ESZTERGOM XXV. évfolyam 1920
1920-07-09 / 155. szám
POLITIKAI NAPIL AZ ESZTERGOMI KERESZTÉNY NEMZETI EGYESÜLÉS PÁRTJÁNAK HIVATALOS LAPJA Megjelenik minden nap délután. Előfizetési ára: Egy hónapra 10 K, vidékre 14 K. roo CTíSm «5*»a • hétköznap 80 fillér, CÖ 0£alll cU a • vasárnap 1 korona. Egy* Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Lőrinc-utca 5. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvnyomdájában. 1895—1920. Volt egy időszak Esztergomban, amikor úgy látszott, hogy e város a tettek mezejére lép. A millenáris év előtti idő volt ez. Sok régen tervezett szép álom valósult meg akkor. A városrészek egyesitése hatalmas lépés volt a város fellenditése felé és követte ezt pár hónapra az Esztergom-Párkány közötti vashid megnyitása. A helyi vasút, nagyobb épitkezések szintén biztató előjelei voltak a jobb jövőnek. Uj Esztergomról hozsannáztak az akkori helyi lapok; nem volt, aki ne hjtte volna, hogy e város megint méltó lesz régi nagy hiróhez s a kies dunántúli városok között ő viszi el a pálmát! A mult század kilencvenes éveit Esztergomban jellemzi a modern városiasság felé való kristályozódás, aminthogy a nyolcvanas évek emlékei a társadalmi élénkség ma utol nem érhető magas fokáról mesélnek a mai kor elszontyolodott gyermekének. Azóta negyedszázad telt el. Mennyi remény volt összesűrűsödve a város egyesítésének napján, 1895. július 8.-án, amelyről azt hittük, születésnapja lesz a modern, nagy Esztergomnak. Es mit látunk ? A nagy évfordulón, mely mindössze egy akkori szereplő kegyeletes visszaemlékezése folytán jutott köztudomásra, mindenki a jelen bajaival van eltelve s a kezével legyint, amikor a mult fátyolát fellebbentik előtte. Mi lett velünk ? Csalódtunk ? Nem! Az idő, ha nem is igazolta még teljesen, hogy az egyesitós tényleg hasznára vált az egyesitett városrészeknek, de annyit beláttatott mindenkivel, hogy a különállás csak elaprózta az anyagi és szellemi erőket s ha az egyesítés nem is tudott sokkal előrevinni, még igazabb az, hogy anélkül még ennyire sem volnánk! Hosszú, csaknem két évtizedes mult van mögöttünk, amelyet a fólalkotások, vagy megrekedt jószándókok jellemeznek. A közöttünk élő idősebb emberek jogos fejcsóválással nézik a tehetetlen nemzedéket, mely a város javát csak ajkain hordozza, *de tettekre nem áldoz energiákat. A beszélő, szónokló, frázisgyártó Esztergomot nem rázta még fel az a nagy katasztrófa sem, melynek a 2B óv előtt megnyílt hid egy év előtt felrobbant íve a legjellemzőbb szimbóluma . . . Talán majd a Kertváros lótesülóse lesz kiindulója egy új tevékeny időszaknak! Ki tudja ? Elvben már van is Kertvárosunk! Elvben már van sok mindenünk, ami kellene. Ennyit elértünk huszonöt óv után! Ennyi bizonyára elég is egy időre — a mai nemzedéknek! NI. — Az állam ÓS a malmok. A kormány tudvalevően a gabonakérdósben különböző kényszerintézkedéseket tervez, amelyek azonban eddig főképen csak a termelőkkel szemben érvényesültek. A gabonafeldolgozó-ipar továbbra is teljes szabadságot óhajt élvezni, amivel szemben most már felmerül az a kórdós, hogy nem kellene-e legalább átmenetileg az állam befolyását erre a térre is hathatósabban kiterjeszteni ? A malmok éppen most foglalkoznak avval a tervvel, hogy szindikátust alakítsanak a gabona összevásárlására ós liszt alakjában való külföldi értékesítésére. JEzen az alapon milliárdos üzlet megvalósítása készül, ami akkora haszonnal kecsegtet, hogy szakemberek szerint a malmok a normális nyereségen felül még egész alaptőkéjük többszörösének megkeresésére is joggal számithatnak. Azt is tervezi a malomipar, hogy a liszt egy részét tósztagyártmányok alakjában viszi a külföldre, ami egymaga körülbelül egymilliárdos tételt jelentene a kivitelben. Kérdés, hogy akkor, amidőn a kormány feje fő a tisztviselők ós más ellátatlan rétegek olcsó liszthez való juttatása ügyében, helyes-e, ha a malomipar az egész ország munkájának gyümölcsét egy szűkebb csoport javára érvényesítheti! Azt gondoljuk, hogy helyes volna, ha a kormány az adott helyzet kényszerítő nyomása alatt a malomüzemek munkáját a költségek megtérítése ellenében kisajátítaná arra az időre, amig az exportgabona felőriésót ós kivitelét lebonyolíthatják. Illetékes helyen foglalkoznak is ezzel az érdekes problémával, de természetes, hogy az érdekeltek ennek megvalósításával szemben a legnagyobb ellenállást fejtik ki. (U. N.) HIRER. Olvasóinkhoz! Az „Esztergom" és az „Esztergom ós Vidéke" napilapok alulirt kiadóhivatalai tudomására hozzuk t. előfizetőinknek és számonkénti vevőinknek, hogy közös elhatározással július hó 12.-től mindaddig, mig a vidéki lapok ujságpapirkórdóse kedvező elintézést nem nyer, a két napilapot hetenkint háromszor, még pedig kedden, csütörtökön és vasárnap fogjuk megjelen tetni. Ujságpapirkészletünk csak záros határideig elegendő. Uj papirosra, mint értesültünk, csak hónapok múlva számithatunk, akkor is ma még előre nem látható magas áron, holott eddig is papirosra ment el az előfizetésekből ós elárusitásokból befolyó összeg túlnyomó része. Az előfizetési dijak ujabb emelése helyett tehát ily módon fogunk nehézségeinken segíteni és nem követjük azon vidéki laptársainkat, amelyek a miénknél már régóta jóval magasabb előfizetési díjakat számítanak. E heti háromszori megjelenésünk azonban, mint fentebb is jeleztük, csak ideiglenes ós csak addig tart, mig speciális bajaink javulása be nem következik. Hazafias üdvözlettel: „Esztergom" kiadóhivatala. „Esztergom és Vidéke" kiadóhivatala. • * A Magyar Irók Szövetségének kultúrelöadása Esztergomban. A Magyar Irók Szövetsége országszerte propaganda kultúrelőadásokat rendez, melyeknek célja a keresztény nemzeti eszme ébrentartása. Esztergomban július 11.-ón (vasárnap) tartja meg a szövetség nagy hazafias kultúrelőadását, amelynek rendezése — tekintve az előadások céljához fűződő tiszta nemzeti érdekeket — a Move, a Tevéi helyi szervezete és az összes helyi egyesületek meleg pártfogásával történik. Az előadás sikerét tehát mindenkinek hazafias kötelessége megjelenésével elősegíteni. A belvárosi olvasókör dísztermében megtartandó művészestély programmját, amelyet jeles magyar irók ós költők előadásai mellett Zsolt Nándor világhírű hegedűművész számai, továbbá Büchner Antal karnagy vezetésével a főszékesegyházi énekkar szereplése töltenek ki, legközelebb ismét közöljük. Esztergomból a szövotség tagjai Győrbe, Sopronba, Szombathelyre, Pápára, Kőszegre, Körmendre és Magyaróvárra mennek. Egyidejűleg a szövetség egy másik csoportja tiszántúli körútra indul. A vasárnapi előadás kezdete este 6 órakor. Belépő dij: Ülőhely 10 korona. Állóhely 5 korona. * A Move Széchenyi kaszinó közgyűlése. F. hó 6.-án délután tartotta a Move Széchenyi kaszinó közgyűlését, amely alkalommal a tisztikart és a választmányt választották meg. A Move elnöksége a régi kaszinó vezetőségének ajánlotta fel a vezetést, ami elől azonban Reusz Ferenc nagyhatású beszéde folytán a volt kaszinó vezetősége kitért. Ugyancsak Reusz Ferenc ajánlására Waldvogel József alezredest és Hajdú Isvánt választotta a közgyűlés egyhangúlag elnökké. Igazgató: Reusz Ferenc, titkár: Brenner Sándor, háznagy: Benkovich Imre, ügyész : Dr. Mattyasószky Béla, pénztáros: Kovács Jenő, könyvtáros: Krompaszky Sándor lett. Választmányi tagok lettek: Bellovits Gyuláné, Marosi Ferencné, De Pott Gusztávnó, Andrássy Mariska, gróf Sternberg Józsefnó, Bleszl Ferenc, Dr. Brenner Antal, Etter Ödön, Dr. Frey Vilmos, Gerenday József, Kerschbaummayer Károly, Mátéffy Viktor, dr. Major Ödön, Dr. Matytyasóvszky Kasszián, Marosi Ferenc, Dr. Reviczky Gábor, Rudolf István, Dr. Schleifer Mátyás, Dr. Szilárd Béla, Vaniss Dezső, Dr. Rudolf Béla, Marosi László, Palkovics László, Dr. Antóny Béla, Prikkel Mihály, Belánszky Arthur, Brutsy Pál, Müller Gyula, Pölczer Frigyes, Vócsey Emil, Berán Károly, Palliardi Alfréd, Pauer János, Bloss Győző, Makay László. Tisztek részéről póttag lett: Bosnyák József, Csiby Kálmán, Tóth Béla, Neumann Lajos. * A községi választásokat illetőleg az a hir van elterjedve, hogy az eddigi törvények helyett új törvényjavaslatok készülnek. Székesfehérvár városa felirt a belügyminiszterhez ós kérte, hogy mielőtt a javaslatokat a nemzetgyűlés elé vinnék, előzetes hozzászólás végett adják ki a törvényhatóságoknak és a városoknak is, hogy a vidéki közigazgatás tisztviselői a javaslatokat megvitathassák, tapasztalataikkal tökéletesíthessék. A székesfehérvári kérvény másolatát Esztergom városának is megküldöttók, hogy a város a kérvényhez hasonló szellemű feliratot intézzen. * Érettségi a főreáliskolában. Csütörtökön délben fejezték be a főreáliskola érettségi vizsgálatait a következő szép eredménnyel: Jelesen érettek: Batár József, Frommer Sándor. Jól: G-árdonyi Sándor, Kósik Ferenc, Róth Dániel, Táky Imre. Egyszerűen: Duksz Sándor, Gálba József, Hirsch Gyula, Sterczer Kálmán, Várad i József. Gaál Mózes főigazgató az eredmény kihirdetése után meleg szavakkal búcsúzott el ós kivánt az életbe lépő ifjaknak szerencsét a jövő megalapozásához. A tanulók nevében Frommer Sándor mondott hálás köszönetet a főigazgatónak, valamint a tanári karnak a jóindulatért és szives fáradozásért. * Az ifjúsági testnevelés céljainak megvalósítása érdekében a helyi Move az erkölcsiek mellett minden anyagi lehetőséget is igyekszik kihasználni. Igy ujabban átiratot intézett a városhoz aziránt, hogy a vigalmi engedélyekből befolyó dijakat a jövőben a fenti célra a Movenak bocsássa rendelkezésére. * Fúvózenekar városunkban. A napokban érdekes kórvény érkezett a város polgármesteréhez. Szenczi István és társai esztergomi lakosok bejelentették, hogy a városban polgári fúvózenekart alakítanak ós erre a célra kérik a belvárosi templomban elhelyezett fúvó-hangszerokot a