ESZTERGOM XXVI. évfolyam 1921

1921-10-29 / 125. szám

ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Megjelenik szerdán, szombaton és vasárnap. Előfizetési ára : Egy hónapra 10 K, vidékre 14 K. Egyes szám ára: hétköznap 80 üli., vasárnap 1 kor. Hol a krízis? De szép idők voltak a „keresztény kurzusnak" az első hónapjai! A lomha sem volt akkor lomha, a léha sem volt léha. Hébe-hóba meglátogatja a magyar történelmet egy nagy idő és akkor szebb, boldogabb, emelkedettebb, nemesebb, hősebb, magyarabb a magyar. Ilyen időt jelent nekünk 1919. ősze. Nem politikusok és népvezérek inditották meg a keresztény föleszmélésnek ezt a folyamatát : ők csak felfedezték. A keresztény irány ott kezdődött, ahol először kiviláglott, . . . nem . . . amikor először bőrünkön éreztük, hogy a destrukció nemcsak hitet ós egyházakat rombol, hanem nemzeteket és egyéni sorsokat is. A keresztény kurzus már megszületett akkor, amikor még szót, elnevezést nem találtak rá. Amikor még golyó járt volna a kimondásáért. Mert amikor még nem volt zászló a keresztény politikai programm a nemzet nagyjainak kezében, akkor is csendesen, hajnalcsillagként ragyogott a vörös ég fölött: a sóhajok, a remények, az imák feléje szálltak. Van eszme, amit agitátor talál ki ós terjeszt. Ez a szó csattog ós elhangzik a süketségben. Van eszme, amit a történelem koszit elő; vagy mondjuk úgy: az események, vagy mondjuk úgy: a G-ondviselés. Ezeket az eszméket, ha az emberek hallgatnának, a kövek kiabálnák. Láthatatlanul sűrűsödnek, mint a pára és megrendítően csapnak le, mint a villám. Az erejének pedig ki állhat ellen? „Ha ez a tan nem Istentől való, úgyis elmúlik, ha Istentől van, hiába küzdőtök ellene" — monda egyszer Gamaliel. Ilyen; eszme volt a keresztény kurzus gondolata is. És senki sem tagadhatja el, aki lát, hogy Magyarországon renesszánszt teremtett, hogy rothadások után a szivek, a magyar szivek újjászületését jelentette. Ujabban terjedni kezd — különösen a megtért liberális lapok révén — az a vélemény, hogy egy társadalmi izgalmakban és túlhevülő sekben keletkezett kurzust ideje volna már kijózanodva abbahagyni. Ez a vélemény — súlyos tévedés.' A keresztény nemzeti eszmét kikorrigálni nem lehet — attól csak elfajulni lehet. Ha belefáradunk, ha cserbenhagyjuk, az nem az eszme bűne lesz, hanem a magyarságé. Jól inspirált minket a nyomornak és pusztulásnak az a fenséges esztendeje. Ha elbónul a kar, amely a zászlót vitte, ha sárban hurcolja meg a lobogót sok méltatlan zászlóvivő, azért mégis éljen a zászló. És ha szalmalángra lobban néha egy-egy magyar sziv, ne szidjuk azért, hogy lángra lobbant, hanem azt korholjuk, hogy ezt a szent lángot — szalmával táplálta. A keresztény nemzeti gondolat helyreigazításáról beszólni nem szabad. Kijavítani csak egyet kell: azt a temperamentumot, azt a túlhangos ós túlheves nekibuzdulást, amellyel a. nemzet a szolgájává szegődött. Ne haladjon a nemzet egy cél feló olyan tempóban, amelybe belefárad, olyan lépésekkel, amelyeket nem bir soká. A témába pedig belefáradunk ós a durvaságot a magyar lélek nem birja soká. Hősök és szentek higgadt bátorságával haladjon kérlelhetetlenül a magyar nemzet a * lel1921. évi október kó 29 30.-án, szombaton és vasárnap Mindenkinek meg keil nézni!! az uj évad kimagasló magyar filmszenzációját I Báró Eötvös József örökbecsű költeménye! Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. kéből lelkedzett úton. Jobbat nem találhat, igazabbat nem válaszolhat. Hol itt a krízis? Ha eddig keresztény kurzust teremtett a magyar nemzet — ezután csak egy változásról lehet szó: teremtsen még keresztényibb kurzust. Vagyis tartson ellenségének, nemzeti ellenségének minden irányzatot, amely erkölcsi értékeket rombol; ne tűrje forradalmi, szabadkőműves, atheista tanoknak a köztudatba lopakodását; ne legyen soha liberális ; vagy ám legyen, de a liberalizmusát szűrje át a nemzeti gondolaton ; a történtek után félő szemmel nézze nagy vagyonnak, nag}?- hatalomnak, nagy szellemi ós erkölcsi befolyásnak idegen kézbe való tódulását; ezt az általános programmot vigye bele a napi politika minden eseményébe irányító gondolatként és dolgozzon érte olyan nagy ós sok tűzzel, becsületességgel, idealizmussal, hűséggel, lélekkel; amilyen nagy a veszély és amilyen sok az ellenségünk! HIREK. * Igazságügyi kinevezés. A m. kir. igazságügyminiszter előterjesztésére a kormányzó Vaniss Dezső helybeli kir. Ítélőtáblai birót a járásbiróság elnökóvó nevezte ki. * A testvérharc áldozata. Értesítenek bennünket, hogy azon egyetemi hallgatók között, akik elmúlt vasárnapon a szerencsétlen nemzetre zúdult testvérharcban elestek, ott van Mátrai Ferenc orvostanhallgató, volt esztergomi főgimnáziumi növendék is. Szerencsésen vógigküzdötte a világháborút ós fiatal életét az ország szivében pusztító vészes forgatag söpörte el. Mátrai Ferenc és társainak hősi halála kivül esik a királykórdés körül folyó politikai nézetek tülekedésein ós a magyar nemzeti martiromság szent csarnokát gazdagítja. Fiatal életük keserű tragikuma az, hogy a hazaszeretetnek azzal a megható idealizmusával kerültek bele a kamaraerdei kényszerű testvórharcba, amelyet az orosz és olasz harcterekről hoztak el magukkal. Mátrai Ferenc nem volt nagy hadvezér, avagy nagy politikus, államférfiú vagy diplomata, de azért úgy érezzük, hogy ma nincs ember CsonkaMagyarországon, akit inkább megilletne a hazafiúi kötelességtudásórt járó elismerés, mint Mátrai Ferenc orvostanhallgatót ós társait. Senki sincs, aki a veszedelem idején többet áldozott volna a hazáért ós Mátrai Ferenc frissen hantolt sirjára könnyes szemmel hajtjuk le a gyászfátyollal bevont magyar nemzeti zászlót. * Kegyeletes ünnepély a szentgyörgymezői HŐSÖk Temetőjében. November l.-ón, Halottakünnepének előestéjén a világháború hőseinek szentgyögymezői temetőjében kegyeletes emlékünnepély lesz, amelyet a Magyar Turista Egyesület Esztergomi Osztálya a Turista Dalárda Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szent Lőrinc-utca 5. Hirdetések felvétetnek Buzárovits G. könyvnyomdájában Esztergom és Erdős József kiadóhiv. megbízottunknál Budapest, III. Zsigmond-u. 46. közreműködése mellett a helybeli katonai állomásparancsnoksággal együttesen rendez. Kezdete délután 3 órakor. Indulás a Magyar Királyban levő Turista Otthonból délután 2 órakor. A rendezőség ezúton kéri fel az összes helybeli társadalmi egyesületek vezetőségeit ós Esztergom város hazafias közönségét, hogy a kivonuláson, valamint az ünnepélyen vegyenek részt és evvel is emeljék a kegyeletes ünnepség sikerét és bensősógét. * A Nagy háború Magyar Hősei. A „Nagy háború Magyar Hősei" cimen Tamássy Árpád nyugalmazott m. kir. táborszernagy Írásban és képekben megörökiti a reánk kónyszeritett világháborúban részt vett hőseinket a hálás utókor számára. Ezt a művet minden város ós község ingyen kapja. Ennek a történelmi munkának a megszerkesztésénél számítanak a nagyközönség támogatására is. * Megyegyűiés. Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága ma, szombaton délelőtt 10 órakor tartja óvi rendes közgyűlését Dr. Czobor Imre főispán elnökletével. Az állandó választmány a közgyűlés előkészítésével pénteken délelőtt foglalkozott s az előadók javaslatait változatlanul terjeszti a mai közgyűlés elé. * Programmbeszéd Dorogon. Vasárnap f. hó 30.-án délelőtt 11 órakor tartja Dr. Ludwig Ernő főkonzul, a Keresztény Nemzeti Eg3^esülós Pártjának képviselőjelöltje Dorogon programmbeszódót. A jelölt támogatására ez alkalommal a népgyűlésen Bernolák Nándor népjóléti miniszter ós Huszár Károly volt miniszterelnök is megjelennek több keresztónypárti képviselő kíséretében. A programm beszéd et nemcsak Dorogon, hanem — tekintve a mai politikai helyzetet — városunkban is élénk érdeklődés előzi meg. * Országos mozgalom a káromkodás ellen. A kisvárdai római katholikus esperesi kerület papságának ós Fónyeslitke községnek mozgalma után most a kunhegyesi ref. lelkószértekezleten határozatot mondtak ki, melyben a káromkodásnak szigorú törvénnyel való büntetését sürgetik. A tiszántúli református egyházkerület hasonló álláspontra helyezkedett s a mozgalom mindegyre terjed. Örvendünk, hogy-e széles körben megindult országos mozgalomnak az említettektől teljesen, függetlenül Esztergomban is erős visszhangja támadt a Szent István Szövetséglegutóbbi ülésén Vitéz Szivós-Waldwogel ezredes felszólalásában — reméljük, nem eredmény nélkül! * A Pesti Hirlap kacsája. A P. H. keddi száma a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának hétfői nevezetes pártértekezietéről megemlékezve azt irta, hogy a párthatározatokhoz Mátóffy Viktor, városunk nemzetgyűlési képviselője nem járult hozzá s ily módon a pártból való kilépése rövidesen várható. Az élénk fantáziával megirt riport — mint Mátóffy kijelentette — elejétől-végig valótlan. ' * A köztisztviselők arcképes igazolványainak érvényesítése az 1922. évre megkezdődött s miután az érvényesítés kérelmezése a f. óv utolsó napján túl nem történhetik, az igényjogosultaknak érdekükben áll, hogy kérvényüket felettes hatóságuk záradékolásával és a kezelési illetékkel együtt a magyar királyi államvasutak szombat••••• II I! • • I I - I III ~———^——• ,.,n..——ÍÉ. A megfagyott gyermek. Megható dráma 4 felvonásban. A főszereplő: SZÉCSI FERKÓ . rrjXJ rpTTT* MA7/1ÁD AM legnagyszerűbb gyermelcművész ^ HUL1UK IVlUZ(jUJB AJN • személyesen is fellép ————