ESZTERGOM XXVI. évfolyam 1921

1921-07-31 / 88. szám

* A vaskapui Magyarok Nagyasszonya-szobor ünnepélyes felszentelése augusztus hó 15.-én, Nagyboldogasszony napján lesz. A felszentelésig a bazilikában lesz a szobor elhelyezve, ahonnan körmenetben fogják a felállítás helyére vinni. * Halálozás. Berdenics György, a vaskapui menedékház őre, a „Gyuri bácsi", pénteken este meghalt. Temetése vasárnap délután lesz. * Egy magyar püspök szenvedése és vértanusága. A magyar közvélemény nagyon keveset tud arról a minden képzeletet felülmúló szenvedésről, melyben Sipeki Bálás Lajos püspököt a csehek részesítették. A magyar hazafiságáról ismert főpapot besúgók feljelentése alapján elfogták a csehek. Éjnek idején, úgy, ahogy az ágyból kiemelték, ruha nélkül hurcolták a városon keresztül, ütötték, verték, annyira, liogy kínjában a földön hempergett. Mikor a büszkeségükben porig megalázott magyarok értesültek püspökük siralmas helyzetéről, végső kétségbeeséssel mindenre elszántan követelték főpapuk szabadonbocsájtását. A gyáva csehek meg is hátráltak a nép haragja elől és Sipekit visszavitték palotájába, aki azonban belehalt sérüléseibe. A felvidéki Zaoron társaság most gyűjt adatokat a püspök meggyilkolása ügyében. Minthogy az egyház és magyarság martirjának gyilkosai bolsevista magyarok is voltak, akik most CsonkaMagyarországon tartózkodnak, a nevezett társa- \ ság ezeknek kézrekeritésében is intézkedett. * Egy zalamegyei vitéz teiekbehelyezése. Mint a hazafiasság illusztris jutalmazását és i könnyekig megható ünneplését közöljük az alábbi j tudósítást a „Somogyi Üjság" nyomán: E hó I 24.-én Fityeházán, a kanizsai járásban -vitéz ! Csotár Mihály őrmestert, az arany ós más vitéz- j sógi érmek tulajdonosát a neki adományozott 15 katasztrális holdas vitézi birtokba helyezték. A lélekemelő szép ünnepélyen a Kormányzó Ur Őfőméltósága képviseletében Igmándi Hegyessy Géza vitézi törzskapitány volt jelen, továbbá a vitéz egész családjával, ott voltak még Kolbenschlag zalamegyei alispán, Gyömörey járási főszolgabíró, Markóczy tábornok, Kovács Antal ezredes, Szentkirály huszáralezredes. Fijala százados mint Somogy-, Baranya-, Zala- és Tolnavármegyék székkapitányai stb. Ünnepélyes kocsisorban ment a bizottság a birtok közelében fel- j állított díszsátrakhoz, ahol a lakosság a Himnuszszal fogadta őket. Majd díszközgyűlés volt, utána a törzskapitány igen hatásos beszédet tartott. Ezután Soós íityeházai molnármester a község gazdaközönsóge nevében üdvözölte az uj birtokos vitézt, ki igen meghatottan köszönte a szives fogadást. Most az egész bizottság ólén a vitéz családjával és a közönség a közel levő vitézi birtokhoz ment, amely 4 hatalmas zászlóval volt megjelölve. A törzskapitány ünnepélyesen adta át most a birtokot a vitéznek, felhívta annak legintenzívebb művelésére. Megható volt a derék embernek az öröme. Öreg édesanyja, a felesége, nővérei hangosan zokogtak az örömtől ós nem tudták eléggé köszönni a szép adományt, 15 katasztrális holdon elsőrangú földet, kocsit, lovat, szerszámot stb. Most az egész bizottság és a közönség viszament a díszsátorhoz, ahol a birtokba helyezésről jegyzőkönyvet vettek fel, melyet a törzskapitány, a községi elöljárók és a szomszédok irtak alá és láttak el pecséttel. * A keresztény lapok árusításának ügye már régóta vajúdó ügy volt Esztergomban. Legutóbb az összes esztergomi egyesületek összefogtak, hogy végre az ügyet dűlőre juttassák, amely az egyesületek kebeléből kiküldött sajtóbizottságnak végre sikerült is. Az összes keresztény lapok Esztergom város területén való egyedárusitását Tatarek József kapta meg és vette át, aki vállalkozott a keresztény lapok szóleskörű propagálására. Augusztus hó 1-től kezdve tehát az öszszes keresztény újságok Tatarek Józsefnél, illetőleg a vele összeköttetésben levő rikkancsoknál ós üzletekben kaphatók. A keresztény-magyar újságoknak városunkban való nagyobb elterjedése tehát most már tisztán hazafias és lelkiismeretes közönségünkön múlik. * Táborozó cserkészeink üdvözlete. Pannonhalmáról üdvözlik a táborozó cserkészek az esztergomi közönséget: Katona Miklós segédtiszt, Rajner János főszakács, Tihanyi Flórián, Fazekas Lajos, Willi Imre kukta, Csincsura Béla, Spick Gyula, Katona Gábor ólóstárnok, Machacsek, Szauder, Huszár L., Eitler G. kürtös, Szapory István tábori suszter. * A Legényegyesület nyári mulatsága. Az Esztergomi Kath. Legényegylet aug. hó 7.-én, vasárnap tartja nyári mulatságát az ipartestület kerti helyiségében. Délután díjtekózés, este pedig kabaré lesz tánccal egybekötve. A mulatságon csakis azok vehetnek részt, akik meghívót kapnak. * Meddig tart a nagy szárazság? Egy francia csillagvizsgáló-intézet igazgatója behatóan megvizsgálta az idei szárazság és hőség eloszlását a földtekén s mindenekelőtt megállapította azt, hogy nem lehet Amerika felől jövő hőhullámokról beszólni. Ugyan az egyes szárazságperiódusok időrendben előbb Amerikában jelentkeztek, azután Nyugateurópában s innen tovább vonultak kelet felé, szó sem lehet arról, liogy az amerikai forróság átjusson az Atlanti-óceánon. Az óceánon a szelek túlnyomó többsége éppen ellenkező irányban fúj Amerika felől Európa irányában, akkor ez a szól mindig hűvös és nyirkos, úgy, hogy Amerika felől csak lehűlést kaphatunk s nem forróságot. A csillagász szerint nem a földi meteorológiai okokban kell keresnünk a szárazság magyarázatát, hanem a nap tevékenységében, I amiről tudjuk, hogy pontos szabályossággal vál tozik bizonyos időközökben. Már a XIX. száza időjárásában világosan meg lehet különböztetni négy esős és három száraz időszakot, melyek 33—35 évig tartottak s ezen a nagy perióduson belül az időjárás is mutatja a 11 kis periódust. A mostani szárazság tulajdonképpen 1918-ban kezdődött ós 1935-ig fog tartani. A legnagyobb hőséget és szárazságot 1926. körül várhatjuk, úgy, hogy egyelőre még csak kezdetén tartunk a forró periódusnak. Myrbach Ottó, a bécsi meteorológiai intézet asszisztense pedig azt állítja, hogy nem az amerikai hőhullám meleg levegője, hanem a franciaországi hőség tikkaszt most bennünket, mert a mult hó 22.-e óta délnyugati széljárás van egész Európában. Ha pedig a forró levegő eredete után kutatunk, a Trópusok alá kell mennünk. A mostani időjárás elég soká fog tartani ós csak itt ott fogják enyhíteni erősebb borulatok. * Foothall-mérkőzés. Ma, vasárnap délután 5 órakor rendkívül izgalmas mérkőzés lesz a szigeti sporttelepen a Mese első csapata és a Komáromi Sport Egylet válogatott csapata közt. A sportkevelő közönség nagy várakozással tekint a mérkőzés elé. Ugy az ellenfél, valamint a Mese csapata pompás összeállítás keretében fogja feledhetetlenné tenni különösen a mai mérkőzést. Az izgalmasnak ígérkező mérkőzés dacára a helyárak a régiek maradnak. * Felhivás. Tisztelettel kérem Esztergom város földmivelő közönségét, hogy mindazok, akik az országos földmives-szövetsógbe lépni óhajtanak, ifj. Tátus János szövetségi titkárnál naponként a déli órákban jelentkezni szíveskedjenek annál is inkább, mert a sürgős nyári munka miatt szövetségünk szervezését szüneteltettük, miből kifolyólag sok gazdasági kórdós is megoldásra vár. Szivesen látunk szövetségünkben a keresztény társadalom minden osztályához tartozó polgárt, aki a gazdatársadalom érdekeinek előmozdításával azonosítani tudja magát. Esztergom, 1921. július 29. Tisztelettel Jakus János, a gazdaszövetség elnöke. * Táncvizsga. Kreutz Gyula főv. tánctanár a diákcsoport növendékeinek aug. 6.-án (szombaton, a Kaszinó termében táncvizsgát rendez, melyre Esztergom város n. é. közönségét tisztelettel meghívja. Kezdete este 8 órakor. — Felnőttek táncvizsgája aug. 7.-én (vasárnap) este 8 I órakor. * A hatósági liszt legújabb ára. A hivatalos i lap pénteki száma kormányrendeletet közöl, mely { megállapítja a közfogyasztás céljaira szánt búzából, rozsból és kétszeresből előállított * hatósági I lisztért a közvetlen fogyasztást szolgáló íorgalI mon kivül követelhető legmagasabb árakat. Ezek I métermázsánként a következők. Búzadara és finom éjjel-nappal szüntelenül ott csoszogtak el a szerencsétlenek. Fagyfoltoktói fekete, halálfősoványságú, kifejezéstelen arcuk azt árulta el, liogy tán azt sem tudják, honnan jönnek, hová mennek. Sajnáltuk a szegény gyerekeket, akiket még néhány hónappal azelőtt, „kiképzésük" alkalmával pirospozsgásan ott láttunk hancúrozni táborunk körül s behívtuk barakkjainkba kipihenni, egy pohárka forró teára. Csakis a világháború számtalan képtelensége közepette elfásult elme nem szódülhetett bele abba a paradoxonba, hogy a világ leghatalmasabb birodalmának katonái kenyérmorzsáért, egy kis melegért koldulni kénytelenek hadifoglyaik ajtaja előtt. Amikor az irgalmasság cselekedeteit gyakoroltuk ellenségünk szerencsétlen fiaival szemben, nem is sejtettük, hogy ezért rövid időn belül keservesen kell majd lakolnunk. N.-N.-en túlhaladva a vörösök fehér hadifoglyaiknak tízezreit a Vojenni gorodokban koncentrálták. A végkimerülés határán álló szerencsétlenek meghalni vonultak be a rengeteg épületekbe. Rövid időn belül körülbelül 25000 ember bolyongott étlenszomjan a termekben. Ellátásról, tüzelő anyagról, de még a legkezdetlegesebb organizációról szó sem lóvén, természetes, hogy aki tehette, tovább vánszorgott vagy pedig lopott, koldult, az ajtókat, ablakokat feltüzelte, hogy előbb-utóbb boldogabb társai mellé roskadjon, akiket naponkint százával váltott meg a földi pokoltól az éhség, a fagy, a tífusz. Természetes, hogy a kuszocski (kenyérmaradékok) és meleg után való hajsza közben eszkimólakásainkra is bukkantak szánalomréméltó fogolytestvóreink. Rövid időn belül annyira hozzánk szoktak, hogy kantinunkat, konyhánkat, I sütödénket valósággal ellepték. Eleinte még csak győztük kenyérrel, étel maradókkal, jó szóval. Csakhamar azonban beláttuk, hogy tízezrek támogatására legjobb akaratunk mellett is kópteI lenek vagyunk s hogy azonfelül a szegényekkel való érintkezés a halállal való játék. Előbb a konyhák és sütödék személyzete között, majd a legénységi ós tiszti barakkokban ütötte fel fejét a kiütéses tífusz réme. Hiábavaló volt a táborparancsnokságnak, az orvosnak minden parancsa ós intézkedése, hiába a tisztekből és legénységből alakult egészségügyi őrség, a deszinficiálás. A kenyér és meleg után sóvárgó kórterjesztők j mindenhová befészkelték magukat, mindent be! szennyeztek és befertőztek s a ragály rohamosan J kezdett elharapódzni a mieink között is. A kétségbeejtő helyzetet súlyosbította kicsi táborunk létszámának hirtelen felszökkenése. A városban és vidéken dolgozó hadifoglyok a vörös frontnak kelet felé való eltolódásakor elérkezettnek látták a hazautazásra alkalmas pillanatot s tömegesen bevonultak a táborba. A néhány száz ember befogadására alkalmas barakkokban 3—4 hét leforgása alatt közel 4000 ember zsúfolódott össze. A vörösök bevonulása után az amúgy is izgatott, türelmetlen s 5 évi nyomorgásban elkeseredett emberek között beállott fegyelmetlenség, a városban napról-napra kiélesedő élelmezési krizis, az addig kizárólag forgalomban levő Kolcsak-pénz anullálása természetesen csak még jobban bonyolították az amúgy is bonyolult állapotot. Közben kicsi létszámra berendezett kórházunkban már a földön sem fértek el a csapatokban jelentkező betegek s magunknak kellett a lengyel légionáriusok által elpusztított barakkok romjait annyira helyreállítanunk, hogy azokban a mindenfelől bevonuló egészségeseket, de főleg a betegeket elhelyezhessük. A tábor minden jóravaló embere, derék parancsnokunk példáját követve, önfeláldozó munkát teljesített a humanitás szolgálatában. Sokan e névtelen hősök közül életükkel fizettek szenvedő bajtársaik ápolása körül kifejtett önzetlen tevékenységükért. Egyetlen orvosunk halála után a sok százra felszaporodott betegek gondozását egész sereg önkéntes ápoló végezte egy másodéves medikus, mint legfőbb orvosi szaktekintély j vezetése mellett. Nem mult el nap, hogy temetésünk nem lett volna, amelyet eleintén a norI malisokhoz hasonló körülmények között (koporsó, ! fej fa, gyászkisóret) végeztünk, miközben a búcsúI imát pap hiányában az elhunyt valamelyik barátja vagy pedig egy erre a célra kirendelt, megfelelő nemzetiségű tiszt mondotta el. Csakhamar azonban már nem győztük a koporsó és keresztgyártást s tömegsírokban helyeztük el örök nyugalomra szegény bajtársainkat. Az orosz hatóságok, dicséretükre legyen mondva, látva nehéz helyzetünket, amennyire tehették, segítségünkre voltak. Végül is azonban beismerve, hogy a napról-napra rosszabbodó szituációkkal szemben ők is tehetetlenek, drákói rendszabályra határozták el magukat. Egy kevésbé szép napon azt hozták hirül fáradhatatlan bevásárlóink, hogy a Vojenni gorodokot vörös katonákból alakított kordon veszi l körül, amelynek szigorú parancsa van a gorodokba bárkit, de onnan senkit ki nem bocsátani. Kórdezősködósünkre kiderült, hogy a városparancsnok belátva a ragály és nyomorúság megszüntetésének lehetetlenségét, azok lokalizációjára törekszik s a vojenni gorodokat sorsukra bizta.