ESZTERGOM XXV. évfolyam 1920

1920-11-04 / 205. szám

szerephez jussanak, amelyek eddig e szereptől elüttettek. A szőnyegre kerülő törvényjavaslat a háborúnak és az azzal kapcsolatos Összeomlásnak tanulságait levonja, de amikor a destrukciót intézményesen igyekszik az önkormányzati életből kizárni, végzetes hibába esik avval, hogy a magyar középosztályt, mely ennek a nemzetnek gerince és éltető lelke, a városi életből kizárni törekszik. Minden nemzet, de különösen a magyar, középosztályával él s avval bukik. A magyar középosztály nemzeti létet, kultúrát, nyelvet, zenét, hadsereget, ipart, kereskedelmet, földművelést, nemzeti géniuszt jelent s amikor ez a géniusz a középosztály lerongyolódása folytán elmulóban van, a nemzeti lét elleni merénylet minden olyan törekvós,|amely nemcsak a középosztály további meggyöngitésóre, hanem egyenesen annak-félretolására törekszik. A bennünket körülvevő rablók hordája, az ezeréves történelmet megrabló, a magyar nemzetet megölni készülő félművelt népek saját győzelmüket kell, hogy lássák a tervezetnek ama rendelkezéseiben, amelyek Pozsony, Kassa, Temesvár stb. városok magyar középosztályának halálra Ítélését jelentik avval, hogy a törvényhatósági bizottságból az értelmiséget kizárni törekszenek. A háborúnak egyik, reánk nézve szerencsés következménye az a körülmény, hogy már a háború előtt pusztulásnak indult középosztályunknak helyét a magyar paraszt készül elfoglalni, ami egyben nemzeti jövőnknek biztosítéka is. Övé a legnagyobb nemzeti kincs ós létalap : a nemzeti anyaföld s az obből fakadó munkakedv. Vagyon és munka a területi egység záloga s amikor' ez a magyar föld egyszerű népének birtokába jut, amikor ez őt a nemzet vezető osztályává teszi, bűn őt a pusztuló nemzeti középosztálytól elszakítani. A pusztuló középosztály a magyar parasztból fog felfrissülni, kiegészülni, de addig is, amig ez a folyamat befejeződik, amig a magyar föld népe a szellemi tudásnak, az államnak ós a társadalmi életnek ama vezető, kormányzó képességére fog emelkedni, ami a szebb magyar jövőt s a nemzeti életnek teljességót jelenti, nemzetellenes a mai magyar középosztályt félrelökni. A forradalom minden kétséget kizáróan bizonyította, hogy nemzeti bukásunk oka abban rejlett, miszerint a magyar népnek vezetése a magyar középosztály kezéből kicsúszott s idegenek kezébe került, akik nem a magyar fajnak,, húsából és véréből valók voltak, akik nem a magyar géniuszt szolgálták. S most amikor magyar vérből és húsból alakul egy középosztály, annak vezetését ismét idegenekre bízni fajunknak elárulása. Amikor a városok és községek életéből a magyar középosztályt kizárni igyekszünk, a magára maradó magyar népet ismét idegenek prédájára dobjuk, idegenek vezetésére bizzuk. (Folyt, köv.) Tarka sorok. „Táncol a tányér a borbélyműhelyek előtt." (Petőfi.) Táncol biz az, mert elhozta valaki a „rút időt". De úgy látom, hogy a keresztényibb érzelmű borbély-műhelyek előtt vasárnap nem a hidegtől, hanem a méregtől táncol és sárga, néhai aranyra emlékeztető ábrázatjáról állandóan ez a kérdés olvasható: miért van ez az üzlet még vasárnap is nyitva ? Miért van az, hogy a kommunizmus alatt a borbélyoknak is volt munkaszünetjük, a keresztény kurzus alatt meg nincs? Miért van az, hogy tanoncvódelmi szempontból vasárnap nincs tanoncoktatás, de helyette az inasnak az üzletben kell dolgoznia ? Miért van az, hogy a mester és a segéd vasárnapi valláskötelességének nem tehet eleget, mert egypár „keresztény" vendég arc-szőrözetje pont vasárnapra nő ki? És „táncol a tányér a borbély műhelyek előtt ..." Táncol kínjában, mert Esztergomban van még néhány borbólymester, akinek a kereszténysége nem a szivében, hanem a borotvában, Istene nem a lelkében, hanem abban a néhány koronában van, amelyet vasárnap beborotvál. Vájjon meddig fog még vasárnap táncolni a tányér — a nyitva hagyott — borbélyműhelyek előtt ? ? —p. NŐK ROUflTfl. 1920. október 27.-én d. u. 4 órakor a Vigadó összes termeiben hatalmas női tábor verődött össze, hogy féltett jogát, a női választójogot továbbra is biztosítsa magának. Lélekemelő megnyilatkozása volt a női léleknek ez a gyűlés. Akik ott jelen voltak, ha még oly elkeseredett ellenségei a női választói jognak, felhagytak régi elveikkel, mert soha nőiesebbet nem láthattak, mint éppen akkor, amidőn azért küzdöttek, amellett tüntettek a nők, amitől a szűk látókörnek nőiességüket féltik. Pont 4 órakor az elnöki emelvényen megjelentek Prohászka püspök, gróf Teleki, gróf Apponyi t

Albert, Haller István, Huszár Károly, Benárd Ágoston népj. miniszter, Slachta Margit, Hornyánszky N. nemzetgyűlési képviselők, Farkas Edith, a szoc. missziótársulat főnöknője, Wolf Károly, az Egyesült Ligák elnöke stb. stb. A gyűlést Prohászka püspöknek kellett volna megnyitnia, mivel azonban a kath. nagygyűlésen teljesen berekedt, Slachta Margit nyitotta meg kedves, meleg hangján, mint mondotta: „Én leszek a püspök úr torka". Szólásra emelkedtek azután a megjelent előkelőségek egyenkint. Rövid, de annál tartalmasabb beszédben világították meg azt a kérdést, amit női választójognak nevezünk. Huszár Károly egyenesen szégyennek tartja, hogy erről tárgyalni, erről gyűlésezni kell. Hány képviselő — úgymond — nem lenne a nemzetgyűlés tagja, ha a nők nem kaptak volna választói jogot? Haller István arról szólott, hogy értené az ellenszenvet, ha a női választói jogból valami kára, akár anyagi, akár erkölcsi kára lett volna a nemzetnek, vagy magának az egyénnek. De itt nem kárról, hanem tisztán és igazságosan ítélve csak haszonról lehet szó s éppen azért nemzeti romlásunk ós teljes lezüllésünk lehet a következménye, ha azokat az erőket, azokat a tehetségeket elvetjük magunktól, amelyeket az t isteni Gondviselés a női lelkekbe ültetett be. Óriási tapsvihar, zászlólengetós kísérte a szónokok beszédét. Slachta Margit rámutatott arra, hogy a nők nem azért ragaszkodnak jogaikhoz, hogy ezáltal mintegy kivetkőzzenek nőiességükből és a családtól eltávolodjanak, hanem igenis azért kell a nőnek a jog a saját sorsának intézéséhez, hogy helyrehozhassa azt az elferdülóst, amely őt eredeti rendeltetésétől elvonta, elszakította ós hogy kiegyengesse ós megtalálja azt az utat, amely a nőt ismét visszaadja a családnak. Ezután következett a gyűlés legimpozánsabb része, a zászló ós a memorandum átadása. Az egyes városok, kerületek, szervezetek kiküldöttei egyenkint járultak az elnöki emelvényhez ós messzecsengő, hangos jelszóval tették le zászlajukat ós tiltakozó memorandumukat az elnöki asztalra. — Ott dobogott az ország asszonyainak, leányainak a szive a zászlótartó szivében és ott szólt Magyarország nőinek tiltakozó hangja a memorandum szürke soraiban. Az ünnepélyes gyűlést gróf Apponyi Albert szavai zárták be s .mi, kik ott voltunk, megszilárdult elvekkel, újabb erővel lelkünkben hagytuk el a termet. H. 8. HIREK. Krónika. (Megjelenését a cenzúra nem engedélyezte!) * Kihallgatás. Főméltóságú Horthy Miklós kormányzó szombaton délben kihallgatáson fogadta "Waldvogel József ezredes, vármegyei katonai parancsnokot. * Move hírei. A f. hó 3.-ra hirdetett Move Tudomány fejlesztő Bizottság ülése közbejött akadályok miatt f. hó 4.-én d. u. 6 órakor tartatik meg a Move Club helyiségében. — F. hó 6.-án, szombaton délután 5V2 órakor a Move Club választmányi ülést tart a kaszinó helyiségében. A tisztikar a választmányi tagok szives megjelenését kéri. Vezetősóg. * Szent Imre ünnepély a főgimnáziumban A bencés főgimnázium Mária-Kongregációjának mindhárom szakasza közös diszünnepólyt rendez a főgimn. dísztermében nov. 5-én, pénteken d. e. 3

A11 órakor szent Imre herceg tiszteletére. Előtte 10 órakor ünnepi szent mise a sz. Ferenc-rendiek templomában. — Az ünnepély műsora a következő : 1. Geréb-Návay : Szt. Imre herceg, Magyarország éke ... Énekli az egész ifjúság. 2. Szemlór F.: Szt. Imre ünnepén. Szavalja Morva Máriusz VI. o. t. 3. Elman: Kedveskedő ének. Előadják hegedűn Bérezi László, zongorán Klinda Pál VII. o. tanulók. 4. Szt. Imre, a rni mintaképünk. Felolvassa Klinda Pál prefektus. 5. Lack: Bolero. Zongorán játsza Rochlitz Tibor V. o. t. 6. Farkas Imre: A vén Ambrus fia. Szavalja Machacsek Alajos III. o. t. 7. Hetónyi-Farkas: Czinka Panna. Melodráma. Szavalja Katona Miklós VII. o. t., hegedűn kíséri Bérezi László, .zongorán Klinda Pál VII. o. tanulók. 8. Ünnepi beszéd. Mondja Dombay Nárcisz főgimn. tanár. 9. Kölcsey-Erkel: Himnusz. Énekli az egész közönség. — Az ünnepélyre ez úton hivja meg a m. t. szülőket, tagokat és az érdeklődő közönséget a Mária-Kongregáció vezetősége. * A főigazgató városunkban. Gaál Mózes budapest-vidéki tankerületi főigazgató városunkba érkezett a főgimnázium ós főreáliskola hivatalos látogatására. A főigazgató, mint halljuk, e hót végéig marad városunkban. * Az alispán fogadó Órái. Palkovics László alispán a felszaporodott munka miatt magánfeleket naponkint csak d. e. fél 12—1 óráig fogad. * Eljegyzések. A következő eljegyzési értesítéseket vettük: Jacoby Baba ós Ehrlich József tart. tüzérhadnagy, a „Hantospuszta" bórlője, jegyesek. Esztergom, 1920. október hó. — Lerner Ilonka ós Gábriel István jegyesek. Esztergomban, 1920. november hó. * A Mária-Kongregációk nov. 7-iki szentségimádásán az egyes kongregációk a következő sorrendben fognak adorálni: 6—8-ig a főgim. MáriaKongr. felső szakasza; 8—10-ig az Urilányok M.-Kongr.-ja; 10—12-ig a főgimn. M.-Konfr. alsó szakasza; 12—2-ig a Tanult Férfiak M.-Kongr-ja; 2—4-ig az órs. tanítóképző M.-Kongr.-ja; 4—6-ig a Földmives leányok M.-Kongr.-ja; 6 órakor ünnepies szent beszéd, tartja Mátéffy Viktor plébános, képviselő, pápai kamarás, azután litánia ós szentsógbetétel. — Az ájtatosságra ezúton is meghívja a jámbor hívőket a Mária-Kongregációk vezetősége. * Helyi alaptőkeemelés. Az Esztergomi Kereskedelmi ós Iparbank, városunk ezen fejlődésnek indult pénzintézete alaptőkéjét 1.500,000 koronáról 2.000,000 koronára emeli fel. Minden három darab részvény után 2500 korona kibocsátási ár és 100 korona költség lefizetése ellenében egy darab uj részvényt kapnak a régi részvényesek. Az elővételi jogok gyakorlása ós a befizetés 1920. december hó 30.-ig eszközlendő. Az intézet erre vonatkozó közgyűlését f. hó 14.-ón d. e. 10 órakor tartja meg. * A halottak emlékezete. A korán beállott hideg idő miatt ezidón a halottak estéje korántsem volt az a bensőséggel teljes, hangulatos est, mint más esztendőkben. A koszorúk ós gyertyák drágasága is nagyban hozzájárult, hogy a gyásznak e pár órája külsőségekben nem volt a régi. Didergő emberek jártak-keltek az ősz által letarolt sírok között, hogy leróják kegyeletük adóját szeretteik hamvainál, azután siettek haza, hogy melegebb otthonukban szőjék tovább az emlékezés fonalát ós imádkozzanak nyugvó halottaikért. A főszékesegyházban tartott ünnepi esti ájtatosság — melyen a bíboros főpásztor is részt vett — szintén nagyobb látogatottságot érdemelt volna. Nádler István tanitekópző-intózeti tanár mondott itt szivekbe markoló szentbeszédet a halálról, majd Dr. Walter Gyula c. püspök az előirt gyászszertartásokat végezte a kispapok pompás énekkarának közreműködésével. Kedden a főszékesegyházban az ünnepi nagymisót Dr. Csernoch János bibornok-hercegprimás mondotta, mely alatt az énekkar Büchner karnagynak X. Pius halálára irt gyönyörű requiemjót adta eiő. * Cserkész-otthon-avatás és fogadalom-tétel. Nov. 5.-én, pénteken, d. u. 4 órakor avatja fel a Holló-Cserkész-Csapat Otthonát (Ferencz József-út 55.), melyet Dr. Polner Zoltán rendőrfőkapitány jóvoltából nyert; a felavatást Dr. Molnár Szulpic főgimn. igazgató végzi. Ez ünnepséget összeköti a csapat, levente-avatással. Az első magyar szent levente: Szent Imre herceg ünnepén 10 új cserkész fogja parancsnokuk kezébe az Országos Cserkész Szövetség helyi ellenőrző megbízottja: Werner Gyula főgimn. tanár jelenlétében letenni fogadalmát, mellyel Istenének ós hazájának szenteli egész életét. A kis