ESZTERGOM XXV. évfolyam 1920

1920-03-17 / 63. szám

SZTERGOM POLITIKAI NAPILAP AZ ESZTERGOMI KERESZTÉ NY NEMZETI EGYESÜLÉS PÁRTJÁNAK HIVATALOS LAPJA Megjelenik minden nap délután. Előfizetési ára: Egy hónapra 8 korona. Egyes szám ára 50 fillér. Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő: Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Lőrinc-utca 5. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvnyomdájában. Legényegyesület. „Amikor ez az egyesület újjászerveződik, nincs szüksége jelszóparipákra; azok az eszmék, amelyekben ez az egyesület ól és újjászületik, Esztergom iparostársadalmában már bemutatták gyönyörű munkájukat ós életrevalóságukat. Vidámkedélyű, erkölcsös, a hazáért és a munkáért lelkesedő, gerinces iparosifjakat akar ez az egyesület kebelében melengetni!" Ez volt az értelme Mátéffy Viktor felavató beszédének, amikor a Kath. Legónyegyesület vasárnapi ünnepségén új tagokat vett fel az egyesület kebelébe. Merőben igaza volt. Az esztergomi iparosifjúság előtt nem jelenthetnek üres szóbuborékot azok az eszmék, amelyek az egyesület működését irányítják. Nem, egyszerűen azért, mert az iparosifjak követendő eszméje nem egyéb, mint ennek a városnak derék, jellemes keresztény, ' hazafias iparostársadalma. Az az iparostársadalom, amely javarészt ennek a Legényegyesületnek kebeléből került ki. Az az iparostársadalom, amely Dóczy Ferencekről és Magyary Lászlókról beszélhet a mai ifjú nemzedéknek ... Azon hófehér zászló felett tehát, amelyet az iparos ifjak vasárnap megérintettek, a becsületesség, az áldozatos munka ós a hazafiasság szellemei őrködnek. Tisztelettel ós megilletődéstekintettünk erre a mocsoktalan zászlóra, amely alól Esztergom gerincének erőssége kerül ki. HIRER. * P. Bangha folytatólagos előadása. Az „Esztergomi Kath. Kör" elnöksége tisztelettel tudatja, hogy P. Bangha Béla megkezdett, de s>betegsége miatt megszakított előadását „A keresztény ébredés és társadalmi béké"-ről f. hó 17.-én, szerdán d. u. 5 órakor fogja folytatni és befejezni a főgimnázium dísztermében. Ezen előadáson a kör vezetősége mindenkit szívesen lát, aki Esztergom társadalmának keresztény és nemzeti szellemben való megújhodását és megerősödését őszintén akarja. * Üzletrész-jegyzés. A MOVE helyi főosztálya felhívja mindazon tagjait, akik a MOVE Központi Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet üzletrészeiből jegyezni óhajtanak, a MOVE titkári hivatalában az alapszabályok elolvasása után jegyzést eszközölhetnek. Egy üzletrósz ára magánszemélyek részére 200 korona, jogi személyek (egyesületek) 50 koronás üzletrészt jegyezhetnek. Midőn ezt a helyi főosztály közzé teszi, nem mulaszthatja el, hogy rá ne mutasson arra, hogy ez a befektetés egyik legjobb módja a pénz elhelyezésének, amennyiben 5 %-kal kamatozik. A mai áruuzsorából csak az olyan keresztény és nemzeti gondolkozású intézmények menthetik meg a társadalmat, mint a MOVE. Vidéken az alosztályok vezetőinél lehet jegyzést eszközölni. * Halálozás. Dr. Kara Ferenc fővárosi főreáliskolai tanár f. hó 12.-ón reggel 7 órakor életének 36-ik évében Budapesten váratlanul elhunyt. Temetése kedden d. u. 4 órakor folyt le az esztergom-belvárosi temető kápolnájából meleg részvét mellett. Dr. Kara Ferenc kiváló tehetségű esztergomi földmivesfiú volt, akit szegénysorsú szülői tanítónak képeztettek ki. Kara elvégezvén az esztergomi tanítóképzőt, nagy nélkülözések közt, párját ritkító kitartással tette le az érettségit, majd az egyetemet látogatta és megszerezte a filozófiai doktorátust. Tanári pályáját Versecen kezdte s innen küldötte az ismert fővárosi lapokba szép műfordításait. Egyike volt a magyar összehasonlító nyelvészet legszorgalmasabb művelőinek. Több nyugati nyelven kivül jól beszélt finnül és lefordította magyarra Aho Jánosnak, a finn irodalom nagy jelesének egyik szép regényét, mely először az „Elet"-ben jelent meg folytatásokban. Hirtelen halálát háborúban szerzett baja okozta. Elhunytáról a fővárosi sajtó is megemlékezett ós azok, akik Esztergom irodalmi életével közelebbről is foglalkoznak, mély részvéttel vehetik tudomásul ezen igazi esztergomi tehetségnek korai halálát. * Adomány a Területvédő Liga javára. Dr. Csernoch János bibornok-hercegprimás a Területvédő Liga vasárnapi sikerült ünnepsége alkalmából a Területvédő Liga céljaira 2000 koronát adományozott. * A villanyáram csökkenése és bizonytalansága, dorogi üzemvezetőségtől kaptuk azt az értesítést, hogy a villanyáram szolgáltatása pár napig bizonytalan, mert- az egyik gépegység elromlott s amig a javítás tart, megfelelő menynyiségű áramot szolgáltatni nem lehet. Ezért a közönség figyelmébe ajánljuk az árammal való takarókosságot, nehogy nagy terhelést kapjanak a gépek és igy az egész város világítása megszűnjék. * A magyar hadifoglyok ügye a nemzetgyűlésen. Messze idegenben, szomorú rabságban sínylődő magyar véreink ügyét tette szóvá a nemzetgyűlésen Széchenyi Viktor gróf. Kérdésére a külügyminiszter a következő felvilágosítást adta: A háború befejezése után a monarkiának 1,145.000 hadifoglya volt a különböző államokban. Ebből 204.000 esett a jelenlegi Magyarország területére ós 500.000 a megszállott területekre. A fegyverszünet megkötése után ki kellett adni a nálunk fogságban levőket, de mi nem kaptuk meg a mi foglyainkat. A kommün bukása után a helyzet javult. Olaszországban és Angliában ma már nincs magyar hadifogoly. Franciaországban 5800, Romániában 1900, Szerbiában 340, Turkesztánban 40.000, Szibériában 118.000, Kínában 572, Japánországban 22, Perzsiában 600 foglyunk van. Ezeknek hazaszállítása iránt a kormány minden lehetőt megtesz. ígéretet kaptunk, hogy Szerbiából a legközelebbi*napokban hazajönnek a foglyok. Románia az Erdélyben internáltakat már hazaküldte és a régi Romániában levőket is haza fogják szállítani. Szibériából egy fogoly hazaszállítása 250—300 dollárba kerül, a mi öszszesen hét ós fél milliárdnak felel meg. A világ szeme most ezeken a szerencsétleneken függ ós valószínű, hogy az állam erejéből nem is tudjuk ezt az összeget előteremteni; a külföld segítségével, a magyar társadalom, de különösen az amerikai magyarok áldozatkészségével mégis sikerül majd hadifoglyainkat végre hazaszállítani. * A Kath. Legényegyesület ünnepe. A Kath. Legény egyesül et népakadómiája hétfőn este ünnepelte a szabadsághősök emlékét a főgimnázium dísztermében. Az ünnepség a Szózat elóneklésével kezdődött, majd Szölgyémy Bözsike szavalta el a „Szilágyi Erzsébet" c. szép költeményt. Ezután Eitner Irén következett, aki művészetével a közönség tomboló lelkesedése között uralta az estélyt vasárnapi szerepléséhez hasonlóan. Néhány dal eléneklése után, melyet a közönség szűnni nem akaró ovációkkal fogadott, elénekelte a művésznő a „

Walzer"-t a „Bohémé" c. operából s majd a műsor végén a „Traviata"-ból Violetta nagy áriáját. E két számban ragyogtatta igazán a művésznő nagy tudását. Hatalmasan csengtek közép ós magas hangjak Hangvétele bámulatosan biztos, muzikalitása meglepő, s művészete gyönyörű staccatoiban éri el tetőfokát. A nagy tehetséggel biró művésznő kellemes emléket hagyott itt hálás hallgató közönségében, s reméljük, többször is lesz alkalmunk szép énekművészeiében gyönyörködnünk, ide fogja őt hozni körünkbe a művészet s a közeli rokoni kötelék, mely őt nagybátyjához Eitner Elemér succentorhoz fűzi. A viszontlátás reményében búcsúzunk el tőle mi esztergomiak, kiknek oly kellemes órákat szerzett. Pócs Micike kitűnően sikerült szép zongoraszáma után Knorr János elszavalta Vörösmarthy „Vén cigányát" élénk tetszés mellett. Az ünnepi beszédet Porubszky Géza dr. mondotta igazi hazaszeretetre lelkesítvén a közönséget. Lányi Lulu szavalóművósznő ismét előadta vasárnapi műsorszámát ós előadásával ismét mély hatást keltett. A Legényegyesület uj tagjainak ünnepélyes tagfelvételét Mátéffy Viktor végezte, beszédében ismertette a Legónyegyesület célját és történetét. Ezután a közönség még egyszer ünnepelte ós kitapsolta Eitner Irén énekművésznőt. A szép ünnepély a Himnusz éneklésével lelkes hangulatban ért véget. * Tűz Csolnokon. F. hó 8.-án délután 2 órakor Csolnok határában a nyirfaerdőt felgyújtották ós 23 holdnyi területen az erdő leégett. A kár 5000 korona. A megindult nyomozás most megállapította, hogy a tüzet Trexler József csolnoki lakos vigyázatlansága idézte elő, aki erdő melletti szőlőjében a száraz gazt meggyújtotta és a szól a szikrát az erdőbe vitte. Az eljárás megindult ellene. * Március 15.-e Szentgyörgymezőn. A Szentgyörgymezői Kath. Olvasókör régi tradíciójához híven ez évben is igen fényesen sikerült ünnepség keretében adózott a márciusi hősök dicső emlékének. A kör nagytermét zsúfolásig megtöltötte Szentgyörgy mező ünneplő népp. A „Talpra magyart"-t id. Molnár Ignác szavalta el igaz lelkesedéssel. Ezután dr. Antony Béla polgármester lépett a színpadra ós elmondotta ünnepi beszédét. A gyönyörű beszédet többször megszakította a közönség tetszésnyilvánítása. Ezt követte a „Ne féltsétek a magyart" cimű költemény, melyet Csányi Mancika szavalt el igen kedvesen. Végül következett a „Honvéd" cimű 2 felvonásos színdarab, melynek igazán mély érzésű előadása könnyeket fakasztott a nézők szeméből. Mély érzéssel játszott Csányi Ferenc és Molnár Ignác. Igen jó volt Erős Antal is a kertész szerepében. Nagyon kedves volt Molnár Juliska az Erzsike szerepében. A szünetek alatt a kör zenekara szórakoztatta a hálás közönséget. A zeneszámoknál különösen tetszett Zajác N. szép tárogató szólója. * A keresztény magyarság nagybankjának, a Magyar Nemzeti Gazdasági Banknak szervezési munkálatai annyira előrehaladtak, hogy a bank előreláthatólag rövid időn belül megalakulhat. Az érdeklődós nőttön nő s megállapítható, hogy a magyarság bizalma egységesen ezen alapításra összpontosul, amit bizonyít, hogy számos vidéki pénzintézet csatlakozása után, most az Országos Földműves Bank olvadt a Magyar Nemzeti Gazdasági Bankba. De a bizalmat tükröztetik vissza a számtalan kisebb jegyzés mellett a legutolsó időben eszközölt nagyobb összegű részvényjegyzések is: Ungváry László (Cegléd) 500.000 K, Eszterházy Miklós hg. 200.000 K, Szmrecsányi Lajos érsek (Eger) 100.000 K, Szőke Lajos és neje (Alsódabas) 100.000 K, Közel család (Cegléd) 120.000 K, Biró Bertalan (Kiskőrös) 65.000