ESZTERGOM XXVI. évfolyam 1921
1921-04-24 / 48. szám
ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Megjelenik szerdán, szombaton és vasárnap. Előfizetési ára : E$y hónapra 10 K, vidékre 14 K. TTiTT/QO cram át»Q • hétköznap 80 fillér, "öJ eb ö^ctlll did. vasárnap 1 korona. Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Lőrinc-utca 5. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvnyomdájában. Három halálos ítélet. Esztergom, 1921. április 23. „Halálra . . . halálra . . . halálra ... A kir. l törvényszék ezen Ítélete pedig a következőkön alapszik!", hangzott; Dr. Surgoth elnök kemény szava ós az indokolás koncepciózus tömegén mógegyszef vógighömpölygött a magyarországi proletárdikt atúra szenny es árja s a bűnök súlyos bizonyítékainak megvilágításánál mógegyszer élénkbe tárult Esztergom életének legsötétebb, legszomorúbb időszaka. Azokat a fájdalmas sebeket, amelyeket a kommün borzalmas, lélektelen világának szerencsétlen eszközei ós gonosztevői az ősi magyar város testén ejtettek, lassan-lassan behegeszti az idő ós egy jobb szellem szivet-lelket ébresztő járása, a sötétlő emlékeket is lassan elfeledteti az uj élet zaja, de az az irányzat, rendszer ós elmélet, amely a magyar államot, a magyar társadalmat, a magyar lelket: a kereszténységet és a magyar kultúrát egykor már csaknem megfojtotta, ma is megmaradt ugyanannak, a bűn ma is megmaradt bűnnek, a törvény és igazság pedig, amely az Istennel együtt sem nem felejt, sem nem késik, ma is törvény és igazság. A kommün szerencsétlen, vak eszközeinek könnyen megbocsát a nép, amely már túl van a maga kálváriáján. S noha ma már tisztán áll előttünk, hogy Győriek a proletárdiktatúrának nemcsak vak eszközei, de megfélemlítő ostorai voltak Esztergomban, akiknek a lelkét gyilkosság bűne is terheli s akiknek a nevéhez vér, koporsó, jajgató édesanya könnye és a bántalmak egész sorának keserű emléke tapad, — mégis nem bosszúért liheg a város sokat szenvedett társadalma ós megnyugszik, hogy a magyar haza szive elé, amelyben Győriek is a nemzeti idálok tagadásának késével vájkáltak, kegyelemre járulhatnak a halálraítéltek, jól esik a népnek, hogy a védelem — egyebek hiányában — az édesapa, a gyermekek, a férj, az asszony omló könnyeit törli. Azonban az apa, a férj, az asszonyi ós gyermeki könnyek egészen idegenek a rettenetes bűnökkel szemben. A királyi törvényszék pedig tisztán a bűnt mórlegeli és a büntetést szabja ki: ez az ő kötelessége. Amikor pedig a törvény j ezt a szigorú kötelességét teljesítette, ezt a maj gyar haza szent nevében tette, amely joggal I követel fiaitól bűntelen életet. Ezért Győri éknél is „a büntetlen előélet nem érdem, hanem kötelesség." Az apaság is az, a gyermekek is azok, az asszony és feleség is az, az adófizető polgárság is az ós a hazafiság is az lett volna. Mátéffy Viktor első parlamenti beszéde. Mátóffy Viktor, városunk nemzetgyűlési képviselője pénteken mondotta a parlamentben első beszédét, amely a keresztény közgazdaság megerősödéséről szólt. A feltűnést keltett beszédről a Nemzeti Újság a következőket irja: „Az előadói beszéd után az első szónok, Mátéffy Viktor mindjárt komoly és szakszerű beszéddel indította meg a vitát. Mátéffy gyakorlatilag sokat működött szövetkezeti téren, kitűnő szakember, általános figyelem kisérte is minden szavát. De nemcsak gyakorlati és jó eszmékkel jött, melyeket módosítás alakjában fog előterjeszteni, de egész beszéde átgondolt pénzügyi és kereskedelmi tudásra vallott. Beszédét a Ház minden oldalán honorálták ós nagy elismeréssel fogadták." Ezen beszédében Mátéffy Viktor kifejtette, hogy a keresztény, nemzeti Magyarország megerősödéséhez szükségesnek látja a pénzügyi ós gazdasági/alap megteremtését. A nemzetgyűlésnek már korábban hozzá kellett volna fognia a gazdasági újjáépítéshez. A földreformon kivül a mai napig ilyen irányú törvényjavaslatot nem tárgyalt a Ház ós a földreform sincs még végrehajtva. Alig hoztunk még törvényt a nép gazdasági és szociális boldogulására. Bármekkora áldozatot kíván is ez a javaslat, meg kell hoznunk a saját érdekünkben. A javaslatot örömmel üdvözli, mivel a koronát akarja stabilizálni. Kifogásolja azonban többek közt, hogy a nagyobb részvénytársaságok vagyonuknak csupán kótharmadrésze után fizetnek 15 százalékos váltságot, mig "a kisebb részvénytársaságok egész vagyonuk után egyszerre fizetik azt. Kéri, hogy az oly takarékpénztárak ós bankok, amelyek vagyonuk egy nagyobb részét hadikölcsönben helyezték el, bizonyos százalékos kulcs szerint a vagyonváltság egy részét hadikölcsönnel fizethessék meg. Abból, hogy a szövetkezetek vagyonváltságát méltányos kulcs szerint állapította meg a pénzügyminiszter, keresztényi gondolkodásra következtet. A szövetkezeteknek a jövő gazdasági életben nagyon fontos, szerepük lesz. Azokat, amelyek nemzetfentartó eszméket hirdetnek, istápolnunk kell, azokat ellenben, amelyek ezeket az eszméket elhomályosítani igyekszenek, nem szabad támogatni. (Elénk helyeslés.) A törvényjavaslatot elfogadja. Az uj lakásrendelet és Esztergom lakásviszonyai. Irta: Dr. Sántha József. Kevés felső hatósági intézkedés megjelenését előzi meg oly nagy érdeklődés, mint amilyennel közönségünk az új lakásrendeletet várta. És amikor a régjelzett rendelet megjelent, nem kisebb érdeklődésre tarthat számot annak a körülvonalazása, mily eredményt várhatunk annak alkalmazásától. Ezért a következőkben azt szeretném lapidáris rövidséggel szemléltetni, mily reményekkel lépheti át a lakáskereső közönség a lakásügyi hatóság küszöbét. A lakásra szorulók igényének kielégítésére az új rendelet is két eszközt ad a hatóság kezébe: az üres lakásokkal való hatósági rendelkezés ós az igénybevétel eszközét, melyek mindketteje távolról sem ad lehetőséget arra, hogy velük a jogos kórelmek teljes számban kielégítést nyerjenek. U „ESZTERGOM" TÁRCÁJA. Dr. Gönczy Béláról. Esztergomi működésének 25 éves jubileuma alkalmából. Rákóczi városából, a gyönyörű Kassáról, ahonnan — ha csehek tartják is megszállva —• szüntelen biztató és bátorító sugarakat lövell felénk a hazaszeretet egének legfényesebb csillaga, indult el Dr. Gönczy Béla, az esztergomi közkórház igazgató főorvosa arra az útra, amelyet szenvedő emberek szánandó alakjai szegélyeznek s amelynek utasai tudással és irgalommal felszerelve járnak jajokat csitítani, kínokat megszüntetni. Atyja néhai Bistei Gönczy Leó honvédezredes, anyja Rozet (Rozó) Kornélia, kapitány árvája volt. Gondos nevelésükre vet fényt gyermekeik szép emelkedése. Dr. Gönczy Gyula királyi ítélőtáblai tanácselnök s a már elhunyt Gönczy Imre tábornok, a honvédelmi minisztérium volt csoportfőnöke Dr. Gönczy Béla fivérei. Dr. Gönczy Béla 1896. áprilisa óta az esztergomi közkórház igazgatója ós sebészeti osztályának műtő orvosa, 1897. óta pedig Esztergom vármegye tb. főorvosa. Orvostudori diplomáját 1892. június 4.-én a budapesti kir. tudományegyetemen kapta. Ezenkívül 1892—1896. közt megszerezte a műtői oklevelet, tiszti orvosi képesítést, középiskolai közegészségtani tanári oklevelet ós a törvényszéki orvosi képesítést. Esztergomba a kir. tudományegyetem törvényszéki orvostani intézetéből jött, ahol Ajtay professzor első tanársegéde volt. Alig foglalta el esztergomi állását, máris akciót indít új kórház létesítésére. Az akció fényesen sikerült. 1902-ben adták át forgalomnak a szép Kolos-kórházat, mely elért tökéletesedését Gönczy dr. párját ritkító ügybuzgalmának, lelkesedésének köszöni. Az uj kórház felszerelését minden irányban iparkodott gyarapítani, igy a többi közt abban Röntgen- és Zander-intózet'et is berendeztetett. A háború alatt a Kolos-kórház közelében levő Ivanovitsféle telken egy fiókkórház létesítését eszközölte ki, hogy a Kolos-kórház harctéri sérülteket is gyógykezelhessen. Négy óv alatt, mig e fiókkórház fennállott, számtalan harctéri sebet gyógyított be itt Gönczy nagy szakértelme ós emberszeretete. Közvetlenül a háború előtt létesült városunkban egy vöröskeresztes ápolónői tanfolyam, amelyet a helybeli orvosokkal együttesen Gönczy tartott. A Kolos-kórház betegei mellett tanulták meg ez alkalommal lelkes ápolónőink mindazon tudnivalókat, amelyeknek a háború alatt a helybeli tartalékkórházakban oly szép hasznát vették. A kommunizmus vörös réme a kórházakra is ráfeküdt. Dr. Gönczynek minden energiáját latba kellett vetnie, hogy a Kolos-kórházat a bomlasztó törekvések ellen megvédje, ami sikerült is. A diktatúra bukása után minden rázkódtatás nélkül adta vissza a kórházat tulajdonosának. Amikor a kommün helybeli faktorai a volt egészségügyi megb ízottra bizták a kórház forradalmositásat'"~es hajsza indult meg az "o kibuktatására, erélyes fellépéssel kivédte az elrendelt vizsgálatot ós hajszát s ezzel a kórházról is elhárította a fenyegető veszedelmet. A kommunizmus kitörése után azonnal parancsot kapott arra, hogy a kórház apácáit szakszervezeti ápolónőkkel cserélje ki. Ha e parancsot teljesiti, az egész kórház szótzüllik. A kórház apácáit, bár ezek mindvégig állhatatosan ellenszegültek azon parancsnak, hogy a tanácsköztársaságnak fogadalmat tegyenek, a körülmények kedvező kihasználásával sikerült megtartania a betegek erdekében ós a keresztény szellem védelmére. A kórház kápolnája sem szenvedett. A kommunizmus bukása után, a bibornokhercegprimás beleegyezését megszerezve, felettes hatóságoknál kieszközölte, hogy a Kolosközkórház az érsekség tulajdonát képező volt Vöröskereszt-kórházzal (jelenleg Simor-kórház) egyesittessók. Ezáltal helyet nyert a Koloskórházban egy szülészeti osztály létesítésére, amelynek munkálatai már a befejezéshez közelednek, de hely jut most már a fertőző betegek elhelyezésére is, akiket eddig megfelelő intézmény hiányában a házi ápolásból kiemelni ós elkülöníteni nem lehetett. Dr. Gönczyt kartársainak osztatlan bizalmából az Országos Orvos Szövetség Esztergommegyei Fiókja 1906-ban elnökóvó választotta.
