ESZTERGOM XXV. évfolyam 1920

1920-06-13 / 134. szám

P AZ ESZTERGOMI KERESZTÉNY NEMZETI EGYESÜLÉS PÁRTJÁNAK HIVATALOS LAPJA Megjelenik minden nap délután. Előfizetési ára: Egy hónapra 10 K, vidékre 14 K. E

tVMCkC C7Óni ó v>o • hétköznap 80 fillér, 5

jCä DZiCilii dia. vasárnap 1 korona. Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Lőrinc-utca 5. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvnyomdájában. Az eldöntetlen harc. Esztergom, 1920. június 13. Három nagyfontosságú momentum ötlik szemünkbe a világtörténelem mai lázas műhelyéből, ahol a beláthatatlan jövő eseményei kovácsolódnak, ahol az a jövő készül, amelyben a mi ezeréves hazánknak is intéző szerepe lesz. Az egyik Lloyd Georgenak a walesi egyház értekezletén elhangzott szavaiban rejlik, amelyek szerint a „kúszáltság szellemének" hatalma alatt szenvedő népeket „egyedül az egyház mentheti meg a pusztulástól" ; a másik a készülődő katolikus világkongresszus; a harmadik momentum pedig a keresztényszocialisták nemzetközi szervezkedése, a keresztény munkásság f. hó 16.-i hágai világkongresszusa. A világháború lezajlása után tehát még nincs vége a veszedelemnek, amely a népek életét fenyegeti ós Lloyd George, a világ legnagyobb politikusainak egyike is elismeri, hogy béke még nincs, mert mit ér az olyan béke, amelynek áldásai közben el lehet pusztulni. S akkor, amidőn a világ kereszténysége a munkássággal együtt nagy mentőakcióra szervezkedik, Lloyd George, a liberalizmus legkiválóbb szelleme is megállapitja, hogy ha az anarkia áramlata ós törekvése tovább terjedne, a népeket egyedül a keresztény egyház mentheti meg a pusztulástól. Az, hogy a világháború és a versaillesi érdekeltségek békeszerződései nem tudták kiküzdeni és eredményezni a bókét, hogy a „kúszáltság" szelleme újabb ós újabb szerencsétlenségekkel tetézi az emberiség szenvedéseit, továbbá, hogy ebben a szomorú helyzetben nincs más orvosság, nincs más mentség az életre, nincs más hatalom az anarkia letörésére, mint a kereszténység örök elvei, az új hóditó útjára indult keresztény világnézet — a legélesebben igazolja, hogy a világnézeti harc még eldöntetlen ós hevessége döntő fokára még nem jutott el. Ez a világnézeti harc még nálunk is eldöntetlen. A „kúszáltság szelleme" kitombolta magát felettünk, megszégyenítette, tönkretette Magyarországot, félrevezette a magyarságot ós provokálta a nemzetet, hogy ennek a szellemnek még a csíráját is ölje ki magából s erre történtek is felbuzdulások, intézkedések, —• de mondhatjuk-e, hogy ettől a szellemtől végleg megtisztultunk? Nem, a világnézeti harc még nincs eldöntve ós amint az istentelenség, a haza- ós társadalomellenes szellem a magyar nép, a magyar munkás lelkét, a magyar sajtó, kultúra és gazdasági élet nagy részét okos előrelátással megalkotott szervezetek útján tartja rabságban ma is, ugyanilyen okos előrelátással megalkotott szervezeteket kell nekünk is munkába állitanunk, hogy a keresztény világnézet segitsógóvel viszszaszerezhessük az élet minden terrénumát a keresztény Magyarország számára. Az Esztergomi Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja mindenek fölött erre a világnézeti küzdelemre akarja megszervezni Esztergom polgárságát. A keresztény világnézetnek minél erősebb támasza, védelmezője, intézője ós minél egységesebb szervezete lesz az uj Magyarország, annál nagyobb ós történelméhez méltóbb szerepe lesz Európa jövő fejlődésében, annál jobb és szebb jövő vár reánk. Tudnivalók hadifoglyaink hazahozataláról. Idegenben sínylődő hadifogoly testvéreink megmentése lelkiismereti kötelességünk és becsületbeli adósságunk! Az országos központi vezetőség a honvédelmi miniszterrel az élén hosszabb felhivásban általános tájékoztatásul a következőket közli: Az eddigiek szerint egy hadifogoly hazaszállitási költsége körülbelül 250 dollárt tesz ki. Megyéink, városaink, községeink stb. névszerint tudják, hogy kik az ő foglyaik. Képviselőtestületeiknek módjában áll, hogy megszavazzák az ő saját foglyaiknak hazahozatali költségeit. Az ilyen célra befolyt összegek a Magyar VöröskeresztEgylethez (Budapest, Andrássy-út 8.) vagy a Hadifogoly Mentő Mozgalomhoz (Budapest, VI. Városligeti fasor 38.) küldendők be. Hadifoglyaink közös hazaszállitási alapja részére megkezdett gyűjtést minden hatóság és egyesület, illetve a katonai parancsnokságok felkérésére megalakult bizottságok abban ä keretben és mederben folytassák — kettőzött szorgalommal — mint a. szent cél megvalósítása érdekében önfeláldozóan eddig tették. A MOVE keretében alakult Hadifogoly Mentő Mozgalom a katonai ós polgári hatóságok együttműködése mellett a közel jövőben országos ivgyűjtóst rendez, amelyből befolyó pénzek, valamint a MOVE hatóságai ós képviseletei által gyűjtött pénzek a Hadifogoly Mentő Mozgalomhoz (Budapest, Városligeti fasor 38.) küldendők be. A MOVE Hadifogoly Mentő Mozgalom országos ivgyűjtósén kivül ivgyűjtósre csak olyan gyűjtőivek használhatók, amelyeket a m. kir. honvédelmi minisztérium ad ki. Ezen < gyűjtőivek a m. kir. honvédelmi minisztérium hadifogolycsoport főnökének, Kirchner Sándor alezredesnek sajátkezű aláírásával és hivatalos bélyegzőjével lesznek ellátva és névre kiállítva. Azt, hogy kinek ÁZ „ESZTERGOM" TÁRCÁJA. A kereszt. Az ipartestület keresztünnepélyén, jún. 13.-án szavalja: Merényi Gyula. — A szolgaságnak voltál egykor jele, Örök reményünk, dicső szent kereszt. Terajtad függött évezredek bűne S fejezte be a hitvány életet. A rabszolgáknak voltál büntetője, Raboknak könnye, vére áztatott, Míg szót nem ömlött fádon Krisztus vére S Isten-Fia nem lett rajtad halott. Krisztus sebének izzó vér-rózsái Bearanyoztak ott a Golgotán. Győzedelmi jel lettél Te drága fa Annyi borzalmas szenvedés után. S azóta a Te hűvös árnyékodban Hányszor talált a csüggedő segélyt, S a kereszt tövéből hányszor ébredt újra A sziv, mely elveszte minden reményt ? 1 Királyi koronáknak lettél dísze Hirdetve a világnak szerteszét: E jelben győzni fog s el nem pusztulhat A nép; mely benned bízik és remél! Pokolnak ezer átka tomboljon bár Fölöttünk, mint a pusztító orkán, Amíg Te vagy a diadalmi jelvény, Halál nem győzhet ősi Hunnián! Egy éve itfc gyalázott Tégedet még Sok megtévelyedett bűnös magyar; Eldobta ősi kincsét, a szent hitet, Nem tudva, hogy csak pusztulást akar. •—« Multak bűnéért állunk most előtted Az engesztelés minden könnyivei S a kereszt alatt azt kiáltja ajkunk: Ne félj magyar! JE jelben győzni hell! Porubszky Géza. Amit az öreg folians regél... (Folytatás.) Igen érdekes a kóborcigány-kérdés rendezésének megkísérlése. Ha a 130 óv előfti rendelkezések végrehajtattak volna lelkiismeretesen, ma már a cigány-kérdés meg lenne oldva. A rendeletekben igen helyes intézkedések foglaltatnak, csak az a sajnos, hogy ha végre is hajtották, az nem minden vármegyében törtónt meg, s igy bőséges alkalmuk volt a cigányoknak a rendszabályok elől elhúzódni az ország oly részére, hol salvus conductust élvezhettek s igy a sok ankótezés és tanácskozás dacára ma is ott vagyunk, ahol voltunk az Urnák 1787-ik esztendejében. Beszéljen hát az irás: „1787 febr. 20. 8835/9216. sz. Minthogy Éö Fölségének a Fölséges Helytartó Tanáts által az mult Febr. Holnapnak 20-ik napján, ugyan e most folyó 1787-ik Esztendőben kelt Parantsolat által jelentetett Kegyelmes végzése azt tartja, hogy az 1785-ik Esztendőben költ Parantsolatnak értelméhez képest az czigányok eránt való Dologh tellyességgel megszűnjék és azok úgy tartassanak, valamintségessen más adózó nép ós az ide s tova csavargók és beszállásra magukat szoktatni nem akarók pedigh az ujjólag kinyilatkoztatott kegyelmes végzés szerint az Országbúi kitiltassanak. Annak okáért az Vármegyék nem tsak erre jó vigyázassál legyenek, hanem arra ís, hogy mivel az Czigány gyermekek tartásáért innend túl az Cassábúl sem fog fizetődni, az ilyetén emberektül hátra maradott gyermekekre olyas gond, mint más elhagyott gyermekekre ós szegény árvákra viseltessék és akik arra valók, szolgálatnak fölvállalására, mesterségek tanulására kényszeríttessenek. Arra való nézve ezen megegyesült Esztergom és Komárom vármegyék rószirül kinek-kinek tudtára adatik, hogy az czigány gyermekek tartásáért egyedül az most folyó esztendőben jövő április holnapig fog fizettetni." Hat évvel később, vagyis 1793-ban már egy részletes rendelet jelent meg a cigányok megrendszabályozása ügyében, amelyet érdekességénél fogva szószerint idézek. Szól pedig az a következőképen: „Általam tudtára adatik Tekintetes Nemes Vármegyénknek rendölései az Bíráknak, melyek