ESZTERGOM XXVI. évfolyam 1921

1921-09-28 / 112. szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Megjelenik szerdán, szombaton és vasárnap. Előfizetési ára : Egy hónapra 10 K, vidékre 14 K. Egyes szám ára: hétköznap 80 fill., vasárnap 1 kor. Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szent Lőrinc-utca 5. Hirdetések felvétetnek Buzárovits 6. könyvnyomdájában Esztergom és Erdős József kiadóhiv. megbízottunknál Budapest, III. Zsigmond-u. 46. Tábor=utca 3. A tegnapelőtti verőfényes őszi reggelen felráztam álmaiból Esztergom város lakásügyeinek segitő szellemét — amely most tudvalevően mindig alszik — ós elindultam arrafelé, amerre hirek szerint a lakásépítések lehetőségei a nyáron szomorúan elhaltak. A kiskaszárnya épülettömege mögötti úton megragadtam kísérőm karját. Négyszögű telek állott előttünk, amelyen hosszú barakkszerű épületek terpeszkednek. Ez a Tábor-utca 3. számú ház, nem mintha a homlokára volna irva, hanem azért, mert — mint a lakók mondják — ilyen cimmel eddig még mindig megkapták leveleiket. Olyan ponton állottunk meg, ahonnan szépen látszott az épület elhelyezése, udvara, a hatalmas udvaron a szemétdombok ós disznóólak. Szerettem volna, ha mindezeken rajtamaradt volna a reggeli köd, amelynek fehérségébe könynyebben belerajzolná a lakásra éhes emberi képzelet a füstölgő kémónyű munkásházak kontúrjait. 20—30 kislakás ! Istenem, mekkora segitség volna ez is most a tél előtt ebben a kétségbeejtő lakásínségben! Pedig a Tábor-utca 3. sz. ház kislakásokká való átalakítása talán csak felényibe kerülne, mint új házak ópitóse. És ilyesmire, ha a városnak nincs meg rá a pénze, az állam is bizonyára adott volna a kislakásokra szánt milliókból. Esztergomban a Tábor-utca 3. nem az egyedüli, amelyet kislakásokká lehet alakítani. Igaz, hogy az építőanyag is igen drága ós a munkabérek is nagyon magasak. De sokkal többre is mennénk, ha az emberek inkább szeretnének dolgozni. Talán akadtak volna olcsóbb napszámosok is azok között, akiknek oly égető szükségük van lakásra. Hiszen rendkivüli időket élünk, nemcsak magunkon segítünk, ha dolgozunk. Gondoltam ón aluszókony kísérőm mellett állami segítségre, városi hatóság gondoskodására, a termelő munka megkezdésére stb. — hiú ábrándok — mialatt a Tábor-utca 3. számú házban körüljártam ós olvasgatva méregettem, hogy hány lakás is férne el a hosszú barakkokban. Mind a négy oldalon az épület közepén van egy-egy lakás, ott laknak is, a szárnyak azonban üresek és tele vannak szeméttel, az aktuális tífusz és egyéb betegségek kényelmes ágyával. Már hajtott bennünket kifelé a szellős ablakos ajtónyilásokon keresztülhúzó szól, amikor még végig kellett néznünk a nagy nyomorúság egy megdöbbentő képét. Tar Imrénó feküdt ott egy saroki ajtónyilás mellett. Egy hete jött ki a kórházból a nyomorult asszony, lakást nem kapott, hát oda menekült a piszkos, szeles sarokba az őszi hideg elől. Mivel szélütött, magával tehetetlen, egy rossz szókkel tologatja magát, mellette van leánya is pár hónapos babájával. Majd megveszi őket az éhség és az éjszaka hidege. Valami tűrhető helyért könyörögnek. Kinn a Tábor-utca napfényes útján pedig arrafelé ballag a gazdag szőlőhegyekre a szüret víg népe, viszik a gulyásnak való húst is a hordókkal megrakott szekereken, de nem sokat hederítettek a Tábor-utca 3. felé. Én pedig kérő szemmel néztem a lakásügyek segitő szellemére, mert nem akartam, hogy megharagudjon reám, amiért megzavartam. Említette is, hogy mit forgolódok ón ilyen helyeken, hiszen nekem a jó szivemen kivül nincs is egyebem, ez meg nem elég a segítésre. Kissé el is szégyeltem magamat ós lehorgasztott fejjel munkára siettem. Riporter. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarorzság mennyország! HIREK. * Dr. Antóny Béla a dárdai kerület képviselőjelöltje. A felszabadult baranyai választókerületekben a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja már megejtette a jelöléseket. Eszerint a dárdai kerületben Dr. Antóny Béla, Esztergom sz. kir. város polgármestere a párt hivatalos jelöltje. * A Tanult Férfiak Kongregációja f. hó 30 napján, pénteken d. u. z

/i7 órakor tartja rendes gyűlését a főgimn. dísztermében. Szives megjelenést kér a vezetőség. * Pénzügyi kinevezések. A pénzügyminiszter Bajnok Lajost ós Márkus Istvánt állampénztári tanácsosokká, Ruttkay Alajost pénzügyi irodatisztté, Liber Lászlót ós Serényi Gyulát pénzügyi számvevőségi tanácsosokká, Fenyves Kálmánt pénzügyi számvizsgálóvá nevezte ki. * Tanitógyülés. Az Esztergommegyei Altalános Tanítóegyesület, mint jeleztük, csütörtökön d. e. 10 órakor tartja újjáalakuló közgyűlését a városháza nagytermében. A tárgysorozat keretében Steinecker Ferenc egyetemi tanár, a m. kir. tudományegyetem közgazdaságtani karának dékánja is előadást fog tartani. A tanitógyűlósen a tanügy barátait ós az érdeklődőket is szivesen látja a vezetőség. * Esztergom vármegye az irredenta szobrok költségeire 5375 koronát adományozott. A budapesti irredenta szobrok költségeit tudvalevőleg a csonka ország összes vármegyei adakoztak össze lakosságuk lélekszámának arányában. * A budapesti villamjegyek ára október 1.-től kezdve megdrágul. A fővárosban megforduló esztergomiak tájékoztatására az uj tarifát a következőkben ismertetjük: Gyermekjegy 1 korona; bel- és külterületi (átszálló) menetjegy 5 korona; éjjeli járatokon (nem átszálló) menetjegy 10 korona. Tanulók hetikártyája 10 korona ; külterületi hetikártya 18 korona; köztisztviselők hetikártyája napi négy utazásra 30 korona, napi két utazásra 20 korona ; munkások ós magántisztviselők hetikártyája 40 korona: heti kártya 60 korona. Arcképes havi bérletjegy minden vonalra 800 korona, arckép nélküli havi bérletjegy minden vonalra 1000 korona. * Iparossegéd-munka kiállítás lesz f. év dec. hó 26.-tól 31.-ig Győrött, amelyer beküldött munkáikbal részt vehetnek: Győr, Komárom, Esztergom, Veszprém, Mosón, Sopron, Vas, Fehér, Somogy, Tolna ós Baranya Vármegyék területein létező ipari műhelyekben alkalmazásban levő iparossegédek. A kiállításon résztvenni óhajtó iparossegédek ezen szándékukat a készítendő kiállítási munkadarab minőségének, méreteinek és értékének megjelölésével . f. óvi okt. hó 15.-óig Győr város ipartestületéhez, (Győr, Andrássy-út 1.) tartoznak bejelenteni. A bejelentéshez szükséges űrlapok mindazon városokban ós községekben, ahol ipartestület van, az ipartestületi hivatalban kaphatók; a bejelentés azonban közönséges levélben is megtörténhetik. A kiállításban való rósztvétel díjmentes, a kiállítandó tárgyak tűz- ós betörés elleni biztosítása, vasútról be- ós vasútra vissza szállítása cimén azonban a vidékiek 50 K-t tartoznak a bejelentésekhez akár postabólyegebben, akár készpénzben csatolni. A kiállítási munkadaraboknak odaés visszaszállítási költségei a kiállítót terhelik. A kiállításra jelentkező iparossegódek elkészült munkadarabjaik vasútra-, vagy postára adását tartoznak ugy intézni, hogy azok legkésőbb f. évi december hó 20.-áig a győri ipartestület cimére, Győrbe érkezzenek. Minden egyes munkadarabhoz mellékelni kell a kiállító segéd munkaadójának igazolását arról, hogy a munkadarabot a beküldő segéd sajátkezüleg készítette. Az igazolásra bélyeg nem kell. A beküldött kiállítási munkadarabokat még a kiállítás megnyitása előtt a kiállító segéd nevének ismerete nélkül fogja megbírálni egy, az ipt. elöljárósága által összeállított bírálóbizottság. Éppen ezért a munkadarabokra a kiállító segéd nevét rávésni, vagy eltávolithatatlanul ráírni nem szabad, ellenben minden munkadarabhoz mellékelendő a kiállító segéd neve, lakóhelye, születési helye, éve ós hogy mióta segéd. A biráló bizottság az arra érdemesnek talált munkadarabok készítőit arany-, ezüst- és bronz-érmekkel fogja díjazni és erről művészi kivitelű okleveleket ad díjtalanul a kiállítóknak, magát az érmet azonban, tekintettel annak ez idő szerint túlmagas előállítási árára, csak azon kiállítóknak adja ki, akik azt, az önköltségi ár megtérítése mellett kifejezetten megrendelik ^ győri ipartestületnél. Magától értetődik, hogy a kiállító csak olyan érmet rendelhet meg, amilyent a bizottság részére megítélt. Mindazon munkaadók, akiknek a kiállításon legalább kót segédje részt vesz, elismerő oklevelet nyernek a kiállítás rendező-bizottságától. * Tanitóválasztás Köbölkúfon. A napokban Köbölkúton tanitóválasztás lesz ós mint értesítenek bennünket, a választás kót párkányi magyar leány, Volner Anci és Szekér Gizike között fog megtörténni. E kis hirt annál inkább is örömmel eresztjük szárnyra, mert a mult héten hazafias szomorúsággal irtuk, hogy a színmagyar Köbölkút iskolaszéke a tanítói pályázat-hirdetés végére odatette, hogy: szlovákul beszélők előnyben részesülnek. Ugy látszik, hogy ez a záradékolás csak a formákhoz túlszigorú ragaszkodás volt. * Már csak péntekig lehet levonás nélkül becserélni a magyar felülbólyegzésű 50 koronás osztrák-magyar bankjegyeket a m. kir. állampénztárban. * A kecskék miatt Greff László dömösi fiú kecskéi a napokban Kecskés György dömösi lakos szőlőjébe tévedtek, ahol a gazda épen dolgozott. A feldühödött Kecskés a kis fiút egy szőlőkaróvaj annyira összeverte, hogy a karó is eltörött. Kecskés György ellen súlyos testi sértés miatt az eljárást megindította a kir. járásbiróság. * Szüreti mulatság és irredenta estély Szentgyőrgy mezőn. Az Esztergom-Szentgyörgymezői Kath. Olvasókör a szentgyörgymezői plébánia templom harangjai javára vasárnap szüreti mulatsággal egybekötött irredenta estólyt rendezett. Az estélyen a turista dalárda énekelt nagy tetszés mellett. Itt mutatta be először Buchnernek „Ugy szeretnék csak egy napra hazamenni" c. megható irredenta dalát, mely egyike volt az estély legszebb számainak. Magyarásznó Kersch Etelka Schubert Ave Mariáját és Róvfy „Bus magyarok" c. hazafias énekét adta elő Dr. Raymann János főreáliskolai tanár zongorakisórete mellett nagy sikerrel Pézsa István ós Partavi József szavalatai után Mátéffy Viktor nemzetgyűlési képviselő mondott szép ünnepi beszédet, művészileg egybekapcsolva a szüret, az irredentizmus ós a harang keltette gondolatokat, mint amelyek ez estólyt uralják. A műsor után tánc következett. * Hogyan jutnak fizetéshez az erdélyi tisztviselők ? Egy repatriált, de az oláhoknak előzőleg leesküdött tisztviselő beszéli el, hogyan jutottak néha-néha fizetésükhöz az oláh állami tisztviselők. Kezdetben várakoztak 2—3 és 4 hónapokig, hogy majd csak megkapják fizetésüket. Az adóhivatalban azonban sohasem volt pénz, már pedig adósságból élni sokáig nem lehet. Ugy segítettek tehát magukon, ahogy