ESZTERGOM XXV. évfolyam 1920
1920-10-24 / 201. szám
XXV. évfolyam. 201. szám. Keresztény magyar sajtó. Vasárnap, 192Ö. október 24, ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP AZ ESZTERGOMI KERESZTÉNY NEMZETI EGYESÜLÉS PÁRTJÁNAK HIVATALOS LAPJA Megjelenik kedden, csütörtökön és vasárnap. Előfizetési ára : Egy hónapra 10 K, vidékre 14 K. Egyes szám ára: hétköznap 80 fillér, vasárnap 1 korona. Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gá.briel István. Kéziratok és előfizetések Lörinc-utca 5. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvnyomdájában. Az i. és a XIII. nagygyűlés. Esztergom, 1920. okt. 23. 1894-ben rázta fel először a magyar katolicizmust könnyelmű opportunizmusából a keresztény politikai és társadalmi akciók föllendítésére az a mindinkább elharapódzó liberális—szabadkömives szellem, amely a szociáldemokráciának ós a kommunizmusnak előkészítője volt. Magyarország akkori biboros hercegprímása már látta az ország szivét-lelkót tönkretevő kórt, de rámutatott a meggyógyulás egyetlen lehetőségére is, elmondotta nemzetének a receptet az egyetlen gyógyitó írről, amely a pusztuló országot megmentheti. Az első katolikus nagygyűlésen ugyanis megnyitó beszédében odakiáltotta az aggódó magyarságnak : „Inkább megállhat a világ nap nélkül, mint az állam vallás nélkül! S ha eddigelé Európában és hazánkban a keresztény vallás nem létezett volna, a mai társadalom szomorú helyzete tenné szükségessé annak behozatalát, mert az is tévedne, aki azt hinné, hogy szigorú törvények által a társadalom jelenlegi sajgó sebeit orvosolni lehet." Akkor nagy lelkesedéssel fogadták e szavakat ! De mi történt azóta ? A drága szavakat nem fogadta meg a nemzet, a gyógyitó írral nem éltünk: elbuktunk. Most pedig éjjelünket is nappallá tesszük azért, hogy újra a dicsőséges, nagy keresztény Magyarország lehessünk! Keresztény kurzust indítottunk meg, de eddig még lélek nélkül, csupán politikailag halad a kurzus! Erezzük, hogy ez igy nem haladhat tovább, szomjúhozzuk az igazi, lelki kereszténységet, amely méltó cselekedetek szülője. Es igy jutottunk el a XIII. kat. nagygyűléshez ! Itt a legfőbb ideje, hogy bátor ajakkal kimondjuk ós állhatatos szivvel végre megfogadjuk ós betartsuk a betegeskedő keresztény Magyarország egyetlen receptjét: Nem politikai kereszténység, de lelki kereszténység kell, szent István ezeréves hite, a magyar katolicizmus erős szelleme ! HIREK. Dr. Mészáros János esztergomi kanonok. Dr. Csernoch János bibornok-hercegprimási esztergomi érsek az üresedésben levő kanonok, stallumok egyikét Dr. Mészáros János prelátus, budapesti általános érseki helytartó, magyar kir. udvari plébánossal töltötte be. Ez az első kanonoki kinevezés az esztergomi főegyházmegyóben, mely nem a király főkegyúri joga alapján törtónt, hanem amelyet az érsek maga eszközölt. Dr. Mészáros János, az új esztergomi kanonok 1873-ban Érsekújváron született. 1895-ben szentelték pappá. Előbb Dunaszentpálon volt káplán, majd nevelő lett gróf Zichy Gréza családjánál. 1903-ban Albrecht főherceg nevelője lett. 1916-ban nevezték ki a budai vár plébánosává. A proletárdiktatúra elején, 1919. március 25-ón budapesti általános érseki helytartóvá neveztetett ki. Ekkor szervezte meg a fővárosban az egyházközségeket ós érdemes munkát fejtett ki a plébániák szaporítása körül. A fővárosi jótékony- és társadalmi egyesületekben megbecsülhetetlen munkakört tölt be. A rendkivül nyájas modorú főpapot a székesfővárosban nagy népszerűség Övezi. Kinevezése határozott nyeresége a Magyar Sionnak ! * A primási udvarból. Dr. Csernoch János bibornok-hercegrimás Dr. Lepold Antal prelátuskanonok, irodaigazgató kisóretében a kath. nagygyűlés ünnepélyes megnyitására Budapestre utazott. A kath. nagygyűlés után püspöki konferencia lesz, melynek folytán főpásztorunk csak a jövő hót végén tér vissza szókvárosába. * Uj honti föesperes. Dr. Mészáros János prelátus, budapesti általános érseki helynökjkanonoki kinevezésével előlépés folytán a honti főesperességet Dr. Fehér Gfyula prelátus-kanonok nyerte el. * Francia vendégek városunkban. Pénteken egy hadi naszád kötött ki városunkban, melyen a francia misszió tagjai rándultak ki Esztergomba. A főszékesegyház megtekintése után tovább utaztak. * A holland főkonzul Esztergomban. F. Clinge Fledderus holland főkonzul nejével együtt szerdán este városunkba jött a bibornok-hercegprimás látogatására. A vendégek a nevezetességek megtekintése után a csütörtök délutáni vonattal hagyták el Esztergomot. Az illusztris vendégek voltak azok, akik a holland missió munkáját eredményessé tették Budapesten, miért az egész nemzet háláját érdemelték ki. * Adomány a Területvédő Ligának. Dr. Robitsek Ferenc prelátus-kanonok a Területvódő Liga Esztergomi Csoportjának céljaira egyezer koronát adományozott. * Jótékony művészestély a Corso-mozgóban. Folyó hó 27.-én este fél 7 és fél 9 órai kezdettel lesz megtartva az a fényesnek Ígérkező művészestély, amelyen négy kitűnő művész fogja szórakoztatni az esztergomi közönséget. Fellépnek Dr. Kábán Kálmán a kiváló zeneesztétikus, Darvas Alice zongoraművésznő, Kaczvina Emil dr. gordonkaművész és ISTyittray Gritta ballettáncosnő, aki klasszikus és magyar táncokkal mutatkozik be a esztergomiaknak. A műsor többi száma is katolicizmus Gseh-Szlovákiában. Bandrillart, a párisi Institut Catolique rektora, rósztvett Prágában a cseh-szlovák katolikus nagygyűlésen. Tapasztalatai alapján a következő cikket irja a La Croix-ban „La question religieuse cu Tcheco-Slovaquie" cimen: Akik a vallás ós a katolikus egyház ügyei iránt érdeklődnek, mind ismerik az egyház súlyos helyzetét Cseh-Szlovákországban. Külső veszélyek. A szabadgondolkodó ós antiklerikális kormány 40 óv előtti francia mintára, de azonfelül nemzeti törekvések cégére alatt harcot kezdett a kat. egyház ellen s pártol benne minden szóthúzást és szakadást. A külügyminiszter legújabban orthodox püspököt hozott Belgrádból. Állítólag a Kárpátokban lakó görögkeleti népcsoportok szolgálatára, ám a közvélemény szerint azért, hogy püspököket szenteljen a szakadár cseh papok közül. Bertosek törvényjavaslata, amely a parlament előtt fekszik, az egyház ós állam szótválasztását követeli, sokkal gonoszabb következményekkel, mint amilyeneket mi Franciaországban megszenvedtünk, az egyházi javak teljes elkobzásával, a szerzetes rendek eltörlésével, az iskolák elvilágiasitásávaL szabad és vallásos iskolák állitásának tilalmával, a hitoktatás megszüntetésével stb. Mi lesz az új kormány álláspontja a javaslattal szemben? Benesch miniszter állit ja, hogy a szót választást csak igazságosan és Rómával egyetértve hajtja végre.|De igazat mond-e? Pelló tábornok véleménye szerint az egyház meg nem mentheti egyes feudális berendezéseit ós kénytelen javainak egy részét föláldozni. A cseh főpapok elismerik egyes viszszaélósek megszüntetésének szükségét, de az egyházi javakat megmenteni akarják, ha bizonyos ellenőrző hatáskört el is kell tűrniök. Belső bajok. Először a nyilt egyházszakadás ama papoknál, akik Rómától mélyreható egyházfegyelmi reformokat követeltek, különösen a coelibátus eltörlését s miután nem értek el semmit, egyszerűen föllázadtak. Számuk vagy száz, hiveik pedig 4500-an vannak. A kormány pártolja őket, átengedi nekik a templomokat, vagy ha az egyházi pályát elhagyni készek, jól dotált állásokat biztosit nekik. A nyilt szakadárokon kivül vannak reformisták kevésbbó határozott programmal, akik még remélik, hogy Rómától kieszközlik, amit a szakadárok maguk léptettek életbe. Körülbelül a papság egy negyedót tartják ilyennek. S valóban, a kat. gyűlés alatt egy papi egyesület tagjait megszavaztatták s 311 szavazott a mai egyházfegyelem változatlan fenntartása mellett, 120 pedig a reformok mellett, ez utóbbiak között igen jelentős személyiségek. Sajátos egyházi jelenség Husz János népszerűsége, akit nemzeti hősként tisztelnek. Többször hallottam: „ Jeanne D 1 Arc-ot rehabilitálta ós szentté avatta az egyház, ugyanezt kell tenni Husz Jánossal." Nem fontolják meg, hogy Jeanne D' Arc-ot tévedhető egyházi biróság itólte el, Husz Jánost általános zsinat kárhoztatta szembeötlően eretnek, sőt minden tekintélyt- és társadalmi rendet fölforgató tanitások miatt. Hogyan terjedhettek el ily vastag tévedések a papság nagy részében? Ausztria legőszintébb hivei is kénytelenek elismerni, hogy az osztrák uralom alatt hibás volt a nevelés: a jozefinizmus ós az osztrák programm ráfeküdt a papnöveldékre: négy óv alatt mindent kellett tanulni, felületesen és irányzatosan. Továbbá Csehországban az elemi és a középiskolai oktatás teljesen protestáns szellemű, az összes tankönyvek protestáns szellemet árasztanak. Terjesztették és táplálták a hiedelmet, hogy a katolikns egyház és a nemzeti aspirációk között ellentét van, kihasználták a tényt, hogy sokak szemében Ausztria ós a katolicizmus egyet jelentett. Pedig Ausztria volt az ellenség, íme, ezért is gyakorolhat Franciaország jótékony befolyást katolikus szempontból s ezért reménykednek sokan mibennünk. Komolyan gondolnak rá, hogy papnövendékeket küldenek nemcsak Rómába, hanem Strassburgba ós különösen Parisba, ami francia szempontból jobb volna, mert Parisban nincs meg a veszély, hogy társaikkal németül beszélnek, ahogyan tudnak s inkább a speciálisan francia intézményeket ismernék meg, nem a német centrum-éit. Köztudomású, hogy a cseh kormány katolikusellenes politikája erkölcsileg elválasztotta Szlovákiát Csehországtól. „Önök már elvesztették Tótországot" mondotta Anglia volt követe Massariknak és Benesnek tanulmányútja végén, amelyet Szlovákiában végzett. Ezt a szót nem bocsátották meg az angolnak, akit visszahivattak. De szava megfontolásra késztetett és most okosabb útra térnek. Megkérdeztem több magasállásu embert, nemcsak egyháziakat. Mind igazak az elmondandó tények. A lengyelek és a magyarok, ezeknek primáza Csernoch bibornok, politikai hátsógondolattal kiszínezhetik azokat, de valójában igazat mondanak. 1. Az Oroszországból visszatért legionáriusok ós a szokolok