ESZTERGOM XXV. évfolyam 1920
1920-02-18 / 39. szám
ESZTERGOM POLITIKAI NAPILAP AZ ESZTERGOMI KERESZTÉNY NEMZETI EGYESÜLÉS PÁRTJÁNAK HIVATALOS LAPJA Megjelenik minden nap délután. Előfizetési ára: Egy hónapra 8 korona. Egyes szám ára 50 fillér. Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Lőrinc-utca 5. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvnyomdájában. Szünetel a spanyol, meg egyéb háborús járvány és csapás címén sok minden. Az iskola a sok szünet miatt csak teng-leng. A diákok és némely mamák tán örülnek neki; de már kétlem, bogy a jövő intelligenciája nem fogja megsínyleni. Hál' Istennek, letűntek — bár sohase támadnának föl! — az eszem-iszom, tósztozó banketek s a banketek kedvéért derüre-borura rendezett ankétek, hol nagyhangú emberek diszkreditálták a komoly munkát. Az emberek küzködve, sokszor éhezve, fázva és ócska ruhákban járva beletörődnek a szolid, takarékos, izzadságos életbe. Lassan-lassan — sokan tán fogcsikorgatva bár — hozzászoktunk, hogy a külső, a látszat, a flanc semmi vagy legfeljebb azt a gyanút kelti, hogy uzsorás hadiszállító, avagy árurejtegető lánckereskedő, esetleg álruhás népbiztos mutogatja becstelenséget; meg kellett végre látni, hogy a belső, a reális, az, ami tényleg megvan, egyedül az ad ennivalót, tüzelőt ós ruhát, őszintébbek vagyunk abban, hogy szegények vagyunk, bevalljuk a szegénységünket és éppen ezért őszintén, komolyan, tetterővel látunk hozzá, hogy ne legyünk koldus-nyomorultak. Nem dobjuk el az ócskát, felkutatjuk, mit hol és mikor szerezhetünk legolcsóbban s utánajárunk, hogy miből lehetne kihozni egy kis jövedelmet. Ami áll az egyesre, áll a közre is. Szegény lett az állam, a város, a falu, ha gazdag volt és még szegényebb, akinek azelőtt is inkább csak adóssága volt a vagyona. Az állami pénzügyek szanálása, az állam hitelének helyreállitása, a békeszerződéssel járó gazdasági vonatkozások majd minden nap letárgyaltatnak a fővárosi sajtóban. De esztergomi újságban még nyomát sem igen láttam, hogy a közönség érdeklődnék a város anyagi ügyei iránt. Hiszen igaz, hogy e kérdések eldöntése, a tervezetek kidolgozása és az egész programm megállapítása nem éppen laikus emberek feladata és a szakemberek bizonyára nagy ügybuzgósággal dolgoznak is ez irányban. De talán mégsem árt, ha a mi ügyeinket nyilvánosan is jmegtárgyaljuk és mutatjuk, hogy legalább érdeklődünk a közösség, tehát a mindnyájunk közös {ügye iránt is. Hogy csak egy-két példát hozzak fel: talán nem ártott volna a háború vége felé nyilváno; san ós gyakrabban előhozni a községi erdei vasút, a községi villanyfűrósz, a villanytelep, az orosz hadifoglyok felhasználása közmunkákra, útjavításra, útépítésre, a tábor stb. ügyeket. Több szem többet lát, régi jó elv ós a rosszsz-eműek mellett talán akadnak olyanok is, akik éppen jól látják dolgokat ós legalább a tisztánlátás akadályait meg. Aktuális témákban ma sincs hiány, sőt ma talán több van, mint bármikor. Igaz, hogy legtöbbnél azonnal ott van a bökkenő: milyen lesz a béke ?, csehek maradnak-e a szomszédban, vagy újra magyar katona áll őrt a Duna mindkét partján? De vannak ügyek, melyek anélkül is elintózhetők, vagy legalább letárgyalhatok. Hogy csak egyet említsünk: a városrendezés, vízvezeték és csatornázás elvi megállapítása, tervezetének kidolgozása, sorrendjének megjelölése. Nagyarányú feladat kétségtelenül, de ennek hosszú ideig tartó előkészítése mellett akad máris néhány apróság, amiből sem nagy fáradság, sem kiadás, sőt ellenkezőleg egy kis — minden esetre szerény — jövedelem is kinézne a városnak. Ott van pl. a régi tűzoltószertár a tanítóképző mellett. (Igaz, hogy inkább sertésólnak mézi az ember — a primáspalota szomszédságában.) lassankint szótszedik. Nerq, lehetne azt órtókesiteni a mai hallatlan árak mellett? A város céljaira a mai alakjában használhatatlan, széthordása más célokra aligha volna óhajtandó. •— És vájjon mekkora mértékben „díszítik" a várost a Kossuth-, Bottyán-, Jókai- stb. utcák vedlett akácfái ? Pedig idestova itt a tavasz és hatalmas ollóikkal még hatalmasabb napszám fejében megjelennek ott emberek, hogy további „városszépítésre" előkészítsék. Holott alighanem akadnának polgárok, akik megfizetnék, hogy kivághassák őket s hazavihessék a mai széntelen és fátlan világban. Mert szegények valamikor lehettek szépek, de ma olyanok, mint a százesztendős vasorrú bába — hóditó körúton. Tréfa után komolyan: kis dolgokban és fontos kérdésekben egyaránt közös érdeklődéssel, közös munkával, őszinte egyenességgel beszéljük meg s mozdítsuk elő egymás ügyét, a közügyet. A közösség tudata nélkül, a haladásra való törekvés nélkül, közös segítség nélkül szegény marad a köz ós ebben nem érzi jól magát az egyén. Az ilyen munka nem ismerheti sem a spanyol, sem semmiféle szünetet. — ß.— Képek az első nemzetgyűlésről. Egy szerencsés véletlen folytán tegnap valahogy az ülésterembe jutottam. Ünnepélyes csend uralkodott mindenfelé; a kormány és a nemzetgyűlés tagjai a történelmi órák hatásai alatt vannak, a karzatok tömve előkelő közönséggel, köztük az összes külföldi missiók tagjai. Huszár miniszterelnök szólásra emelkedik, feszülten figyeli mindenki. Közbe-közbe zajos taps és éljenzés ; s mikor az ellenforradalom s a nemzeti hadsereg hőseiről beszél s azt mondja: „ezek magyarok, férfiak ós keresztények voltak" feláll az _egósz nemzetgyűlés, tapsol, éljenez percekig, kivéve nagyatádi Szabó Istvánt. Hatalmas, gyönyörű beszéde alatt sokszor hallatszik : „Hallod nagyatádi Szabó!" Befejeztével ismét az előbbi kép, feláll mindenki, éljenez, tapsol és ünnepli Huszárt. Friedrich miniszteri székében azzal az öntudattal ül, kinek az a történelmi múltja van, mint őneki. Prohászka püspök az első sorban Rakovszky mellett figyelemmel, örömtelt arccal kisóri a beszédet. A baloldalt az ülésteremben a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja foglalta el, melynek soraiban ott látjuk a párt hatalmas alakjait, Vass Józsefet, Ernszt Sándort, Simonyi-Semadam Sándort, Huber Jánost, ki a leghevesebb éljenző és igy tovább. Figyelemmel, kipirult arccal ülnek helyükön a mi képviselőink, Mátéffy ós dr. Szilárd. Bátran állithatom, hogy a párt nivója magasan áll, amit nem lehet a jobb oldalról elmondani. Egy vigasztaló, hogy a földmives- és gazda-párt egyszerű emberei velünk éreznek; hatalmasan tüntettek Huszár mellett beszédje alatt, amit sajnos, sokról nem lehet elmondani. A demokraták a jobb oldal egyik sarkában húzódnak meg, kellemetlen nekik Huszár kijelentése, hogy „a kereszténységet és krisztusi morált összes intézményeinkben érvényre fogjuk juttatni." Szünet alatt Rubinek megszólítja Mátéffyt, gratulál neki a győzelemhez s azt mondja: „Náladnál különb agrár ember nem kerülhetett volna be a nemzetgyűlésbe, nem is tettem pártom érdekében ellened Esztergomban semmit!" A folyosón Usetty barátommal, a Franzstadt nagy fiával és képviselőjével sétáltam, figyeltük a csoportokat, melyek Friedrich ós Huszár körül állanak. Huszár fáradhatatlanul jár fel-alá, mindenkihez van szava, meleg kézszorítása. A demokraták elszigetelten társalognak, velük nem foglalkozik senki. Szünet után formalitásokat intéz el a ház, bejelenti az elnök az igazoló bizottságokat s az eddig beérkezett petíciókat. 2 órakor volt vége ennek a történelm^nevezetességű gyűlésnek. Igazi keresztény és magyar honfiúi lelkesedéssel oszlott szét a nemzetgyűlés és a jelenlevő közönség, mindenki csak Huszár beszédjéről elmélkedve, (dr. t. k.) HIRER. * Uj hivatali beosztás a vármegyén. Dr. Szilárd Béla vármegyei főjegyző nemzetgyűlési képviselővé választatása alkalmából a választási rendelet alapján az állásával járó hivatali szolgálat alól felmentetett. A főjegyzői ügykör ellátásával Palkovics László alispán ennélfogva dr. Reviczky Gábor II. főjegyzőt, a H. főjegyzői ügykör ellátásával Fekete Rezső tb. főjegyző, I. aljegyzőt, az I. aljegyzői ügykör ellátásával pedig dr. Zsiga János II. aljegyzőt bízta meg. * Kirendelés. A népjóléti minisztérium dr. Hudiczina Istvánt piszkei járásorvossá rendelte ki. * Missió a belvárosi plébánia templomban. Amint jeleztük is, a lelki élet megújítására hamvazó-szerdán nyolc napos missió kezdődik a belvárosi plébánia-templomban Józustársasági atyák vezetésével. Az első szentbeszéd a nyolcórai hamvazási mise után lesz. A többi beszédet naponkint délelőtt 7210 órakor és délután 6 órakor tartják. A missió tartására P. Irsik és P. Bús jezsuita atyák, nagyhírű szónokok érkeznek Esztergomba. * A törvényhatósági bizottság gyűlése. Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága február 26.-án gyűlést tart. * Figyelmeztetés. Ismételten figyelmeztetjük a helybeli halászokat, hogy amig a békekötéssel kapcsolatban levő jogi kérdések rendezést nem nyernek, a hal Duna közepétől a mi partjainkig eszközölhető. Ezen rendelkezés megszegése csempészetnek, illetve kémkedésnek tekintetik. Várm. Kat. Parancsnokság. * Az iskolák hétfőn megnyílnak. A spanyoljárvány miatt több mint egy hónapja zárva tartott iskolák, mint értesülünk, hétfőn, f. hó 23.-án ismét megnyílnak. * A nemzeti hadsereg felszerelésére adakoztak : Egy hazafi megszállt területről 438 kor. Egy honleány* megszállt területről 205 kor. Süttő község elöljárósága 500 kor. — Kérem mindazokat, kiknél gyűjtő-ivek vannak, hogy azokat akár eredménytelenül is, 8 napon belül hozzám beküldeni szíveskedjenek. Draxler Alajosné pénztárnok. * Spanyoljárvány. A legutóbbi két napon 21 polgári személy és 1 katona betegedett meg spanyolban. * Svájci lap Esztergomról. A „Neue Züricher Zeitung" hosszabb cikkben ismerteti a magyar békeszerződés területi rendelkezéseit és élesen bírálja, elitéli az azokban foglalt határmegállapitást. A Csallóközt — irja a lap — gazdag termőföldjével és tősgyökeres magyar lakosságával a csehek államának ítélték oda, akik Pozsonyt, e régi magyar koronázóvárost is megkapják. Esztergomból a dóm kupolája szomorúan köszönti Magyarország ama tájait, amelyek cseh uralom alá kerültek ... Itt is, mint mindenütt, földrajzra ós néprajzra való tekintet nélkül, egyenest Magyarország szivén keresztül húzta meg a kék ceruza a határt. A cikk igy végződik: „Olaszország klasszikus irredentája a világháború következtében megszűnt, a magyar irredenta azzal a nappal kezdődik, amelyen a békeszerződés hatályba lép."