ESZTERGOM XXVI. évfolyam 1921

1921-11-16 / 133. szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Megjelenik szerdán, szombaton és vasárnap. Előfizetési ára: Egy hónapra 10 K, vidékre 14 K. Egyes szám ára: hétköznap 80 fill., vasárnap 1 kor. Főszerkesztő: Homor Imre* Felelős szerkesztő: Gabriel István. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szent Lőrinc-utca 5. Hirdetések felvétetnek Buzárovits G. könyvnyomdájában Esztergom és Erdős József kiadóhiv. megbízottunknál Budapest, III. Zsigmond-u. 46. A valutakrizis. A magyar korona zürichi árfolyama az utolsó időkben állandó esést mutatott. Minthogy a zürichi árfolyam papirkoronánknak az aranyhoz való értékviszonyát fejezi ki, kétségtelen, hogy pénzünket a nemzetközi piac egyre értéktelenebbnek itólte meg. Mi ez alkalommal arra kivánunk szorítkozni, hogy megvizsgáljuk azon támadásokat, amelyek valutánk romlásával kapcsolatosan liberális oldalról érték ós érik a jelenlegi rendszert ós a politikáért felelős kormányt. A zürichi devizaárfolyamoknak utolsó 10 heti alakulását áttekintve, a következő képet nyerjük: Deviza: szept. 1. árf. nov. 14. árf. London 21.84 20.85 Milánó 25.95 21.65 Paris 45.90 38.20 Prága 6.95 5.60 Zágráb 3.25 1.85 Bukarest 6.90 3.35 Budapest 1.50 0.475 Berlin 6.60 1.85 Bécs 0.60 0.16 A felsorolt valuták tehát szeptember hó 1.-től november hó 14.-ig Zürichben a szeptember 1-jei értéknek következő százalékát veszítették : London 4.55%, Milánó 16.6%, Paris 16.8%, Prága 19.4%, Zágráb 43.1%, Bukarest 51.3%, Budapest 68.6%, Berlin 72.—% ós Bécs 73.2%. Ezen százalékos felállításnál tehát Budapest hetedik helyen áll,] a legjobb ós legrosszabb viszonyok között levő valuták között körülbelül a középponton. — Ha tekintetbe vesszük, hogy a győztes nagyhatalmak sem képesek a költségvetési deficitet eltüntetni és ők is fedezetlen bankjegykibocsátásra vannak kényszerítve, nem lephet meg bennünket azon tény, hogy a magyar kormány sem volt mindezideig képes az államháztartásban teljes rendet teremteni. Azt az eredményt pedig, melyet Magyarország pénzügyi téren elért azáltal, hogy valutája még a győztes (?) román . nemzeténél is jobban tudja magát tartani, Hegedűs Lóránt pénzügyi politikájának tudom be. Az európaszerte érezhető valutakrizis okait kutatva tehát megállapíthatjuk azt, hogy a főok a lefolyt háborúban keresendő, mely erkölcsileg ós anyagilag kétségtelenül tönkretette Európát. Tekintve azt, hogy Magyarországot a békekötések a legérzékenyebben sújtották, a magyar pénzügyi politikának elsősorban az elvesztett háború következményeivel kell számolnia. Magyarországnak azonban ezen következményeken kivül sok oly esemény súlyát kell viselnie, ame*lyek a felsorolt többi országokban nem következtek be. G-ondolnunk kell itt elsősorban a bolsevizmus pusztításaira, az oláh megszállás következményeire, a legutóbbi politikai események által felmerült óriási kiadásokra. Ezen események következményeiért a kormány semmi esetre sem tehető felelőssé, de felelősek azok, akik az elvesztett háború terhein felül súlyos terheket előidéző kísérleteket végeztek a nemzet terhére. Objektív szempontból tekintve a magyar kormány működését, meg kell állapitanunk azt, hogy a kormány eddigi pénzügyi politikájának határozott sikere volt. Kétségtelen továbbá az is, hogy ezen sikeres politika további alkalmazásának előfeltételei megvannak. A Hegedűs-programm alapján a kormány behajtja a vagyonváltságot ós ezzel megszerzi az előfeltételét annak, hogy a további bankjegykibocsátás mérsékelhető és pénzünk értékének további romlása megakadályozható lesz. A magyar korona árfolyamának állandósítása ^adig úgy a magyar középosztálynak, mint a gazdaközönségnek, továbbá a tisztességes iparnak ós kereskedelemnek egyaránt életfeltétele. Óvakodjunk tehát attól, hogy a kedélyek a folytonos izgatás következtében olyan politikai irány megvalósítását követeljék, mely szélsőséges volta miatt hirtelen megvalósítva a nemzet kárára volna. A nemzet érdeke azt követeli, hogy a kormány elnök általános, főleg közjogi természetű, politikai zaklatásoktól menten fejthessen ki egy valutánkat is megmentő gazdasági programmot ós hogy az uj kormány mielőbb hozzáfoghasson az elfogadandó programm megvalósításához. Cs. F. HIREK. * A dorogi kerület csaknem minden községében tartottak vasárnap népgyűléseket Ludwig Ernő dr. főkonzulnak, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja képviselőjelöltjének érdekében. Dorogon Bernolák Nándor népjóléti miniszter is beszélt, aki több nemzetgyűlési képviselő társaságában jelent meg a kerületben. Ludwig dr. azáltal, hogy a kerület kisgazdapárti választói is melléje állottak, a dorogi kerület mandátumát nagy szótöbbséggel fogja megszerezni. * Kongregációi gyűlés. A Tanult Férfiak Mária-Kongregációja f. év nov. hó 18.-án este 3

A7 órakor tartja rendes gyűlését a főgimnázium fizikai termében. Szives megjelenést kór a Veze* tőség. * Templomszentelés Mogyorósbányán. Mogyorósbánya község újjáépített templomát f. hó 21.-ón, Boldogasszony bemutatásának ünnepén szentelik fel nagy ünnepség keretében. * Tatából — Papa. Az utóbbi esztendőkben Európa figyelő szeme kezdte észrevenni Magyarországot is. Mig ezelőtt a külföldnek a leghomályosabb képzetei voltak rólunk, addig a világháború után igen sok esetben a külföldi érdeklődés homlokterébe kerültünk. Igy történt az, hogy igen sok olyan magyar község és város neve jutott be a külföldi sajtóba, amelynek létezéséről ezelőtt a világnak fogalma sem volt. A legutóbbi puccs alkalmával a külföldi tudósítások sűrűn emlegették Tatatóváros nevét. Ez a név belekerült a Tempsbe és a Matinba is. A francia hanyagság ós könnyelműség ma is a régi: a Tatatóváros nevet a francia fül kissé szokatlannak tartotta s a király volt tartózkodási helyét röviden Papatóvárosnak nevezte el. * A csóviek ünnepa. Lelkes ünnepély folyt le vasárnap Csév községben, ahol a világháború 25 elesett csóvi hősének emlékére 20 ezer kor. költséggel díszes emléktáblát állítottak fel s leleplezése alkalmából megható ünnepséget rendeztek. Az ünnepség d. e. fél 11 órakor tábori misével kezdődött, melyet Vándor József dr. kesztölci plébános mondott. Mise végeztével a miséző tót nyelven tartott hazafias beszédet, amelyben megmagyarázta az idősebbeknek az ünnep nagy jelentőségót. Majd Fehórváry Góza százados méltatta lelkesitő beszédben az ünnep jelentőségét, Palkovics László alispán pedig a vármegye közönsége nevében üdvözölte Csév község derék népét, mely hőseink emlékének megbecsülésére követósreméltó példát adott egész társadalmunknak. Az ünnepségen vitéz SzivósWaldvogel József állomásparancsnok és Strinovits JenŐ ezredesek vezetésével a nemzeti hadsereg e

gy dísszázada is rósztvett, melyet az ünnepély végeztével a csóviek szeretettel megvendégeltek. A katonaság a tábori mise alatt dísztüzet adott. Az áhítatot a helybeli fúvózenekar is nagyban emelte vallásos zeneszámaival. A ritka szép ünnepélyen Esztergomból is többen vettek részt vezetőfórfiaink közül. Az -emléktábla létesítése Hacker Gyula jegyző ós Stefkó Károly igazgató-tanitó lelkes buzgalmának eredménye, akik a községi biró ós elöljáróság, valamint az állami iskola tanítótestületének meleg támogatásával gyönyörű eredményeket értek el. Vasárnap délután' a csóvi népfőiskola ünnepélyes megnyitása fejezte be a tartalmas napot. Az emléktábla költségeire szinielőadásokból 18,000 K folyt be, a csóvi Hangya-szövetkezet pedig 1000 K-val járult a költségekhez. * A Nobel-díj a svéd korona áremelkedése révén fantasztikus nagy összeget jelent Európa tudósai, nagy irói számára. Az idei Nobel-dij 150,000 svéd korona, ez papirmárkára átszámítva, közel hatmillió márka. * Pethes az európai hirü suggerőr, kinek orvosi ellenőrzés mellett kifejtett eddigi működése, az orvosi szakkörök ós a fővárosi sajtó körében óriási feltűnést keltett, szombat este, az esztergomi Kaszinó nagytermében diszes és előkelő közönség előtt, nagysikerű suggestiós előadást tartott, melyen dr. Czobor főispánnal az ólén, Esztergom társadalmának színe-java és a helyőrség tisztikarának számos tagja is megjelent. A közönség feszült érdeklődéssel kisérte a változatos előadást. Pethes közkívánatra kedden este 8 órakor, a Kultur Mozgóban, a nagyközönség részére is tart egy bemutató előadást, mely iránt különösen nagy érdeklődés mutatkozik. Jegyek a Kultur Mozgóban válthatók. * A Duna ismét apad. Közel kót méteres emelkedés volt észlelhető az utóbbi esőzések után a nyár folyamán túlságosan leapadt Dunán, mely azonban nem sokáig tartott. Vasárnap óta a megduzzadt folyam ismét erősen apad úgy, hogy a legutóbbi 24 órán belül az apadás az egy métert is meghaladta. Ha az apadás nem szűnik, rövi

T desen ismét a régi nívón fog állani a Duna szintje a hajósok és halászok nem nagy örömére. * Tudós végrendelete. A nemrég elhunyt nagy tudós, Waldeyer — mint jelentik — ritka nyugalommal várta halálát s a többek között emigy végrendelkezett: „Kívánom, hogy koponyám és agyvelőm sok éves működésem helyén őriztessék meg. Nem személyes hiúságból, mintha e tárgyak valami szempontból különösek volnának, hanem azért, hogy mint anatómus, aki annyi más embernek agyvelejét ós koponyáját vizsgáltam meg, jó példát adjak. Mindig értékes ismert egyéniségek agyvelejét megvizsgálni ós így ezek gyűjtése fontos. Kívánom, hogy kót kezem csontváza az anatómiai gyűjteményben őriztessék meg, mert nagy különbség van a jobb ós a bal kezem közt, minek okát az igen sok írásban keresem." * Elveszett egy menhelyi könyvecske, mely Tötzl Erzsébet névre szólt. A becsületes megtalálót kérjük, adja át a könyvecskét özv. Vándor Róbertnó telepfelügyelőnőnek, Jókai-utca 3. = A „Magyar Nép" Rákosy Gyula népszerű képes családi lapja legújabb 46-ik számában bemutatja a portorosei konferencia magyar részvevőit. Ezenkívül érdekes felvételeket közöl a Pálffy-tóri laktanya égéséről, a budapesti „Diáknapéról, a halottak napjáról stb. Legközelebb uj rovatot nyit a szerkesztőség „Amerikai ós hazai magyarok levelezése" cimmel, amelyet díjtalanul bocsát itthoni ós amerikai olvasói rendelkezésére. Ezzel egyidejűleg bejelenteni, hogy Newyorkban fiók kiadóhivatalt állított fel. A „Magyar Nép" előfizetési ára negyedévre 60 korona, félévre 110 Korona. Egyes szám ára 5 korona. Mutatványszámot készségesen küld a kiadóhivatal, Budapest, Szentkirályi-utca 30.