ESZTERGOM XXVI. évfolyam 1921

1921-10-23 / 123. szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Megjelenik szerdán, szombaton és vasárnap. Előfizetési ára : Egy hónapra 10 K, vidékre 14 K. Egyes szám ára: hétköznap 80 fill., vasárnap 1 kor. Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szent Lőrinc-utca 8. Hirdetések felvétetnek Buzárovits G. könyvnyomdájában Esztergom és Erdős József kiadóhiv. megbízottunknál Budapest, Ili. Zsigmond-u. 46. takarékbetétek vagyonváltsága. Irta: Bleszl Ferene kir. tanácsos, takarékpénztári igazgató. A világháború okozta és Európa összes államait terhelő nagy költségek részbeni apasztására még a győztes országok is minden megfogható vagyont megadóztatnak és váltság alá vesznek; ha ez igy történik a győzőknél, természetes, hogy e pénzforrásokat a legyőzött államoknak és igy a mi kormányunknak is igénybe kell venni. Ugy az uj adókra, mint a vagyonváltságokra vonatkozó törvények és rendeletek igen komplikáltak és igy a pénzintézeteknél elhelyezett betétek vagyonváltságára vonatkozó és a közönséget érdeklő részt, érdekeinek megóvása céljából, kivonatosan a következőkben közöljük: A pénzügyminiszter még mult óv dec. hó 19.-én az összes takarókbetéteket 20% erejéig zárolta, minélfogva a betevők csak a 20 %-ot meghaladó összegeket vehették ki, a pénzintézeteknek pedig a zárolt 20%-ot a kivetendő vagyonváltság biztosítására vissza kellett tartani. Ezen előintézkedés után a folyó év május 10.-én közzétett XV. törvénycikk ós a július hó l.-ón megjelent végrehajtási utasitás következőkép rendelkeznek: A betétek az 1920. december 19.-i állaguk szerint esnek vagyonváltság alá, de a betéti tőkén kivül a tőkésített kamatok is számításba vétetnek. A vezeték- ós keresztnévre, valamint a határozott cimre szóló 1000 K-át meg nem haladó betétek váltságmentesek, mig ugyancsak a névre vagy cimre elhelyezett betétek 1000 koronától 10,000 K-ig 5°/o, 10.000 K-tól 50,000 K-ig 10%, 50,000 K-tól 100.000 K-ig 16%, a 100,000 K-án felüli összegek pedig 20% vagyonváltság alá esnek. Ezek szerint a mult évben zár alá vett 20% csak a 100,000 koronát meghaladó betétek után lesz egészben levonva, mig a 100,000 koronán aluli névre szóló betétekre ideiglenesen visszatartott 20%-ból azon rósz, mely az előbbi táblázat szerint járó összeg levonása után fennmarad, a pónzügyigazgatóság által megejtendő kivetés utáni 15 napra a betevő rendelkezésére fog állni. Fontos rendelkezése a törvénynek, hogy a most jelzett váltságtótelek csak a háború alatt betett összegek, tehát a háborús betétek után lesznek egészben felszámítva, mig a régi, békebeli betétek, vagyis az 1914. július 25-dike előtt elhelyezett tőkék után — ha azok tőkeösszege nem emelkedett — a megállapított kulcsnak csak a fele lesz alkalmazva, de csupán a 100,000 koronán aluli betéteknél. Ugyanezen kedvezményben részesülnek — de még a háborús betétek is — a hősi halált halt, fogságban elesett vagy eltűnt egyének, valamint a menekültek betétei is. Azonban a betűkre, jeligére vagy csak keresztnévre, avagy más efféle megjelelóssel elhelyezett, bármely összegű betét után, az 1000 koronán tehát még aluli összegű betétre is : a teljes 20% fizetendő és ezek csupán azt a kedvezményt élvezik, hogy a 20%-nak csak a felét fizetik az esetben, ha a tőke 1914. július 25-ike előtt volt elhelyezve, időközben nem emelkedett ós 100,000 koronán alul van. De a törvény bizonyos esetekben teljes vagyonváltság-mentessóget is biztosit. A közönséget érdeklő ezen kivételek közül a követke- | zőket soroljuk fel: Váltságmentesek az egyházi, iskolai, gyámpénztári, a nyerészkedést kizáró egyleti, a nyugdijintézeti stb. betétek ós a külföldi állampolgárok betétei. A váltság kulcsának alkalmazásánál a betétek egyenként, vagyis könyvenként vétetnek számításba és igy egy egyénnek több könyvre elhelyezett betétei össze nem számithatók, tehát magasabb váltsággal nem sújthatok. A vagyonváltság kivetése ellen 1921. december 31-ig felebbezésnek van helye, melyet a pónzügyigazgatósághoz címezve annál a pénzintézetnél kell a betóttulajdonosnak benyújtani, ahol a betét elhelyeztetett. A zár alatt levő 20%-ból a betevőknek kijáró részletek csak a pónzügyigazgatóság kivetési munkálatának befejezése után ós ezen kimutatásoknak a pénzintézet részére való kézbesítésétől számított 15 nap elteltével adhatók ki. Mindezek közlése után figyelmeztetjük a betevőket, hogy a pónzügyigazgatóság a betétváltságot már kivetette és a vonatkozó kimutatásokat a pénzintézeteknek már megküldötte azzal az utasítással, hogy az egyes felek terhére kirótt összegeket az állampénztárba nyomban fizessék be ós azokat azonnal irják a betevők terhére, minélfogva ajánljuk a betevőknek, hogy a kivetési lajstromokat tekintsék be és amennyiben a reájuk kivetett betót-vagyonváltság a fent részletezett törvényes rendelkezések ellenére magasabb összegben volna megállapítva, azt idejekorán felebbezzók meg. Az uj lakásrendelet. Irta: Lipsitz József ügyvéd. II. A lakás átruházás vagy átengedés megtagadása esetében a lakásügyi hatóság az átruházni kivánt helyiséget hivatalból igénybe veheti, ha az átruházó beleegyezett, ugy szintén akkor is, ha a lakás az átruházó törvényes lakásszükségletót meghaladja ós az ő indokolt lakásszükséglete életviszonyainak, különösen társadalmi állásának megfelelő módon előzetesen kielégíthető. Az uj lakásrendeletben foglalt, fentebb ismertetett rendelkezés az átruházónak jogát korlátozza ugyan, azonban bíznunk kell abban, hogy a lakásügyi hatóság különösen indokolt esetben fogja azt a jogát gyakorolni, hogy az átruházási engedélyt megtagadja,. Ha a lakásügyi hatóság az átruházni kiÁz amerikai magyar munkáskérdés. Irta: LudwigErnŐ dr., a dorogi kerület képviselő-jelöltje. Azok a mi véreink, akik Amerikába kivándoroltak, hogy az új világban szerencsét próbáljanak, ott öntudatlanul úttörői lettek a magyar munkás-kérdés megoldásának. A legtöbb az eke szarva mellől került ki nagy gyári vállalatokba ós bányákba olyan munkát végzendő, mely előttük egészen új volt. Mikor Ellis-Islandról, a harmadik osztályú utasok internálási szigetállomásából először tették ki lábukat az új világ szárazföldjére és mikor mint „zöldek" először álltak sorban nagy acélgyárak kapui előtt, lelkükben biztosan felderengett az a kórdós : hogyan fogunk mi, akik angolul nem beszélünk és akik az új világ szokásait, gondolkozását nem ismerjük, ebben boldogulhatni? Az a józan magyar földműves, mezőgazdasági munkás ott Amerikában maga köré nézett ós következő alternatívát látta maga előtt: vagy belép a szociáldemokrata pártba, vagy a Federation of Labor-ba, melynek elnöke G-ompers Samu, aki állítólag szintén Magyarországból szakadt át Amerikába.-A nemzeti szociáldemokrata párt Amerikában nagy nehézségekkel küzködik, mert nem nagyon népszerűnek mondják. A párt sok éves elnökét, Debs Jenőt az elnök-választás előtt lázítás miatt több évi börtönre ítélték el ós elcsukták. Ugy értesültem, hogy Harding amerikai elnök amnesztia utján ismét vissza fogja neki adni szabadságát. Az amerikai munkások nagy zöme az „amerikai munkásszövetsógben", a „Federation Of Labor" keretében tömörül össze, melynek politikai ós gazdasági befolyása évrőlévre nő. Legérdekesebb vívmánya ujabb időben a „laborbanks", „munkás-bankoknak" megszervezése, melyek kizárólag munkások pénzén alakultak és melyeknek vezetése teljesen munkás kezekben nyugszik. A mi magyarjaink tehát — amint mondottam — kót alternativa előtt álltak, ha erősíteni akarták pozíciójukat vagy az egyikbe, vagy a másik munkás szervezetbe lépni. A magyar munkás azonban egyet gondolt, lett kettő belőle, nem lépett be egyik szervezetbe sem, hanem megalkotta a magyar munkás betegsególyző egyleteket, melyek mindakót amerikai szervezettől távol állanak ós magyar, mondhatni úgyszólván nemzeti ós keresztény alapon nyugszanak. Eleinte nap-nap után gomba módra szaporodtak ezek az egyletek. Az ősi magyar tradíció Amerikában is érvényre jutott. Mindenki elnök vagy alelnök akart lenni valamelyik egyletben. Hamarosan azonban felismerte az amerikai magyarság, hogy annyi különálló egylettel nem vergődhetik zöld ágra. Egyesülésben rejlik az erő. A keletkezett egyletek egymás után egyesültek, de helyi osztályokat alkottak, úgy hogy a személyi ambíciók némileg mégis kielégítést találhattak. Ma már csak a következő öt nagy amerikai magyar egylet szerepel az amerikai magyar munkásság életében: „A Verhovay-Egylet", „Az Amerikai Magyar Segély Egylet", mely a bridgeporti magyar .egyletek szövetsége, „A Rákóczy-Egylet", „A Szűz Mária Szövetség", „Az Amerikai Magyar Református Egylet." Szó van arról is, hogy ez az öt egylet egy egyletté, vagy szövetséggé fog összetömörülni, mely a kivándorlott összmagyarság tőke alapjaival fog rendelkezni. Az amerikai magyar egyletek különösen három irányban fejtettek ki működést: I. Először abban az irányban, hogy szembeszálltak az amerikai állami törvényhatóságokkal, mikor az idegen bevándorolt munkások jogainak védelméről volt szó. Ebbe a kategóriába tartoznak azok a küzdelmek, melyeket a magyar munkások egyleti képviselete a különféle amerikai államokban akkor vivott meg, mikor a munkás biztosítási és kötelező kártérítés fizetési törvényeket léptették életbe 1910—1912.-ben. Számos államban igy New-Jerseyben, mely Woodrow Wilson amerikai elnök állama volt, ezekben a törvényekben úgy szabályozták a bevándorolt munkások jogait, hogy azoknak családjai a családfenntartó munkásnak ipari baleset folytán beállott halála esetén csupán ötven százalékát kapják annak kártérítés fejében, amit az amerikai munkások családjai. Ennek a pontnak az értelmi szerzői úgy okoskodtak, hogy az idegen munkások családjai Európában élnek ós idegen olcsó valutában kapják ezt a kártérítést, abban pedig a fele összeg is nagy összeget képvisel. Azt mondják, hogy Wilson elnök, mint New-Jersey-i kormányzó maga is ennek a felfogásnak volt hive. Ezzel szemben a mf%ink ugy érveltek, hogy a bevándorolt magyar, illetve idegen munkás életében ép ugy dolgozott, mint az amerikai munkás. Nem jogosult és nem móltányos, hogy halála után megkülönböztetett bánásmódban