ESZTERGOM XXV. évfolyam 1920

1920-01-22 / 17. szám

ESZTERGOM POLITIKAI NAPILAP AZ ESZTERGOMI KERESZTÉNY NEMZETI EGYESÜLÉS PÁRTJÁNAK HIVATALOS LAPJA Megjelenik minden nap délután. Előfizetési ára: Egy hónapra 8 korona. Egyes szám ára 50 fillér. Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Lőrinc-utca 5. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyv­nyomdájában. I Esztergom gyásza. Megható gyászünnepsóget rendezett Eszter­gom város közönsége a békeszerző dés közj smextté^ válása alkalmából, mely gyászban testvériesen osztozott a magyar nemzeti hadsereg is, kinyil­vánítva, hogy együtt van a polgársággal öröm­ben, gyászban egyaránt. A középületeken gyász­lobogók lengtek s az ünnepély kezdetétől délig zárt üzletek és az utcákon járókelő nép e napot magasan kiemelték a kesergésben telő hétköz­napok szürke sorából. Tábori misével kezdődött a gyásznap sorrendje. A könyörgő szentmisét a katonaság részére dr. Porubszky Q-óza belvárosi káplán, a 26-osok volt tábori lel­késze mondotta a Szentháromság szobránál levő oltáron. A misén a hatóságok képviselői is meg­jelentek s nagyszámú polgári közönség is együtt imádkozott a hazáért derék katonáinkkal. Az öregtemplomban d. e. 10 órakor volt az ünnepélyes könyörgő ^istentisztelet, melyet Mátéffy Viktor pápai ka­marás, plébános tartott. A templomot zsúfolásig megtöltötte a közönség, nagyon sokan ki is szo­rultak. A mise végén elénekelt „Himnusz" alatt szem nem maradt szárazon a meghatottságtól. Soha buzgóbban nem énekeltük a magyar nem­zet imáját, mint ez alkalommal. A népgyűlés. Mise után az ezrekre menő közönség és az ezen alkalomra külön megjelent katonaság a Széchenyi-térre vonult, hol dr. Mike Lajos ügy­véd, káptalani ügyész a következő gyöuyörű beszéddel tolmácsolta a város lakosságának ér­zelmeit a nemzeti gyász alkalmából: Tisztelt Népgyűlés! 1914. július 31.-én hangos volt az utca; lelkesedve énekeltük a nemzet Himnuszát, lel­kendezve hallottuk: Fegyverre a Királyért! Hazáért! Az adott szó becsületéért! Megmozdult az ország. Sűrű felhőként emel­kedett fel, indult történelmi igazoló útján a magyar hadsereg. Az anya nem tartotta vissza gyermekét, a hitves nem hivta vissza férjét, méltóan a római anyához, ki igy búcsúztatta hadba induló fiát: Menj ! Küzdj a hazáért! Ne feledd," hogy csak mint győztest akarlak életben viszontlátni téged! Megindult a népek csatája. Limanova, Gor­lice, Erdély, Volhinia, Doberdo, Flandria, Elzász, Albánia s számtalan más csatatér, titeket hivlak tanukul, ti igazoljátok a magyar nép vérző fiai­nak győzelmes, becsületes küzdelmét! Dacára annak, hogy egész hadjáratunkon végigvonult egy nyugtalanító momentum, nem volt nemzeti királyunk,, nem tudtuk, mi lesz a hűség jutalma, a magyar nép dacba szegett nyakkal, férfiasan állta a harcot; valahány új ellensége támadt, mindmegannyi csak új erőt öntött a harcban fáradó karjába. Az ellenség nem birt velünk. Ekkor a világ legnagyobb színésze, Wood­row Wilson, a népek önrendelkezése elméletét dobja a vitába. Ezért küzd az ántánt! a con­föderált, interalliált hatalmak csak a népek civi­lizációjáért harcolnak, csak azt az igazságos békét akarják, amely minden nép létérdekeinek megfelel! Mit harcoltok hát tovább ? Miként Nero, midőn romát felgyújtotta, lelkiismeretének szavát egy énekbe fojtotta, hangját dicsőittette, hogy rettenetes bűnéről a gyanút elterelje: az ántánt a népek önrendel­kezését, a népek szabadságát kürtöli a világba, hogy e szirén-hangok elbűvöljék, elb ágy asszák a becsülettel küzdő, katonailag le nem verhető ellenfelet! S amig igy édesgettek minket, a hátunk mögött a fejünkre vérdíjat tűztek. Nem volt áruló, akit meg ne vesztegettek, akinek húsunk­ból, vérünkből koncot ne ígértek volna! Még vezért is küldtek nekünk. S ennek az embernek, akinek nem tudom, gonoszsága, vagy tudatlan­sága volt-e nagyobb, az internacionalista, fajilag tőlünk idegen s még saját fajuk tisztességes elemeire is csak évszázados szégyent, gúnyt ós átkot hozó vezéreinek s még néhány iskolázat­lan, naiv, elképesztően lelkiismeretlen úgyneve­zett államférfinak sikerült a magyar néppel el­hitetni, hogy az ellenséggel való barátkozás, a fegyverletétel az egyedüli út az azonnali béké­hez, a régen várt megváltáshoz! Azt a fegyvert, amit az ellenség a kezünk­ből kicsavarni nem tudott, eldobtuk. A Szent Koronát, amely tiz évszázad tomboló viharait győzelmesen állotta ki, a magyar királyságnak, a magyar kereszténységnek, alkotmányunknak, területünknek symbolumát, minden magyar em­ber jogainak palládiumát félrelöktük I Keserves volt az ébredós! Mint egy iránytű nélkül maradt hajó, há­nyódtunk-vetődtünk; sziklától sziklához ütőd­tünk, nem volt már vezérlő csillagunk! Megtanulhattuk, hogy a nemzet ereje fe­gyelmezett fegyverében van, ez védi meg őt a belső rothadás, a külső ellenség ellen egyaránt! Befelé nem volt ellenálló képességünk; kifelé nem volt védekező tehetségünk. Igy sza­kadt ránk a belső és külső ellenség együttesen s amig minket raboltak, fosztogattak, lelkünket­testünket béklyókba verték, azalatt a román csorda, az áruló cseh horda, amely, amig mi férfiak voltunk, csak a sötétben bujkált, előjött rejtekéből, győzelmi meneteket rendezett s cafa­tokra szaggatta az országot! A szenvedéstől, megalázástól, meggyalázás­tól meggyötört nemzet Isten segítségével feltá­madott ! Ekkor egy úgynevezett békekonferenciára hivtak bennünket. Elküldtük oda a nemzet egyik legnagyobb fiát.. . Velük szállt a mi imádsá­gunk, a feltámadt nemzet bókét akar, azt az igazságos bókét, amelynek biztában tette le a fegyvert. S most azok, a kik a mig mi győzelmesen harcoltunk, folyton azt hangoztatták: ne muto­gassatok térképet nekünk ! nem a térkép, hanem a nemzet önrendelkezése, a nemzet öntudata, a nemzeti akarat irányítja a nemzetek életét, egy térképet tettek elénk, letépték rólunk az or­szág 2 /s-át, elvették mindenünket, elrabolták test­véreinket, de adtak egy koldusbotot a kezünkbe, akasztottak koldustarisznyát a nyakunkba, hogy avval a bottal botorkálva abból a tarisznyából is Őket tartsuk időtlen-időkig! Erre csak egyet felelhetünk: térképet ne adjatok nekünk! Nekünk van egy ezeréves tér­képünk, ezt nem ti rajzoltátok, ez dicső elő­deinktől szent örökségben maradt ránk, ez a mi térképünk, ezért dobog a mi szivünk! Vigyázza­tok ! Azért a hármas hegyért, a 4 folyóért, elrab­lott testvéreinkért mi meghalunk ! Katonák! Bennetek a nemzet bizalma! Ha vezértek szava hivni fog, menjetek, a magyar szent Koronáért, a magyar keresztény nemzeti királyságért, a Hazáért! Azt a zászlót, amelyen Magyarország Védasszonyának, Szűz Máriának képe van, be ne mocskoljátok! Avval a fegyver­rel, a mit a nemzet kezetekre bizott, Istenbe vetett bizalommal, dicsőséggel harcoljatok ! Ne féljetek! A nemzet áldása, asszonyok, gyermekek imája száll felétek! A nemzet apraja, nagyja, papja, civilje, mindannyian veletek leszünk, ve­letek harcolunk, ha kell, veletek pusztulunk ! S ti, a magyar nép hős vértanúi, sírotok­ban nyugodtan pihenjetek. Miként a fa lehullott leveleinek porából új életerőt szív magába, el­haló porotok megtermókenyiti a mi szivünket, nincs tamető, czak resurrecturis ! Kivirágzik még a ti sírotok! A menyasszonyi kelengyéből is tépóst fo­gunk tépni, a koporsószegekből is golyót fogunk gyúrni, de a véretek által megszentelt, ezerszer megváltott magyar Hazánkat oda nem adjuk, el nem hagyjuk ! A szivek mélyéig megható beszéd után az előterjesztett határozati javaslatot impozáns lel­kesedéssel emelték határozattá, majd a Himnusz hangjai zárták be a város történetében örökké emlékezetes népgyűlést. M. 0. U. E. A Magyar Országos Véderő Egyesület Eszter­gomi Főosztályának hivatalos rovata. Az V-ik oktató előadás, mint már jeleztük, csütörtökön este 6 órakor fog megtartatni a fő­gimnázium dísztermében. Műsora a következő: 1. Részletek a „Suhanc" operettből; előadja a tan. képezdei zenekar. 2. Magyarokhoz (Berzsenyi), szavalja Horeczky Endre főgimn. VIII. oszt. tan. 3. Czinka Panna. Melodráma. Előadja Balogh Sándor IV. é. t. j. Zongorán.és hegedűn kiséri Ne­messzeghy Gizella és Viktor. 4. „Az ország szét­darabolása". Előadja Kemény László hadnagy. 5. Nemzeti színek (Férfi-négyes) ; előadja a képez­dei énekkar. 6. Visszatérés a hadi szemléről. (Induló); előadja a képezdei zenekar. 7. Hymnus. HIREK. Csütörtökön délután 5 órakor a Ker. Nemzeti Egyesülés Pártjának értekezlete a Wald­vogel házban. (Deák F. u.) Este 6 órakor a Ker. Nemz. Egyesülés Pártjának értekezlete a szentgyörgyörgy­mezői Olvasókörben. * Esztergom távirata a miniszterelnökhöz. Miniszterelnök, Budapest. Esztergom szab. kir. város közönsége a békefeltételek közlése alkal­mából a mai napon könyörgő istentiszteletet tartott; majd utána tiltakozó népgyűlést, melyen a gyűlés szónokának, dr. Mike Lajosnak lent következő határozati javaslatát a Himnusz hang­jai között a kormánnyal közölni rendelte: Esz­tergom szab. kir. város közönsége a magyar kormány útján tiltakozik az ántánt hatalmaknál a párisi békehatározat ellen, mely az ezeréves Magyarország szétdarabolásával egy ezredévnek kultúráját szándékozik elpusztítani, mely édes véreink millióit idegen rabságba hajtja, mely Európának békéjét temeti el, mely könnyet ós gyászt, pusztulást és enyészetet, ujabb világsza­kadást hoz. Tiltakozik a munkának, tudásnak, a szépnek ós nemesnek, az erkölcsnek és eszmé­nek, a múltnak meggyalázása ellen : a bolseviki szellemnek Európába való átültetése ellen. A szab. kir. város közönsége Apponyi Albert gróf kijelentése után, hogy a párisi béke öngyilkos-

Next

/
Thumbnails
Contents