ESZTERGOM XXV. évfolyam 1920

1920-03-04 / 52. szám

ESZTERGOM POLITIKAI NAPILAP AZ ESZTERGOMI KERESZTÉNY NEMZETI EGYESÜLÉS PÁRTJÁNAK HIVATALOS LAPJA Megjelenik minden nap délután. Előfizetési ára: Egy hónapra 8 korona. Egyes szám ára 50 fillér, közel jovo néhány problémája. A sziget. Tegnapi cikkünkben rámutattunk, hogy a vasútállomás környékére — mely e város természetes fejlődésének szintere — miért nem lehet mindmáig épitkezni s emiitettük, hogy végleges tervünk nincs is e környék beépítésére. E végleges terv elkészítését azonban nemcsak a föllebbezések és a vasútállomás szóban volt új helye miatt nem lehetett mindeddig keresztülvinni, hanem a sokat emlegetett összekötő vasút ügyének vajúdása miatt sem. Addig, mig ennek helye véglegesen kijelölve nem' volt, sem az állomás környékéről és a városnak a sziget felé eső déli határáról, sem magáról a szigetről végleges beépítési tervet elkészíteni nem lehetett. Itt kapcsolódik be a sziget jövőjének kérdése szorosan e város többi részének fejlődési kérdéseibe. Mi ugyanis a terv az összekötő vasúttal kapcsolatban? A vasút az esztergomi állomásról a szigeten keresztül haladna a Mária Valéria-hidra, onnan Párkányon át a nánai állomásig. A szigeten, a Mária Valéria-hid mellett egy hatalmas teherpályaudvar (rakodó) hajóállomással kombináltan volt létesülőben. Már most ezek a tervek megvalósulásuk esetén a sziget képét alaposan átalakítják, nevezetesen a sziget Nagyduna melletti részén, vagy közepén nagyobb vasúti töltés lótesitósót teszik szükségessé, hogy a magasfekvésű hid könnyű szerrel elérhető legyen. A magas töltések, a rakodó helyének végleges kijelölése egyre késett a vasút ügyének egyretartó bizonytalansága miatt s igy a szigetről beépitósi tervünk szinte nincsen. A jövőn tervezgetők a szigetet a rakodó kedvéért gyárakkal óhajtották s óhajtják tán ma is beépíteni. Ezen esztergomi gyárnegyed-elmélet hívei arra hivatkoznak, hogy a létesítendő gyárak részére a sziget nemcsak az összekötő vasút rakodója miatt lenne alkalmas, hanem a Nagy- ós Kisduna a szennyvizek elvezetését is könnyű szerrel tenné lehetővé. Gyárak részére volna hivatott a sziget azért is, mert a szigeten mindennemű építkezés oly nagy feltöltést előfeltételez, melynek költségei privátházak létesítésével soha meg nem térülnének. Ezzel szemben áll Esztergomban egy, a jövőt kevésbbó fantasztikus színekben látó felfogás, mely a szigetet e város természetadta üdülő- és szórakozóhelyének, nyaralótelepének szeretné tekinteni s amely nagy nehezteléssel van eltelve a vakmerő álmok szövői ellen, nem az álmok praktikus, vagy nem praktikus volta miatt, hanem inkább azért, mert ezen nagyszabású tervek akadályozzák meg, hogy a szigeten ma nem lehet építkezni; teljes a tájékozatlanság minden fórumon, még a sziget Kisduna felőli partjának beépítése dolgában is. (Folyt, köv.) — A proletárdiktatúra egy alkalommal igen jót akart cselekedni a proletárokkal, ezért elrendelte, hogy felülvizsgáltatja az összes rokkantakat s akik a tőkés osztály uralma alatt el lettek ütve a rokkantsególytől, szintén részesíti a segélyezés áldásaiban. Képzelhető, hogy ez a rendelet mily örömet okozott annakidején. Volt-e, aki nem szívesen nyilváníttatta magát rokkantnak, csakhogy ne kelljen dolgoznia, legyen valami ok, amire hivatkozhatik, ha a vörösök munkára kényszerítenek. Es rokkantnak nyilvánítottak ezrével olyanokat, akiknek valójában semmi bajuk nem volt, vagy ha volt is, azt nem Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István. a harctéren szerezték. Rokkantnak nyilvánítottak — Uram bocsa' — még vagyonos burzsujókat is, akik nagyokat nevettek a markukba a kedvező asszentirung után. A rokkanttá nyilvánítással természetesen együtt járt a rokkantsegély is, melyet finom fehér bankókban könynyűszerrel kiutalhattak és fizethettek Kun Béláók. Most azonban egy tönkre jutott ország nem teheti többé, hogy boldog-boldogtalannak fizessen, pénzt adjon olyanoknak is, akik harctéren soha nem voltak, akik e pénzre rá sincsenek szorulva s akik titokban, vagy nyíltan is, jót nevetnek azon a nagy könnyelműségen, mely még e súlyos időkben is igy pazarolja az ország vagyonát. Követeljük ezért a proletárdiktatúra alatt rokkanttá nyilvánítottak országos felülvizsgálását ós azt, hogy rokkantsegélyt csak igazi rokkantak kapjanak. Az ország pénze ma nem könnyelmű elfecsórelósre való ! — Felkérjük pártunk nemzetgyűlési képviselőit ezen országos követelésnek a legnagyobb nyilvánosság, az ország szine előtt való hangoztatására és keresztülvitelére ! M. 0. y. E. A Magyar Országos Véderő Egyesület Esztergomi Főosztályának hivatalos rovata. A MOVE Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet alakuló közgyűlése f. hó 1.-én d. u. 6 órakor tartatott meg nagyszámú érdekelt jelenlétében Waldvogel József alezredes, vármegyei katonai parancsnok elnökletével. A közgyűlés az elnökség által előterjesztett alapszabályokat — melyeket dr. Mike Lajos ügyvéd olvasott fel — egyhangúlag elfogadta és a megalakulást kimondotta. Az eddig jegyzett üzletrósz összege meghaladja a 100,000 koronát, nagyobbára hivatalnokok és iparosok jegyzése folytán, amely mutatja, hogy a MOVE szövetkezet iránt a közönség a legnagyobb bizalommal van. Ez a szép eredmény azonban a mostani viszonyok között egy csöpp a tengerben s az elnökség megdöbbenve állapítja meg, x

hogy a város tehetősebb polgárai csaknem teljesen elzárkóztak az igazi keresztény önzetlenséggel és hazafias lelkesedéssel alakított fogyasztási szövetkezettel szemben. A fogyasztási szövetkezet legrövidebb időn belül megkezdi működését. A szövetkezet előnyeiben egyenlőre csakis a szövetkezet tagjai részesülnek. További jegyzéseket a MOVE tagok az Esztergomi Takarékpénztárnál felfektetett iven eszközölhetnek. A budapesti MOVE Központi Fogyasztási Szövetkezet kiküldöttjeiként megjelentek Bernolák János tábornok és dr. Lengyel Gyula ügyész, kik a MOVE esztergomi fogyasztási szövetkezetet megalakulásakor üdvözölték ós a legmesszebbmenő támogatást megígérték. Az elnökség ez úton felkéri a MOVE fogyasztási szövetkezet tagjait, hogy eddig is bebizonyított lelkes agitációjukkal a jegyzések érdekében tovább is közreműködni szíveskedjenek. Az elnökség által kinevezett igazgatóság tagjai: Andrássy Mária, Einczinger Ferenc, Kulich Károly, Marosi Ferenc, Mitter János, Pott Gusztáv, Teigler János, Waldvogel József. — Póttagok: Fazekas Mihály, Hajdú István, Jakobek Jenő, Polgár Ottó. — Felügyelő bizottság tagjai: Bellovits Gyula, Brenner Sándor, Etter Ödön, Fehérváry Géza. Póttagok: Kaán Károly, Gonda Ferenc. Választmányi tagok a budapesti központnál: Reusz Ferenc, Makay László. Kéziratok és előfizetések Lőrinc-utca 5. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvnyomdájában. HIREK. Napirend. Csütörtökön d. u. 6 órakor a MOVE vita estélye. * A vármegye üdvözlő távirata Horthy kormányzóhoz. Esztergom vármegye nevében az alispán a következő táviratot küldötte Horthy Miklósnak kormányzóvá törtónt megválasztása alkalmából: „Főmóltóságú Horthy Miklós Urunknak, Magyarország kormányzójának Budapest. Annyi balszerencse és annyi gyász után az ország első örömünnepén, amikor először csillámlik föl a sötét látóhatáron létalapunk első biztos fénysugara, hogy megpihenjen Főmóltóságod vállain és éltesse, táplálja, melegítse mindazt az ébredő erőt, akaratot, reményt és szent hitet, amelyet az immár jövőjében újra bizakodó nemzet ugyané vállakra rakott, — az évezredes viharokban megtépett, de soha meg nem tört, még ma is egyrószóben áruló ellenségtől megszállott, de soha ebben meg nem nyugvó ősi Esztergom vármegye közönsége és tisztikara nevében üdvözlöm Főméltóságodat, mint Magyarország kormányzóját. Kisérje a Magyarok Istene a nagy úton, amelyre az egész nemzet bizalmából erős lélekkel lépett. Legyen ez az út diadalt hozó ós dicsőséges, diadalmas a nemzetre, dicsőséges kormányzójára. Szenkviczi Palkovics László Esztergom vármegye alispánja." * Óvoda Nyergesújfalun. Nyergesújfaluról írja tudósítónk: Megható szép ünnepségnek voltunk tanúi február 29.-én. Dr. Metzker József nyergesuj falui plébános áldozatkészsége egy újabb intézményt keltett életre a községben. Népe gyermekeinek óvodát állított fel. A kisdedeket szerető lelke nem nyugodott, míg ezt az intézetet nagy anyagi költséggel, minden nólkülözhetőjét belefektetve, rendeltetési céljának át nem adta. Vasárnap áldotta meg az óvodát szivéből merített lelkes szavak kíséretében nagyszámú közönség előtt. Dr. Czuczor János szaléziánus atya az Angolkisasszonyok nevében mondott köszönetet, kik ezen intézet vezetését átvették. * A Ker. Tisztviselőnők Egyesületének Önképzőköre a spanyoljárvány megszűntével újra megkezdi irodalmi előadásait. Asbóth Károly vezető tanár mély tudással és élvezetes módon ismerteti a XIX. század irodalmi korszakait, jelenleg a romanticizmus korát. A szép előadásokra ezúton is felhívjuk mind a tagok, mind a közönség figyelmét. A legközelebbi előadás f. hó 5.-én, pénteken délután 6 órakor a Német-utca 22/a szám alatti helyiségben lesz. * Tisztek hivatalból való nyugállományba helyezése. A minisztertanács elhatározta, hogy az 1918. évi vóderőtörvóny 10. §-a érvénybe lépjen. Eszerint olyan katonai személyek, akiknek tényleges szolgálatban való meghagyása az erre vonatkozó szabályzatok szerint meg nem engedhető, előzetes felülvizsgálat nélkül nyugállományba helyezhetők. * Népakadémia. A szentgyörgymezői kath. olvasókör vasárnap este 7 órakor tartotta sikerült első böjti népakadémiai előadását. Móczik Mariska mély érzéssel előadott szavalata után dr. Trinkl Kálmán elnök tartott tartalmas előadást a gyermeknevelésről, gyönyörű példákkal megvilágítva a mai nevelés ferde irányzatát. Ezt követte a „Szalmaözvegy" cimű egy felvonásos színdarab, melyet a hálás közönség szintén nagy tetszéssel fogadott. A szereplők egytől-egyig kifogástalanul játszottak. Különösen sokat tapsolt a közönség Csányi Ferenc és Pézsa Mihály, vala-