ESZTERGOM XXVI. évfolyam 1921

1921-04-16 / 44. szám

RGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Megjelenik szerdán, szombaton és vasárnap. Előfizetési ára : Egy hónapra 10 K, vidékre 14 K. E íTirac C7*5m <£T»Q • hétköznap 80 fillér, gVtJS) bLdm áld* vasárnap 1 korona. Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Lőrinc-utca 5. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyv­nyomdájában. A forradalmi törvényszék ügyében befejezték a tárgyalást. — Az ítélet kihirdetése jövő pénteken lesz. — Győri és társai ügyében a főtárgyalást csütörtökön délelőtt befejezték. Az utolsó tár­gyalási napok nevezetesebb eseményeit a követ­kezőkben közöljük: A koronatanuk. A keddi napon kihallgatott tanuk egy része a Szabó-féle puccs részleteit tisztázta, más­része pedig a forradalmi törvényszék amaz ülé­sein történt eseményeket világitotta meg, ame­lyek eredménye Varga Dezső János és Berniczai Aladár halálraitólóse volt. Több kevésbé lényeges tanúvallomás után Véren János megerősítette Csányi tanúnak előző napon elhangzott azon vallo­mását, hogy Győriek lemondással fenyegetőztek azon esetre, ha az igazsá gügyi ^népbiztosság ke­gyelmet ad az elifélteknek. Vaniss Dezső kir. ítélőtáblai biró tanú hallotta, hogy Győri dühö­sen kifakadt, amikor a kegyelemről volt szó előtte és látta, amikor az elitéltek szemei előtt tanították ki a „Szamos" monitor tengerészeit a kivégzés módjára. t Cserődi István mint hullaszállító vett részt [ a kivégzésnél. Rendkívül terhelő vallomásában \ állítja, hogy Bártfai rendelkezett velük, hova álljanak kivégzés előtt a hullaszállító kocsival és látta azt is, amint Bártfai a katonáknak ád utasításokat. Vallomását Cserődi jelenvolt em­berei is megerősítik. Fontos vallomást tesz Dr. Scheiber Győző is, aki mint orvos vett részt a kivégzésen Dr. Kartaly kirendelése folytán. Leirja a kivégzést, melynél a lövés nem kardintósre, hanem „tűz" vezényszóra történt. Az összes vallomások közül Dr. Berényi Zoltáné a legsúlyosabb, aki mint vódo vett részt a forradalmi törvényszék emlékezetes két tár­gyalásán. Dr. Katona Sándorral egyetórtőleg mindent elkövettek a kivégzés meghiúsítására ós Zajácot sikerült is rávenniök, hogy mint szavazó biró, ne járuljon hozzá a halálos Ítélethozatalhoz. A második tárgyaláson Fassleren kivül Bancsó beszélt és követelte, hogy négy halálos ítélet legyen. A védő beszédét Győri félbeszakította, impressziója az volt, hogy ott Győrit nem lehe­tett ós nem kellett terrorizálni. Kedden d. u. Lakner László kir. gazdasági felügyelő, aki ablakából nézte végig a kivégzést, megerősíti Cserődinek délelőtti vallomásait. Bárt­fai azzal védekezik, hogy ő a hullaszállító kocsi igazításába csak azért folyt be, hogy a lovak, ha netalán a lövéstől megbokrosodnának, ne a közönség felé fussanak. Dr. Katona Sándor Berényihez hasonlóan mondja el a végzetes Ítélethozatal körülményeit. Megemlíti, hogy az egyes vádlottakra vonatkozó jegyzőkönyvek keresztekkel voltak megjelölve aszerint, milyen büntetést szántak nekik Győ­riek. Győri előtte is indulatosan viselkedett. Midőn az igazságügyi népbiztosságnak ez ügyben való illetékességét magyarázta előtte, Győri a felmutatott rendeletet összegyűrve a földre dobta. A tanúvallomások befejeztetvén, az elnök felolvastatta a kivégzettekről szóló boncjegyző­könyvet, majd mindazon vallomások jegyző­könyveit, amelyek alapján a forradalmi törv ény­szék Varga Dezső Jánost ós BerniczaT^AnTaárt" halálra itólte. Minden terhelő vallomásnál han­gosabban beszélték ezek az iratok, hogy a két szerencsétlent Győriek minden alapos vád híján, anélkül, hogy bűnösségüket pontosan megálla­pították volna, — végeztek ki. A védők ezután még egy csomó tanút je­lentettek be, akiknek kihallgatását azonban a kir. törvényszék nem tartotta szükségesnek, mivel velük lényegbevágó dolgokat bizonyítani nem lehetett. Hasonló okokból mellőzték Dr. Gróh József kirendelt védő kórelmét a kivégzés helyén tartandó helyszíni szemle megejtóse iránt. Helyet adott azonban a kir. törvényszék Dr. Török László védő azon kórelmének, hogy Gerlei Gábor ügyében a gyorsított eljárás beszüntet­tessók, mivel Csányi hétfői vallomása beigazolta, hogy Gerlei akkor, amikor a Till-fóle ügyet megindította, nem állott a vörös_ő rség szolgála*­tában. Gerléit még azon este szabadon bocsáj­tották s ügyét rendes polgári perben fogják elintézni. Vád- és védőbeszédek. Szerdán reggel a kir. törvényszék meghall­gatta az orvosszakórtők véleményét Győri, Mik­lósi és Bancsó elmebeli állapotára vonatkozóan. A külön-külön kihallgatott hatósági orvosok,] Dr. Berényi Zsigmond, Dr. Hamza József egy­értelműleg azt vallják, hogy mind a három vád-j lott normális elmeállapotú, teljesen beszámítható^ Dr. Surgoth elnök felszólítására most Dr. j Fodor Zoltán királyi ügyész megkezdette mint­egy ötnegyed óráig tartó vádbeszódét. Magyar­országnak a világháború utáni siralmas sorsát ecsetelve, csakhamar rátért Esztergom szomorú közéleti viszonyaira, amelyek a proletárdiHatura idején felszínre vetették és együvé södöTtá~kr~ar társadalom legellentótesebb osztályainak fóktfilün elemeit. Az ambícióktól túlfűtött Dr. Szent­györgyi Pált ós az e gyszerű földmivest, Győri Jánost, Dr. Seyler Emilt, a vármegye tiszti fő­orvosát és a rokonát megölt, többszörösen bün­tetett Szabó Pistát, Dr. Kartalyt, a rendőrkapi­tányt ÓS "Fejgli", a közrendőrből lett h. város­parancsnokot stb.. Majd sorra vette ÜT vádlottak bűneit, amelyeket a vádlottak saját beismerése, valamint az elhangzott tanúvallomások mindenki előtt nyilvánvalókká tettek. A kétrendbeli gyil­kosság bűntettében Győri, Miklósi, Bancsó, Szen­téi és Kartaly terheltekre mint a Btk. 69. §-nak 1. pontja szerinti felbujtókra, Bártfaira pedig, mint a Btk. 69. §. 2." pontja szerinti bűnsegéd re *"a törvényben előirt legszigorúbb, a többi feí> I heitre pedig a minősített bűncselekmények nagy-1 ságához mért büntetések kiszabását kérte. A megrendítő hatású vádbeszéd elhangzása után Dr. Török László budapesti ügyvéd mon­dotta el védőbeszédet Győri, Miklósi, Perler, Füzy, Bonifert és Csermák védencei érdekében. F ejtegette, hogy Szabó Pi sta igenis hazaáruló voTt, midőn a cseheket "Esztergomba áthívni tö­rekedett s igy a forradalmi törvényszék vád alá helyezett tagjait a lelkűkből még ki_ _nem halt hazafisá g érzete hévIteTt^"~buncselekinényük el­követésekor. Jb r üzy teljes felmentését kéri, mert, úgymond, ő már az ellene felhozott vádak miatt büntetését elszenvedte. Csermákra sem bizonyít­ható, hogy ismeretes feljelentésével Lindtnerné­nek oly íaWt megbüntetését célozta, mint ami­nőre őt a forradalmi törvényszék elítélte volt. A vódőbeszódeket szerdán délután 4 órakor foly­tatták. Az esztergomi ügyvédek védőbeszédei. Mivel a vádlottak yjdejmjt__e^yeüen esz­tergomi ügyvéd sem volt hajlandó jószántából elvállalni, a kir. törvényszék mindazon vádlottak részére, akiket nem Dr. Török László képviselt, hivatalból rendelt ki védőt a helybeli ügyvédek sorából. A szerda délutáni vódőbeszódek folya­mán minden egyes „védő ny omatékosa n hangsú­lyozta, hogy csak az ügyvédi esküjéből kifolyó kényszerű kötelesség parancsára szólal fel. Leg­elsőbben Zajácz védője Dr. Mattyasovszky Béla be­szélt ; majd Dr. Popper Dezső mondotta el védő­beszédet Bancsó László érdekében. Dr. Boross Géza Szentéi Sándor védelmére sorakoztatta fel az összes számbavehető érveket. Bártfait Dr. Kőműves László, Dr. Kartalyt JDr. _QjJÍh---Jázsef védelmezte. Valamennyi beszéd magas színvo­nalú, nagy jogi tudásról ós gyakorlottságról ta­núskodó felszólalás volt ós Dr. Surgoth elnök is meleg elismeréssel emlékezett meg róluk a tár­gyalás berekesztése után. Dr. Gróh József védő­beszédéről azonban külön is meg kell emlékez­nünk nemcsak terjedelme, alapossága és érde­kessége, hanem rethorikai szépségei miatt is. — Gróh dr. ebben a beszédében a proletárdiktatúra alatti Esztergom veszélyeztetett helyzetét ecse­telte az uralomra került féktelen, műveletlen ele-' mek terrorja és vandalizmusa folytán. Kartaly — aki iránt különben a szóló nem érez semmi szimpátiát — mint tanult ós népszerűségnek ör­vendett esztergomi fiatalember minden erejét latbavetette, hogy ennek a fóktelenségnek és vandalizmusnak gátat vessen s ezért m aradt vé­gig a helyén. Majd sorra boncolgatva az ellene emelt vádat, Kartaly felmentését kérte. A min­denkit lebilincselő szép beszédet Kartalyhoz for­dulva Wilde Oszkárnak"á T)ortönben irt „De profundis" c. művéből vett hatásos idézettel fe­jezte be. Csütörtökön délelőtt a királyi ügyész válasza következett volna az előző napon elhangzott vódőbeszódekre. Dr. Fo­dor Zoltán kir. ügyész azonban kijelentette, hogy nem óhajt válaszolni a védők magas színvonalon állott és a tárgy keretében mozgott beszédeire. Az elnök felszólítására most a vádlottak mondták el mentségükre, amit jónak láttak. Győri azt hozza fel védelmére, hogy nem volt soha kommunista. Mindig a közjónak ólt. 15 gyermek atyja, akik közül 8 élő. Gyermekeit mindig tisztességre, vallásosságra nevelte. Az ét­kezéshez imádság nélkül sohasem ültek. Nem volt szocialista sem. A szentgyörgymezői kath. körnek „választmánya volt." Forradalmi tör­vén yszéki e lnökké történt kinevezését életveszé­lyes fenyegetésekre fogadta el, amely állásában fékezte a zavargó elemeket. Elismeri bűnösségét. Végül könnyezve, reszkető hangon kérte a kir. törvényszéket, hogy legyen tekintettel családjára. Miklósi: ítéletét kesergő anya lesi négy kis gyermekével, akik imádkoznak érte. A világ­háborúban rósztvett. Bancsó összefüggő, értelmes beszédben azt fejtegeti, hogy mint detektivfelügyelő a min­denkori államhatalom rendeleteit hajtotta végre és nem politizált. Szentéi becsületes nevét akarja megvédeni, ő csak a választások ellenőrzésére lett kiküldve politikai megbízottul. Az embereket nem osztály­különbség szerint itólte meg. Helyén maradt Kartalyval együtt, hogy a várost megoltalmazza. Kartaly dr. röviden arra kéri biráit, hogy az ő tettét ne a törvények rideg §-ai, hanem az evangélium tanítása szerint bírálják el, mire az elnök megjegyzi, hogy a kir. törvényszék csak a fennálló világi törvények szerint Ítélhet. Bártfai csak a közbiztonságot védte. A kommunizmusnak halálos ellensége volt. Hivat­kozott Őfelségétől életmentésért kapott kitünte­tésére ós meghatottságtól reszkető hangon emii­tette családját. Zajác alig pár szót tud csak szólni; sza­vai zokogásba fúlnak. Három izben is lemondott. Szegény dolgozó ember volt, öreg anyja eltar­tója s a háborúban katona. Vagyont nem sze­rezhetett.

Next

/
Thumbnails
Contents