ESZTERGOM XXV. évfolyam 1920

1920-11-04 / 205. szám

szerephez jussanak, amelyek eddig e szereptől elüttettek. A szőnyegre kerülő törvényjavaslat a há­borúnak és az azzal kapcsolatos Összeomlásnak tanulságait levonja, de amikor a destrukciót in­tézményesen igyekszik az önkormányzati életből kizárni, végzetes hibába esik avval, hogy a ma­gyar középosztályt, mely ennek a nemzetnek gerince és éltető lelke, a városi életből kizárni törekszik. Minden nemzet, de különösen a magyar, középosztályával él s avval bukik. A magyar középosztály nemzeti létet, kultúrát, nyelvet, zenét, hadsereget, ipart, kereskedelmet, földmű­velést, nemzeti géniuszt jelent s amikor ez a géniusz a középosztály lerongyolódása folytán elmulóban van, a nemzeti lét elleni merénylet minden olyan törekvós,|amely nemcsak a közép­osztály további meggyöngitésóre, hanem egye­nesen annak-félretolására törekszik. A bennünket körülvevő rablók hordája, az ezeréves történelmet megrabló, a magyar nem­zetet megölni készülő félművelt népek saját győzelmüket kell, hogy lássák a tervezetnek ama rendelkezéseiben, amelyek Pozsony, Kassa, Temes­vár stb. városok magyar középosztályának ha­lálra Ítélését jelentik avval, hogy a törvény­hatósági bizottságból az értelmiséget kizárni törekszenek. A háborúnak egyik, reánk nézve szerencsés következménye az a körülmény, hogy már a háború előtt pusztulásnak indult középosztá­lyunknak helyét a magyar paraszt készül elfog­lalni, ami egyben nemzeti jövőnknek bizto­sítéka is. Övé a legnagyobb nemzeti kincs ós lét­alap : a nemzeti anyaföld s az obből fakadó munkakedv. Vagyon és munka a területi egy­ség záloga s amikor' ez a magyar föld egy­szerű népének birtokába jut, amikor ez őt a nemzet vezető osztályává teszi, bűn őt a pusz­tuló nemzeti középosztálytól elszakítani. A pusz­tuló középosztály a magyar parasztból fog fel­frissülni, kiegészülni, de addig is, amig ez a folyamat befejeződik, amig a magyar föld népe a szellemi tudásnak, az államnak ós a társadalmi életnek ama vezető, kormányzó képességére fog emelkedni, ami a szebb magyar jövőt s a nem­zeti életnek teljességót jelenti, nemzetellenes a mai magyar középosztályt félrelökni. A forradalom minden kétséget kizáróan bizonyította, hogy nemzeti bukásunk oka abban rejlett, miszerint a magyar népnek vezetése a magyar középosztály kezéből kicsúszott s ide­genek kezébe került, akik nem a magyar fajnak,, húsából és véréből valók voltak, akik nem a ma­gyar géniuszt szolgálták. S most amikor magyar vérből és húsból alakul egy középosztály, annak vezetését ismét idegenekre bízni fajunknak el­árulása. Amikor a városok és községek életéből a magyar középosztályt kizárni igyekszünk, a magára maradó magyar népet ismét idegenek prédájára dobjuk, idegenek vezetésére bizzuk. (Folyt, köv.) Tarka sorok. „Táncol a tányér a borbély­műhelyek előtt." (Petőfi.) Táncol biz az, mert elhozta valaki a „rút időt". De úgy látom, hogy a keresztényibb ér­zelmű borbély-műhelyek előtt vasárnap nem a hidegtől, hanem a méregtől táncol és sárga, néhai aranyra emlékeztető ábrázatjáról állandóan ez a kérdés olvasható: miért van ez az üzlet még vasárnap is nyitva ? Miért van az, hogy a kommunizmus alatt a borbélyoknak is volt munkaszünetjük, a keresztény kurzus alatt meg nincs? Miért van az, hogy tanoncvódelmi szem­pontból vasárnap nincs tanoncoktatás, de he­lyette az inasnak az üzletben kell dolgoznia ? Miért van az, hogy a mester és a segéd vasár­napi valláskötelességének nem tehet eleget, mert egypár „keresztény" vendég arc-szőrözetje pont vasárnapra nő ki? És „táncol a tányér a borbély műhelyek előtt ..." Táncol kínjában, mert Esztergomban van még néhány borbólymester, akinek a keresz­ténysége nem a szivében, hanem a borotvában, Istene nem a lelkében, hanem abban a néhány koronában van, amelyet vasárnap beborotvál. Vájjon meddig fog még vasárnap táncolni a tányér — a nyitva hagyott — borbélyműhe­lyek előtt ? ? —p. NŐK ROUflTfl. 1920. október 27.-én d. u. 4 órakor a Vigadó összes termeiben hatal­mas női tábor verődött össze, hogy féltett jogát, a női választójogot továbbra is biztosítsa magá­nak. Lélekemelő megnyilatkozása volt a női léleknek ez a gyűlés. Akik ott jelen voltak, ha még oly elkeseredett ellenségei a női választói jognak, felhagytak régi elveikkel, mert soha nőiesebbet nem láthattak, mint éppen akkor, amidőn azért küzdöttek, amellett tüntettek a nők, amitől a szűk látókörnek nőiességüket féltik. Pont 4 órakor az elnöki emelvényen meg­jelentek Prohászka püspök, gróf Teleki, gróf Apponyi t Albert, Haller István, Huszár Károly, Benárd Ágoston népj. miniszter, Slachta Mar­git, Hornyánszky N. nemzetgyűlési képviselők, Farkas Edith, a szoc. missziótársulat főnöknője, Wolf Károly, az Egyesült Ligák elnöke stb. stb. A gyűlést Prohászka püspöknek kellett volna megnyitnia, mivel azonban a kath. nagygyűlésen teljesen berekedt, Slachta Margit nyitotta meg kedves, meleg hangján, mint mondotta: „Én leszek a püspök úr torka". Szólásra emelkedtek azután a megjelent előkelőségek egyenkint. Rö­vid, de annál tartalmasabb beszédben világítot­ták meg azt a kérdést, amit női választójognak nevezünk. Huszár Károly egyenesen szégyennek tartja, hogy erről tárgyalni, erről gyűlésezni kell. Hány képviselő — úgymond — nem lenne a nemzetgyűlés tagja, ha a nők nem kaptak volna választói jogot? Haller István arról szó­lott, hogy értené az ellenszenvet, ha a női vá­lasztói jogból valami kára, akár anyagi, akár erkölcsi kára lett volna a nemzetnek, vagy ma­gának az egyénnek. De itt nem kárról, hanem tisztán és igazságosan ítélve csak haszonról lehet szó s éppen azért nemzeti romlásunk ós teljes lezüllésünk lehet a következménye, ha azokat az erőket, azokat a tehetségeket elvetjük magunk­tól, amelyeket az t isteni Gondviselés a női lel­kekbe ültetett be. Óriási tapsvihar, zászlólengetós kísérte a szónokok beszédét. Slachta Margit rá­mutatott arra, hogy a nők nem azért ragaszkod­nak jogaikhoz, hogy ezáltal mintegy kivetkőz­zenek nőiességükből és a családtól eltávolodjanak, hanem igenis azért kell a nőnek a jog a saját sorsának intézéséhez, hogy helyrehozhassa azt az elferdülóst, amely őt eredeti rendeltetésétől elvonta, elszakította ós hogy kiegyengesse ós megtalálja azt az utat, amely a nőt ismét vissza­adja a családnak. Ezután következett a gyűlés legimpozánsabb része, a zászló ós a memorandum átadása. Az egyes városok, kerületek, szervezetek kiküldöttei egyenkint járultak az elnöki emel­vényhez ós messzecsengő, hangos jelszóval tet­ték le zászlajukat ós tiltakozó memorandumukat az elnöki asztalra. — Ott dobogott az ország asszonyainak, leányainak a szive a zászlótartó szivében és ott szólt Magyarország nőinek tilta­kozó hangja a memorandum szürke soraiban. Az ünnepélyes gyűlést gróf Apponyi Albert szavai zárták be s .mi, kik ott voltunk, megszi­lárdult elvekkel, újabb erővel lelkünkben hagy­tuk el a termet. H. 8. HIREK. Krónika. (Megjelenését a cenzúra nem engedélyezte!) * Kihallgatás. Főméltóságú Horthy Miklós kormányzó szombaton délben kihallgatáson fo­gadta "Waldvogel József ezredes, vármegyei ka­tonai parancsnokot. * Move hírei. A f. hó 3.-ra hirdetett Move Tudomány fejlesztő Bizottság ülése közbejött akadályok miatt f. hó 4.-én d. u. 6 órakor tar­tatik meg a Move Club helyiségében. — F. hó 6.-án, szombaton délután 5V2 órakor a Move Club választmányi ülést tart a kaszinó helyisé­gében. A tisztikar a választmányi tagok szives megjelenését kéri. Vezetősóg. * Szent Imre ünnepély a főgimnáziumban A bencés főgimnázium Mária-Kongregációjának mindhárom szakasza közös diszünnepólyt rendez a főgimn. dísztermében nov. 5-én, pénteken d. e. 3 A11 órakor szent Imre herceg tiszteletére. Előtte 10 órakor ünnepi szent mise a sz. Ferenc-rendiek templomában. — Az ünnepély műsora a követ­kező : 1. Geréb-Návay : Szt. Imre herceg, Magyar­ország éke ... Énekli az egész ifjúság. 2. Szemlór F.: Szt. Imre ünnepén. Szavalja Morva Máriusz VI. o. t. 3. Elman: Kedveskedő ének. Előadják hegedűn Bérezi László, zongorán Klinda Pál VII. o. tanulók. 4. Szt. Imre, a rni mintaképünk. Fel­olvassa Klinda Pál prefektus. 5. Lack: Bolero. Zongorán játsza Rochlitz Tibor V. o. t. 6. Farkas Imre: A vén Ambrus fia. Szavalja Machacsek Alajos III. o. t. 7. Hetónyi-Farkas: Czinka Panna. Melodráma. Szavalja Katona Miklós VII. o. t., he­gedűn kíséri Bérezi László, .zongorán Klinda Pál VII. o. tanulók. 8. Ünnepi beszéd. Mondja Dombay Nárcisz főgimn. tanár. 9. Kölcsey-Erkel: Himnusz. Énekli az egész közönség. — Az ünnepélyre ez úton hivja meg a m. t. szülőket, tagokat és az érdeklődő közönséget a Mária-Kongregáció ve­zetősége. * A főigazgató városunkban. Gaál Mózes budapest-vidéki tankerületi főigazgató városunkba érkezett a főgimnázium ós főreáliskola hivatalos látogatására. A főigazgató, mint halljuk, e hót végéig marad városunkban. * Az alispán fogadó Órái. Palkovics László alispán a felszaporodott munka miatt magán­feleket naponkint csak d. e. fél 12—1 óráig fogad. * Eljegyzések. A következő eljegyzési érte­sítéseket vettük: Jacoby Baba ós Ehrlich Jó­zsef tart. tüzérhadnagy, a „Hantospuszta" bór­lője, jegyesek. Esztergom, 1920. október hó. — Lerner Ilonka ós Gábriel István jegyesek. Eszter­gomban, 1920. november hó. * A Mária-Kongregációk nov. 7-iki szentség­imádásán az egyes kongregációk a következő sor­rendben fognak adorálni: 6—8-ig a főgim. Mária­Kongr. felső szakasza; 8—10-ig az Urilányok M.-Kongr.-ja; 10—12-ig a főgimn. M.-Konfr. alsó szakasza; 12—2-ig a Tanult Férfiak M.-Kongr-ja; 2—4-ig az órs. tanítóképző M.-Kongr.-ja; 4—6-ig a Földmives leányok M.-Kongr.-ja; 6 órakor ün­nepies szent beszéd, tartja Mátéffy Viktor plé­bános, képviselő, pápai kamarás, azután litánia ós szentsógbetétel. — Az ájtatosságra ezúton is meghívja a jámbor hívőket a Mária-Kongregációk vezetősége. * Helyi alaptőkeemelés. Az Esztergomi Keres­kedelmi ós Iparbank, városunk ezen fejlődés­nek indult pénzintézete alaptőkéjét 1.500,000 koronáról 2.000,000 koronára emeli fel. Minden három darab részvény után 2500 korona kibo­csátási ár és 100 korona költség lefizetése elle­nében egy darab uj részvényt kapnak a régi részvényesek. Az elővételi jogok gyakorlása ós a befizetés 1920. december hó 30.-ig eszközlendő. Az intézet erre vonatkozó közgyűlését f. hó 14.-ón d. e. 10 órakor tartja meg. * A halottak emlékezete. A korán beállott hideg idő miatt ezidón a halottak estéje koránt­sem volt az a bensőséggel teljes, hangulatos est, mint más esztendőkben. A koszorúk ós gyertyák drágasága is nagyban hozzájárult, hogy a gyász­nak e pár órája külsőségekben nem volt a régi. Didergő emberek jártak-keltek az ősz által leta­rolt sírok között, hogy leróják kegyeletük adóját szeretteik hamvainál, azután siettek haza, hogy melegebb otthonukban szőjék tovább az emléke­zés fonalát ós imádkozzanak nyugvó halottaikért. A főszékesegyházban tartott ünnepi esti ájtatos­ság — melyen a bíboros főpásztor is részt vett — szintén nagyobb látogatottságot érdemelt volna. Nádler István tanitekópző-intózeti tanár mondott itt szivekbe markoló szentbeszédet a halálról, majd Dr. Walter Gyula c. püspök az előirt gyász­szertartásokat végezte a kispapok pompás ének­karának közreműködésével. Kedden a főszékes­egyházban az ünnepi nagymisót Dr. Csernoch János bibornok-hercegprimás mondotta, mely alatt az énekkar Büchner karnagynak X. Pius halá­lára irt gyönyörű requiemjót adta eiő. * Cserkész-otthon-avatás és fogadalom-tétel. Nov. 5.-én, pénteken, d. u. 4 órakor avatja fel a Holló-Cserkész-Csapat Otthonát (Ferencz Jó­zsef-út 55.), melyet Dr. Polner Zoltán rendőr­főkapitány jóvoltából nyert; a felavatást Dr. Molnár Szulpic főgimn. igazgató végzi. Ez ün­nepséget összeköti a csapat, levente-avatással. Az első magyar szent levente: Szent Imre herceg ünnepén 10 új cserkész fogja parancsnokuk ke­zébe az Országos Cserkész Szövetség helyi ellen­őrző megbízottja: Werner Gyula főgimn. tanár jelenlétében letenni fogadalmát, mellyel Istené­nek ós hazájának szenteli egész életét. A kis

Next

/
Thumbnails
Contents