ESZTERGOM XXVI. évfolyam 1921
1921-04-13 / 43. szám
RGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Megjelenik szerdán, szombaton és vasárnap. Előfizetési ára : Egy hónapra 10 K, vidékre 14 K. Frt-nűc c7Óm óra • hétköznap 80 fillér, ^5jCö ÜLclUL did,, vasárnap 1 korona. Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Lőrinc-utca 5. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvnyomdájában. Főtárgyalás az esztergomi forradalmi törvényszék — Győri János és társainak felelősségrevonása. Saját tudósítónktól. — A szerda óta egyre tartó főtárgyalás ma a legnagyobb szenzációja városunknak, amely mellett minden más esemény háttérbe szorul. A hétfői tárgyalás alkalmával a Varga Dezső János és Berniczai Aladár elleni gyilkosság ós ezzel kapcsolatban a Szabó István-féle ellenforradalmi puccs részletei ügyében folytak a vallatások. Győri, Miklósi, Bancsó, Szentéi, Dr. Kartaly ós Bártfai kihallgatása következett sorra. Bancsó László és a — polgári biintetőtörvónykönyv. Fél 11 órakor Bancsó László volt detektivfőnöknek, a forradalmi politikai nyomozó osztály győri csoportja vezetőjének kihallgatása következett. Az elnök ama kérdésére, hogy bűnösnek érzi-e magát, szenvedélyes „nem"-mel felelt. .Természetesen ő is hazafias embernek kívánkozik bemutatkozni vallomásában, ő is hazaárulás-, ^íak minősiti Szabó Pista esetét ós az elnöknekj /ismét bizonyítania kellett azt, hogy ők még na-' gyobb ellenségei voltak a magyar hazának, mint at^g sehek s hogy az ő uralmuk alatt nem volt magyar állam, nem volt Magyarország. Aki. pedig a tanácsköztársaság hatalmát védte és. szolgálta, mint Bancsó, az nem lehetett magyar~ ós hazafias. Érdekes, hogy Bancsó nem vallotta magát meggyőződéses kommunistának és úgy mondotta, hogy ő sohasem politizált. Horváth ós Bernicai halálraitólése ügyében igen ingadozóan vallott. Igy pl. Vadásznak a forradalmi törvényszék tárgyalásáról való tudósításáról háromféleképen vallott. Fassler vádbeszódére emlékezett, aki a vádlottakat megbüntetésre ajánlotta azon rövid vádbeszéddel, hogy : szemet-szemért. Amidőn az elnök megkérdezte Bancsótól, hogy ő mit tett volna, ha a vádlottak megbüntetését reá bizták volna, azt a derültséget keltő választ adta, hogy: „Megnéztem volna a polgári büntetőtörvénykönyvet." És váltig erősítette, hogy ott megtalálta volna a vádlottak megbüntetésére vonatkozó paragrafust. Egyébként tagadta, hogy az esztergomi forradalmi törvényszék halálos ítélethozatala körül tevékenykedett volna. Szentéi Sándor kihallgatása. Hogyan akarta Szabó Pista a várost a cseheknek kiszolgáltatni ? Igen érdekes volt Szentéi Sándor politikai megbízott kihallgatása, aki szintén nem akarta elhinni, hogy ő nem igaz magyar ember ós ebben a tekintetben lelkiismeretére ós meggyőződésére is hivatkozott. Nem érzi magát bűnösnek ós ennek bizonyítására szivhezszóló agitátori beszédekbe kezdett úgy, hogy az elnöknek többször kellett őt népszónoki szárnyalásaiból a tárgyhoz téríteni. Szentéi az elnök kérdésére hosszasan számolt be esztergomi szerepléséről. Különös élénkséggel adta elő Szabó Pistának a csehekkel való paktálását ós az ő akcióját, amelyet a vörösitett Esztergomnak a csehek ellen való védekezésére kifejtett. Vallomása szerint őt akkor táviratilag hivták Esztergomba. Megérkezése napjának éjjelén elfogták őt Szabó Pista emberei, akinek áruló terveiről még akkor fogalma sem volt. Ezekről csak másnap értesült a párkányi hidon, ahol meglepetve látta, hogy a gépfegyverek a város felé vannak irányítva és a híd nyitva áll. Ekkor ő odarohant Szabó Pistához, felelősségre vonta és le akarta beszélni a várost átadó szándékáról. Szabó Pista azonban nem tágított, mert — mint mondta — ellene a *ielyi direktórium hajszát indított. Odament a hid közepére az ott váró cseh tisztekhez és Szentéi, aki nem tágított mellőle, a következő párbeszédet hallotta Szabó Pista és a cseh tisztek között németül lefolyni: Szabó: „Jöjjenek, ón a várost átadom. Muníció, fegyver stb. már átadásra készen össze van hordva." Cseh tiszt: „De kérem, erre nekem Prágából jövő parancs szükséges." Szabó: „Ha nem jönnek egy negyedórán belül, ón az átadást nem garantálhatom." A cseh tiszt erre habozott, de mégis kérdezte: „Mennyi katonával lehet átjönni, egy század elég?" Szabó: „Mennyi önöknél egy század?" Cseh tiszt: „150 ember." Szabó: „Akkor jőjjüft két századdal, de rögtön." A cseh tisztek megígérték, hogy megpróbálják. Erre Szentéi a Kossuth utcai laktanyára futott, magával vitt bizonyos számú vöröskatonát ós a hid védelmére vonult. A gépfegyvereket a csehek felé irányitotta és átvette_a—p^-rí rancsnokságot. A cseheket már látták is felfej-. 1 lődni, azonban — mint vallotta — nem lőtt * rájuk, hogy a várost a csehek esetleges bosszú-/] jától megmentse. InkáFb~feEer kendőt lobogta^) tott, mire a csehek visszavonultak. Horváth ós társa halálraitélésében való közreműködést természetesen ő is tagadja. Az itólet végrehajtásánál ugyan ő is jelen volt, de — mint vallotta — csak mint magánember, még csak nem is kíváncsiságból, mint a közönség nagy része, hanem azért, mert egyik barátjára várt. Ki rendelte ki az orvost az áldozatokhoz? Kar ta ly István vall omása. Feszült figyelemmel leste a közönség a terem ajtaját, amidőn Dr. Kart aly István e lőállitását rendelte el az elnök. Kartaly, amint sápadt arccal, görnyedt testtel birái előtt állott ós alig hallható hangon vallott, olyan volt, mint a megtört lelkiismeret. De ő sem érzi magát bűnösnek és a vádat, hogy a kivégzéshez Dr. Scheibert hivatalos orvosnak ő rendelte volna ki, tévedésen alapulónak mondja, mivel az orvos kirendelése nem az ő hatáskörébe tartozott. A midőn elnök elébe tárta a tanú egyenes vallomását, t. i. azt, hogy ő egyenesen ráparancsolta Dr. Scheiberre a hivatalos orvosi funkciót, az öreg Dr. Aldori különbeni kirendelése mellett, azt felelte Kartaly': „A legjobb lelkiismeretem szerint nem emlékszem erre, de ha az orvos úr vallja, lehetséges, hogy úgy volt." Horváth ós Bernicai ügyének tárgyalásánál az első tárgyaláson egyáltalán nem, a másodiknál be-benózett a forradalmi törvényszék tárgyalótermébe. To-' vábbi vallomása szerint a kivégzésnél a közönség soraiban volt ós a kivégzés előkószitésóről, a kivégzés színhelyére vitt két koporsóról stb., nem tud. Csányi József kihallgatása. Hétfőn délután Izsák János ós Sliz István, akiket Győriek annak idején szintén halálra ítéltek, de a golyó általi halált később életfogytiglani fegyházra változtatták át az igazságügyi nópbiztosságon, mondották el érdekes vallomásaikat. Majd Csányi József veszprémi m. kir. áilamrendőrkapitányt, annakidején az esztergomi vörösőrsóg rendészeti osztályának vezetőjót hallgatta ki a törvényszék. Csányi három telefonbeszélgetésről tud, amelyet Győri folytatott az igazságügyi népbiztossággal. Az elsőben Fassler kicserélését kérték, akit a forradalmi törvényszók tagjai maguk közt is általánosan gyűlöltek, a második ós harmadikban a kivégzésekről volt szó. Győri e vallomás szerint nemcsak hogy kegyelemre nem ajánlotta az elítélteket, hanem még társaival együtt lemondással fenyegetődzött az esetre, ha a kivégzést nem Esztergomban,. hanem, mint a népbiztosság óhajtotta — Budapesten hajtják végre. A keddi tárgyalásról rajtunk kivül eső technikai okok miatt csak legközelebbi számunk' ban emlékezhetünk meg / HIRER. * Zadravecz püspök Esztergomban. Csütörtökön, április 14.-én Zadravecz István tábori püspök Esztergomba érkezik a csapatkórházi kápolna felszentelésére. Ittartózkodása alatt a bencés szókház vendége lesz. * Vallástudományi előadás. Folyó hó 15.-én, pénteken este [ U7 órakor Dr. Meszlónyi Zoltán hercegprimási titkár tart előadást „A pápa csalatkozhatatlansága" cimmel a főgimnázium fizikai előadó termében. Minden érdeklődőt szívesen lát az esztergomi összes Mária-Kongregációk vezetőiből alakult rendezőség. * Chernyi Mátyásnét felmentették. A pestvidéki kir. törvényszók Dr. Zemplényi Arpád járásbiró elnöklete alatt hétfőn este tárgyalta Chernyi Mátyásnó szül. Kemény Irén zsarolási ügyét. A vád szerint Chernyinó mint a vizivárosi Szent Vince-zárda tanügyi politikai megbízottja a kommunizmus alatt zsarolás büntettet követte el. Az ügyre vonatkozó tanuk, köztük a zárda főnöknőjének kihallgatása után a vád és vódőbeszédek következtek. Gróh József dr. védő kérte a bíróságot, hogy a zsarolást a fennforgó, csekély anyagi értéket jelentő esetben ne minősítsék bűntettnek, hanem legfeljebb vétségnek. Kimutatta, hogy Chernyinó politikai megbízotti működése alatt sem a tanácsköztársaságnak, sem önmagának jogtalanul hasznot nem szerzett, sőt likvidálás alkalmával határozottan a zárda javára működött. A kir. törvényszék rövid tanácskozás után ez ügyben véglegesen felmentő Ítéletet hozott. A hallgatóság az ítéletet éljenzóssel fogadta, amiért az elnök erélyesen rendreutasította a jelenvoltakat. * Elmaradt hangverseny. Székely Zoltán hegedűművész hétfői hangversenye közbejött akadályok miatt elmaradt. * A Kath. Munkásnő-egyesület vasárnapi műsoros ünnepélye, mely a főgimnázium nagytermében meleg érdeklődés mellett folyt le, igen szépen sikerült. Az egyesületi énekkar kedves éneke után gyönyörű élőkép következett, amely Karthágónak a vandálok alatti feldúlását ábrázolta. Az élőkép középpontja a hivei körében megtámadott püspök volt, aki keresztet tart a reárontó vad ellenség felé. A színpompás képhez Homor Imre irt ódai szárnyalású szöveget, amely hazánk feldúlására célozva zengi: „Tartsuk keresztünk a világ elébe!" A prológot Miletics Erzsike szavalta nagy hatással. Majd a munkásnőegyleti énekkar Verdi: Rabszolgák énekét énekelte el négy hangon jó betanultsággal. Az ünnepély fő vonzóereje ós leghatásosabb száma a „Szent Julia" c. 3 felvonásos szinmű volt. A darab kitűnő prológját Gábriel István irta ós Sipka Emma szavalta igen kedvesen. A címszerepet Zeke Irénke játszotta. Az eroslelkű szent jellemét oly vonzóan domborította ki, hogy elképzelni sem lehetett szebben. Eusóbia, a másik
