ESZTERGOM XXVI. évfolyam 1921

1921-10-05 / 115. szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Megjelenik szerdán, szombaton és vasárnap. Előfizetési ára : Egy hónapra 10 K, vidékre 14 K. Egyes szám ára: hétköznap 80 fill., vasárnap 1 kor. Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szent Lörinc-utca 5. Hirdetések felvétetnek Buzárovits G. könyvnyomdájában Esztergom és Erdős József kiadóhiv. megbízottunknál Budapest, III. Zsigmond-u. 46. A pokol kapujáná Illetődötten állottam meg a pokol bejáratánál, aková „Pártpolitika és korrupció" cimen helyi laptársunk vasárnapi vezércikke vezetgeti a keresztény közvéleményt. A magyar parlament volna tehát a pokol, amelynek homlokára az igazság lángbetüivel fogja felírni a dantei kéz: „Lasciate ogni speranza." (Magyarul: Hagyjatok fel minden reménnyel.) Rengeteg sok reményevesztett ember tolongott körülöttem, akik előtt ismét beborult a keresztény Magyarország ege, akiknek megingott a keresztény világnézetben való hitük ós kétségbeesésükben nem találják a jobb jövőbe vezető utat. Hogyan jutottak ezek ide ? Talán a politikai tusák ós a közéleti panama ós korrupció láttára? Hiszen ha ilyesmi van is, ez ellen teljes erejével küzd a keresztény parlament. Nemcsak keresztény lelkületű képviselők jutottak be a parlamentbe a forradalmak utáni első képviselőválasztásokon és a megrontott társadalomból!|sem lehet egyszerre Jézus 12 tanítványa, továbbá a destrukció sem alszik Vagy tán nem elég magas erkölcsi ós szellemi nivójú? és kiváló politikusokban szegény ez a parlament? Ki hinné el ezt arról a parlamentről, amelyben egy Prohászka, Apponyi stb. is helyet foglal? S a nép talán haragudna azért, mert egyszerű kisgazdák is ott vannak ? Hiszen a kisgazdapolitika rossz kinövéseit nem azok az egyszerű emberek hizlalják, Nagy igazságtalanság volna a magyar parlamentet egy-két betévedt elvtelen (vagy talán nem keresztényi komolytalansággal viselkedő) képviselőről, a keresztény-magyar közéletet pedig egy-két panamistáról megítélni. Nem ! A gyöngesógek, a bűnök, a korrupt jelenségek, amelyeknek semmi közük a keresztény politikához és amelyek ellen éppen a keresztény irányzat vívja kitartó harcát, nem idézhetnek elő akkora desperációt a keresztény-magyar lélekben legszentebb ideáljai iránt, hogy -a keresztény-magyar parlament előtt a magyarság tömegeinek fülébe lehessen kiáltani a „Lasciate ogni speranza" pokoli szózatát. Nem! Az az irányzat végzi itt lelketlen munkáját nem a pártviszályok és nem a korrupció, hanem a keresztény politika ellen, amely hatalmi vágyból egyszer már tönkretette a történelmi Magyarországot ós amely gazdasági uralmának megőrzéséért ma is mindenre képes. Tekintsünk csak vissza egy kissé innen az állítólagos pokol kapujából reményevesztett keresztény testvéreim! Á kommün alatt levizsgázott nemzetközi szociáldemokrácia még ma is közöttünk élő töredéke ós a hatalmi pozíciót visszanyerni óhajtó nemzetközi liberalizmus tett-e már egyetlen követ az uj Magyarország felépítéséhez ! ? Sajtójuknak volt-e egyetlen jóindulatú szava ahhoz a titáni munkához, amelyet a keresztény magyarság lelki és gazdasági újjászületéséért végez? Olvastatok-e „Az Est"-ben, a „Magyarországában, a „Világ

u-ban, a „Pesti Napló "-ban stb-ben a keresztény parlament ós társadalom működéséről egyebet, mint leszóló, piszkolódó kritikát ?! Mi is hozza hát a közvéleményt ide, a pokol kapujának rideg hitetlensógóhez ?! A keresztény Magyarország ellenségei az ellenzéki farizeusok szerepót töltik be nálunk ós olyan kiterjedt működést fejtenek ki, hogy az igazi ellenzéktől, amely azért ostorozza a bűnöket, hogy a keresztény politikát ós társadalmat megtisztítsa tőlük, alig lehet megkülönböztetni. A farizeusok tipikus ismertetőjele azonban, amelyről akkor is rájuk lehet ismerni, amikor az igazság államot fenntartó alapkövére ülnek: annak a hitnek a terjesztése, hogy Magyarországon sohasem volt igazság, mert itt a törvény mindenkor egyes osztályoknak kedvezett (Nópszaváéknál ismerős hang!) ós hogy a keresztény kormányzat ós parlament nem bír a gazdasági bajokkal ós nem igyekszik komolyan a drágaság letörésére („Az Est" ós „Pesti Napló" hangja). Az elsővel könnyű volt forradalmositani a háború előtt is, a másodikkal pedig könnyű elégedetlenséget ós gyűlöletet kelteni a mindenkori parlament ellen a mai nyomorúságos viszonyok között. De vájjon igy teremtjük-e meg a munkás, békés viszonyokat ós igy akarunk-e segíteni a gazdasági bajokon ? Hiszen minden közgazdasággal foglalkozó magyar tudja, hogy gazdasági bajaink mennyire összefüggésben vannak a világ gazdasági válságával ós hogy ezen semmiféle kormányrendelettel segíteni nem lehet, egyedül kemény munkával. Hogy a nemzetköziség liberális szelleme nem alszik akkor, amikor a keresztény politika dolgozni akar, azon nem csodálkozunk. De hogy sokszor keresztény újságok is belekerüljenek a tagadás szellemének bűvkörébe és igy a hiszékeny keresztények ezrei kövessenek szemforgató farizeusokat a reménytelenség lelki állapotán keresztül egy bűnös, kereszténytelen politikai irány karjaiba: ez ellen felemeljük óvó szavunkat. Vigyáznia kell a „Hazánk"-nak is túlbuzgó ós vak jóhiszeműségében, amely lapból az „E. ós V." vasárnapi cikkét vette. Jól a szemébe kell néznünk annak a szellemnek, amely farizeuskézzel a pokol lemondó szavait róná a magyar parlament kapujára. Nem, sohase „Lasciate. ogni speranza!", mi inkább minden reménységünkkel csüggünk a keresztény világnézeten ós a keresztény-magyar politikán, a destrukció bármekkora táborával is kelljen megküzdenie. Mert ha igazságosak vagyunk, akkor a keresztény Magyarország parlamentjót az össze-vissza burjánzó kritika nyomán nem küldhetjük a reménytelenség poklába, ahol a keresztény-magyarság ellenségei szeretnék látni. Az ellenség csak kritizáljon, de mi csak tanuljunk a mi kritikánk alapján, annál jobban szeressük ideáljainkat és annál többet (G) dolgozzunk érte fiz esztergomi Hangya szövetkezet közgyűlése. Mátéffy Viktor beszéde. — 5 o/°-os kedvezmény a vásárlóknak. — A szövetkezeti eszme pártolása. A Hangya^ kötelékébe tartozó Esztergomi Fogyasztási és Ertékesitő Szövetkezet f. hó 2.-án, vasárnap délelőtt 11 órakor a város közönségének élénk érdeklődése mellett a városháza dísztermében tartotta közgyűlését, amelyen beszámolt a szövetkezet 1918.—19. ós 20. óvi üzleti eredményeiről, biztató perspektívákat nyújtott a jövőre nézve és megválasztotta a szövetkezeti tisztikart. A közgyűlésen Mátóffy Viktor nemzetgyűlési képviselő, szövetkezeti igazgató elnökölt, aki lelkiismeretes nagyarányú munkára valló ós mindvégig helyesléssel hallgatott beszédben számolt be a szövetkezetnek a gazdasági válságokkal teli esztendőkben való működéséről ós városunkban kifejtett munkájáról. A zárszámadások felolvasásánál Mátéffy Viktor kitért arra a bebizonyosodott tényre, hogy mennyivel könnyebben és eredményesebben tudna dolgozni a szövetkezet, ha nagy kölcsönökért nem kellene más bankoknál járnia, hanem maga rendelkeznek hatalmas tőkével. Rendelkezhetne is, ha a tagok minél több tőkét helyeznének el a szövetkezetnél. Ez anyagi szempontból is előnyös, mert a szövetkezet 5 százalékos kamatot ad. Vázolta az 1921. év elejének gazdasági válságát is, amikor a szövetkezetet az olcsósági hullámból kifolyólag nagy megpróbáltatás érte. A súlyos idők igazolták Mátéffy szövetkezeti politikáját, aki a jobb időkben mindig a tartalékgyűjtés elvét hirdette. Mátéffy Viktor bejelentette továbbá azt is, hogy az annak idején annyit hánytorgatott kenyérmezői érdekeltségből kilépett. Akkor ő volt az egyetlen keresztény tag a szövetkezésnél, amelyben főképpen erkölcsi befolyását akarta érvényesíteni, ám annak idején bizonyos körök a közvéleményt annyira ellene hangolták, hogy lemondott a tagságról és most tisztán olasz ós osztrák zsidókból áll a kenyérmezői részvénytársaság. Mily oktalan politika is ez a túlbuzgó keresztények részéről, akik a kitartó munkához nincsenek hozzászokva s egyszerre szeretnék viszszafoglalni a gazdasági pozíciókat, ami nem lehetséges. Örömmel vették tudomásul, hogy a szövetkezet ezután 5 %-os engedményt ad vásárlóinak. Jótékonycélra a következő adományokat szavazta meg a közgyűlés : A szentgyörgymezői körnek 1500 K. A belvárosi olv.-körnek 3000 K. A társulati óvodának 1000 K. A szenttamásvízivárosi körnek 800 K, A Kath. Körnek 1000 K. A turista egyesületnek 1000 K. A főgimn. sególyegyletnek 500 K. A főreálisk. segélyegyletnek 500 K. A munkásnőegyesületnek 300 K. A szépítőegyletnek 300 K. A keresztény sajtónak 3000 K. A tanitóképző segélyalapjának 500 K. A kereskedelmi iskolára 200 K. A történelmi társulatnak 200 K. Szegény iskolás gyermekek felruházására 5000 K. Kath. Legényegyesületnek 1000 K. Tanoncotthonnak 300 K. Hadifoglyok hazaszállítására 2000 K. A tisztújítás során a közgyűlés ismét Mátéffy Viktort választotta meg igazgatónak egyhangú lelkesedéssel. Az igazgatóság a következő tagokból alakult meg: Elnök Mátóffy Viktor. Tagok: Farkas Elek, Fekete Árpád, Gerendás János, Horváth Mihály, Dr. Krasznay G-ábor, Kiffer Mihály, Toldy János, Szölgyémy József (új) Kulich Károly (új). A felügyelőbizottság tagjai: Burány Ferenc, Berán Károly, Einczinger Ferenc, Sztahovits Jenő, Kottler László, Sas Gyula, Gaál László, Gerendás József, Szölgyémy Gyula, Tóth János, Tót-Pál István, Újvári János, Varsányi Ignác, Etter Ödön (új.) Végül Dr. Antóny Béla polgármester a város közönsége nevében köszönte meg Mátóffy Viktornak buzgó szövetkezeti működését. HIREK. * Bérmálás a főegyházmegyóben. Dr. Kohl Medárd felszentelt püspök f. hó 5.-én Győrzámoly, 6.-án Hódervár, 7.-én délelőtt Dunakiliti, délután Püski, 9.-én Bácsa községekben osztja ki a bérmálás szentségét. * Uj tanárok a főreáliskolában. A vallásos közoktatásügyi m. kir. miniszter ifj. Klinda Károly ós Kemény László szakvizsgázott tanárjelölteket gyakorlati évükre az esztergomi államilag segélyezett főreáliskolához jelölte ki. * Szent Óra. Az oltáregyesület csütörtökön, okt. 6.-án délután 5 órakor tartja havi engesztelő szent óráját a vizivárosi zárdatemplomban.