ESZTERGOM XXV. évfolyam 1920

1920-11-28 / 215. szám

Most már emígy jár a nóta: „Könnyű a parasztoknak! Yan a parasztnak! Jó élet a paraszti élet!" Valahogy visszafordult a gyűlölködés foga. De indokolt-e a földmives nép szidása? Ha kapzsi a nép, honnan a kapzsiság, miért játszák ki a maximáló rendeleteket ? Miért kivan a paraszt ember, egy métermázsa búzáért 1500, 2000 koronát? Azért, mert valamikor egy métermázsa búzáért kapott egy pár csizmát, most meg ha a maximált árhoz tartja magát, fólszekór búzát szállithat a csizmadiának, ha lábát egy pár csizmába akarja bújtatni. Ha a földmives munkájától előállított nyerstermónyeket maximálják, miért nem maximálják ugyanoly mértékben az ipari és a kereskedelmi cikkeket ? Szent igaz, hogy a föld népe láncol, de az árdrágításra behajtja őt az iparos ós a kereskedő. Az őstermelő, iparos, kereskedő terményeit és cikkeit egyforma kulcs szerint ktllene maximálni ós akkor megszűnne a sok vádaskodás ós a még több lelkiismeretlensóg. Mert ha egyik igy, a másik úgy láncol, akkor az árdrágitási versenyben még a bőrét is lenyúzzák annak az úri osztálynak, amelyiknek mindent csak vennie kell, eladni pedig csak egyet tudna: a rongyos szegénységet, ez pedig nem kell senkinek. Tegyük a mérleg egyik serpenyőjébe az egy mázsa búzát, a másikba meg az egy pár csizmát, akkor majd jobban megértjük egymást ós közelebb jutunk az igazsághoz ! —p. HIREK. Krónika. Lesz aprópénz végre nálunk: P ap ír huszfilléres, Nem lesz talán a drágaság Olyannyira rémes. Lehet majd a koronából Visszakapni olykor; Árvizsgáló bizottságunk Tán akkor nem horkol. Még nagyobb lesz majd az öröm Jövő héten, hogyha Ötvenfilléres is lészen Nyomva papirosra. A koronás borravalók Szokásból kimennek; Az átkoktól nem lesz álma A pónzminiszt«rnek! De mit kapunk húsz és ötven Fillérekért, bárha Lesz majd ilyen biztoa bőven A ládafiába ?! Nyugodt vagyok. Ha már ilyen Pénzt nyomat az állam, Gondoskodik arról is, hogy Mire hajigáljam! H. 1. * Haller miniszter Esztergomban. Haller István vallás- ós közoktatásügyi m. kir. miniszter holnap délután autóval városunkba érkezik több nemzetgyűlési képviselő társaságában a kenyérmezői iskola felszentelósi ünnepélyére. Mint értesülünk, a miniszter ós kisórete Mátéffy Viktor nemzetgyűlési képviselő vendége lesz. * Hazafias kulturelőadás. A IL hazafias kulturelőadás december hó 3.-án este fél 7 órakor lesz a belvárosi olvasókörben. A műsort jövő számunkban közöljük. * Meghalt Magyarország térképe előtt. Megrázó eset törtónt Kassán, melyet lefestve gyászkeretben meg kellene küldeni az összes európai rablóállamoknak. Szilágyi János elemi iskolai tanitó földrajzórán a szótmarcangolt Magyarországról tartott előadást tanulóinak. A beszéd hevében úgy elfogta szivét a keserűség, hogy Csonka-Magyarország térképe előtt holtan rogyott össze. * Érkeznek hadifogoly testvéreink! Nap-nap után boldog viszontlátást jelentő leveleket hoz a posta Esztergomba ós régen nem látott ismerős arcok mosolyognak felónk az utcán. Lassanlassan ugyan, de visszajönnek sorra sokat szenvedett hadifogoly testvéreink Szibéria bús mezőiről. Kiállott viszontagságaik elbeszélését meghallgatni rövidek az esték, örömüket átérezni szinte gyönge az emberi sziv ós a haza állapotán való. szomorúságuk az itthon levők előtt csaknem ismeretlen. A karácsonyi szent estének bókéje ömlik «1 az együttórzők lelkén, midőn a hazatértek és a boldog hozzátartozók örömpirban úszó arcát látják. Legyen eat a boldog érzés maradandó a szivben, lelkesítsen bátor munkára, Istenben való bizalomra, hogy az egész Magyarország súlyos rabsága is ily általános boldog érzésben olvadjon fel. majd mindnyájunk bensejében. * IskolaszentelÓS Kenyérmezőn. Az Esztergom-Kenyérmezőmajorban újonnan épült iskolát f. hó 28.-án vasárnap d. e. 10 órakor történő megáldás után ünnepélyesen adják át rendeltetésének. Ezen alkalomból Haller István kultuszminiszter is Esztergomba jön. * Munkásnöegyleti gyűlés. Folyó hó 28.-án, vasárnap d. u. 5 órakor tartja a kath. munkásnőegyesület rendes havi gyűlését, melyre a tagokat ezúton hivja meg tisztelettel az elnökség. * A városi közgyűlés tárgysorozata. Lapunk tegnapi számában jeleztük, hogy Esztergom sz. kir. város képviselőtestülete f. hó 29. napján, esetleg folytatólag 30.-án mindenkor d. u. 4 órakor a vármegyeház nagytermében rendes közgyűlést tart, melynek gazdag tárgysorozatából a következőket emeljük ki: Ferdinándy miniszter válasza a tárca vállalása alkalmából hozzáintézett üdvözlő táviratra. — A vallás- és közoktatásügyi miniszter leirata a város által létesített I. Ferencz József iskolai alapítvány alapitó levelének módosítása iránt. — A belügyminiszter leirata a vásárok ós nyilt piacok tartása tárgyában alkotott szabályrendelet kiegészítése ügyében. —A vallás- és közoktatásügyi miniszter leirata Obermüller Ferenc főreáliskoiai r. tanárnak igazgatóvá törtónt kinevezése ügyében. — Tanácsi jelentós arról, hogy dr. Fehér Gyula prelátus-kanonok honti főesperessé történt előlópóse alkalmából üdvözöltetett, mely alkalommal a szegóny tanulók felruházására 1916-ban tett és 1917-ben kiegészített jótékony alapítványának további növelésére 10.000 koronát ajánlott fel. — Pénzügyi bizottsági javaslat az iránt, hogy a város közalkalmazottai a mostoha életviszonyokra való tekintettel 50 %-os segélyben részesittessenek. — Am. kir. államrendőrkapitányságnak átirata az iránt, hogy a mozgófényképüzemek száma Esztergom város területére nézve állapittassék meg. — Pénzügyi bizottsági és tanácsi javaslatok a vigalmi adóról, a pezsgőnek és külföldi bornak megadóztatásáról szóló szabályrendelet megalkotása iránt. — A városi szeszfőző üstök használati dijának módosítása. — Az esztergomi szeszfőző szövetkezet által gyári célokra igényelt' Ripária kerti telek eladása. — A villamos áram vétel- és eladási árának 1921. évre való megállapítása. — A szik- és ásványvizek után fizetendő városi fogyasztási adó jutalók felemelése. — Az esztergomi központi szövetkezet által az iskolák berendezésére és felszerelésére sdományozott 20.000 koronának hováfordítása stb. * Lelkigyakorlat férfiak részére. A Tanult Férfiak Kongregációja, mint halljuk, dec. 8.-a, Szeplőtelen Fogantatás ünnepe előtt lelkigyakorlatokat tart nemcsak tagjai, hanem minden hivő férfi részére. A lelkigyakorlatokat P. Onerovich Tamás, józustársasági atya fogja tartani. Bővebbet (az időt és helyet illetőleg) legközelebb közlünk. * Céllövészet. Folyó hó 29.-én — hétfőn — délután 3 órai kezdettel a Szemere Bizottság ipartestületi csoportjának részére előkészítő oktatás tartatik az Ipartestület udvarán. * Vörösök által elkobozott vadászfegyverek tulajdonosai igényeiket 1920. évi december hó 15.-ig az elkobozott fegyverek visszaszolgáltatására kiküldött bizottságnál (Budapest, belügyminisztérium) az e célra szolgáló iv rovatának pontos kitöltése mellett jelentsók be. Ennek elmulasztása esetén az esetleg előkerülő fegyver az állam tulajdonába megy. * Jótékonyegyesületek bejelentése. A népjóléti miniszter elrendelte, hogy a vármegye területén levő jótékonycólú egyesületeket, illetve a megyében működő népjóléti intézmények, intézetek ós akciókat, azok célját, szervezetét* és eddig elért eredményét a közigazgatási hatóságok részletesen ismertessék vele. Fel kell terjeszteni a jótékony egyesületek jóváhagyott alapszabályait és utolsó évi jelentésót, továbbá az intézetek, intézmények és akciók, szervezeti szabályzatát. Jövőben minden jótékony egyesület köteles évi jelentésót beküldeni a népjóléti minisztériumba. * Száznyolcvan galíciai családot internálnak PitiSCSabán. Néhány nap előtt nagy apparátussal indult meg a háború alatt ós azóta betelepedett alkalmatlan idegenek összeírása és kitoloncolása. A pesti főkapitányság toloncügyosztálya a legnagyobb energiával végzi feladatát. Külön osztályt szerveztek, amelynek tagjai Kató kapitány irányitása alapján napok óta sorra járják a gyanús lakásokat. A nyomozás a bejelentőhivatal adatai alapján történik, de sok esetben nem jár sikerrel, mert az alkalmatlan idegenek, akik legtöbb esetben galíciaiak, idejekorán neszét veszik a készülődésnek és lakásaikat cserbenhagyva, ismeretlen helyeken bujdokolnak. Mindennek ellenére idáig több mint háromszáz gyanús egyént vittek be a toloncházba ós legnagyobb részükről — száznyolcvan galíciai családról — megállapították, hogy megérett a kitoloncolásra. Lakásaikat rövid uton elrekvirálták és a menekült vagonlakók között osztották ki. Az összefogott galíciaiakat szombaton délelőtt a piliscsabai katonai táborba vitték ki. A tábor néhány barakját most alakították át, hogy a kiutasítottak emberi otthont találjanak. Arról még nem történt intézkedés, hogy az összefogdosott galíciaiakat mikor viszik a határon túlra. * A pénzlebólyegzés alkalmával az állam által visszatartott pénzeket a hadirokkantak, hadiözvegyek ós hadisególyben részesülők a minisztertanács határozatából visszakapják. A népjóléti miniszter most arra figyelmezteti az ősi nyolcast a lassú csárdással, a verssor 8—8 szótagjának 2—2 lépés (tánclépós) jobbra, illetve balra, tehát minden versütemnek 1—1 tánclépós felel meg. Minthogy azonban minden versütem ] maga is két részre oszlik, egy arsisra s egy thesisre, egy emelkedő s egy süllyedő részre, kell, hogy az ütemnek megfelelő tánclépós is megfelelően két részre tagozódjék; és valóban, minden tánclépós nem egyéb két láblenditósnól: a jobb (illetve bal) láb egyet kilép, mire a bal (illetve jobb) láb utána csatlakozik. Minden egyes láblenditós tehát egy-egy versbeli emelkedés, illetve süllyedés megfelelője. Eddigi elmélkedéseink során azt tapasztaltuk, hogy áz ősi nyolcas elemeiből elvonható sajátságok a csárdásban megtalálhatók. Azonban van verselésmódunknak egy oly tulajdonsága, melyet a mai csárdásropásban sokan nem tartanak meg s ez az, hogy mivel minden magyar verssorban a,z értelmi iktusnak, értelmi hangsúlynak az első ütem ereszkedő részén kell lennie, valamikóp ezen nagyobb nyomatéknak a táncban is ki kell fejeződnie oly kép, hogy az első tánclépés első láblenditését nyomatékosabban, hevesebben kell kilépnünk, mint a többi láblenditéseket. Olvasóim becses figyelmét erre különösen felhívom, mert ez a magyar táncmódnak, mely ezek szerint ép úgy, mint a magyar vers, ereszkedő, rendkívül lényeges jellemvonása, úgy hogy mellőzésével sokat veszít táncunk speciális magyar jellegéből. Ami már most a láblendítések módját illeti, forrásaink nyomán kettőre kell ügyelnünk: 1. a lábemelós magasságára; 2. az ildomos tórdtartásra. Amidőn Cserei Mihály Thököly Imréről, mint mesteri táncosról emlékezik meg, a többi között igy ir róla: „Magyar módon . . . táncolt; alig láthatta valaki a lábait mint emeli fel a táncban." Bálint Tánc nótájában viszont azt olvassuk : „Csudálatos szép térdednek ékesen hajlása." Vagyis a lábfejek alig észrevehető emelintóse a térdnek szögletességtől ment hajlitásával kapcsolatban — az a két fő követelmény, mely a magyar tánc szépségéhez elengedhetlen. Csakhogy az eddig emiitett lábmozdulatokkal még nincs kimerítve mindaz, aminek összessége a magyar táncot adja. Táncunk nemcsak a lábak, de az egész test, tehát a törzs, a kezek s a fej ritmikus mozgása is. Nem csupán a bokázásra, a szökellésre s a toppantásra cólzunk itt (ezek ma is ismeretesek), hanem a forrásaink emiitette, „gyökkentésre" (a térddel libbenés, bukkantás), lelippegós (biccentós), a kurjantás, stb.-re. Hozzászámítva még ehhez a táncban nélkülözhetlen arcjátékot, mesterinek tarthatjuk az első magyar szerelmi költő Balassa Bálintnak a táncról festett képét: Táncban orcád pirulása, mint rózsa nyilasa: Ajkaidnak mosolygása, mint ég villanása Tagjaidnak hordozása Mint vizeknek szép folyása, Csendes elmúlása .... Kézhez magad szép adása, Nyárban, mint szellő fúvása, Neki újulása. (Tánc nóta.) (Folyt, köv.)