ESZTERGOM XXVI. évfolyam 1921

1921-11-27 / 138. szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Megjelenik szerdán, szombaton és vasárnap. Előfizetési ára: Egy hónapra 10 K, vidékre 14 K. Egyes szám ára: hétköznap 1 kor., vasárnap 2 kor. Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Szent Lőrinc-utca 5. sz. alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvnyomdájában. A város polgárságának köréből a következő levél érkezett Esztergom város képviselőtestületéhez, címezve: „Tekintetes Képviselőtestület! Hálával vagyunk eltelve a Tekintetes Képviselőlestület minden egyes tagja iránt, hogy a legutóbbi több napos közgyűlésen oly kitartó buzgósággal tárgyalta a nemes város megszaporodott ügyeit. A letárgyalt ügyek közül különösen kettő érdekel bennünket: az iskolák elhelyezésének és a szépitőegyesület beadványának ügye. Nagy figyelemmel kisértük ezeket, mert mindkettő a város kulturális fejlődését szolgálja, amelynek a ma még tornyosuló akadályok d acara is rajongói vagyunk. A Tekintetes Képviselőtestületnek tudomásul méltóztatott venni a közgyűlésen, hogy a város iskoláinak modern elhelyezése ma lehetetlen, mert pl. egy uj főreáliskola építése 50 millióba kerülne s igy az építkezős a szegény város számára lehetetlenné válik, a kaszárnyaépület átengedését pedig, amely iskolai célokra kömben átalakítható lenne, mindezideig hiába kérelmezték. Ezt a Tekintetes Képviselőtestület szomorúan el is hitte és a fontos kérdést levette a napirendről. Tekintetes Képviselőtestület! Azt a sajnálatos tényt, hogy Eszterg;om város 50 milliós építkezéseket nem bir cl, nekünk is el kell hinnünk. De hogy egy főreáliskola építése — még a mai nagy drágaság közepette is — 50 millióba kerülne és hogy ne lehetne módot találni (talán állami segítséggel vagy ügyes kölcsönmanipulációkkal) egy iskola építésére, — ezt nem hisszük el. Azt, hogy a kaszárnyaépület kultúrcélokra való átengedését mindezideig hiába kérelmezték, nekünk is fájdalommal kell tudomásul vennünk. De hog}

7 ezért reményevesztetten le kellene vennünk az iskolák elhelyezésének ügyét a napirendről és hogy kárba veszne minden fáradozás az épület legalább egy részének átengedése iránt, ha a város közönsége ezt követeli és a követelés teljesítése érdekében a várost képviselő minden tényező erélyesen sorompóba áll, ha az ügy megnyerné a parlament és a kultuszkormány pártfogását, — ezt már nem vesszük tudomásul. A Tekintetes Képviselőtestület a szépitőegyesület beadványán napirendre tért azzal, hogy egyrészt a Várhegy kiépítése nem tartozik hatáskörébe, másrészt a Szenttamáshegy rendbehozatalára irányuló kísérlet úgy is hiábavaló lenne. A Várhegy kultuszánál a hatáskör kérdését nem tartjuk döntő fontosságúnak és Szenttamás rendezését s fásítását sem tartjuk lehetetlennek. Ha nem is a közeljövőben látjuk, de hiszünk mindkettőben. Különben ezekről most nem vitatkozunk. A hosszú közervűlós után azonban tanulságképen nézzen csak jól a szemébe a Tekintetes Képviselőtestület annak az 50 milliós számitásnak, amely az új reáliskola épitési összege volna, nézzen csak jól a szemébe annak a sok feltornyozott lehetetlenségnek és akadálynak a kaszárnya megszerzése s a Szenttamáshegy rendezése körül! Nem inkább fiktív mumusok ezek az 50 milliótól kezdve végig, amelyek a Tekintetes Képviselőtestületet elijesztik és a várost visszatartják a modern haladás útjáról?! Vizsgálja csak meg a város épitési és szépitési organizációját és összes dugábadőlt ezirányú terveit, hol nehezedik e szerencsétlen város fejlődésére folytonosan valamely ideáltalan reakció, hol kapaszkodik bele minden nehezebb tervnél és alkotó gondolatnál a nemes város jövőjének szellemébe az a. szűk látókörű kéz, amely Esztergom városában a haladás szekerének kerékkötője! ? Esztergomban, 1921. november hó 25.-en. jobb esztergomi polgár." esztergomi adózók nayy sérelme. j Budapestre keli uiazniok az esztergomi viszonyokat nem ismerő adófelszólamlási bizottság elé. A III. osztályú keresetadó felszólamlási bizottság, az adózó polgárok legnagyobb megdöbbenésére, nem itt Esztergomban, de Budapesten kezdi meg tárgyalásait. Nem kell bővebben részletezni, hogy milyen sérelmes ez az intézkedés az esztergomi adózókra. Azelőtt az adófelebbezéseknél könnyebben eljárhattak az esztergomi adózók Budapestre. A Z „ESZTERGOM" TÄRCÄJ Hogyan táboroztak az esztergomi cserkészek? Alkalmunk volt megismerni azon jelentést, melyet az esztergomi bencés főgimn. 14. számú Holló-Cserkész-Csapatának parancsnoksága a cserkésztáborok miniszteri biztosa utján a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz felterjesztett. Azonnal engedélyt kértünk annak közreadásához, hogy mindenki meggyőződjék a cserkész-mozgalom fontosságáról, hazafiúi és erkölcsnemesitő hivatásáról. Egyébként beszéljen maga a hivatalos jelentós: Jelentés az Orsz. Magyar Cserkész-Szövetség lá. számú, az esztergomi szentbenedekrendi Szent István katholikus főgimnázium Holló-Cserkész-Csapatának 1921. vakációi nagy táborozásáról 1921. július 11.-től augusztus 2-ig Torda-szigetén Gönyű mellett. 1921. Július ll.-ón, hétfőn indultunk táborba, miután július 10.-én vasárnap Yeni Sancte-t tartottunk. Ez alkalommal mindnyájan meggyóntunk s megáldoztunk és a főparancsnok ur lelkes, buzdító beszédet intézett hozzánk. A táborban 45-~en fordultunk meg s teljes három hétig voltunk ott, mig aug. 2.-án, kedden j csónakjainkon jöttünk haza Esztergomig, a 3 órai pihenést is beleszámítva épen 12 óra alatt (reggel 8

A 9-től este 3

A9-ig), átlag 8—9 km.-t téve meg óránkint. Nem akarunk a cserkészet vallási, pedagógiai és higiéniai hatásáról általánosságban szólni. Ez magasztos ideál, amely felé törekednünk kell. Csak a tényekről beszélünk, csak arról a kevésről, amit e szép ideálból gyakorlatilag épen ezen 3 hét alatt iparkodtunk megvalósítani. I. A táborban mindig rendelkezésre állott a lelki orvos. A reggeli, esti hosszabb közös ima, az evés előtti és utáni rövid közös ima voltak a keretek életünkben. Reggel a hit, remény, szeretet, jószándók felinditása, este a lelkiismeretvizsgálat volt a fődolog. S ilyenkor szólott a lelki orvos néhány buzdító szót s egészítette ki a lelkiismeret vizsgálatot. Vasárnap énekes nagymisén ós prédikáción vettünk részt. S midőn vallásos ós hazafias lelkünk zarándokúira vitt Pannonhalma szt. hegyére, ahol első fényünk volt a megtisztulás után a közös szent áldozás, örömmel volt hallható az ifjak ajkán: Milyen jó a tábor, hiszen a táborban szinte nem is lehet vétkezni. Valóban a reggeltől estig való tábori elfoglaltság, a pozitív parancsok közös teljesítése könnyűvé teszi az igazi, bensőséges, keresztény lelki életet. II. A többi vallásos ós lelki művelődés már a pedagógiával, a neveléssel forr szorosan össze. Reggel-este tisztelgés a zászló előtt, amely szimbóluma hármas fogadalmunknak, mellyel magunkat Istennek, hazánknak s embertársainknak áldozzuk fel, szinte megfeledkezve önmagunkról : a legjobb buzdító, fogadalmat újító, tekintélytiszteletet fenntartó, engedelmességet követelő és örömest engedelmeskedő erő. A cselekvéseket jelző trombitajel katonai színezetet ad a feg3^elemnek, pedig a fegyelem nem katonai, hanem jóakaratú, szívből jövő. Azután a munka, a serény, amennyire lehetséges, pontos időre előirt munka rendhez szoktatja a gyermekeket. Hogy minden szükséges •dolgot minden cserkésznek önmagának kell előállitani, elvégeznie — ily dolgok: ruha( cipő-, sátor-, tábor-tisztítás; élelemszerzés, élelemkészitós (egész táborozásunk alatt minden élelmet: reggeli, ebéd, uzsonna, vacsora, a fiúk maguk készítettek), fekvőhely megvetése stb. stb. — önállósítja még a legjobban elkényeztetett fiúkat is. Az őrség, különösen éjjel, tábortűz mellett, midőn az éjszaka rémei veszik körül a képzelődő ifjút s midőn a legkisebb zaj már félelmet kelthet a bátortalanban, — lólekjelenléthez, bátorsághoz szoktatja őket. Egy éjjel — hiszen sajnos, határon voltunk, szembe velünk csehek ólálkodtak. — nagyon is próbára volt téve az őrség. A Duna vizéről evezőcsapások, majd távolról, majd közelebbről lánccsörgés hallatszott s a kikötőbe siető őr a mi csónakjaink mellől csónakban eltávozó embereket vett észre. Két fiú lefeküdt egy-egy csónak fenekére, hogy igy őrizzék azokat. A fiúkat nem lehetett látni, de ők figyeltek mindent. Éjfél után l

/i 2-kor csónakon néztük körül a szigetet s midőn a zaj még mindig nem ült el, hárman behatoltunk a sűrűbe s éjjel 3 órakor kutattuk át a bokrokat. Fognak ezek a fiúk félni az éjszaka rémeitől s a gonosz emberek éjjeli támadásaitól ?! Később tudtuk meg, hogy a határrendőrség csempészekre vadászott. Csempészekre, akik nem élelmet, hanem lázító, kommunista embereket akartak a magyar földre átcsempészni. A mi őreink rémítették vissza őket. Mindez fejleszti a megfigyelő képességet,