ESZTERGOM XXV. évfolyam 1920

1920-05-16 / 112. szám

1856-ban a milliókat érő és a Segitő szűz Mária tiszteletére szánt nagyszabású templom ópitésót Turinban, nevelt haláláig 180.800 ifjút, köztük 18.000 iparost, szakmájukban kitűnően kioktatva és igazi keresztény szellemben nevelve. Eletében 80 millió Urát gyűjtött áldásos intézményeire. A prelátus annak a meggyőződésének adott ki­fejezést, hogy a megáldott, művészi kivitelű, ér­tékes lobogó nemsokára vissza fog kerülni Buda­pestre, melynek elő vitele mellett fognak bevonulni az ott letelepülő szaléziánusok, hogy csodás mű­ködésüket ott is kifejthessék. Felkérte a nagy­számú hallgatóságot, hogy ebben az irányban dolgozzanak és áldozzanak. — A zászlószentelóst ünnepélyes körmenet követte. Ebből az alkalomból nekünk esztergomiak­nak is nem volna-e időszerű, különösen most, mi­dőn megdöbbenve olvassuk az „Esztergom"-ban ama nagyarányú, ifjakból álló szervezett rabló­banda leleplezésének hirót, nem volna-e időszerű Don Bosco elvét megszívlelni, hogy „áldásosabb munka a fiatalok züllését meggátolni, mint csak az eredménnyel alig kecsegtető kísérletet a már elbukott ifjúság kijózanitására megtenni!" Utóbbi szükséges ugyan, de az előbbi nem volna-e szebb, magasztosabb, a keresztény érzületnek megfele­lőbb? Nem kellene-e megtenni mindent, hogy Esztergomban egyelőre legalább szalézi ünnepi oratórium létesüljön főleg a földmives ós iparos ifjúság részére? Ez az ünnepi oratórium abból állana, hogy egy megfelelő játszótér, egy nagyobb terem ós legalább egy szoba rendelkezésre bocsátásával, Nyergesújfaluról hetenként szombat és vasárnapra bejönne 2—3 szalóziánus, maga köré gyűjtene az ifjakat, velük foglalkoznék, tisztességes társas­játékokra oktatná és ezt egybekötné némi hit­oktatással, délelőtti és délutáni istentisztelettel. Az ifjúság énekben, zenében is nyerne oktatást, szóval megtanulna tisztességesen szórakozni ós magasabb elvekkel telitett lélekkel heti munká­jához hozzálátni. Esztergomban nagy súlyt he­lyeznek a leánynevelésre, minden tekintetben gondoskodva van a középiskolai ifjúságról, de az elemi iskolából kikerült földmives és iparos ifjú­ság gondozása teljesen el van hanyagolva. Ezek érdekében volna elsőrendű feladat a szaléziánusok HIREK. Krónika. Ami eddig Parisból jött, Nagy becsben állt nálunk; Párisi Tolt a divatunk, írói irányunk. Párisi jó szokásokat Megbonositgattak; Francia szót jó magyarok Kedvvel ropogtattak. Ami eddig Parisból jött, Bódulásba ejtett, Volt-e, — amely igy meghódolt Parisnak — oly nemzet? Városok szép királynője, Úgy bókoltak néked, Mint akinek kegyeitől Függhet minden élet! Parisból most egy irás jött.. . Magyar, mi van véled? Mért nem hódolsz? Mért nem hajtod Meg előtte térded? Mért nem hangzik ajkaidon Cifra bókok száza ? Mit ? ... Az öklét izmos karod Paris felé rázza? Miért nem vagy udvarias? Erre nevelt Paris ? Ajkaidról szitkok szállnak, Kardot ragadsz máris? Magyar 1 Te! hát mit fog szólni A világ, ha látja, Hogy Parissal ujjat húzol És kiállsz a gátra? Magyar nemzet! Ezt nem várta Volna Paris — látod; Az az írás betetőzte Páris-imádásod: Ami eddig Parisból jött Nagy becsben állt nálunk; Ki gondolta, hogy a magyar Parisra is ráunt ? művét az egész vonalon lelkesen felkarolni. Jelenleg az olasz parlamentben száznál több kimondottan keresztény képviselő van; ezek közül 85 a szaléziánusok oratóriumaiból került ki ós ezeknél talált legelső sorban megértésre a ma­gyarok jelenlegi szomorú sorsa és kétségbeejtő állapota. Felemlítjük ez alkalommal, hogy a szalé­ziánusok világkongresszusa f. hó második felében ül össze Turinban, ahová Nyergesújfaluról dr. Schaub Mihály szalóziánus utazott le a magyar szaléziánusok ós szalézi munkatársak képvisele­tében. Hihető, hogy e képzett és tehetséges fiatal magyar pap hozzá fog járulni ahhoz, hogy a kül­föld Magyarországról jobban tájékozódjék. Egy szalézi munkatárs. ilyen megható, milyen fönséges pillanat lehetett, midőn a sir szólón álló szent király homályosulni kezdő szemeit ég felé emelve e szavakkal aján­lotta országát szűz Máriának örökségül: „Neked, oh mennyek királynéja ós a te oltalmad alá ajánlom az egyházat minden püspökeivel, az összes papsággal és az egész országot minden elöljáróival és lakosaival!" E perctől kezdve a magyar nép a Szűz Örökségének tartá magát, kihez nem oly kötelék fűzte, mint a szolgát úrnőjéhez, az alattvalót királynéjához, hanem mint a gyermeket szerető, gondviselő, édes jó anyjához. Ez a tudat hagyományként szállott család­ról családra, századokról századokra s nincs nem­zetünk történelmének talán egyetlen jelentős vezére sem, ki szűz Máriát, mint hazánk párt­_fogóját, ne tekintette volna kormányzása idején a legelső faktornak az ország megvódelmezósó­ben. Szent István, szent László, Nagy Lajos, Hunyady János, Mátyás, Rákóczy Ferenc és a többiek, mind-mind rendkívüli bizalommal vol­tak a szent Szűz iránt és nemzeti veszedelmek idején nála kerestek támogatást. Nem sorolhatom fel most mindazon veszé­lyes, zivataros időket, melyekben hazánknak ezer óv alatt annyi része volt, ; mégis kót'eseményre rá kell mutatnom, mikor nemzetünk a b. szent Szűz által nyert égi támogatást. Az egyik volt az a halálharc, melyet Nán­dorfehérvárnál a törökkel vívtunk, mikor a ma­H. I. * Megyegyülés, Esztergom vármegye tör­vényhatósági bizottsága f. hó 29.-én d. e. 10 órakor tartja tavaszi rendes közgyűlését. * A dorogi bányászok tiltakozó távirata Horthy Miklós kormányzóhoz. Á dorogi bányászok ós Dorog község közönsége a napokban nagy tiltakozó népgyűlést tartottak, amelyből a kö­vetkező táviratot küldöttek el: „Főmóltóságú Horthy Miklós kormányzó úrnak. Dorog község közönsége, valamint az esztergomi szénmedence bányászai törhetetlen bizalommal ós hűséges ragaszkodással főméltóságod iránt a ma tartott rendkívül népes gyűlésről a következő határo­zatot terjesztik, mint kérésüket és óhajukat Fő­móltóságod elé: Dorog község közönsége s az gyar sereg már futásra gondolt. Ekkor vágta­tott elő egy csapat élén egy őszszakállú ferenc­rendi barát, Kapisztrán János. Derekán a rózsa­füzér gyöngyei, egyik kezében a feszület, má­sikban a hadi iobogó, melyen a szent Szűz képe volt látható és „Jézus! Mária!" kiáltással rohant a törökre, kivívta a győzelmet — amint a költő dalolja: Zászlainkon a te képed, Ajkainkon szent neved, Igy törtünk az ellenségre S az ellenség reszketett. A másik esemény, mikor az 1849-iki sza­badságharc leveretóse után bekövetkezett a szo­morú, 18 évre terjedő időszak. A nemzeti gyász ezen komor vágyaiban kihez fordult a nemzet ? Nem földi királynéjához, mert oda nem eresz­tették, hanem mint egy kiáradt tenger, óriási zarándoklatban vonult Nagy Lajos király foga­dalmi templomába, Mária-Zellbe — néhány év múlva pedig, mert királyunk nem volt, akit megkoronázhatott volna, az ország főpapja, Sci­tovszky János hercegprímás rengeteg nép jelen­létében megkoronázta a b. Szűz szobrát Sas­várott. Es íme nemsokára királyt koronázni jött össze a nemzet Budán, kibékült királyával, al­kotmánya visszaállíttatott. De talán még sohasem volt nemzetünk oly válságos körülmények közt, mint most. Ezredéves szenvedés kór most éltet vagy halált. Rokonaink, esztergomi szénmedence bányászai az ezeréves magyar haza megrenditósót ós feldarabolását célzó minden intézkedést hiábavaló és őrült merényletnek minősítették s tiltakoznak az ellen, hogy bármilyen okmányt, mely ezt tartalmazza, a dorogi s vele együtt az egész magyar nép nevében valaki aláírhassa. Hódolatteljes tiszte­lettel a népgyűlés megbízásából Kaser Lőrinc biró, Schmidt Sándor bányaigazgató;" * Iskolaszéki ÜlÓS. Esztergom sz. kir. város községi iskolaszéke ma, vasárnap d. e. 11 órakor ülést tart, mely alkalommal az iskolaszók tagjai is leteszik az esküt Magyarország kormányzójára, * Sérült bankjegyek beváltása. Az Eszter-, gomi Kereskedelmi és Iparbank közhírré teszi, hogy a jövő hét folyamán, vagyis május hó 17-től 23-ig beváltja a pénztárába korábban be­fizetett sérült bankjegyeket. A vegyes idegen lebélyegzésű bankjegyek azonban csak későbbi időben fognak beváltásra kerülni, . ha azok ér­tékét a minisztérium megállapította. * A M0VE—ETK Vácon. Csütörtök délután csend borult a szigeti pályára. A MOVE-ETK játékosai Vácon mórkőztek az ottani csapattal. Esztergom sportközönségének szórakoztatásáról senkisem gondoskodott. Szerencsére ugyazon nap volt a nagy turista-kirándulás. Ez némi kárpót­lásul szolgált. Annál bántóbb volt a váci mér­kőzés eredményének híre, amely az esztergomiak ujabb vereségéről szólt. (2:0). Csapatunk Össze­állításában tapasztalt kényszerű vagy szándékos kísérletezésnek szomorú eredménye ez az ujabb kudarc. Ügylátszik, már átmegy a köztudatba, hogy minden footballmérkőzósben Esztergom a vesztes. Pedig az ETK-nak nem is olyan régen igen jó híre volt. A csatlakozás után az ETK szótmállott, a MOVE-nak pedig még nem sike­rült vonzási központot teremteni a sport terén, pedig már sok áldozatot hozott a sport érdeké­ben. De minden áldozat hiábavaló, ha vezetők, játékosok ós játszani szeretők össze nem fognak. * Holland üdvözlet az esztergomi cserké­szeknek. Az esztergomi bencés főgimnázium Holló­Cserkész-csapata üdvözölte a most Budapesten tar­tózkodó V. Pallaudt van Eerde báró, holland külügyi megbízottat, aki a holland ajándékokat hozta a magyar cserkészeknek. A báró a következő távirattal válaszolt a cserkész-csapatnak: „Szives üdvözletüket Örömmel vettem és szívélyesen viszon­zom; reménylem, Hollandiában találkozhatunk." V. Pallaudt ezzel azt akarta jelezni, hogy kilátás van arra, hogy az esztergomi főgimnázium Holló ­Cserkész-csapata a vakációi táborozását Hollan­diában tarthatja meg, minden kiadás nélkül. * A csecsemők kötelező himlőoltásáról a bel­városi kerületben 68-an elmaradtak. A hatóság ezúton figyelmezteti az illetékes szülőket, hogy gyermekeiknek az oltásról való elmaradását or­vosi bizonyítvánnyal igazolják, mert különben szigorú büntetésben részesülnek. Jelentkezés ma, vasárnap d. u. 2—3-ig a városháza nagyter­mében. testvéreink, barátaink nincsenek, árvák vagyunk, kiknek nincsen pártfogója. E földön nincsen, de van az égben és ez a Magyarok Nagyasszonya, a szeplőtelen Szűz, Magyarország oltaímazója. Mikor a kárpáti harcok alatt küzdött a magyar katonaság a túlnyomó erő ellen, egy mélyen vallásos, lelkes katona szive imádságát dalba öntötte ós megküldte haza is, a mi oku­lásunkra. A kis versecskóben is imádkozott: Fordulj édes lovam Lengyelország felé, Úgy sem térek én már soha visszafelé, Szép magyar hazámat többé nem láthatom, Nincsen olyan bánat, mint az én bánatom. Boldogasszony Anyánk. Égi vagy patronánkl Ha te nem segítesz, mindnyájan elveszünk, De ha te akarod, újra él nemzetünk! Ha majd ebben a sokszázados, kincsetórő Bakács-miseruhában folytatom a szentmisét és Urfelmutatáskor felmutatom a kenyérszin alatt rejlő Istenembert, szálljon buzgó imájuk hozzá, hogy legyen nekünk irgalmas. Azután kövessék a lelkes magyar katonát ós feltekintve az oltár felett függő kegyelmi képre, igy könyörögjenek: Boldogasszony Anyánk, Régi vagy Patronánk! Ha te nem segítesz, mindnyájan elveszünk, De ha te akarod, újra él nemzetünk! Amen.

Next

/
Thumbnails
Contents