ESZTERGOM XXV. évfolyam 1920
1920-05-20 / 115. szám
ESZT RGOM POLITIKAI NAPILAP AZ ESZTERGOMI KERESZTÉNY NEMZETI EGYESÜLÉS PÁRTJÁNAK HIVATALOS LAPJA Megjelenik minden nap délután. Előfizetési ára: Egy hónapra 10 K, vidékre 14 K. T?í*\TaQ CTíSlYI Ol»?» • hétköznap 80 fillér, ^5JC3 D^cUIl dia. vasárnap 1 korona. Főszerkesztő: Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Lőrinc-utca 5. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvnyomdájában. fi földműves olvasóköp. Visszaemlékezünk azokra a munkásokra, akik amint letették a kalapácsot, fáradtan, izzadtan a szakszervezetbe jártak, ahol a késő esti órákban még előadásokat hallgattak, vitáztak, tanácskoztak fáradhatatlanul. Fanatikus hév hozta egybe ezeket az embereket, saját osztályuk hatalmi vágya, a naponta százszor fülükbe duruzsolt jobb jövő reménysége ós ha rossz szellem tartotta is egybe őket, ha a lelkiismeretlen munkásvezérek útján hazájuk romlásának lettek is eszközei, mégis: amit tettek, összetartás, munka és tanulás volt. Olyasmi volt, ami a mai egyesületekben nincs meg és éppen ezért ezekben az egyesületekben nincs is virágzó élet. A napokban fennjártunk a Belv. Földműves Olvasókörben, amely kétségtelenül ennek a városnak a legnagyobb egyesülete és amelynek földműveseink számaránya ós az olvasókör nagyszerű helyisége, kitűnő berendezése után itóíve a legvirágzóbb ós a város közéletére a legnagyobb hatással levő egyesületnek kellene lennie. Gondolkoztunk, hogy miért nem örülnek ennek az egyesületnek kellőképen, miért nincs ez a helyiség tömve legalább vasár- és ünnepnapon okos, tanulni vágyó, lelkes földművesekkel ?! Hiszen, az agilis vezetőségről nem is szólva, megvan ^minden kellék arra, hogy ez az egye-, sülét vezessen a város közéletében ós megmozgassa a szunnyadó erőket! Erre nézve szeretnék én egy-két gondolatot megszívleltetni. Sok hiba van magukban az emberekben is, de most hagyjuk ezeket. Tekintsünk egy kissé az egyesületi élet mivoltába, tekintsük egyelőre a földműves olvasókör célját ós a cél kivitelét. A földműves egyesületnek a célja a vallásos és hazafias szellem ápolásán túl, amely most minden egyesületnek célja, elsősorban a magyar földművelés kultiválása, a gazdasági ismeretek terjesztése, a gazdasági élettel való állandó kontaktus. Az egyesületnek, mint szakegyesületnek, ez volna az első célja, amelynek kivitele buzogó életet tudna teremteni a diszes falak között. A földművesnek a saját munkáján, a saját foglal-t kozásának szeretetén és ismeretein keresztül kell| megszeretnie a hazáját. Ha mindez nincs meg, minden lelkesitő beszéd csak szalmalángot eredményez, ha pedig megvan, felesleges lelkesíteni, hiszen a mélyebb lelki mozgalmakat, a szociális szeretetet, a hazaszeretet érzelmét a szavak csak élesztik — ha van — de sohasem teremtik meg. Mert az a földműves, aki tisztában van munkája fontosságával, átérti azokat a viszonyokat, amelyek gazdasági életünkkel összefűzik, ha nagyrabecsüli ós szívesen végzi azt a munkát, amely gyarapodó szakismerete folytán bő gyümölcsöt terem, ha tudja, hogy munkája milyen összefüggésben van a többi társadalmi osztály munkájával, ha a tudást saját munkájában is felismeri ós átérti a többi osztályokkal való testvéries együttműködést: az telve van szociális érzékkel ós mélységes hazaszeretettel is. Szakelőadásokra, vitázásokra, okos megbeszélésekre jöjjenek tehát egybe a földművesek elsősorban legalább ünnepen és vasárnapon. Hozza őket egybe az a tudat, hogy nekik van módjukban legtöbbet segiteni a hazán és embertársaikon. Ma mégegyszer annyit kell dolgoznia minden magyar embernek, mint eddig, mégegyszer annyit kell teremnie a földnek is. Ezt azonban csak szaktudással lehet elérni. Nem kell már aünyit emlegetni, hogy keresztény szeretet, keresztény újjászületés, keresztény Magyarország, most már inkább azon kell dolgozni, hogy mindez meglegyen. Egyetlen tüzes vágy élénkítse a belvárosi olvasókör szép termeit: minél tökéletesebb magyar földművelést, minél műveltebb magyar földművest! Ebben van mindaz, amit a földművesektől a haza ós a többi dolgozó társadalmi osztályok várnak ós viszont ebben van a magyar földműves értéke ós becsülete. Ebben pedig ne legyen különbség nagygazda, kisgazda ós zsellér között! Egy földmüvesbarát. HIREK. * Személyi hir. Dr. Sólyomi Andor, a győri kir. ítélőtábla elnöke, kedden délután a bécsi hajóval a helybeli kir. járásbíróság megvizsgálására városunkba érkezett. * Temetés. Szerdán délelőtt meleg részvét mellett helyezték örök nyugalomra özv. Laczkó Pálnó úrasszonyt, néhai boldog emlékű Boltizár József püspök, általános érseki helytartó nővérét a belvárosi temető kápolnájából. Az elhunyt jólelkű úriasszony tisztelői elárasztották a ravatalt virágokkal és őszinte kegyelettel kisérték utolsó útjára a megboldogultat. A temetési szertartást Mátéffy Viktor pápai kamarás, belvárosi plébános végezte. * Amerikai és holland ajándékok az esztergomi kórháznak. J. G. Pedlow, az amerikai vöröskereszt (American Red Cross) Budapesten időző kapitánya értesítette az esztergomvárosi kórházak vezetőségét, hogy az amerikai vöröskereszt ajándékaképen nagyobb mennyiségű kórházi ruhaneműt, kötszert és gyógyszert bocsájt a helybeli kórházak rendelkezésére. Az ajándékok már meg is érkeztek Esztergomba. Az ilyképen rendelkezésre bocsátott anyag magyar valutában kifejezve igen nagy értékű, hozzávetőleges becsléssel is eléri az ötszázezer koronát. A küldött ruhanemű egy része már használt ugyan, még igy is nagy hiányokat pótol, mivel a kórház mindezeket már hosszú időn át nélkülözte. A küldött gyógyszerek különösen nagy örömet szereztek a kórházi vezetőségnek, mert igy olyan gyógyszerekhez is jutott, amelyeket az utóbbi időben már egyáltalán nem lehetett beszerezni, pedig ezek hiányában a gyógyítás sokszor kivihetetlenné vált. Nem kell azonban azt hinnünk, hogy a kórház nélkülözésein ezen adományok már segítettek. Sajnos, hogy a legutóbbi súlyos idők alatt a kórházak készletei ós felszerelései oly nagy mértékben váltak hasznavehetetlenné, hogy pótlásukra mai valutánk mellett alig gondolhatunk. Nagy segítséget jelentett kórházainknak a hollandi missió értékes adománya is. Hollandiából ugyanis az Országos Egészségügyi Anyagraktár közvetítésével sok rég nélkülözött orvosszer jutott az esztergomvárosi kórházak birtokába. Az adományok értékét a városi számvevőség fogja pontosan felbecsülni. * Bimbóhullás. Szabó Lajos ós felesége Gerendás Teréz fájdalommal tudatják 4 hónapos kis fiacskájuknak, Lajoskának rövid szenvedés után törtónt elhunytát. Temetése f. hó 20.-án d. u. 5 órakor lesz a Szent Anna-utca 48. sz. gyászházból. * Nyilvános nyugtázás. A Kath. Legényegylet mulatságán még a következők fizettek felül: Jakobek Jenő 100 K, N. N. 50 K, dr. Antóny Béla 40 K, dr. Porubszky Géza, Knór J., Gruzmann J., dr. Trinkl Kálmán, dr. Molnár Szulpicz 30—30 K, Sáska J., Korzineknó, Hajdú N., Hajdú L, Molnár Pál, Margó I., Hoóz Edónó, Gigler F., Sztahovits Jenő, Waldvogel József, Székely L., Stiaszny N., Neumann G-y.-né, Csókás B., Magyary J., Vodicska J., Wakker testvérek, Bartalos Vince, Philipp Konrád 20—20 K, dr. Krasznay G-ábor, Marosi Ferenc, Foltin Gizi, Müller J., Gluth N., Polusin Mátyás, Bábszky F., Hermann L., Bolla J., Nagy Erzsébet, Hencz M., Csányi F., Lábadyné, Lehner K., Kántor F., Lencsés J., Draxler Alajos, Makkay százados, Hegyi D., Havas Sándor, Szedmer József, Kelemen J., Mátéffynó, Boldis J., Jedlicska L, Neumann N., Jákics K., Szatmáry B. 10—10 K, Petrik N. 6 K, Molnár J. 5 K, N. \%. 3 K. Összesen 1859 korona. * A fogyasztási és értékesítő szövetkezet Üzletei reggel V28 órától este 7 óráig vannak nyitva. Naponta friss teavaj ós kitűnő tehéntúró kapható. * Uj keresztény napilap indult meg Kecskeméten „Kecskemét és Vidéke" cimmel, melyet városunk fia, Lett József siketnéma intézeti tanár, lapunknak is volt régi munkatársa szerkeszt. A lap radikális keresztény irányú és különösen a tanyai nép szükségleteivel, a munkásság helyzetével foglalkozik sokat. Lelkes örömmel üdvözöljük új laptársunkat a magyar keresztény újjászületés nehéz, apostoli munkájában. * Felhivás. Cserődi István esztergomi lakos máv. kalauz ellen feljelentés tétetett azon irányban, hogy ő az úgynevezett tanácsköztárság alatt mint ellenforradalmárokat, többeket feljelentett. Ezek neve a feljelentésben felemlítve nincs. Felhívom tehát mindazokat, akiket Cserődi István állítólag feljelentett, továbbá mindazokat, akiknek tudomásuk van arról, hogy Cserődi István a tanácsköztárság idején valamely bűncselekményt elkövetett, nálam, hivatalos helyiségemben (járásbirósági épület, emelet, 27. sz. ajtó) jelentkezzenek. Esztergom, 1920. május 16.-án. Fodor Kálmán, kir. ügyész. Tarka sorok. Egy év előtt... Szabó István városparancsnok puccskísérlete. 1919. május 20. nevezetes nap a proletárdiktatúra esztergomi történetében. E napra virradó éjjel történt Szabó Pista vörös városparancsnok puccskísérlete, mely alkalommal nemcsak a direktórium akkori tagjait, hanem az egész várost is komoly veszély fenyegette. Szabó ugyanis, mint egy alkalommal már kifejtettük, a direktoriummal állandó hadilábon állt s a direktórium is t mi tűrés-tagadás, szógyenlette, hogy a város parancsnokául egy többszörösen büntetett notórius verekedő és tolvaj tolta fel magát, akinek kezéhez rokonának vére is tapad. A vörös uralmat, amelyet szerettek úgy feltüntetni, mint a szebb és boldogabb jövő megalapozóját, állandóan dezavuálta Szabó személye. Szabó is érezte, hogy a direktórium áskálódik ellene és ezért félrevezető jelentéseivel igen sokszor kellemetlen bonyodalmakat idézett elő, melyek a direktórium tekintélyének fölfelé is, lefelé is sokat ártottak. A munkástanács végrehajtó bizottságának ülésein egyre heves szóváltást eredményeztek Szabó intézkedései és éppen a puccs előtt, a Szabó által felfogadott detektívek visszaéléseinek vizsgálatánál érlelődött meg a direktórium tagjaiban az a gondolat, hogy Szabót mindenáron ártalmatlanná kell tenni. Bizonyára Szabó is sejtette még oroszországi tapasztalatai alapján, hogy a bolsevizmus módszere szerint hogyan is történik az „ártalmatlanná tétel" s ezért, midőn a direktórium tervét besúgták neki, merész, de