ESZTERGOM XXIII. évfolyam 1918

1918-07-28 / 30. szám

nált a tengerinek, amely most igazán szépen áll. Eddig már néhány százezer métermázsa búzát és rozsot vettek át a H. T. bizományosai, már .a budapesti malmokba is jutott idei gabona, .amely átlagban szép minőségű. Számos uszály most van rakodás alatt, több azonban már el is indult. A július 15-ig érvényben volt magasabb prémiumot a gazdák igyekeztek megszerezni, ámbár ez a határidő igen rövid volt. Ha még három-négy .hétig szép marad az idő, a cséplés úgyszólván az ország nagyobb részében be lesz fejezhető. * Nász. Brestyánszky Kálmán orsz.-gyűlési képviselőnek egyetlen leányát, Adélt nőül vette dr. Jurko János privigyei főgimnáziumi tanár. * Milyen lesz a körorvosok dolga? A belügyminiszter jóváhagyta Esztergomvármegyé­nek a községi körorvosok tárgyában hozott határozatát. Annak értelmében vármegyénkben — Esztergom várost kivéve — 11 körorvos lenne. Tehát tekintve a megye kis teriiletét, aránylag jól el lesz, vagy talán már van is, •ellátva orvosokkal. Azt mondja a szabályrende­let, hogy ha valamelyik körzet nem rendelkezik megfelelő orvosi lakással, épiteni -kell neki s a szabályrendelet elég tűrhető uri lakást ir elő. Az orvost lehet vinni közönséges szekéren is, de ruganyos ülésnek kell rajta lenni s a szekér­nek tisztának kell lenni. Ezt jó volt előre meg­jegyezni, kivált a trágyahordás idejére. Erről a íiliába kiszálló lelkészek már tudnának valamit mesélni. A beteglátogatási dijak talán túlságo­san alacsonyak, amennyiben nappal 1*50 korona, éjjel 3 korona szedhető a betegektől. * Koszorú megváltás. Erős Rezső főkáp­talani jószágigazgató elhalálozása alkalmával, kegyeletük jeléül koszorú megváltás címén a főkáptalani tisztikar 180 koronát, a herceg­primási uradalmi tisztikar pedig 100 koronát voltak kegyesek adományozni a napközi gyermek­otthonok javára. Ugyancsak ezen célra Beck János, Hegedűs Sándor, Horváth A. Zsigmond •és Székely Henrik, kartársuk és fellebbvalójuk Kuszenda János m. kir. állategészségügyi fel­ügyelő elhunytával koszorú megváltás fejében 80 koronát voltak szívesek hozzám juttatni. A hazafias adományokat ez uton köszönettel nyug­tázom. Bleszl Ferenc kir. tanácsos, a segély­akció pénzkezelő elnöke. * A nyitrai főispán nyaralása. Jánoki­Madocsányi Gyula július dereka táján puszta­egeri birtokára költözött családjával, honnan azonban mindennap bejár Nyitrára hivatala lelki­ismeretes ellátására. Minden esztergominak szent köte­lessége a huszonhatos rokkantak tá­mogatása! * Be kell hozni a dohányjegyeket. Váro­sunk polgármestere a dohányügy mizériáit látván, elrendelte a dohányjegy behozatalának előmun­kálatait. Halljuk azonban, hogy nagy a tábora azoknak, akik a dohányjegy rendszer ellenségei s álláspontjukat azzal indokolják, hogy a városi közigazgatási munkának ez nagy mértékű s el­kerülhető szaporitása. Mi ezekkel szemben a pol­gármester pártjára állunk s igenis — minden nehézség dacára — követeljük a dohányjegyeket, mert lehetetlen helyzetnek tartjuk, hogy mig •egyesek a furfanggal megszerzett nagymennyi­ségű dohányt piszkos kereskedésre használják fel, addig mások még csak a szagát se "élvezhetik. Pedig a dohány elegendő mennyiségben kerül városunkba. 20 éven felül 2100 dohányzó férfit számítanak Esztergomban s a hét dohányárusitó — az állomási trafikot kivéve — kap hetenkint 70,000 cigarettát, 7000 szivart, 2400 pakli pipa­és cigarettádohányt. Ebben nincs benne a kato­nák része. Továbbá a nagytrafik is kiárulja ezen­felül egy kisáruda porcióját s azonkivüi még a különlegességeket. Kérdezhetjük tehát: — Hová kerül ez a nagy mennyiségű do­hány hetenkint, ha a legtöbb dohányos megszo­kott füstjét nélkülözni kénytelen?.! Ez már kényes háborús kérdés, amelyre nem adhatunk feleletet. A többi magyarázat kö­zül csak egyet emelünk ki. Vannak a nagytra­fiknak és a többi trafikoknak megszokott alak­jai, akik delelőtt-délután az ajtó előtt ácsorognak s amikor csak lehet, bemennek ós vásárolnak. Már ismerik őket, a mai rendszer mellett mégse tudnak ellenük védekezni. A dohányjegyeket már aug. l-re nyélbe kellene ütni, mert akkor már a nagy trafik meg­kapja az augusztus havi dohány 2 /3-át s az me­gint közprédává válnék jegyek nélkül a hiénák között. .Illetékes helyről nyert információk alap­ján állithatjuk, hogy a jegyrendszer csak eleinte ró nagyobb munkát a városi közigazgatás köze­geire, később azonban majdnem mechanikusan — magától megy. * Kerek 30.000 korona lett jegyezve a VIII. hadikölcsönre a „Nyitrapereszlény és vidéke hitelszövetkezetnél", melynél az összes hadiköl­csönökre történt jegyzési összeg elérte a 300.000 koronát. A szövetkezet szorgalmas elnökét a pénzügyminiszter díszoklevéllel; a Központi Hitelszövetkezet pedig ő felsége művészi kivi­telű, pazar fém rámába foglalt, csaknem egy méter magas, szinnyomatu mellkópóvel tüntette ki a hadikölcsönök sikere érdekében kifejtett, teljesen önzetlen fáradozásáért. Megjegyzendő, hogy Nyitrapereszlény két közeli város között fekszik, a birtokosok érdekeltségi pénzintézeteik által szokták lefoglaltatni hadikölcsön jegyzéskor. * Kisemberek védelme. A közélelmezési miniszter rendeletet bocsátott ki, hogy a kis­emberek a f ontosabb élelmiszer kiosztásánál előny • ben részesitendők. E szociális intézkedés folytán a rokkantak, a hadisegélyesek, kishivatalnokok, munkások piros betűs hatósági bevásárlási köny-< vet fognak kapni, melyre az élelmiszer jegyeket korábban fogják kézhez venni s igy az elsőrendű élelmiszer szükségleteikhez hamarabb juthatnak hozzá a kereskedőknél. * Német szerszámgépek behozatala. Né­metországból tudvalevőleg tilos fa- ós fómmun­kához szolgáló szerszámgépeket kivinni. Ha azon­ban kimutatják, hogy a hadseregnek érdeke vagy a köz sürgős érdeke forog szóban, hogy hasonló gépeket nálunk nem gyártanak és hogy a néme­tek saját szükséglete fedezve van, akkor tesznek kivételt ez alól a rendelkezés alól. Minthogy a fenti feltételek fenn nem forgása esetén a szál­lítási engedélyeket gyakran megtagadták, aján­latos, ha a vevők német gépeket csak akkor vá­sárolnak, ha már megvan Németország részéről a kiviteli engedély. :i; Hadi emlék. A Huszonhatos Hadi Emlék­könyv szerkesztősége 10—10 képes lapból álló sorozatos füzeteket ad ki, amelyek az ezred há­borús életéből érdekesnél érdekesebb felvételt tárnak a szemlélő elé. Egy-egy sorozat ára 2 korona s kapható már minden dohánytőzsdóben és papirkereskedésben. Minthogy a papirhiány folytán képeslapokhoz úgyis csak nehezen lehet hozzájutni, ugy hisszük, közönségünk vásárolni fogja e füzeteket, amelyeknek jövedelmét a hu­szonhatos hősök özvegyei és árvái javára for­dítják. • * A bajmóci fürdő sorsa. A nyitra-bajmóci fürdő, mely Privigye tőszomszédságában fekszik és melynek még a pöstyóninól is erősebb tartal­mú ós magasabb hőfokú kóngyógyforrásai van­nak, a hozzátartozó, műkincsekkel telt várkas­téllyal együtt alku tárgya lett. Eólni lehet, hogy nyerészkedés tárgyává lesz, mert egy zsidó cukor­gyáros báró feni rá a fogát. * Katonai pontosság. Néhány- hót előtt hunyt el dr. Seng ny. tábori lelkész, akit igen buzgó és pontos férfiú gyanánt ismertek. Midőn Serajevóban működött, megtörtónt egy alkalom­mal, hogy a káplán nem kezdette el 7V2 óra­kor a prédikációt. Seng már a templomban volt. Meg akarta hallgatni a káplánt. Nem lépvén a szószékre a kitűzött időben, idegesen ment Seng a sekrestyébe ós kérdőre vonta az ott levő káp­lánt, miért késik. „De kérem — válaszolt a káplán, a katonaság még nem jött el ós senki sincs a templomban." „Mindegy — szól a kér­dező — az idő itt van. Prédikálni kell. A ka­tonának pontosnak kell lennie." Nagyon bántotta a feledékenység. Igaz, hogy mindig pontosan teljesítette kötelességeit. Egy izben mindazáltal őt is cserben hagyta — emiékezete. Az utolsó pillanatban jutott 'eszébe, hogy böjti prédikációt kell tartania. Zavarában albát öltött és ugy lépett a szószékre. Katonái nagyon meg voltak lépetve szokatlan megjele­nése által. Nagy hatással volt a véletlen rá nézve is. Feledékenységét senkinek sem lobban­totta többé a szemére. Ragasszuk levelünkre háziezre­dünk levélzárö bélyegét! * A szalámi-gyártás eltiltása. Az országos közélelmezési hivatalt vezető miniszter körren­deletet intézett valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjéhez, amelyben július 19-től kezdődő­leg eltiltja ugy a sertéshús, mint a marhahúsból készült szalámi és a hosszabb ideig eltartható kolbászáru gyártását. A miniszter kivételes ese­tekben azonban engedélyt adhat a gyártásra. A rendelet szerint az effajta áruk készítésével fog­lalkozó iparosok a július 19-i készletet, nyershust és félgyártmányt is július 27-ig tartoznak beje­lenteni. * Méltányosan gondolkodó Iskolaszék. A nyi trapereszlényi r. kath. iskolaszék a tüzelő­anyag hihetetlen drágaságára való tekintetből a három tanerő fajárandósági összegét 100°/o-kal emelte dr. Janda elnök ajánlatára. Megjegy­zendő, hogy az iskola oly páratlan nivón áll, hogy a királyi tanfelügyelőség kitűnő elismerés­sel szokott megemlékezni róla. * Halálos balesetek. Anesi Péter a IJun­gária Mészipar Rószvénytársulat dorogi bányá­jában alkalmazott kőtörő f: évi július 24-én egy kb. 2 méter magas kőpadról követ takarított s eközben lecsúszott ós fejjel a kövek közé esett, agyrázkódást kapott s mintegy 10 perc alatt meghalt. — Hornig József Károly a Dunagőz­hajózási Társaság Linz nevű motorhajóján alkal­mazott hajóslegóny vizmeritós közben egyensú­lyát vesztvén a vizbe esett s dacára, hogy la­dikkal azonnal a mentésére siettek, a vizbe fult. * Kiásták a pince falát. A kesztölci ha­tárban özv. Szlovákné pincéjének falát éjjel jó darabon kibontották s a tettesek behatolván, a csapravert vörös és fehér bort alaposan meg­dézsmálták. A jelek mutatják, hogy ott a hely­színén nagy ivást rendeztek. A károsult asszony arra kérte a nyomozó hatóságot, hogy hagyja abba a nyomozást, mert az aratás idején nem szeretne a bírósághoz járkálni. * A szabadságos katonák viselkedése. A katonai parancsnokságoknak tudomásukra ju­tott, hogy a szabadságos katonák a polgári hatóságokkal szemben kihívó magatartást tanú­sítanak, sőt volt eset, hogy a tettlegességtől sem riadtak vissza. A katonák garabonciáskodásának rendesen a hadi segély megvonása volt az oka. Rendesen az elégedetlen asszonyok viszik rá a szabadságra hazatérő embereiket az ilyen kihá­gásokra, amennyiben képzelt, vagy legalább is erősen felfujt sérelmeiknek előadásával felbőszí­tik őket, nem gondolván meg, hogy igy a na­gyon várt szabadság helyett börtön vár a kato­nákra. A honvódkerületi parancsnokság most utasitja az alárendelt katonai parancsnokságokat, hogy a szabadságra menő legénységet tanítsák ki a polgári hatóságok iránti tiszteletteljes maga­tartásra s figyelmeztessék őket, hogy ellenkező esetben börtön vár rájuk. Ha jogos panaszuk van, ne okvetetlenkedjenek, hanem törvényes uton adják be panaszukat vagy fellebbezésüket. * Felvétel polg. isk. tanítónőképző inté­zetbe. A sz. Domonkos-rendi nővérek kőszegi polg. isk. tanítónőképző intézete értesiti az érdeklődőket, hogy a következő tanévre a polg. képző I— III. évfolyamán mind a nyelv- és tör­ténettudományi, mind a mennyiség-, természet­tudományi szakcsoportra fölvesz rendes tanulókat. Folyamodni a vakáció folyamán lehet. Az inté­zet bennlakással kapcsolatos. Bővebb tájékozta­tással az igazgatóság szolgál. * Megveszett disznók. A kutyákra rossz idő jár a mai rekviráló világban, mert a gazdáik nem adnak nekik enni s éhségükben világgá mennek, sőt meg is vesznek. Süttőn is ilyen kóbor, veszett kutya garázdálkodott a napokban s több disznót megmart. A sok pénzt érő álla­tokat e miatt el kellett pusztítani. Ugyanaz a veszett eb Nyergesujfalun több lovat mart meg. Most azt várják, hogy kiüt-e rajtuk a veszett­ség, mert akkor ezeket is le kell bunkózni kö­nyörtelenül. Egy lovon már megállapították a veszettséget s le is bunkózták. * Lókötő cigány. Egy Tavur nevü kóbor cigányt keres most a hatóság. A cigány ugyanis megtudta, hogy Kapn József lábatlani lakosnak van egy vak sárga lova, amely éjjel őrizetlenül áll az istállóban. Egyik éjszakán elkötötte a já­szoltól a vak paripát s felülve a hátára Komá­rom felé nyargalt. Bár mind a ló, mind pedig a cigánylegóny elég ismertető jellel bir, még mindig nem akadtak a nyomukra.

Next

/
Thumbnails
Contents