ESZTERGOM XXV. évfolyam 1920

1920-02-28 / 48. szám

ESZTERGOM POLITIKAI NAPILAP AZ ESZTERGOMI KERESZTÉNY NEMZETI EGYESÜLÉS PÁRTJÁNAK HIVATALOS LAPJA Megjelenik minden nap délután. Előfizetési ára: Egy hónapra 8 korona. Egyes szám ára 50 fillér. Főszerkesztő : Homor Imre. Felelős szerkesztő : Gábriel István. Kéziratok és előfizetések Lőrinc-utca 5. szám alá küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyv­nyomdájában. közel jovo néhány problémája. IV. Jövőnk a múltban. Háború előtt sokat foglalkoztak Esztergom­ban e város jövőjével. Tekintélyes cikksorozatok, terjedelmes elaborátumok, memorandumok tár­gyalták az ügyet. Nem aludtak el a tervek a háború alatt sem, egyre vártuk, hogy majd csak vége lesz egyszer a szomorú időknek és akkor komolyan hozzá lehet majd látni a szép tervek megvalósításához. Még az első forradalom sem szegte kedvét a tervezőknek, hiszen jól emlé­kezhetünk a Károlyi-párt egy terjedelmes me­morandumára, mely nyomtatásban is napvilágot látott s amelyben fel voltak sorolva mindazon rég hangoztatott kívánságok, amelyek megvaló­sulásuk esetén Esztergomot boldogítani hivatot­tak. Csak a proletárdiktatúra kitörésével maradt abba minden tervezgetés ós azóta, legalább a sajtóban ós a közigazgatásban, komolyan nem foglalkozhattak e kérdésekkel. A közigazgatást lefoglalta a rendcsinálás ós a közélelmezés sok nehéz ügye, a sajtó pedig a bolsevizmusnak a lelkekben elültetgetett téveszméit gyomlálta és a keresztény nemzeti irányhoz való visszatérés útját egyengette. Nézzük tehát, mi minden foglalkoztatta mindennek előtte e város szebb jövőjével törő­dőket. A legfontosabb, ma is aktuális ós mindjárt a legelső adandó alkalommal megvalósítani szük­séges terve Esztergomnak a vízvezeték és csator­názás. Erről legközelebb részletesen irunk, ad­dig is leszögezhetjük, hogy ez már igen közel állott a megvalósuláshoz s csak a föllebbezési mániában szenvedő egyik-másik városatya nyug­talan lelkiismeretén múlott, hogy legalább az előmunkálatok a háború előtt meg nem indultak. Pedig mennyit nyerhettünk volna, ha a szüksé­ges anyagok már akkor együtt vannak és leg­alább egy elfogadott tervünk volna, amelyet a legelső kedvező pillanatban minden habozás nél­kül megvalósitani tudnánk! Sokat vártunk az összekötő vasúttól is, mely által Párkánynána az esztergomi állomás­sal fogott volna kezet. Esztergom jövőjét kétség­telenül nagy lépésekkel vitte volna előre, de csakis úgy, ha mielőbb megvalósul. Igy óriási hátrányt jelent a fejlődési tervek kivitelében, mert mig nem tudtuk biztosan, hogy mily út­irányban szeli át a várost és a szigetet, sem a város külterületére tervezett új utcák, munkás­házak, vagy gyártelepek helyét, sem a Primás­sziget beépitósének végleges tervét elkészíteni nem lehetett. Pedig a mostani házvóteli és a közel hetekben aktuálissá váló építkezési kedv fellendülésére nagy hátránnyal lesz a sziget ós a város külterületének rendszeres beépítésére vonatkozó tervek hiánya! A „füstölgő gyárkémónyek" is közmondá­sossá váltak a Kálmán-féle választási harcok óta. Az akkori fényes ígéretek mind-mind füstté váltak s talán k'evesen tudják, hogy mindénnek dacára megvolt már a helye a gyáraknak — persze elméletben — s nem mirajtunk, eszter­gomiakon múlt, hogyha nem is túlságosan többes számban, de egy-két új gyárkómónyen keresztül mégis nem hirdette a kitóduló fekete füst a szépeket igérő államtitkár emlékét. (Folyt, köv.) — A községi választások az új választójog alapján nemsokára nálunk is aktuálissá lesznek. Most, hogy a nemzetgyűlési választások bebizo­nyították, hogy a keresztény nemzeti feléledés nem konjuktura, hanem új korszak kezdete volt Magyarország történetében, fokozott mértékben kell ügyelnünk arra, hogy a városi képviselő­testület tagjai mind e város jobb jövőjét szivü­kön viselő, keresztény ós nemzeti irányban gon­dolkozó, munkától vissza nem riadó férfiak ós nők legyenek, mert csak igy képzelhető el töké­letes összhang az országos és helyi politika kö­zött. Ne ijedjünk meg e szavaktól: helyi poli­tika. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy Esz­tergom egyik szerencsétlensége az volt, hogy a helyi ügyeket nem tartottuk túlságosan fonto­saknak, sürgőseknek és többet tárgyaltunk a ránk amúgy is csak másodsorban tartozó orszá­gos dolgokról, amelyeket irányítani mi úgy sem tudtunk, mint akármelyik helyi problémánkról, amelyek megvalósítása pedig tisztán mirajtunk múlott. Az Esztergomi Keresztény Nemzeti Egyesülés pártjának sürgős feladata legyen már most gondoskodni arról, hogy a községi válasz­tások párthiveinket ne találják készületlenül ós a képviselőtestületben e város kipróbált hűségű keresztény elemei kerüljenek túlsúlyba. HIREK. * A miniszterelnök válasza Esztergomnak Magyarország feldarabolása elleni tiltakozására. A békeszerződés ismeretessé válása után, 1920. ja­nuár 21.-ón Esztergom város tiltakozó népgyű­lést rendezett a Széchenyi-téren. A gyűlés szó­nokának, dr. Mike Lajosnak indítványára a tilta­kozó táviratot elküldöttek a magyar kormány­hoz. A táviratra ma a következő válasz érke­zett a miniszterelnöktől: „Magyar miniszterelnök, ad 501/2. M. E. I. Ezeréves hazánk területének a békefeltételekben tervezett szétdarabolása ellen kifejezésre juttatott tiltakozásukat a kormány nevében köszönettel vettem. Elszántságukból és törhetlen akarásukból — melyet a békét szabó hatalmak felvilágosításának egyik eszközéül ós a hittel remélt jobb jövőnk zálogaként tekintünk — új erőt merit a kormány és békedeputátusaink nagynevű elnöke. Kérem legyenek minden meg­próbáltatáson át rendithetlen hívei annak az eszmének ós vallói azoknak- az érzelmeknek, a melyeket a kormány előtt kifejezésre juttattak. Budapest, 1920. febr. 21.-ón. Huszár s. k." * Szentségimádás. A helybeli Szent-Anna­templomban kövórcsütörtökön volt az évi szent­ségimádás, de mivel a jelen esztendőben, mint szökőévben, február hó egy nappal hosszabb, azért e hónap 29.-én vagyis vasárnap is lesz szentségimádás e templomban. D. e. 6 órakor szentségkitétel, ezenkívül 8, 9, 10 és 11 órakor is lesz sz. mise; délután 5 órakor prédikáció, litánia, szentsógbetótel Te Deummal. * Helyettes tiszti főügyész. A tegnapi me­gyegyűlésen dr. Mattyasóvszky Bélát választot­ták meg, vármegyei helyettes tiszti főügyésszé. * Szabadságolás. Az alispán bejelentését, hogy Pisuth Kálmán esztergomi járási főszolga­bíró részére betegsége folytán 1920. óv augusz­tus 25.-ig szabadságot engedélyezett, a várme­gyei törvényhatósági bizottság jóváhagyta. * A misszió-ájtatosság befejezése. A bel­városi plébánia-templomban tartott nyolcnapos misszió-ájtatosságot szerdán este fejezték be a templomot zsúfolásig megtöltő hivŐközönség je­lenlétében. A záróbeszédet ez alkalommal P. Bús Jakab józustársasági házfőnök tartotta, majd Má­téffy Viktor plébános köszönte meg úgy maga, mint a hivek nevében a páterek buzgó és ön­zetlen fáradozását. A misszió alatt az ifjúságot nem számítva, több mint 2000 hivő járult a sz. gyónáshoz, a sz. áldozások száma pedig a 4000-et is meghaladta. Csütörtökön délelőtt Esztergom város összes halottjaiért, beleszámítva a harcté­ren elesetteket is, ünnepélyes rekviem volt; utána a jezsuita atyák betegeket látogattak. A páterek a délutáni vonattal hagyták el nyolcnapi áldásos működésük színhelyét. * 10.000 korona a Szent Erzsébet konyhára. Dr. Csernoch János hercegprímás atyai gondos­kodása s a hollandi katholikusok adománya foly­tán a Szent Erzsébet konyha szegény kasszája 10.000 koronát kapott. Dr. Drahos János her­cegprimási titkár 100 koronát, Tóbiás Imre 15 koronát volt szives küldeni. Hála érte Istennek ós igaz köszönet nemesszivű adakozóinknak. A vezetőség. * Nagy Antal fellebbezése. Tudvalevő, hogy Nagy Antal volt reáliskolai tanár a vármegyei törvényhatósághoz felebbezett a városi képviselő­testület ama határozata ellen, amellyel a kom­munizmus alatti viselkedése miatt őt kizárta tagjai sorából. A fellebbezés a legutóbbi megye­gyűlésen került napirendre ós a vármegyei tör­vényhatósági bizottság jóváhagyta a városi kép­viselőtestület kizáró határozatát. * A hadifoglyok hazaszállítását célzó gyűj­tési akcióról, tekintettel a több ezer névre, tel­jesen lehetetlen az adományokat névszerint a hírlapokban nyugtázni s igy a gyűjtő íveken levő, vagy pedig egyenesen a vármegyei katonai parancsnoksághoz beküldött összegeket említhet­jük fel külön. Betekintések a gyűjtő ívekbe a várm. kat. parancsnokságnál történnek. A gyűjtés eddigi erdménye s már hirlapban nyugtázott 73.137-01 K. Kallabeck Klotildka gyűjtő ívén . 293*— K, Fischer Nusika gyűjtő ívén. . . 505"— „ Szentgyörgymezői plébánia - tem­plom gyűjtése 100"— „ Dr. Drahos János hercegpr. titkár 100'— „ Verebólyi Nándornó | „E. és V." 20"— „ Závodszky Péter l politikai ,10*— N. N. napilap 1'— „ N. N. ' útján 1-— „ Győri gy.-ezred 12. sz. gyűjtése . 152*— „ Összesen 74.329'Ql K. (Folyt, köv.) Osterer Rudolf alezredes. * Hazaviszik a vagonlakókat. A Tiszántúl­nak a román uralom alól való felszabadításával kapcsolatosan fokozatosan szállítják haza a mene­kült vagonlakókat. E tárgyban a menekültügyi kormánybiztos ós az illetékes faktorok között már teljes megegyezés jött létre. Elsősorban a me­nekült vasutasokat viszik haza, akik egyelőre a debreceni üzletvezetőségnól fognak elhelyezést nyerni. * Minden bankjegy egyformán jó. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Számos oldalról panasz tárgyává tétetett, hogy lelkiismeretlen üzérek a közönség körében mindenféle hamis híreket ter­jesztenek, igy például, hogy az Osztrák-Magyar Bank által kibocsátott, bizonyos sorozatszámú bankjegyek az azokon megjelölt értékeknél ke­vesebbet érnek vagy hogy a II. kiadású bankje­gyek értéküket vesztik. Ezáltal az ország lakos­ságát megtévesztve, a bankjegyeket igazi érté­kénél jóval kisebb áron összevásárolják és igy maguknak jogosulatlan hasznot szereznek. A kö­zönség tájékoztatása és fölvilágositása céljából a pénzügyminiszter valamennyi pénzügyigazgató­sághoz és hivatalhoz körrendeletet intézett, a melyben megállapította, hogy ezek a hirek min­den alapot nélkülöznek, a valóságnak pedig egy-

Next

/
Thumbnails
Contents