorkán. Erősen hava­zott. Az utcákon bokáig érő hó terpeszkedett, az ilyen istentelen időben a jó gazda még a kutyáját se engedi ki a szabadba. A kései em­berek a fal mellett botorkáltak a buckókba ve­rődő hógarmadán keresztül. Messziről valami lánccsörgetós zaját kapkodta a süvitő szél. Miklósnap előestéje volt. Ezen az estén minden gyerek a fehérszakállú Mikulás bácsi­ról, nyalánkságról, játókról és más egyéb ked­vességről álmodik. Alig várja, hogy reggel legyen, fél füllel figyel ki az utcára a dunyha alól, nem hall-e lánccsörgést. Hosszú, fehér alak küzködött az utca elején a sivalkodó orkánnal, amely vak dühhel csap­dosta arcába az utca havát. Fehér, hosszú sza­kállát megcibálta keményen, mintha sehogy se akarná beengedni ebbe az utcába. A Mikulásnak öltözött alak csak törtetett előre, egészen egy magasba nyúló uri ház irányában. Megállott az ablakok előtt ós hallgatózott. Aztán megcsör­gette a kezében lógó láncokat néhányszor. Bóvülről csendes világosság szűrődött az utcára. Megkopogtatta az ablakot, először gyengéden, aztán lármásan. A szobából csoszogás zaja hallott ki az utcára. Majd kinyílott az egyik ablakszárny s azon egy fehórbóbitás, idősebb női alak kandi­kált ki ós ijedt, remegő hangon megszólalt. igazgató úr 10 mm. kőszenet küldött a didergő gyermekeknek, az Esztergom-vidéki Hitelbank 500 koronát ajándékozott koszorúmegváltás cimén. A jótékonyságot rejtve gyakorló úrhölgyek is gyámolitására sietnek a szerén}?- keretek között tengődő otthon védenceinek, különösen G. N.-nó többször személyesen is meglepte a jóótvágyú apróságokat finom omlós kaláccsal, továbbá 1 kg. disznózsirt, 5 kg. burgonyát, sőt aminek nagy hasznát vesszük, foltoknak valót gyűjtött és kül­dött kót izben is. Második jótevőnk egy kosár birsalmát, aszaltszilvát ós 50 koronát ajándéko­zott kézimunkaanyagokra, amiből a gyermekek sajátkezűleg készítenek játékokat, mit később értékesíteni szándékozunk. N. N. 20 koronát, süteményt és kelmedarabokat küldött. A jótevők között egy Gyuluska nevű kis fiú is szerepel, aki trombitát, puskát ós kót meséskönyvet küldött kis társainak. Isten fizesse meg! B. J. HIREK. Krónika. Vadászdal. Szép a vadászélet, szép a vadászélet, Csak egy kicsit drága már a vadászbérlet. Sok ezrekbe kerül Esztergom határa Annak, ki kedvet kap a vadászatára. De ha a bér árát pontosan fizette,. Vadászjegyét rendje-módjával kivette, Id© is fizetett, oda is fizetett: Lőhet az már rendre bakot vagy verebet. Zsidódi határban ezer varjut láthat, Szentkirályon meg a szarkák igen bátrak. Diósvölgyön egyszer vaddisznó is járt már, Trónon ült még akkor Első Ferenc császár. Zsalazsomban vannak igen nemes vadak, Kivált ha szőlő van a venyige alatt. Ezekre vadászni volna igen hálás, Ha nem volna érte bíróságon szállás. Bánom táján olykor még nyúlra is lövök, Ha nem mond a puskám éppen csütörtököt. Nem mondom, hogy a nyúl irháját ott hagyta És ha ott is hagyta, nem volt-e tán macska? Állításommal tán senkit meg nem lepek, Ha mondok egy külömb vadászterületet. Habár Esztergomban ez is sovány látszat, Hogy itt jól menne a — hozomány vadászat. H. I. — Ki az? — Hát nem ismersz rám? Én vagyok a mennybéli Mikulás, aki a jóknak jutalmat, az ilyen nagyravágyó zsugorinak pedig virgácsot hozok. Vigyásfiz magadra! Vigyázz rangra, pom­pára áhitozó gonosz lelkedre! Mert bizony mon­dom neked, ha nem térsz az igazak útjára, hát akkor hitvány, földiek után vágyódó lelked a pokol legfenekóre kerül! — Mit kivánsz szent atyám, hogy üdvö­züljek ? Az öreg, szakállas jövevény suttogó han­gon válaszolt. — Ne keresd a kincset. Elég van neked. Tégy jót mindenkivel, hogy boldogság honoljon az emberek lelkében. Ne nézd a pompát, a fényt, a rangot az embereknél! — Ertem atyám. — Tedd boldoggá egyetlen leányodat ! — Megteszem. — Holnap küldök hozzád, lányom, egy de­rék ifjút. Vedd kegyeidbe. O az égiek kegyeltje. Egyenes lelkű, jószívű, nem kártyás, nem korcs­más, nem szoknyabolond. Megbecsül téged ós szeretni fogja a lányodat. — Ugy lesz atyám! — Nahát el is várom, mert máskép jaj lesz neked. Most menj aludni ós tégy ígéreted szerint. * * * Másnap reggel mindenki mosolygós orcával járt-kelt az utcákon. A jó Mikulás bácsi alapo­san a zsebébe nyúlt. Kaiser uram is kutya jókedvvel, fütyörész­getve kullogott a városház felé. Az ajtóban épen összetalálkozott Balogh aljegyzővel. Emlékeztető. Vasárnap 10 órakor a KANSZ államvasúti helyi csoportjának közgyűlése a Máv. osztálymór­nökség helyiségében. (Kossuth-u. 57.) 11 órakor az Állatvédő Egyesület választmányi ülése a városháza nagytermében. 18 (este 6) órakor a Szent István Szövetség kulturünnepélye a Belvárosi Olvasókörben. * Az Oltáregyesület ma, vasárnap tartja havi közös szentségimádó ájtatosságát a zárda­templomban. Reggel fél 7 órakor szentsógkitótel és szentmise. 8, 9, 10 órakor csendes szentmisék. Délután 5 órakor szentbeszód, litánia. —Hétfőn délután 4 órakor konferencia és választmányi ülés. * Külföldi látogató Esztergomban. Asta Nel­son, a svéd karitativ akciók Magyarországon tartózkodó vezetője szerdán városunkban járt. Tisztelgett a hercegprímásnál és tüzetesen meg­tekintette a kenyérmezői áll. fiúnevelő otthont. * Városi közgyűlés volt pénteken d. u. 4 órakor, melyen a villamosáram árának 1922. évre való megállapítása és a városi vadászterü­letek bérbeadása keltettek élénkebb érdeklődést. * Szülői értekezlet. A „Magyar Jövő ík helyi bizottsága csütörtökön, f. hó 15.-én délután G órakor a főgimnázium dísztermében szülői érte­kezletet tart, melyre az összes helybeli iskolák tanulóinak szülőit tisztelettel meghívja. * A városi vadászterületek bérbeadásáról a pénteki városi közgyűlés döntött hosszabb vita után. Az I. bérletet Seyler Károly évi 6500 K-ért, a IL­at Prouza Vilmos (Dorog) 12.500 K-ért, a III.-at Fekete Géza 11.000 K-ért, az erdei IV.-et pedig Stróbl-^tTános 27.100 K-ért és 3000 K eperváltságösszegért nyerte el a pályá­zók közül 6 esztendőre. * Irredenta estély Szentgyörgymezőn. A Katholikus Legényegyesület csütörtökön este fényes sikerrel ismételte meg „A magyar föld bosszúja" c. irredenta színdarabot a szentgyörgy­mezői Katholikus Olvasókörben. A szereplők ez alkalommal is teljes érzéssel játszottak s tuda­tában voltak annak, hogy e darab cláadásával hazafias missziót teljesítenek. Ugy értesülünk, hogy e hatásos szinmű harmadízben a belvárosi Katholikus Olvasókörben kerül bemutatásra. * Adományok a főgimnáziumi tanulók részére. A szegénysorsú főgimnáziumi tanulók téli cipő­jének beszerzésére Oeminenciája dr. Csernoch János biboros-hercegprimás 10.000, Schiffer Fe­renc prelátus-kanonok 4000, dr. Klinda Teofil prelátus-kanonok 2000, dr. Walter Gyula c. püs­pök, h. nagyprépost 200 K-t adomám^ozott. A nagylelkűen támogatott ifjúság meleg háláját tolmácsolja a főgimnázium igazgatósága. — Jó reggelt kívánok tekintetes uracskám. Az aljegyző borús hangulattal köszöntött vissza. — Jó reggelt. No mi újság? Az öreg rejtélyesen mosolygott. — Nagyon is jó tekintetes uracskám. — Nekem is? — Elhiszem azt. Aztán ne tessék kifelej­teni engem ám a lakodalmi cócóból! A menyasz­szony májából ón is akarok enni. Balogh semmit se értett az egész beszédből. Csak odafent az.emeleten, a zárt ajtós irodában fejtette meg Kaiser uram a rejtélyes talányt a boldog fiatalember előtt, aki édes örömmel borult az öreg kujon nyakába. — Hát akkor maga volt a szenttamási Mikulás, akiről már a fél város beszól? — De ón ám tekintetes uracskám, azonban erről egy árva szót se más előtt! Legyen ez a kettőnk titka. — Áldja meg a jó Isten magát édes jó Szepi bácsi! * * Dobosék portáján esküvőre készülődtek far­sang táján. Az öreg Dobosinó betartotta a foga­dást annál is inkább, mert időközben Balogh aljegyző űr is feljebb jutott a városi ranglétrán, ami fiatalságát tekintve biztató ígérete volt egy szebb jövőnek. Erzsike választhatott kedve sze­rint társat. Balogh aljegyző nem kapott kosarat. Kaiser uram csakugyan nem hiányzott a lakodalomból. A fiatalok „majd megették az öre­get kedveskedésükkel. O pedig mosolygott a bajusza alatt és jóleső örömmel szemlélte a fiatalok boldogságát.

Next

/
Thumbnails
Contents