ESZTERGOM XXVI. évfolyam 1921

1921-01-29 / 12. szám

ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP AZ ESZTERGOMI KERESZTÉNY NEMZETI EGYESÜLÉS PÁRTJÁNAK HIVATALOS LAPJA Megjelenik szerdán, szombaton és vasárnap. Előfizetési ára : Egy hónapra 10 K, vidékre 14 K. aq c 7ó rn ára • hétközna

P 80 Co o^dlíi dl <X • vasárnap 1 korona. Egy Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Lőrinc-utca 5. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvnyomdájában. Nacionalizmusunk. A szeminárium hegyoldaláról szinte megkövülten bámulom a Duna ideges hömpölygését. Örvénylése mintha nagy szemrehányást zúgna: a magyar elmagyartalanságát akkor, midőn ez a legnagyobb bűn, legrémesebb átok hazánkra. Nacionalizmusunk, mely oly féltett kincse volt nagy őseinknek, mentő pallosa hazánknak a nagy katasztrófák idején, mintha leszerepelt, divatját mult valami lenne. Pedig ha valaha, úgy most volna erre égető szükségünk. De hát mi is ez a nacionalizmus, melynek hiánya, mint ijesztő rém kisért itt is, ott is ? Nem más, mint a nemzeti eszmének, mint kultúrtermelő, nemzetvédő, nagygyátevő erőnek a felkarolása. Ez az a lenditő kerék, mely egy népet a haladás, á fejlődés magas fokára emel, vagy ha szét van roncsolva, ismét életképessé tesz. A nacionalizmus tehát hazaszeretet, vagy még inkább: a hazaszeretet poózise. Ha már most a hazaszeretetet akarnám definiálni, úgy előbb a haza fogalmát adnám meg, mert ezzel meg lenne határozva az előbbi is. A haza pedig a Parainezis irója szerint: „az emberi szeretet és óhajtás tárgyainak összesége." Tehát oltárunk, házunk, földünk, szülőink, hitvesünk, gyermekeink, barátaink, rokonaink s polgártársaink mind egytől-egyig csak kiegószitő részei annak. Vörösmarty bölcsőnek nevezi, mely egykor ápolt, sirnak, mely majd eltakar. Ez a haza! Kivüle e nagy világon kivül nincs számunkra hely, itt élnünk, vagy halnunk kell. Ehhez egy ezredév emlékei fűznek bennünket. Amig a nacionalizmus öntudata élt a honfi lelkekben, addig minden vihart kiállott. Sajátságos, épen a nagy katasztrófák idején lángolt benne a legmagasabban s a mentő utat mindig megtalálta. Ma valahogy megforditva áll. Elünk máról-holnapra, egyesek rongyban kiéhezve, mások sine cura lucullusi módon ezerfénytől csillogó kávéházakban. Minden fontos, csak a haza nem. Van ugyan egy-két hang, mely tele tüdőből tülköli halálos betegségünk diagnózisát, de valahogy a pusztába kiált. Senki nem hallja, de úgylátszik nem is akarja. Ellenben annál többen vannak, kik szemtelenül bókolnak azoknak a háláimadaraknak, kik végünket szeretik vijjogni. Az ilyen reményteleneket kérlelhetetlenül el kell hallgattatni. Ezeknek semmi közük a magyarsághoz. Vórpiócák voltak egész életükben, kik csak szivtak bennünket, de nem segítettek rajtunk. Pusztuljanak az ubi bene, ibi patria-s alakok. Nincs ezeknek megszentelt rögű hazájuk s mert nincs hazájuk, nincs hazaszeretetük, nincs nemzeti öntudatuk. Nekünk ma gerinces magyarságra van szükségünk. Istenünkön kivül jóbarátunk senki, ellenségünk mindenki. Magukat tehát Istenbe vetett hittel önmagunknak kell megsegiteni. Bízzunk önmagunkban! Nem új igazság ez. Ezt hirdette már Zrínyi, ezt Széchenyi. De hogy ezt megtehessük, eszméljünk már egyszer úgy Istenigazában önmagunkra, a bennünk levő erőre. Tudjunk lenni magyarok és hazafiak. Ne tartsuk ezt frázisnak, mert nem az ! Fényesen igazolják ellenségeink, mert mig mi kivetkőztünk magyarságunkból, addig náluk a nemzeti eszme új birodalmakat teremtett a mi rovásunkra határainkon belül ós kivül egyaránt, uk toroktátva ordítják az internacionalizmust, de valójában a legmórgesebb soviniszták. Ellenségeink vad sovinizmusából tanuljunk hazaszeretetet, tudjunk mi is erősen nacionalisták lenni, De nacionalizmusunk ne szavakban, ne szócsatákban merüljön ki, hanem tettekben. Igaz magyar ma csak az lehet, aki tud és akar is dolgozni. Ne gondoljuk, hogy elrablott gyöngyeink, miként a sült galamb, önmaguktól fognak ölünkbe gurulni. Nem! Azért dolgoznunk kell! Nem állunk egyedül. Segítenek bennünk megszállt testvéreink, kik még mindig magyarok, sőt ma nagyobb magyarok, mint valaha. A sok szenvedés megedzette magyar szivüket. Aki látta őket, az tudják Ébredjünk tehát mi is! Legyen magyarságunk izzó s nem pettyhüdt, legyen tettekre kész s ne csak szólamokban gazdag. Nacionalizmusunk szimbóluma, a trikolor lengjen magasan. Tudjunk érte tenni és áldozni, mert hazánk mentsvára csak ez lehet. Ha eljutunk erre a magaslatra, bizton feltámadunk, egységes bérc fog bennünk koszorúzni, erősek leszünk s valóra válik, amit a 48-as idők egyik legnagyobb magyarja mondott: „Magyarországon még a pokol kapui sem vesznek erőt." Ez hitem, ez meggyőződésem ! Dr. Meszlényi Antal. HÍREK. * Simor rekviem. F. hó 23.-án volt harminc éve, hogy Simor János bibornok-hercegprimás elhunyt. Ez alkalomból lelkiüdveért a főszékesegyházban pénteken d. e. 9 órakor ünnepélyes gyászmisót tartottak. * Fontos tanácskozások Párkánynánán és Szobon. F. hó 12.-ón és 13.-án — mint értesültünk — fontos tanácskozások folytak Magyarország és Csehszlovákia között a vasúti és postai szállítás kérdéseinek rendezéséről. A tanácskozások főtárgya az volt, hogy mikép lehetne megkönnyíteni mindkét állam ipari termékeinek ós közszükségleti cikkeinek ki- és bevitelét. A két állam bizottsága f. hó 12.-én este kiszállt Párkánynánán és Szobon, hogy a helyszínen tárgyalja meg a szükséges intézkedéseket. * Kinevezés. A budapesti kir. Ítélőtábla Dr. Pázmándy Istvánt az esztergomi kir. járásbírósághoz joggyakornokká nevezte ki. * A turisták mulatságára eredeti szövegezésű meghívót bocsájtott ki a rendezőség, mely a napokban kerül szétküldésre. A február 5.-én megtartandó estély gazdag és színvonalas műsorának bizonyára leghatásosabb számait a dorogiak kedvelt Móczy bácsija, Komoróczy Miklós menekült rozsnyói főgimn. tanár fogja előadni, aki a rendezőség felkérésére készséggel igórte ineg közreműködését. Szenzációt keltő száma lesz az estólynek az a Kártya-kvartett is, melynek illusztris szerzője Magurányi József főkáptalani ügyész. Az idei turistabál iránt környókszerte nagy érdeklődós nyilvánul meg. * A budapesti angol misszió (Friends Relief Mission) elnöke a tábori fiúnevelőotthonban. Érdekes látogatói voltak f. hó 25.-én a tábori fiúnevelőotthonnak Frederich Hankinson, a misszió elnöke és missis Frenk titkárnő személyében, kik Révész Ferencné kíséretében autón érkeztek váratlanul a déli órákban. A nagy gyermekbarát Hankinson a legaprólókosabb részletességgel mondatta el magának az intézet nevelési, iskoláztatási, iparoktatási rendszerét, meleg érdeklődéssel szemlélve a külömböző csoportokba osztott növendékeket. Barnardo, a hírneves angol gyermekbarát által létesített intézmények — „Ever open Door for orphan waifs" — (Mindig nyitott kapu elhagyott árvák részére) — hasonmását vélte látni az intézetben, mely eddig még tényleg nem zárult be egyetlen kopogtató szegény gyermek előtt sem, lévén a növendékek létszáma a tervezett 120 helyett ma már 253. Különös megelégedését fejezte ki Hankinson, midőn a szótszórt épületek felől minduntalan vidám ónekhangok ütötték meg fülét s kívánságára a hirtelen összetoborzott énekkar néhány gyönyörű többszólamú éneket adott elő. Látván ós hallván a fiúk nagy sportkedvét, látogatásának emlékére úgy Hankinson, mint titkárnője személyes adományként ^gy-egy legfinomabb football-labdára adtak utalványt az intézet igazgatójának a misszió által kiutalt bő adoráányokon felül. Majd közben a Kolos-kórházban tett rövid látogatás után visszatérve, az intézetben megebédeltek és a tapasztalt önzetlen gyermekszeretet felett ismételt örömüknek adva kifejezést ós további támogatást igérve visszatértek Budapestre. * Február 1-én megnyílnak az elemi iskolák. A városban fellépett járványos betegségek miatt még mult évi december 15.-től zárva voltak Esztergom város összes elemi népiskolái. Járványos megbetegedések szórványosan még mindig előfordulnak, az iskolák azonban a tanítás eredményének teljes meghiúsulása nélkül tovább már zárva nem maradhatnak. Ez okból a hatóság úgy intézkedett, hogy február hó 1-én, kedden, az összes szünetelő elemi iskolákban kezdődjók meg a tanítás. Az óvodák, amennyiben itt a tanítási eredmény komoly veszélyeztetése nem forog fenn, — mint értesülünk — továbbra is zárva maradnak. * Adományok. Egy névtelen jótevő a vaskapui Mária-szobor költségeire 50 K-t, egy másik a főgimnáziumi segélyegylet javára 20 K-t küldött szerkesztőségünkbe. Illetékes helyre juttattuk. * A zoborhegyi ezredéves emlék sorsa. A „Slov. Dennik" egyik legutóbbi számában a dévényi Árpád-szobor felrobbantásáról cikkezve szóvá teszi a Nyitra melletti zoborhegyi milleniumi emlékoszlopot és arra a következtetésre jut, hogy a zobori emlék eltávolítását „esztétikai" szempontok nem követelik s azért azt ajánlja, hogy az oszlop alkalmas változtatással a „szlovák szabadság" (!) emlékjelóvó alakittassók át. * Az abnormis időjárásról már azt tartják a mai kor emberei, hogy a földi világ nagy ujrafordulásával a csillagzatok időrendje is új utakra tért. Pedig a régi megfigyelések szerint minden 2—3 óvtizedenkint vannak olyan periódusok, amikor a normálistól eltérőleg alakul az időjárás. Igy az 1880-ik esztendőben az egész dec. ós januárban abszolút tavaszi időjárás uralkodott. Mindössze február 2.-án gyertyaszentelőre fordult hidegebbre az időjárás rövid időre s azután megint tartós tartós tavasz következett s jó terméssel zárult az esztendő. A mostanihoz hasonló idő volt 1887.-ben is, amikor szintén bő termést adott a természet. * Az esztergomi felső- és középfokú iskolák együttes jótékonycélú ünnepélye az ifjúságot fel karoló „Magyar Jövő" társadalmi mozgalom is mertetése céljából a főgimnázium dísztermében január 30.-án (vasárnap) d. u. pontosan 5 órakor kezdődik, melyre a m. t. szülőket és az ifjúság barátait mély tisztelettel meghívják. Ülőhely 10 korona, állóhely 5 korona. Számozott ülőhelyek jegyeit előzőleg Brutsy G-yula üzletében lehet váltani és d. u. a pénztárnál. A befolyt jövedelmet jóirányú ifjúsági irodalmi termékek beszerzésére fordítják. — Műsor: 1. Schubert Ferenc : Marche heroique. Előadja a főgimnáziumi zenekar idb. Zsolt Nándor vezetése mellett. 2. Szecskay György: Ne ünnepelj ! (Az amerikai magyar költőkből.) Szavalja Lukacsovics József hittudományi hallgató. 3. Szabados G.: B-dur miséjéből a) Credo, b) Benedictus. Előadja a tanítóképző-intézet leány- és fiúnövendékeiből alakult vegyes ének- és zenekar Nemesszeghy Ist[