ESZTERGOM XXVI. évfolyam 1921

1921-11-27 / 138. szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Megjelenik szerdán, szombaton és vasárnap. Előfizetési ára: Egy hónapra 10 K, vidékre 14 K. Egyes szám ára: hétköznap 1 kor., vasárnap 2 kor. Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Szent Lőrinc-utca 5. sz. alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyv­nyomdájában. A város polgárságának köréből a következő levél érkezett Esztergom város képviselőtestületéhez, címezve: „Tekintetes Képviselőtestület! Hálával vagyunk eltelve a Tekinte­tes Képviselőlestület minden egyes tagja iránt, hogy a legutóbbi több napos köz­gyűlésen oly kitartó buzgósággal tár­gyalta a nemes város megszaporodott ügyeit. A letárgyalt ügyek közül különö­sen kettő érdekel bennünket: az iskolák elhelyezésének és a szépitőegyesület be­adványának ügye. Nagy figyelemmel ki­sértük ezeket, mert mindkettő a város kulturális fejlődését szolgálja, amelynek a ma még tornyosuló akadályok d acara is rajongói vagyunk. A Tekintetes Képviselőtestületnek tudomásul méltóztatott venni a közgyű­lésen, hogy a város iskoláinak modern elhelyezése ma lehetetlen, mert pl. egy uj főreáliskola építése 50 millióba ke­rülne s igy az építkezős a szegény város számára lehetetlenné válik, a kaszárnya­épület átengedését pedig, amely iskolai célokra kömben átalakítható lenne, mind­ezideig hiába kérelmezték. Ezt a Tekin­tetes Képviselőtestület szomorúan el is hitte és a fontos kérdést levette a napi­rendről. Tekintetes Képviselőtestület! Azt a sajnálatos tényt, hogy Eszterg;om város 50 milliós építkezéseket nem bir cl, ne­künk is el kell hinnünk. De hogy egy főreáliskola építése — még a mai nagy drágaság közepette is — 50 mil­lióba kerülne és hogy ne lehetne módot találni (talán állami segítséggel vagy ügyes kölcsönmanipulációkkal) egy iskola építésére, — ezt nem hisszük el. Azt, hogy a kaszárnyaépület kultúrcélokra való átengedését mindezideig hiába ké­relmezték, nekünk is fájdalommal kell tudomásul vennünk. De hog} 7 ezért re­ményevesztetten le kellene vennünk az iskolák elhelyezésének ügyét a napirend­ről és hogy kárba veszne minden fára­dozás az épület legalább egy részének átengedése iránt, ha a város közönsége ezt követeli és a követelés teljesítése ér­dekében a várost képviselő minden té­nyező erélyesen sorompóba áll, ha az ügy megnyerné a parlament és a kultusz­kormány pártfogását, — ezt már nem vesszük tudomásul. A Tekintetes Képviselőtestület a szé­pitőegyesület beadványán napirendre tért azzal, hogy egyrészt a Várhegy kiépítése nem tartozik hatáskörébe, másrészt a Szenttamáshegy rendbehozatalára irá­nyuló kísérlet úgy is hiábavaló lenne. A Várhegy kultuszánál a hatáskör kér­dését nem tartjuk döntő fontosságúnak és Szenttamás rendezését s fásítását sem tartjuk lehetetlennek. Ha nem is a közel­jövőben látjuk, de hiszünk mindkettőben. Különben ezekről most nem vitatko­zunk. A hosszú közervűlós után azonban tanulságképen nézzen csak jól a szemébe a Tekintetes Képviselőtestület annak az 50 milliós számitásnak, amely az új reáliskola épitési összege volna, nézzen csak jól a szemébe annak a sok feltor­nyozott lehetetlenségnek és akadálynak a kaszárnya megszerzése s a Szenttamáshegy rendezése körül! Nem inkább fiktív mumu­sok ezek az 50 milliótól kezdve végig, amelyek a Tekintetes Képviselőtestületet elijesztik és a várost visszatartják a mo­dern haladás útjáról?! Vizsgálja csak meg a város épitési és szépitési organi­zációját és összes dugábadőlt ezirányú terveit, hol nehezedik e szerencsétlen város fejlődésére folytonosan valamely ideáltalan reakció, hol kapaszkodik bele minden nehezebb tervnél és alkotó gon­dolatnál a nemes város jövőjének szelle­mébe az a. szűk látókörű kéz, amely Esztergom városában a haladás szekeré­nek kerékkötője! ? Esztergomban, 1921. november hó 25.-en. jobb esztergomi polgár." esztergomi adózók nayy sérelme. j Budapestre keli uiazniok az esztergomi viszonyokat nem ismerő adófelszólamlási bizottság elé. A III. osztályú keresetadó felszólamlási bizottság, az adózó polgárok legnagyobb meg­döbbenésére, nem itt Esztergomban, de Buda­pesten kezdi meg tárgyalásait. Nem kell bőveb­ben részletezni, hogy milyen sérelmes ez az intéz­kedés az esztergomi adózókra. Azelőtt az adófelebbezéseknél könnyebben eljárhattak az esztergomi adózók Budapestre. A Z „ESZTERGOM" TÄRCÄJ Hogyan táboroztak az esztergomi cserkészek? Alkalmunk volt megismerni azon jelentést, melyet az esztergomi bencés főgimn. 14. számú Holló-Cserkész-Csapatának parancsnoksága a cser­késztáborok miniszteri biztosa utján a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz felterjesztett. Azonnal engedélyt kértünk annak közreadásához, hogy mindenki meggyőződjék a cserkész-mozga­lom fontosságáról, hazafiúi és erkölcsnemesitő hivatásáról. Egyébként beszéljen maga a hiva­talos jelentós: Jelentés az Orsz. Magyar Cserkész-Szö­vetség lá. számú, az esztergomi szentbenedek­rendi Szent István katholikus főgimnázium Holló-Cserkész-Csapatának 1921. vakációi nagy táborozásáról 1921. július 11.-től augusztus 2-ig Torda-szigetén Gönyű mellett. 1921. Július ll.-ón, hétfőn indultunk tá­borba, miután július 10.-én vasárnap Yeni Sancte-t tartottunk. Ez alkalommal mindnyájan meggyón­tunk s megáldoztunk és a főparancsnok ur lel­kes, buzdító beszédet intézett hozzánk. A táborban 45-~en fordultunk meg s teljes három hétig voltunk ott, mig aug. 2.-án, kedden j csónakjainkon jöttünk haza Esztergomig, a 3 órai pihenést is beleszámítva épen 12 óra alatt (reg­gel 8 A 9-től este 3 A9-ig), átlag 8—9 km.-t téve meg óránkint. Nem akarunk a cserkészet vallási, pedagógiai és higiéniai hatásáról általánosságban szólni. Ez magasztos ideál, amely felé törekednünk kell. Csak a tényekről beszélünk, csak arról a kevés­ről, amit e szép ideálból gyakorlatilag épen ezen 3 hét alatt iparkodtunk megvalósítani. I. A táborban mindig rendelkezésre állott a lelki orvos. A reggeli, esti hosszabb közös ima, az evés előtti és utáni rövid közös ima voltak a keretek életünkben. Reggel a hit, remény, sze­retet, jószándók felinditása, este a lelkiismeret­vizsgálat volt a fődolog. S ilyenkor szólott a lelki orvos néhány buzdító szót s egészítette ki a lelkiismeret vizsgálatot. Vasárnap énekes nagy­misén ós prédikáción vettünk részt. S midőn vallásos ós hazafias lelkünk zarándokúira vitt Pannonhalma szt. hegyére, ahol első fényünk volt a megtisztulás után a közös szent áldozás, örömmel volt hallható az ifjak ajkán: Milyen jó a tábor, hiszen a táborban szinte nem is lehet vétkezni. Valóban a reggeltől estig való tábori elfoglaltság, a pozitív parancsok közös teljesítése könnyűvé teszi az igazi, bensőséges, keresztény lelki életet. II. A többi vallásos ós lelki művelődés már a pedagógiával, a neveléssel forr szorosan össze. Reggel-este tisztelgés a zászló előtt, amely szim­bóluma hármas fogadalmunknak, mellyel ma­gunkat Istennek, hazánknak s embertársainknak áldozzuk fel, szinte megfeledkezve önmagunk­ról : a legjobb buzdító, fogadalmat újító, tekin­télytiszteletet fenntartó, engedelmességet köve­telő és örömest engedelmeskedő erő. A cselek­véseket jelző trombitajel katonai színezetet ad a feg3^elemnek, pedig a fegyelem nem katonai, hanem jóakaratú, szívből jövő. Azután a munka, a serény, amennyire le­hetséges, pontos időre előirt munka rendhez szoktatja a gyermekeket. Hogy minden szüksé­ges •dolgot minden cserkésznek önmagának kell előállitani, elvégeznie — ily dolgok: ruha­( cipő-, sátor-, tábor-tisztítás; élelemszerzés, élelemkészi­tós (egész táborozásunk alatt minden élelmet: reggeli, ebéd, uzsonna, vacsora, a fiúk maguk készítettek), fekvőhely megvetése stb. stb. — önállósítja még a legjobban elkényeztetett fiúkat is. Az őrség, különösen éjjel, tábortűz mellett, midőn az éjszaka rémei veszik körül a képzelődő ifjút s midőn a legkisebb zaj már félelmet kelt­het a bátortalanban, — lólekjelenléthez, bátor­sághoz szoktatja őket. Egy éjjel — hiszen saj­nos, határon voltunk, szembe velünk csehek ólálkodtak. — nagyon is próbára volt téve az őrség. A Duna vizéről evezőcsapások, majd tá­volról, majd közelebbről lánccsörgés hallatszott s a kikötőbe siető őr a mi csónakjaink mellől csónakban eltávozó embereket vett észre. Két fiú lefeküdt egy-egy csónak fenekére, hogy igy őriz­zék azokat. A fiúkat nem lehetett látni, de ők figyeltek mindent. Éjfél után l /i 2-kor csónakon néztük körül a szigetet s midőn a zaj még min­dig nem ült el, hárman behatoltunk a sűrűbe s éjjel 3 órakor kutattuk át a bokrokat. Fognak ezek a fiúk félni az éjszaka rémeitől s a gonosz emberek éjjeli támadásaitól ?! Később tudtuk meg, hogy a határrendőrség csempészekre vadá­szott. Csempészekre, akik nem élelmet, hanem lázító, kommunista embereket akartak a magyar földre átcsempészni. A mi őreink rémítették vissza őket. Mindez fejleszti a megfigyelő képességet,

Next

/
Thumbnails
Contents