ESZTERGOM XXVI. évfolyam 1921

1921-01-23 / 10. szám

játssza. Az ördög jómódú apja állítólag 40 ezer szokolt igért a cseheknek, ha drága magzatját az „ördögbőrből" kibújtatják. A cseheknek azonban, úgy látszik, tetszik a vörös ördög, hát tovább mutogatják. A kommunista szellemű lelkiismeret igy termeli a „tót ördögöket" a XX. században dicső Szvatopluk országában... —p. NŐK ROUfíTfl. — Mikor vihar dühöng. — Igen nagy örömet akartunk szerezni az „Esztergom" minden olvasójának, midőn mai számunkban Krónika, helyett leközöljük PappVáry Elememé szül. Sziklay Szeréna „Mikor vihar dühöng" c. most megjelent verses kötetének legjellemzőbb remekét, a „Hitvallás" cimű, első versszakában immár nemzeti imává dicsőült költeményt. A Himnusz és Szózat mellett ennek a megkapó költeménynek első sorai lesznek állandó ébrentartói magyar érzésünknek és úgy hisszük, hogy akkor, midőn Csonka-Magyarország ismét Egész-Magyarországgá válik, amidőn a „Magyar Hiszekegy" erős hite meghozta gyümölcsét, ezt a költeményt, mint e szomorú kor költészetének drágagyöngyét fogják beilleszteni irodalmunk kincsei közé. A kötet többi darabjai is hazafias költeményeket tartalmaznak. Csak hazafias költeményeket, amelyeket szépen, nemesen zengő magyar nyelven irt meg egy poétalélek, aki büszkén meri régi nagyok formáiba diszesiteni szomorúan magyar ós szép igaz érzéseit, gondolatait. Nem is szabad kritizálni Papp-Váry Elemérné hitvallásos líráját, csak élvezni, szavalni, imádkozni szabad. A hazaszeretet legendás magyar nőinek lelke szól e kötetből. A magyar nőé, aki bátor és biztató reménykedéssel állt mindig, minden bajban a harcos férfi mellé s erőre, munkára lendítette karját, eszét, ha bajban, vészben volt a haza. Papp-Váry Elemérné verseit minden magyar nőnek, férfiúnak ismerni, tudni kell. A könyvet ízléses, szép kiállításban a Honvédelmi Sajtóvállalat rt* adta ki. Ara 70 kor. Megrendelhető Buzárovits könyvkereskedésében. HÍREK. Hitvallás *) Irta: Papp Váry Elemérné, Sziklay Szeréna. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Mag/arország feltámadásában! *) Ez az a költemény, amelynek első három sora a „Magyar Hiszekegy" lett. — Mutatvány a költő most megjelent „Mikor vihar dühöng" című kötetéből. „Folyt már a nemes tánc, a biró elment, a fejét tartá fent . . . lábával . . . gyakran döbbent s úgy vezette a táncot. Igaz, hogy a táncmesternek tiszte nem volt csupán a táncvezetós; volt még egy másik, ma már ismeretlen feladata is, a táncosztás. Mig ugyanis ma etiquettszabályok kötik a leányt, hogy a táncrakéróst elfogadja, régente a párokat a táncmester jelölte ki, kit e szerepében külön szóval táncosztónak neveztek. Egyéb forrásaink között pl. Q-vadányi is megemlékezik róla, hogy a biró „Az iffiúságot párokra osztotta", ami természetesen nem teszi lehetetlenné a párváltást, aminek szintén jellemző leírását találjuk G-vadányinál: „Sok legény előttem a lyánt fordította, Szálok kednek: hozzám e szókat szólotta. Átadom szivessen, mint másét: mondotta, Mint a hintókerék forog: kiáltotta." Ha hozzáveszem mindehhez még azt, ami különben magától értődik, hogy eleink a táncot csak nemzeti viseletben járták s legfeljebb még azzal itoldották meg, hogy — mint azt falun még ma is látjuk, — piros csizmájukra a leányok csörgőt, a legények pedig sarkantyút illesztettek, úgy gondolom, elmondottam tőlem telhetően, de természetesen rendkívül összetömöritve mindent, ami nemzeti táncolásunk ma már sokban ismeretlen tulajdonságaira kellőképen rávilágíthat. Ez az ón vallásom, ez az ón életem, j Ezért a keresztet vállaimra veszem, Ezért magamat is reá feszíttetem. Szeretném harsogni kétkedők fülébe, Szeretném égetni reszketők lelkébe, Lángbetűkkel írni véres magyar égre! Ez a hit a fegyver, hatalom és élet, Ezzel porba zúzod minden ellenséged, Ezzel megválthatod minden szenvedésed ! E jelszót ha írod lobogód selymére, Ezt ha belevésed kardod pengéjébe: Halottak országát feltámasztod véle! Harcos, ki ezt hiszed, csatádat megnyerted, Munkás, ki ezt vallod, boldog jövőd veted, Asszony, ki tanítod, áldott lesz a neved! Férfi, ki ennek élsz, dicsőséget vettél, Polgár, ki ezzel kélsz, új haiát szereztél, Magyar, — e szent hittel, mindent visszanyertél! Mert a hit az Erő ! Mert aki hisz, győzött, Mert az minden halál és kárhozat fölött Az élet Urával szövetséget kötött. Annak nincs többé rém, mitől megijedjen, Annak vas a szive minden vésszel szemben, Minden pokol ellen, — mert véle az Isten! Annak lába nyomán zöldül a temető, Virágdíszbe borul az eltiport mező, Édes madárdaltól hangos lesz az erdő. Napsugártól fényes lesz a háza tája, Mózes a kenyere, boldogság tanyája, Mindsn nemzetségén az Isten áldása. Magyar! te most árva, elhagyott, veszendő, Minden nemzetek közt lenn a földön fekvő, Magyar, legyen hited s tied a jövendő! Magyar, legyen hited ós lészen országod, Minden nemzetek közt az első az áldott, Isten amit néked címeredbe vágott! Szived is dobogja, szavad is hirdesse, Ajkad azt rebegje, reggel, délben, este, Véreddé hogy váljon az ige, az eszme: Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! * Kihallgatáson a, kormányzónál. Horthy Miklós kormányzó ur 0 Főméltósága folyó hó 21.-én Waldvogel József ezredes, vármegyei kat. parancsnokot kihallgatáson fogadta. * Doktorrá avatás. Sántha Józsefet, a lakáshivatal vezetőjót, városunk fiát folyó hó 22.-én avatták a jog- és államtudományok doktorává Budapesten. Jellemző az igyekvő fiatal doktor ügy buzgalmára, hogy doktori értekezésének tárgya épen Esztergom lakásügyi statisztikája. * A hercegprímás az Oltáregyesülethez nagyon meleghangú leiratot intézett és legmagasabb elismerését fejezi ki az egyesület azon szorgalmas ós áldozatos munkássága felett, mellyel a már foszladozó ós használhatlan egyházi ruhákból ismét használhatót, sőt majdnem újat alkotott. A főpásztor személyesen is megtekintette a közgyűlés alkalmából közszemlére kitett egyházi ruhákat s szóval is kifejezést adott legteljesebb megelégedésének és elismerésének a látottak felett. — A közgyűlés nagy részvét mellett folyt le a mult vasárnap délutánján. Az igazgató örömmel jelentette, hogy az egyesület az elmúlt évben száznál több új taggal gyarapodott. A jelenlevőkre mély benyomást tett az egyesület magasztos célját ismertető beszéd s lelkes örömmel szemlélték a kiállított tárgyakat. A közgyűlés hatása alatt többen azonnal beléptek az egyesület tagjai sorába, mások ismét anyagi támogatásukat adták ós Ígérték. Isten fizesse meg jóakaróink szeretetét. — A vezetőség. * A Kath. Kör közgyűlése. Az Esztergomi Kath. Kör f. hó 23.-án d. u. 5 órakor tartja XXIX. rendes közgyűlését az egyesületi ház nagytermében. * Képviselőink a pártértekezleten. A keresztény nemzeti egyesülés pártja csütörtökön este nevezetes értekezletet tartott a budapesti Károlyi palotában, hogy döntsön a nemzeti irányzat továbbfejlesztésének sorsáról abban az értelemben, amint azt Andrássy Gyula gróf programmja kijelölte. A párt 64 képviselő tagja közül 34-en vettek részt a tanácskozáson, köztük Mátóffy Viktor Esztergom sz. kir. város és Dr. Szilárd Béla, a dorogi kerület nemzetgyűlési képviselője. Andrássy programmja az értekezleten szerzett impressziók szerint alkalmasnak látszik arra, hogy a keresztény politikát további komoly nemzetépítő feladatokra tegye alkalmassá. * A Keresztény Tisztviselőnők Egyesülete f. hó 24.-én (hétfőn) délután 6 órakor tartja rendes évi közgyűlését. TTárgysorozat: Titkári beszámoló. Tisztikar választása. Határozathozatal a Szociális Misszió Társulathoz való csatlakozás ügyében. Earsangi háziestóly rendezése. A tagok teljes számban való megjelenését kéri a Vezetőség. * A Move Esztergommegyei főosztályának elnöksége felhívja az egyesület tagjait, hogy tagsági jegyüket 1921. évre érvényesíttessék, illetőleg meghosszabbítsák. Ez kizárólag a Move irodahelyiségében (Sz. Lőrinc-utca) történhetik. Ezen érvényesítés nélkül az 1920. évre kiadott tagsági jegyek érvénytelenek ós azok alapján sem a tagsági jogokat gyakorolni, sem a Move jóléti intézményeit igénybe venni nem lehet. * Az Ébredő Magyarok Egyesülete felkéri tagjait, hogy igazolásuk végett az egyesület helyiségében vasárnap délelőtt 9—12 óráig tagsági könyvecskéikkel megjelenni szíveskedjenek. * A „Vigécek" című bohózatra felhivjuk a közönség figyelmét, melyet a Kath. Legényegylet válogatott műkedvelői adnak elő a február 2.-án tartandó táncmulatságon. Részletes műsor a meghívóban. * A Kath. Földmives Ifjúsági Egyesület f. hó 30.-án tánccal egybekötött színielőadást rendez a Belvárosi Kath. Olvasókör nagytermében. Szinre kerül a „Turi Marcsa" c. népszínmű. * A szentgyörgymezői kath. olvasókör ma, vasárnap d. e. 11 órakor tartja ez évi rendes közgyűlését. * A dorogi széntermelés emelkedése. A dorogi köszónbányamunkások lefolyt sztrájkmozgalma a bánya széntermelésének mennyiségére hátrányos volt; azonban a munkások a mulasztást most annál inkább kipótolják. Mig tegnapi lapszámunk szerint a széntermelés e hét közepén 116 vagont tett ki, mai értesülésünk szerint a napi termelés már 125 vagon. * Üres segódjegyzői állások. Az alispán december havi jelentésében mondja, hogy a járásban 8 segédjegyzői állás üres, amelyeket betölteni nem tudnak, mert a javadalmazásuk a mai viszonyokhoz képest rendkívül csekély; a menekültek pedig sokkal kevesebb munkával fizetésükön kivül átlag 1000—3000 korona havi pótdijakat kapnak s igy szintén nem jönnek ki a vidékre. Ezért az alispán indítványozta, hogy írjon föl a közigazgatási bizottság oly értelemben az illetékes minisztériumhoz, hogy a menekültek a fizetés és mindennemű kedvezmény elvesztésének terhe mellett kötelezve legyenek az üresedósben levő állásokat betölteni, ha azokra kirendelik. * Határszéli forgalom Esztergomnál. December havában kilépett 1032, belépett 961 egyén, kik közül 20 kiutasított, 10 tolonc, 7 hadifogoly volt. * Népfőiskola Esztergomban. Országra szóló kultúrintézménnyel szaporodik városunk a közeli napokban, midőn megkezdi működését a Népfőiskola, a magyar szabadoktatási mozgalom ezen életrevaló és legszebb sikerekkel biztató eredménye. Az eddig szétszóródva, külön-külön működő szabadoktatási szervek és intézmények nem sok gyakorlati eredményt tudtak felmutatni és inkább szórakoztató, mint kulturális értékük volt. Elterjedt vélemény volt mindenütt, hogy a kultúrát iskolán kivül már csak „ostyában", ének, zeneszámokkal és szavalatokkal fűszerezve, mint valami keserű orvosságot lehet a nagyközönség között terjeszteni. Erre a balhitre élénk cáfolat az északi államok, különösen a műveltségben legelső helyen álló Dánia példája, melynek lakossága túlnyomó részben a népfőiskoláknak köszönheti műveltségét és ami ezzel együtt jár, jólétét és boldogulását. De rácáfol a népfőiskola sikere miatt aggodalmaskodókra maga a magyar nép is. Az első népfőiskolai tanfolyam, mely Szegeden nyilt meg a mult év végén, máris örvendetes népszerűségre tett szert és városunkban is a földmives ifjúság közt oly nagy érdeklődés mutatkozik ezen intézmény iránt, mely minden várakozást meghalad. A népfőiskola végleges megalakulását f. hó 21.-én este 6 órakor Palkovics László alispán elnöklete alatt megtartott értekezlet mondotta ki, melyen a kultuszkormány képviseletében Dr. Deptner Tibor miniszteri tit-