ESZTERGOM XXV. évfolyam 1920

1920-06-17 / 137. szám

POLITIKAI NAPILAP AZ ESZTERGOMI KERESZTÉNY NEMZETI EGYESÜLÉS PÁRTJÁNAK HIVATALOS LAPJA Megjelenik minden nap délután. Előfizetési ára: Egy hónapra 10 K, vidékre 14 K. F/yTTüc OVám !ÜT»Q • hétköznap 80 fillér, JLgyCb bLaill did. vasárnap 1 korona. Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Lőrinc-utca 5. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvnyomdájában. A magyar irredenta. Dr. Antóny Bélának a TEVÉL esztergomi alakuló gyűlésén mondott beszédéből. Mi, a TEVÉL közgyűlése, — az volna a legszebb és legmagyarabb, ha némák volnánk és kifejeznénk azon gyászt, melyet éreznie kell minden magyarnak, midőn egy ezeréves föld és történelem szűnt meg. Temetjük nemzeti életünket, temetjük az európai kultúrát, mely keresztény volt és ezer éven át jólétet, boldogságot jelentett ós amelynek egyik főtónyezője és terjesztője a magyar nemzet volt; mindig védőpajzsként szerepelt ós minden cselekedetével a keresztény nemzeti gondolatot szolgálta. Ránktörtek, de erősek voltunk és védtük az európai kultúrát s vele együtt a kereszténységet ; minden katona tudta, ' minden munkás érezte, kogy nagy feladatot teljesit. S amig ennek tudatában voltunk, amig ennek tudatát hirdette a sajtó, amig azt tanította, bogy a nemzeti létért küzdünk, nem vett rajtunk erőt semmi. De jött a rubel, gurult a font sterling ós a frank s mi összetörtünk, békét kaptunk és annak napjait éljük már két éve. Bármint legyen is, az a kéz, mely e gyilkos bókét aláirta, átkozott, mert ezzel temettük el Magyarországot; épp úgy, mint ahogy Görgeyt, a nagy hadvezért, a nemzet átka kísérte, amidőn Magyarország fegyverét letette Világosnál. A nemzet ellen vét az, aki azt mondja, kogy ez a béke Magyarországot kiemeli a posványból, mert nem hihető, hogy a szerb, a román ós az áruláson nagyra nőtt cseh a mi jólétünkért fog küzdeni és a magyar ideált fogja szolgálni ós érvényre juttatni. Aki látta Kolozsvárt, Brassót, annak látnia kell, hogy ami most velünk törtónt, az nagy igazságtalanság. Lakói itt éltek velünk századok óta és a magyar kultúra áldásait fogják élvezni idegen járom alatt is. Egy német nevű magyar tisztviselőtől azt követelték a románok, hogy tegye le a hűségesküt, de megtagadta azzal, hogy ő a magyar föld szülötte ós ezen-állam alattvalója. Megverték s elvesztette fülét és szemét és elvették az alkalmat is, hogy kenyeret kereshessen. Képzeljük el ezen emberek helyzetét! Minő érzés hatja át fájó lelküket ?! S mi nem készülünk a felszabadításra, ahogyan kellene! Nem, mert a turáni átok nem hagyta el a magyart, mert akik tenni, dolgozni, cselekedni akarnak, azok elé ezerféle akadályt gördítenek és akiknek a legnagyobb bűnük az, hogy munkálkodni akarnak, állandóan a gúny tárgyai. A turáni átok megtanított arra, hogy soha sem nyernek elismerést azok, akik a nemzeti érzésnek szószólói voltak. Akik ismerik a szerb történelmet, tudhatják, hogy a halál fia lett volna az, aki a Narodna Obrana ellen emelte volna szavát ós nálunk minden bántódás nélkül gúnyolhatják, csúfolhatják ós rágalmazhatják azt, ami előttünk szent. Ha mi nem vagyunk erősek, legyen erős a kormány s tiltsa meg, hogy a destruktív sajtó az utcán megjelenhessék, mert nem attól függ az ország léte, hogy Pesten van-e gáz és szón, hanem attól, hogy van-e közbiztonság? Az egész világ örvény szélén áll. Az a hir, hogy Sonninót és Salandrát törvény elé akarják állítani, azt bizonyítja, hogy ott is baj van, mert a szabadkőművesek ott is dühöngenek azok ellen, akik a nemzeti ideálokért háborúba vitték az olasz népet. De mi fel fogunk támadni, csak meglegyen az erős elhatározás és képesek legyünk tettre ós megértésre, mert ezek a feltámadás lehetőségei. Mi most a G-olgotán vagyunk ós amint az ott megfeszített igazság nem maradt halva, úgy a mi igazságunk is feltámad!!! HIREK. * Apponyi válasza a vármegyének. Apponyi Albert gróf a törvényhatósági bizottság legutóbbi közgyűléséről hozzá intézett üdvözlő átiratra az alábbi sajátkezűleg irt levélben válaszolt : „Tekintetes Alispán Ur ! Mély hálaérzettel vettem Esztergom vm. törvényhatósága azon határozatának közlését, melyben a reánk erőszakolt igazságtalan béke ellen tiltakozik ós egyúttal rólam, aki hazánk zászlaját a béketárgyalásoknál nem tudta diadalra vinni, de e zászló becsületét megóvta, megemlékezni kegyeskedik. A mólyen tisztelt törvényhatóság átérzi azt, amit legutóbb a következőkben fejeztem ki: „Az aláirással a békemű nincs befejezve, hanem inkább csak most kezdődik!" Ez a tudat éljen mindnyájunkban s Öntsön lelkeinkbe bizalmat, önuralmat, munkakedvet, megfontolt elszántságot, kitartást. Ezzel az óhajjal ismétlem meg hálám kifejezését kiváló tisztelettel Budapest, 1920. június hó 14. Apponyi Albert." * A MOVE felhívása az egyesületekhez. A MOVE Esztergom városi ós megyei főosztálya valamennyi esztergomi egyesülethez és körhöz a következő megszívlelendő felhívást intézi: „Jóllehet valamennyi egyesületünk ós szervezetünk majdnem ugyanazon közönséget vallja tagjaiul, gyűlésein s egyéb általuk rendezett ünnepélyein ugyanazon közönség részvételére számit, az egymás tudta nélkül egyidőben rendezett gyűlései, vagy más összejövetel csak azért nem sikerülhetnek óhajaiknak megfelelően, mert közönségük egy részét más összejövetelek foglalják le. Ezen fogyatékosságon segítendő, a MOVE vezetősége elhatározta, hogy a szándékolt összejöveteleket előjegyzésbe veszi s igy alkalmat nyújt az egyesületek vezetőségeinek arra, hogy ezen nyilvántartásba betekintést nyerve, megfelelőkópen igazodjék. Ily módon elérhető lesz az, hogy a legutóbb észlelt s a különféle mozgalmakra káros torlódások elkerülhetők lesznek. Felkérjük az egyesületek vezetőségeit, hogy az általukvezetendő összejövetelek határidejét csak a MOVE titkárságnál vezetendő előjegyzésbe való betekintés után állapítsák meg s ugyanott eszközöljék. A helyi lapokban való közlés is központilag volna eszközölhető. Hazafias üdvözlettel Waldvogel József alezredes, elnök. Olvashatatlan aláirás, titkár." * A taggyűjtő íveket, amelyeket az Esztergomi Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának újjászervezése alkalmából a vezetősóg kibocsátott, kérjük minél előbb kitöltve a párt titkárához (az „Esztergom" szerkesztőségébe) eljuttatni. A titkár naponta délután rendelkezésre áll. Taggyűjtő ívek még kaphatók. * Nagy hazafias kulturelőadás Esztergomban. A Magyar Irók Szövetsége országszerte hazafias kultúrelőadásokat rendez, melyeknek célja a keresztény nemzeti szellem és a magyar irredenta eszme ébrentartása. Ezeket az előadásokat elsősorban a Dunántúl városaiban tartják meg. Esztergomban körülbelül 10—12 nap múlva lesz megtartva a belvárosi olvasókör dísztermében az előadás, amelynek rendezése a MOVE, a TEVJÍIL helyi szervezete ós az összes helyi kulturális egyesületek meleg pártfogásával történik. Az előadás keretében Zsolt Nándor hegedűművész és Büchner Antal karnagy a főszékesegyházi énekkarral is szerepelni fog. A többi szereplőket és a részletes műsort a következő számunkban közöljük. Az önzetlen, hazafias ós magas színvonalúnak ígérkező kulturális előadást közönségünk figyelmébe ós pártfogásába ajánljuk. * Az ipartestület kerti ünnepélye. Az esztergomi ipartestület házalapja javára június 20.-án, vasárnap, saját helyiségében (Kossuth L. u. 40.) színdarabbal ós tánccal egybekötött zártkörű kerti ünnepélyt rendez. Belépti dij: személyjegy 10 K. Az ülőhelyek számozva vannak. Kezdete este 8 órakor. Kedvezőtlen idő esetén ar-mulatság június 27.-én lesz megtartva. Az ünnepség sorrendje a következő: Délután fél 3 órakor kezdetét veszi a díjtekózós. A 3 legjobb dobó értékes emléktárggyal lesz jutalmazva. Este 8 órakor színre kerül: „A tolonc." Népszínmű 3 felvonásban. Felülfizetéseket az ipartestület házalapja javára köszönettel fogad ós hirlapilag nyugtáz a vezetőség. * Az Ébredő Magyarok Egyesülete, amelynek esztergomi szervezete valószinűleg vasárnap alakul meg, hatalmas kiáltványban fordul a magyar néphez. A kiáltvány az egyesület célját ós tiszta szándékait ismerteti a rágalmakkal szemben. A magyarság szenvedéseit — mondja a kiáltvány — a dőzsölő zsidóság gúnykacaja ós rágalmazó hazugságáradata kisóri. Mi, ébredő magyarok, kuruc ivadékok, megdöngetjük a koporsó fedelét. Egy nemes fajnak hitvány faj nem lehet a legyőzője, tehát a magyarnak sem a zsidó. Az egyesület fennállása óta a keresztény magyarság uralmáért harcol s ezt nyíltan, a fennálló jogrend alapján, a törvények keretén belül teszi. „Rákóczy népe nem lehet hozzánk hűtlent" „Magyar tengeri kikötő nélkül nem élhetünk!" „Erdélyt pedig nem adjuk !" Wem, nem, soha! * Behozzák a botbüntetést. Ferdinándy Gyula igazságügyminiszter benyújtotta a vagyon, az erkölcsiség ós személyiség büntető védelméről szóló javaslatot. A javaslat felhatalmazza a bíróságot, hogy kivételesen ós elrettentésül a szabadságvesztés büntetése helyett, vagy akár vele kapcsolatban is botbüntetósre ítélhesse a vádlottat. A büntetés célja annak az eredménynek az elérése, amely az illető törvényben meghatározott normális büntetéssel el nem érhető. Elmondja a megokolás, hogy a botbüntetést nálunk 1871-ben törölték el, külföldön, különösen Angliában ma r

is fönnáll ós más nyugoti államok, mint Dánia ós Eszakamerika a XX. század folyamán találták szükségesnek behozni ezt a büntetést. A botbüntetós csak férfiakon hajtható végre. Hogy a botbüntetós végrehajtása az elitólt egészségét ne veszélyeztesse, ezért maximális mértéke 25 ütésnél több nem lehet. Legkisebb mórtéke felnőtteknél 10, fiatalkorúaknál 5 botütésben van kiszabva. A nyilvánosság a büntetés végrehajtásánál ki van zárva. = Minden magyarnak ! A magyar irredentaés kulturtörekvések most megjelent kitűnő művei, melyek a sajtó osztatlan dicséretében részesültek, elterjesztésükkel igen fontos szolgálatot tesznek területi integritásunkért vívott harcunkban ós a magyar jövőnek nemzeti alapon való kialakulásában. Erhardt Ernőnek nagyszerűen megoldott Magyar irredenta albuma, amely pompás róznyomásban, hat bekeretezésre szánt örökbecsű műlapot tartalmaz, 120 K. Csiszár Gézának Nemzeti létünkért cimű, a magyar kultúrtörekvósek serkentésére alkotott mesteri faliplakettje 52X^0 cm. mahagonifára erősítve alabástrom öntvényben 650 K. Terrakottában 1300 K. Cizellált antik bronzban 3500 K. Az irredentaérem zsuzsu és bross alakjában antikbronzban 25 K, ezüstverettel 50- K, tömör ezüst 200 K. Nemes márványlapra erősítve mint művészies levélnehezék 50 K, ezüstveretes 75 K

7 tömör