ESZTERGOM XXV. évfolyam 1920

1920-09-21 / 187. szám

ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP AZ ESZTERGOMI KERESZTÉNY NEMZETI EGYESÜLÉS PÁRTJÁNAK HIVATALOS LAPJA Megjelenik kedden, csütörtökön és vasárnap. Előfizetési ára : Egy hónapra 10 K, vidékre 14 K. AC C7Ú ÍY1 ÚY*U • hétköznap 80 fillér, Cö ö^aill dl CL • vasárnap 1 korona. Egy Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Lörinc-utca 5. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvnyomdájában. flz Ébredő Magyarok Esztergomi .Csoportjának nagygyűlése impozáns méretekben folyt le folyó hó 19.-én, vasárnap délelőtt a vármegyeház nagytermében a város hazafias közönségének állandó lelkesedése mellett. A gyűlés a keresztény magyarság felébredésének fontos eseménye volt, amennyiben az Ébredő Magyarok Esztergomi Csoportja, továbbá az összes esztergomi egyesületek ós szervezetek kitörő örömmel fogadták el a magyar nemzet pontokba r szedett követeléseit, amelyeknek teljesitóse az Ébredő Magyarság kiáltványa szerint a nemzeti újraéledés kezdete. A gyűlést Griegler Ferenc, az Ébredő Magyarok Esztergomi Csoportjának elnöke nyitotta meg, majd Kmoskó Mihály dr. egyetemi tanár, a központ kiküldötte tartott hatalmas beszédet a zsidókérdésről, melynek keretében az Ébredő Magyarok kiáltványszerű követeléseit is ismertette. Dr. Kmoskó Mihály számadatokkal, pontos dátumokhoz kötött események halmazával bizonyította be a zsidóságnak a magyar nemzetre nézve káros térfoglalását, meggyőzte a , hallgatóságot a kérdés komolyságáról és védelemre hivta fel a keresztény magyarságot a zsidóság veszedelmes [törekvései ellen. Ez a védekezés elsősorban a gazdasági küzdelem sikeres megvivása, a zsidóság gazdasági uralmának letörése, a. zsidóság szigorú gazdasági bojkott alá vétele útján érhető el. A beszédet többször szakította meg a közönség kitörő helyeslése. Dr. Antóny Béla polgármester lelkes beszéde után Dr. Porubszky Gróza szólalt fel Dr. Kmoskó Mihálynak arra a kérdésére válaszolva, hogy miért tartózkodnak sokan még mindig az Ébredő Magyarokhoz való csatlakozástól. Mert kevés a bátor, hitvalló keresztény. Az Ébredő Magyarok bátor, nyiltszivű, egyenes politikai hitvallású embereket keresnek. Majd Obermüller Ferenc adta át a közgyűlésnek az Esztergomi Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának üdvözletét. Erélyes felhivását a zsidólapok bojkottálását illetőleg a közönség élénk helyesléssel fogadta. Végül Sztahovits Jenő szólalt fel az iparosság nevében és a társadalom békéje érdekében a munkás és munkaadó közötti jó viszony ápolását kötötte mindkettő szivére. 'A gyűlés üdvözlő táviratot küldött a kormányzónak, a miniszterelnöknek és a nemzetgyűlésnek. HIREK. * A Szociális Misszió Társulat esztergomi szervezetének beszámolója. F. hó 26>án, vasárnap Esztergom keresztény női társadalmának kedves vendége lesz Rónai Paula missziós nővér személyében. Akik ismerik a Szociális MisszióTársulatot ós annak áldásos működését, örömmel néznek e vasárnap elé, amidőn a kedves Paulg, nővér beszámolót kór az esztergomi szervezettől, annak működéséről, munkájáról s új eszméket, munkakört, akar nyújtani ós friss elevenséget önteni a netalán csüggedő és szunnyadó lelkekbe. A közelebbiekről még annak idején értesitjük majd az érdeklődő közönséget. H. S. * Az árdrágítás — bűntett. Az árdrágitó visszaélésekről alkotott 1920. évi XV. tc. életbe lépett. E törvény az árdrágitó visszaéléseket vétségnek, illetve bűntettnek minősiti ós elkövetőit rendkivül szigorú büntetéssel sújtja. Ar árdrágitó büntetése: Vétség esetén: 1 évig terjedhető fogház, százezer koronáig terjedhető pénzbüntetés és 25-ig terjedhető botbüntetós. Bűntett esetén: (a visszaesők büntetése) 5 évig terjedhető börtön, ötszázezer koronáig terjedhető pénzbüntetés és 25-ig terjedhető botbüntetés. Mellékbüntetések: Iparigazolvány elvesztése, külföldi az országból kiutasítható, belföldi kitiltható a községből, mely nem illetőségi helye, az elitélt eltiltható közszükségleti cikkekkel való kereskedéstől és kötelezhető, hogy üzlete ajtaján, vagy kirakatában feltűnő helyen az elkövetett vétséget és az ezért kirótt büntetést jelző táblát kifüggesszen, azonkiyül az Ítélet hirlapokban vagy falragaszok utján minden esetben közhirró lesz téve. Amidőn az államrendőrség szükségesnek tartja a lakosság figyelmét felhivni a törvényben tiltott cselekményekre és azok szigorú következményeire, egyúttal arra kér fel mindenkit, hogy a hatóságot ellenőrző működésében a maga részéről is teljes mórtékben támogassa, a tudomására jutó eseteket azonnal jelentse fel, mert csak a lakosság ós hatóság egymást támogató működése által érhetjük el társadalmi és gazdasági életünket oly súlyosan érintő eme visszaélések megszüntetését. Az államrendőrség plakátokon tájékoztatja a közönséget arról is, hogy ki követ el árdrágítást. Az árdrágításnak már a kísérletét is büntetik. * Mint van értesülve a botbüntetésről az amerikai magyar munkás? Egy Amerikában élő magyar munkás levelet irt Esztergomba a bátyjának, amelyben sajnálkozik • a magyar munkásokon, akikre már a botbüntetóst is behozták. „Hát azért küzdöttetek a harctéren, hogy bottal verjenek benneteket?" — irja tovább a megtévesztett amerikai munkás. „Jöjj Amerikába, itt boldogan élsz, 20 dollár egy hold föld stb., stb." Mi már nagyon jól tudjuk, hogy kik eme hazugságok terjesztői, ismerjük a módszerüket. Ugy látszik, a botbüntetós a legújabb vesszőparipa. Dehogy fájna az ő fejük, ha igazán a munkás kapná a botot. De éppen azért a nagy lárma, mert azok fajára van szabva a botbüntetós, akik ezt a hazugságot kitalálták, az ő hazugsággyártó, munkásámitó, árdrágitó fajukra ! A bot _ azonban, úgylátszik, gyenge dolog. A magyar nemzet le fog számolni velük tökéletesen, szigorúan, törvényhozásilag. • * Szerkesztői üzenet több ellátatlannak: B. levelük közlése a ma megjelent módositó hatósági rendelet miatt nagyrészt felesleges. * Az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga alakuló gyűlése. Az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga esztergomi csoportja vasárnap, f. hó 19.-én délután alakult meg a vármegyeház nagytermében a város közönségének lelkes részvételével. Az alakuló gyűlésen megjelent Dr. Csernoch János biboros hercegprimás is. A pesti vendégek vasárnap d. u. 723-kor érkeztek a hajóállomásra, ahol Palkovits László alispán üdvözölte őket. Ezután a primási palota kertjébe vonultak. Itt Dr. Wolff Károly, a liga ügyv. elnöke üdvözölte a hercegprímást, aki szívélyesen válaszolt. Az alakuló gyűlést délután l

/ü 5 óra után lelkes beszéddel nyitotta meg Palkovits László alispán. A megnyitó után meleg érdeklődés közben emelkedett szólásra Dr. Volff Károly, a liga elnöke, a fővárosiak kiváló keresztény szónoka. A liga megalakulásának és szerepének jelentőségéről, a liga céljáról beszélt. „Ha ezzel a megalakulással a gombamódra szaporodó egyesületek mellé még egy élettelen szervezkedési keretet akarunk kapcsolni, akkor ne is alakuljon meg ez az egyesület!" — mondotta. Az Egyesült Ker. Nemzeti Liga a magyarság lelkében megújhodott kereszténységre alapit ja munkaprogrammját, az ezeréves keresztény Magyarország visszaszerzését. Minden keresztény magyar léleknek külön-külön kell megtisztulnia a szabadkőműves mételytől, attól a zsidó szellemtől, amelynek Magyarország mostani szomorú sorsa köszönhető. Ilyen irányban kell meggyőzni és megtisztítani a társadalom álkeresztény rétegeit. Szent István országáaak visszaszerzéséhez mélységes, hitbeli kereszténység szükséges. A szónokot a hatalmas, meggyőző erejű beszéd után felállva, szűnni nem akaró tapssal ünnepelte a közönség. Ezután az elnöklő alispán kimondotta a liga esztergomi fiókjának megalakulását. A liga elnökévé Palkovits László alispánt, főtitkárává pedig Kuzmits Virgil bencóstanárt választották meg. A vezetőség többi tagját helyszűke miatt más alkalommal közöljük. Majd Dr. Antóny Béla polgár ter mondott nagyhatású beszédet. Ott ma máinem lehet folytatni, mondta, ahol 1914.-ben abbahagytuk. Amit politikusok, hatósági személyek a népnek Ígértek, azt teljesitsék is. Nem hatalomért tülekedő vezérekre, hanem sok dolgos közkatonára van szüksége a nemzetnek! — Az alakuló gyűlés a Szózattal ért véget, amelyet a pestiek kitűnő férfikara énekelt el. * Az ebzárlatot a legutóbb előfordult veszettsógi megbetegedés miatt december hó 4.-ig meghosszabbították. Ezen idő alatt a kutyákat vagy bezárva kell tartani, vagy pórázon vezetni. * Faszüret a Dunán. Folyó hó 13.-án egész nap nagy fahalászat volt a Dunán, melynek áradása a felvidéken a vízpartjáról elsodorta a sok ölfát és az ár magával hozta a Duna mentén lakók nagy örömére. Sietett is minden ladikos, hogy a mostani nagy fainségen segitsen ós nagy szorgalommal és igyekezettel halászták ki a hasábfákat a Dunából. Igy teljesedett be, hogy minden kár haszonnal jár, ha mindjárt másé a kár és másé a haszon is! * Barna börpénztárcát találtak pénzzel együtt a legényegyesület vasárnap esti mulatságán. Igazolt tulajdonosa átveheti szerkesztőségünkben. = Az idei moziszezon uralkodó planétája kétsógkivül a sorozatos film, az amerikai kinematografiának ez a hallatlanul nagyszerű modern produktuma. Egy év előtt egyáltalán nem ismerte a mozibajáró publikum a folytatólagos filmeket és a mostani évadban a mozilátogatók egyre bővülő táborának szinte nélkülözhetetlen szükségévé vált a többrészes filmciklus. A közkedvelt Korona-mozi vezetősége ezúttal is, hogy a közönség igényeit kielégíthesse, lekötötte az idei sorozatos filmek legjavát. Igy a Cinabár, az Arany Pille, a Halál hirnöke, amelyek most dominálják Budapest piacát. Az idei szezon legnagyobb filmművét, a 8. részes Cezarinát ós végül a Burlingtoni Jaguárt, amelynek első része szombat-vasárnap, szeptember hó 25—26.-án kerül bemutatásra és amelynek főszerepét a szépséges Pearl White, a Dollárkirálynő főszereplője játsza. Közéleíroezés, ad 719/1920. I. k. é. sz. Értesitem a város közönségét, hogy a vasárnapi helyi lapokban megjelent lisztutalási hirdetményt a következőképen módositom: Kenyér liszt kilogrammja 3 K 20 filí! Főzőliszt „ 11 K 20 „ Nullaliszt „ 41 K 60 „ Akinek nincs módjában a nullalisztet kiváltani, annak jogában áll azt az illető kereskedőnél visszahagyni és csak a főző- és kenyérlisztet kiváltani. ' Esztergom, 1920. szept. 19. Rothnagel Ferenc, polgármester h.