ESZTERGOM XXV. évfolyam 1920

1920-08-29 / 178. szám

RGOM POLITIKAI ES TÁRSADALMI LAP ESZTERGOMI KERESZTÉNY NEMZETI EGYESÜLÉS PÁRTJÁNAK HIVATALOS LAPJA Megjelenik kedden, csütörtökön és vasárnap. Előfizetési ára : Egy hónapra 10 K, vidékre 14 K. i7fTT7£*C CTQm ár»Sl • hétköznap 80 fillér, DJ OljíXkll aia. vasárnap 1 korona. Főszerkesztő : Horner Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Lőrinc-utca 5. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvnyomdájában. Meghívó. Az Esztergomi Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja ma, vasárnap délelőtt 11 órakor a vármegyeház nagytermében erxeKozxetex tart, melyre az összes volt választmányi tagok, továbbá azon lelkes férfiak és nők szives megjelenését kérjük, akiknél taggyűjtő ívek vannak. Pártvezetőség. Esztergom sajgó sebe. Esztergom, 1920. aug. 27. t (G.) Az események lázában, amelyek napról-napra veszedelmesebbekké kezdenek válni a Csonka-Magyarországot körülharapdáló hiénaállamokkal szemben, Benes cseh. külügyminiszter megrázza Belgrád és Bukarest elbizakodott hatalmasságait és mintha az életért küzdő erők torlódásaiban meg akarná akadályozni a történelmi igazság eljövetelét, fixirozni akarja a magyar nemzet ellen eddig elkövetett gazságokat: egy kis ántánt megteremtésén munkálkodik, amely Magyarországot meggyőzze mai határai állandóságáról. Most, amikor a hatalmas ántánt szótbomlásáról érkeznek hirek s a hazugságon naggyá hizott kiskaliberű államok nem érzik magukat biztonságban, Benesék az igazságtalan hatalmi tényből jogállapotot akarnak teremteni, hogy a már-már hullaszaga államaikat tovább injekciózhassák. Minket most a lengyelek nagy szabadságharca köt le ós lélekben velük harcolunk — bár valóságban tehetnénk! — s az a közös szent érdek, amely lengyel is, magyar is, európai is, sokszor elnyomja bennünk saját sebeink fájdalmát, de Benes ördögi akciója, amely Magyarországot csonkára akarja állandósítani, ismét arcunkba kergeti a vért ós az esztergomiakban ismét felsajog Esztergom nyitott sebe, ismét élesen érezzük a fájdalmat ott, ahol a dunai hid romokban hever ós Párkány le van rólunk szakitva. Mi is inditotta a „vitéz" megszállókat arra, hogy bennünket sürgősen meggyőzzenek a szerencsétlen határok állandóságáról ? ! A lengyelek sikeres védekezóse-e, vagy Magyarország belső megerősödése, avagy a derengő fény, amely a nyugati államok szemében hazánk igazságát mindinkább megvilágítja, — nem bizonyos; lehet, hogy a három együttvéve! Azonban minél sürgősebb az ideges Benes cseh—szerb— román szövetségének az, hogy Magyarország csonka testében a mostani határokat — ha lehetséges volna — tűzzel-vassal beleégesse, annál sürgősebb nekünk Párkány ós a párkányi járás visszacsatolása, mert ez őnáluk talán hatalmi kérdés, de nálunk az életnek ós az igazságnak a kérdése. Mialatt a diplomaták hiába törik fejüket azon, hogy az elrablott részekből hogyan hazudjanak össze bizonytalan jövőjű államokat, addig Esztergom gyermekei elhervadnak a párkányi és nánai tej híján, addig a csehek által elgarasolt jó muzslai, ebedi és barti buza után sír Esztergom éhező népe. Amig az elszakitott párkányi járásban nem sikerül új gazdasági és ipari terrénumokat teremteni, amig nem sikerül a közlekedés visszafelé való irányitása, amig a párkányi, köbölkúti, bátorkeszi és kéméndi gazdák alig jutnak hozzá a Csehországból méregdrágán importált cikkekhez, addig Esztergom iparosai és kereskedői tönkremennek, mert nincsen piacuk. A dunai hidon áthaladó demarkációs vonal — és sohasem országhatár — Esztergom és Párkány életereit vágja át; erőszakos, halálos vágás, amely ott nem maradhat. Ez Esztergom sajgó sebe, amelynek fájdalma áthat a párkányi oldal magyarjaira is. A cseh—szerb—román szövetkezés lázas próbájából arra következtetünk, hogy ennek a halálos sebnek a kiirtása nem késhet sokáig, az igazságért és az életért tusakodó események a közel jövő méhéből megszülik a harcos nemzedéket, amely kiküzdi az élet lehetőségeit a Duna két partján Esztergom, az' ősi magyar város számára is. Es ha a magyar dicsőség eme napja már holnap virradna ránk, Esztergom sajgó sebét lássa meg a világ ós sírjon az igazság, amig a csonka dunai hidon országhatár lehet. A szabadoktatás vármegyei akciója, amely a békeszerződést fogja ismertetni, tegye ezt programmja első pontjául: tudassa mindenfelé Esztergom sajgó sebét és éreztesse fájdalmát! — A megszállott területekről kiutasítottak és menekülők érdekében az Orsz. Menekültügyi Hivatal hirdetményt tett közzé, melyben hangsúlyozza, hogy a menekülők megérkezésük után összes igazoló okmányaikkal jelentkezzenek a letelepülési helyükhöz legközelebb eső menekültügyi kirendeltségnél. (Esztergom megye meg nem szállott része a székesfehérvári kirendeltséghez tartozik.) Segélyezésben és támogatásban csak azok a menekültek részesülnek, kik jelentkezési kötelezettségüknek eleget tettek és igazolványt kaptak. Akik indokolatlanul és anélkül, hogy részükre megfelelő lakás és elhelyezés előzőleg biztosítva volna, az amúgy is túlterhelt székesfővárosba jönnek, a hitelezett vasúti szállításra való jogukat elvesztik és segélyben, vagy támogatásban nem részesülnek. A menekültek óvakodjanak idegen pénzjegyeik beváltásánál a valutaüzérektől, kivándorlási szándékuk esetén pedig a kivándorlásra csábitó ügynököktől. Lakhelyük változtatását mind az eltávozási, mind új letelepülési helyükön az illetékes menekültügyi kirendeltségnél bejelenteni tartoznak. Vasúti szállítási ügyekben a Budapesti Kirendeltség (VI. Eötvösutca 11/b II. em.) illetékes eljárni. A segélyakció lezárása. Amidőn 1914. év augusztus elején a világrenditő véres háború kitört, Esztergom város hazafias közönsége, az időközben jobb hazába költözött nemeslelkű főpapunk, Dr. Rajner Lajos érseki helynök elnöklete alatt segélyakciót indított a hirtelen hadbavonult hőseink visszamaradt családjaik segélyezésére. A segélyakció vezetésének szálai Bleszl Ferenc kir. tanácsos, takarékpénztári igazgató kezében futottak össze és igy ő fog a szeptember 5.-én összehívandó nagy bizottságnak az akció működéséről beszámolni. Sok igazán érdekes adat fog itt tárgyalás alá kerülni. így például, hogy a hadbavonultak árváinak az öt éves háború alatt több mint 400.000 adag kenyér és közel 200.000 ebéd lett kiosztva stb. Ezekről azonban a bizottsági ülés után fogunk részletes tudósitást adni, most egyelőre a segélyakció támogatására siető nagylelkű adakozók névsorát a következőkben közöljük: Korona Dr. Csernoeh János hercegprímás 4600'— Esztergomi Főkáptalan rendes havi adománya (55 hóra 150 koronájával) 8250" — Esztergomi Főkáptalan soronkivüli adományai 3500'— Esztergomi Takarékpénztár 3480"— Uri hölgyek gyűjtése 2578'GO Ferenc József király 84. születésnapja alkalmával rendezett „Katona-nap" jövedelme 2557• 92 Brühl József prelátus-kanonok 2000*— Dr. Klinda Teofil prelátus-kanonok 2000*— Oltáregylet által a hadiárvák javára rendezett estély bevételéből 2000 1917. jul. 8.-án megtartott jótékonycólú kerti ünnepély jövedelme 2000

1

— Dr. Machovick Gyula prelátus-kanonok 1200"— Bleszl Ferenc takarékpt. igazgató 1032•— Esztergomi izraelita hitközség 1000*— Főgimnáziumi ifjúsági estólyek jövedelméből 750'— Esztergomi fogy. szöv. adományai 700"— Vizivárosi Mária Kongregáció tagjainak gyűjtése 548"78 Dr. Walter Gyula c. püspök, prelátuskanonok 500 Gróf Széchenyi Emil orszgy. képviselő 500 Kobek Kornél főispán 500 Lollok Lénárd prelátus-kanonok 500 Esztergomi Borászati Egylet 500 Esztergomi főgimnázium Mária Kongregációjának jótékonycélú előadásából 450 Bogisich Mihály c. püspök 400 Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank 400 Esztergom-vidéki Hitelbank 400 Dr. Fehér Gyula prelátus-kanonok 300 Erős Rezső jószágigazgató 270 Meszlónyi Pál főispán 250 Beniczky Ödön főispán 250 Dr. Koperniczky Ferenc prépost 250 Királyfalvi Kraft festő képkiállitásából 222 Dr. Rajner Lajos érseki helynök 200 Farkas Tivadar . 200 Marosi Ferenc 200 Esztergomi főszolgabiróság 200 Pleva Ferenc 200 Esztergomi Hajós Egylet 200 Horváth Ferenc prelátus-kanonok 150 Dr. Mike Lajos ügyész 102 Rózsafüzér készítő háziipar 100 Kanter Károly prelátus-kanonok 100 Dr. Molnár Szulpicz főgymn. igazgató 100 Szecskay Kornél ós neje 100 Dr. x^ldori Mór kir. tanácsos 100 Pirchala Imre 100 Szántó Géza 100 Esztergomi izraelita nőegylet 100 Koszorumegváltások cimén befolyt: Erős Rezső elhunytakor 580*— Szecskay Kornél „ 390*— Dr. Feichtinger Sándor kir. tan. „ 353"— Magos Sándor kúriai biró 211'— Kuszenda János 205'— Berán Antal „ 180"— Rudolf' Mihály „ 150- ~