ESZTERGOM XXV. évfolyam 1920

1920-02-04 / 27. szám

ESZTERGOM POLITIKAI NAPILAP AZ ESZTERGOMI KERESZTÉNY NEMZETI EGYESÜLÉS PÁRTJÁNAK HIVATALOS LAPJA Megjelenik minden nap délután. Előfizetési ára: Egy hónapra 8 korona. Egyes szám, ára 50 fillér. Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Lőrinc-utca 5. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvnyomdájában. A közönséghez Hadifogságban szenvedő véreink hazaszállítása érdekében hónapok előtt gyűjtőakciót indítottunk a nagyközönség körében is, de sajnos az eddigi eredmény azt igazolja, hogy a nagyközönség tekintélyes része még mindig nem tudja vagy nem akarja ezen magasztos ós emberbaráti mentő-akció fontosságát átérezni. Eltekintve egyesek dicséretet ós elismerést érdemlő nagyobb áldozatkészségétől, a tehetségesebb társadalom, közte a gazdatársadalom egy része közönyös s amig a szórakoztató mulatságokra és öncéljaira sokat költ, addig csak csekély összegekkel iparkodik hazafias kötelezettségének a hadifoglyok iránt eleget tenni, vagy egyáltalában ezen akciótól távolmaradásával tüntet. Ismételten felhívjuk tehát a magyar társadalom minden rétegének figyelmét ezen nemes akcióra és kérjük, hogy mindenki vegye ki részét ezen akcióból, s nem csak az

T kinek valamely hozzátartozója vagy rokona sínylődik a gyötrelmes és életet őrlő nehéz hadifogságban, hanem siessen az egész áldozatkész magyar közönség ki-ki tehetsége szerint a magyar kormánynak hathatós anyagi támogatására, hogy szerencsétlen hadifoglyaink hazaszállítására irányuló szándékát és törekvését mielőbbi siker koronázza. Mindenki nyugtassa meg saját lelkiismeretét azzal, hogy ő is hozzájárult filléreivel-koronáival sokat szenvedő véreink gyors hazaszállításához. Apellálunk különösen Esztergom város és a vidék nemesszivü asszonyainak és a szerető honleányoknak mindenkori áldozatkészségére. Viseljék szivükön szerencsétlen véreink ügyét, támogassák azt szakadatlan agitálással és gyűjtéseikkel. Az összegyűjtött pénzösszegek a helybeli katonai kiegészítő parancsnokságnál (Nagylaktanya, III. számú épület földszint, ajtó 16.) — naponta d. e. 9—12 óráig Osterer Rudolf alezredes által vétetnek át. A vármegyei katonai parancsnokság megbízásából: Esztergom, 1920. január hó 30.-án. Osterer Rudolf, alezredes, katonai kiég.-parancsnok. Hogyan kell visszahódítanunk Magyarországot? Nem az országnak azokról a részeiről akarunk beszélni, amelyeken pillanatnyilag a cseh, az oláh meg a szerb az ur s amelyekre most az osztrák akarja rátenni a kezét, ezeket a részeket véglegesen elveszíteni úgy sem fogjuk, bármit határoznak is Parisban, mert ezeket a részeket a jó Isten forrasztotta Magyarországhoz, azokat onnan letépni nem lehet. De vissza kell hóditanunk azt, amit nem fegyverrel, hanem többó-kevésbbé a törvényes formák betartásával hódított el tőlünk a zsidóság. Ezt a hódítást nem fegyverrel, hanem csakis munkával végezhetjük el s erre a célra meg kell teremtenünk a szükséges fegyvereket. A legfontosabbak egyike az, hogy a gazdasági életben vegyük vissza a vezetést. A sajtó ós pénz volt az a két nagyhatalom, amelyet a zsidóság a maga szövetségesévé tett, ma már van sajtónk, kell, hogy a pénzt is úgy szervezzük meg, hogy az a mi ügyünk szolgálatába szegődjók. Ezért kell legelső sorban megalapítanunk a keresztény magyarság nagybankját, a Magyar Nemzeti Gazdasági Bankot. Ez a bank keresztény szellemben fogja irányítani a hiteléletet, mig a ezelőtt a hitelezés fegyverével győzték le a keresztény gazdaságot ós növelték nagyra a maguk erejét. A Magyar Nemzeti Gazdasági Bank a keresztények gazdaságát fogja a hitellel felvirágoztatni. Azelőtt minél több részvénytársaságot alapítottak, hogy a részvényekkel üzérkedhessenek, a Magyar Nemzeti Gazdasági Bank az egyének gazdálkodását fogja fejleszteni, azelőtt parcelláztak, hogy a parcellázásnál busás hasznokra tegyenek szert, a Magyar Nemzeti Gazdasági Bank azt a földbirtokreformot fogja előmozdítani, amely úgy a kisgazdát, mint a nagybirtokost megtanítja a gazdálkodásnak legjobb, legjövedelmezőbb módjára. A Magyar Nemzeti Gazdasági Bank általában véve azt tűzte ki céljául, hogy irányitója, támogatója legyen a keresztény magyarság gazdasági életének, azt akarja elérni, hogy a nemzet persze a nemzet érdekét szolgálja, ne pedig a destrukciót, amint volt az elmúltban. Ezért kell, hogy ez a Magyar Nemzeti Gazdasági Bank nagy és hatalmas legyen, ezért szolgálja saját magának érdekét mindenki, aki vásárolja a Magyar Nemzeti Gazdasági Bank részvényeit ós pedig nemcsak egy-kétszáz korona ára részvényt jegyez, hanem rendelkezésére álló pénzét ezekbe a részvényekbe fekteti, mert igen nagy erővel állunk szemben, milliárdokra és milliárdokra rúg az idegenfaj kezében levő tőke. Esztergomban részvényt lehet jegyezni: Esztergomi Takarókpénztár Részvénytársaságnál és az Esztergomi Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetnél, Kossuth Lajos-utca 2? A bank budapesti alapítási irodája IV., Gerlóczy-utca 11. sz. alatt van. Tarka sorok, melyek f. évi 24. számunkban sorakoztak a pártonkivülisóg, vagy a pártonfelülisóg szelleme ellen, hatalmas egyhasábos vasárnapi dörgedelmet váltottak ki helyi laptársunkból. A dörgedelemben azután össze voltak keverve bizonyos komoly cikkek érdemei a Tarka sorokkal, azután mindkét lap olvasóközönsége egymással, majd egy személy érdemei a keresztény Magyarországgal és egy bizonyos „Ön" valami illetéktelen bírálattal stb. A dörgedelem egyik célja a közönség provokálása volt annak , megítélésére, hogy valaki komoly cikkeivel többet használt a keresztény Magyarországnak, mint a „gúnyolódó" Tarka sorok. Felelet: Ha igy van,, mi annak örülünk, de viszont a közönség bizonyára nem fogja a kettőt összezavarni és nem fogja a kalapot a lábára, a cipőt meg a fejére húzni. Mindeniknek más a helye és a célja. A dörgedelem közepéből azután két hatalmas sulyok emelődik az égnek, hogy mint ellenállhatatlan igazság, a Tarka sorok fejére sújtson. Az egyik hatalmas lendülettel újra meghangsúlyozza, hogy Mátéffy „pártokra való tekintet nélkül Esztergom város közönség összességének képviselője." Az üresség, ahová sújtott: Hiszen nem arról van szó, hogy az összességének, vagy nem az összességének a képviselője; természetes, hogy az összességé. De arról van szó

v hogy milyen elvekkel képviseli Esztergomot! És arról csak nem lehet vitatkozás, hogy a város közönségének összességét Mátéffy Viktor nem a pártonkivülisóg, hanem egyedül a Keresztény Nemzeti Egyesülés elvei szerint fogja képviselni! A második nagy nekilendülésre pedig egyszerűen meg kell állapitanunk, hogy ma, amikor az ország sorsát keresztényszocialisták intézik s a keresztényszocializmus elvei a megújhodás küszöbén országszerte győztek, kissé groteszknek tetszik, mindenáron arról meggyőződtetni az „On"-t, vagy mást, hogy valaki nem keresztényszocialista ós nem is lesz az. Az, hogy egy személy keresztényszocialista-e, vagy nem és nem is lesz, minket sem meg nem nyugtat, sem fel nem izgat, az „Orrvérzés stb." nem azért Íródott, hogy egy valaki megorroljon': ebből a keresztény Magyarországnak se' haszna, se' kára. Minket csak az nyugtatna meg, hogyha minden magyar, a pártonkivüliek is, testvériesen fognának össze a Keresztény Nemzeti Egyesülés szellemében, amelyben Mátéffy Yiktor igenis a város összes közönségét képviselni fogja. Minek elvi kérdéseket személyi térre vinni ? Minek tiszta eszmei tendenciákba személyi élt belemagyarázni? Kíváncsi ma valaki arra, hogy ki minek tartja kétségtelenül becses személyiségét ? Itt arról van szó, hogy nem a pártonkivülisóg emelte ki az országot az istentelen internacionálé karmaiból ós ma sem az kormányozza. Az elv tehát az, hogy mivel a keresztény Magyarországnak a pártonkivülisóg langyos vize nem sokat használ, a langyos vizet is borrá kell változtatni A többi mellékes. Végtére is furcsa kis szemekkel nézték a Tarka sorok apró betűi ezt a hatalmas tankot, amely úgy zörgött, dörgött, mint a fenséges ég. A Tarka sorok becsületes kis betűkatonái mégse hagyták el a helyüket egy fél abstandnyira sem. Abban az egyben igaza volt a dörgedelem szerzőjének, „hogy ebben az ügyben nincs több szava. Az „On"-nek sincsen, de nem is volt. Itt csak a Keresztény Magyarországnak van szava. HIREK. * Eljegyzés. Nemónyi Margit úrleányt eljegyezte iparos társadalmunk egyik kiváló tagja, Vóky Béla műasztalos. * Házassági évforduló. Február 3.-án ünnepelte derék polgártársunk, Polusin Mátyás, feleségével Borz Terózzel boldog házasságának 30. évfordulóját. Polusin azok közé a tisztes iparosok közé tartozik, akik több mint 30 éve dolgoznak közöttünk nagy szorgalommal és becsületességgel. Az idők változtak, de a „Matyi bácsi" deres fejjel'is megmaradt a régi kipróbált kereszténynek ós jó munkásnak mind az iparában, mind a közéleti, különösen egyesületi tevékenységében. * Adomány. A nemzeti hadsereg felszerelésére Toldy Jánosnál egy társaság 500 koronát adományozott. Köszönettel nyugtázza Draxler Alajosnó pénztárnok.